Hargita, 1986. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1986-02-01 / 26. szám

A­ z idei január megkülön­böztetett helyet foglal el életünk egymás után sor­jázó hónapjainak, éveinek vo­nulatában. Kezdete nyolcadik ötéves tervünk indítását jelzi, s egyben azt, hogy gyakorlatilag ■rátértünk a Pártprogramban és a XIII. kongresszus határozatai­ban kitűzött nagy stratégiai cél valóra váltására, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének magasabbrendű sza­kaszára. Startolásunk társadal­munk állandóan felfelé ívelő haladása újabb magaslatainak a bevételére irányul, amely né­hány esztendő leforgása alatt hazánkat a fejlődésben lévő országok sorából a gazdasági­kig közepesen fejlett államok színvonalára emeli. Érthető hát, ■hogy derűlátóan, erőnk tuda­tából fakadó lelkesedéssel és forradalmi határozottsággal lát­tunk hozzá megsokasodott te­endőink elvégzéséhez már ez­­ év első munkanapján. A Nicolae Ceauşescu elvtárs új­évi rádió-televízió üzenetében megfogalmazott világos útmu­tatások és orientációk szellemé­ben fegyelmezett és lendületes munka bontakozott ki ország­szerte az idei tervfeladatok példás teljesítéséért Újabb kimagasló sikerek el­érésére ösztönöztek valameny­­nyiünket ez elmúlt hónap ben­­■őséges ünnepei. Ezek sorában első helyen pártunk főtitkára, köztársaságunk elnöke, Nicolae Ceauşescu elvtárs születésnap­jának és hosszas forradalmi te­vékenységének az évfordulóját említjük. Ez alkalomból az or­szág összes fiaival együtt Har­gita megye román és magyar dolgozói is ismételten kinyilvá­nították mély tiszteletüket, oda­adó szeretetüket, megbontha­tatlan szilárd egységüket pár­tunk és bölcs vezetője körül. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, Románia Szocialis­ta Köztársaság Államtanácsa és kormánya meleg hangú levél­ben nagyra értékelte Nicolae Ceauşescu elvtárs pártunk és államunk élén kifejtett fárad­hatatlan tevékenységét és szív­ből köszöntötte őt az évfordu­lón. A pártszervek és -szerve­zetek — köztük az RKP Hargita megyei bizottsága -, a tömeg­es társadalmi szervezetek, a központi és helyi intézmények, valamint nagyszámú dolgozó ugyancsak táviratokban és le­velekben fejezték ki nagyra­becsülésüket és forró szerete­tüket vezetőnk iránt, hosszú éle­tet, erőt, egészséget és lanka­datlan munkabírást kívántak neki, hogy még hosszú ideig vezessen bennünket a szocia­lizmus és kommunizmus építé­sének útján. A születésnapi év­forduló alkalmából rendezett ünnepségen nagyszabású be­szédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs, amelyben felvázolta a jelenlegi és az el­következő időszak legfontosabb teendőit. Ugyancsak januárban ünne­pelte meg az ország dr. Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő születésnapjának év­fordulóját. Ez alkalomból az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottsága levélben méltatta pár­tunk és államunk kimagasló ve­zető személyiségének, a nem­zetközi hírnevű jeles tudósnak a tevékenységét és melegen köszöntötte az évforduló alkal­mából. Megyénk dolgozóinak őszinte érzelmeit fejezte ki az a távirat, amelyet a megyei pártbizottság intézett Elena Ceauşescu elvtársnőhöz. Január 24-én ország- és me­­gyeszerte ünnepi gyűléseken, tu­dományos szimpóziumokon és más rendezvényeken emlékez­tünk meg a modern román nemzeti állam alapjai leraká­sának,­­Moldva és Havasalföld egyesülésének 127. évfordulójá­ról. Nicolae Ceauşescu elvtárs elnöklésével január 24-én ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, amely jóváhagyta az 1936. évi ipari többlettermelés programját. A dokumentum jelentős terven felüli árutermelést irányoz elő, különös hangsúlyt fektetve az exportterv teljesítésére és túl­szárnyalására. A testület elha­tározta, hogy az első szakasz­ra szóló ezirányú intézkedések gyakorlatba ültetésére már feb­ruártól rá kell térni. Az említett pártfórum ugyanakkor meg­vizsgálta és jóváhagyta a hű­­sítőital-termelés, a siőlő- és gyümölcstermesztés, a méhé­szet, a selyemhernyó­, valamint a házinyúl-tenyésztés 1986— 1990-es fejlesztési programjait. Öénk, a feladatok jó megol­dását és az egész tevékenység jobbítását célzó eszmecse­re bontakozott ki Nicolae Ceauşescu elvtárs több fővárosi ipargazdasági egységben tett munkalátogatása alkalmával, valamint a Scânteia téri komp­lexumban szervezett kiállítá­son, ahol pártunk főtitkára a technológiák korszerűsítésének és az anyagfogyasztások csök­kentésének a módozatait ele­mezte. A hónap folyamán Nicolae Ceauşescu elvtárs fel­avatta a bukaresti metró új vo­nalát. Idei tervfeladataink teljesíté­sében rendkívül ösztönzőek az RKP Bukarest municípiumi és Tem­es megyei szervezeteinek versenyfelhívásai a megyei párt­­szervezetekhez, az Olt megyei Néptanács versenyfelhívása a megyei néptanácsokhoz, számos községi néptanács, valamint ipari vállalat versenyfelhívása, amelyeket a napokban tettek közzé a központi, illetve a he­lyi sajtóban. Megyénk dolgozói januárban is munkájuk tetteivel gazdagí­tották szocialista hazánk életét. Jó eredményekkel zárja a hóna­pot ipari egységeink zöme, me­zőgazdaságunk dolgozói pedig a gyakorlatban is (főleg a me­zőgépek javításával) és elmé­letben is (az agro-zootechnikai oktatás keretében) készülnek a tavaszi teendőkre. A municípiu­mi, városi és községi néptaná­­­csok ülésszakokon vitatták meg a helységfejlesztés és önálló gazdálkodás idei legfontosabb teendőit, forradalmi munkásde­mokráciánk és a munkásönigaz­gatás jelentős fórumaiként pe­dig megyénk vállalataiban is megkezdődtek a dolgozók köz­gyűlései. A megyeszékhelyen színvonalas szimpóziumot tartot­tak a tudományos-materialista nevelés időszerű kérdéseiről. Még számos művelődési ren­dezvényre és az évszak sajátos­ságainak megfelelően, téli sportrendezvényekre került sor. SZÁNTÓ MIKLÓS Januári számvetés A hazafias gárdák új kiképzési és nevelési tevékenységi éve (folytatás az I. oldalról) Köztársaság fegyveres erői­nek főparancsnoka, Nicolae Ceauşescu elvtárs által kidolgo­zott nagyszerű politikai-katonai dokumentum, amely a munkás­­gárdák és az ifjúsági honvédel­mi alakulatok 1986-1990-es ka­tonai, politikai­ nevelő felkészí­tésére vonatkozik, a vezérkarok, és alegység parancsnokok, po­étikai helyettesek, minden har­cos számára egy magasztos, lel­kesítő munkaprogramot jelente­nek azon erőfeszítéseik össze­hangolásában, amelyek a kato­nai, a politikai-nevelő felkészí­tésben, tehát az egységek és az alegységek harci kapacitá­­salkvok a növelésében egy új gység elérését célozzák. francsnokunk direktívája imazta legfőbb feladatból indulva, a hazafias gárdák katonai felkészítésének maga­sabb minőségi szintre emelése vonatkozásában arra kell töre­kedni, hogy a katonai szolgálat előtt szerzett ismereteket töké­letesítsük, alaposan megismer­ve a fegyverzetet és a műszaki ellátmányt, képesek legyenek ezt mesterien kezelni és hasz­nálni a legnehezebb feltételek közepette is, éjjel és nappal, függetlenül a terepviszonyoktól és az időjárástól. Az új felkészítési évben a pártszervek és -szervezetek hat­hatósan kell törekedjenek a ve­zérkarok és a hazafias gárdák alegységei szervezési megerősí­tésére, a káderek kompetenciá­jának fokozására, a harcosok tömege erkölcsi, politikai jel­lemvonásainak kultiválására, a rend, a fegyelem és a felelős­ség megszilárdítására, a fegy­verkezelés tökéletesítésére, az ifjúsági alakulatok katonai fel­készítésének támogatására, a fegyveres erőkkel való együtt­működés elmélyítésére, az anya­­gi alapok korszerűsítésére, azok, vala­mint a felkészítésre szánt idő hatékony hasznosítására, a vezetési módszerek és a stílus korszerűsítésére minden szin­ten. Hargita megye hazafias gár­dáinak harcosai, tudatában an­nak a nagy felelősségnek, amely rájuk hárul a megye gazdasági­­társadalmi fejlesztésében és vé­delmi erejének fokozásában, azzal a szilárd elhatározással lépnek az új felkészítési és ne­velési esztendőbe, hogy önfel­­áldozóan fognak munkálkodni termelési feladataink teljesíté­séért, harci felkészültségük tö­kéletesítésén, oly módon, hogy minden helységben, minden vál­lalatban, minden gazdasági­társadalmi egységben, a mun­ka, a harc, a védelem váraivá váljanak, úgy, ahogyan azt fő­parancsnokunk kéri tőlünk, és ekképp bármikor képesek le­gyenek hősiesen eleget tenni azon szent hivatásuknak, hogy együtt a hadsereggel, az egész néppel megvédjék forradalmi vívmányainkat, a haza szabad­ságát, függetlenségét, szuvere­nitását és területi integritását. Ismétlődő kérdés : miért ? Szerda­­, csúcsforgalom a megyei törvényszék épületében. A tárgyalóterem már reggel 8 órakor tömve, és sokan álldo­gálnak a folyosón. A közönség összetétele : tanúk, hozzátarto­zók, ismerősök, barátok, kíván­csiskodók. Minden tárgyalás nyí­tszini, bárki ott lehet. Ha­sonlít a kép a színházi előadás­hoz, csakhogy itt a szereplők nem alakítanak, nem játszanak,­­ a közönségtől sem várhatnak tapsot. Ugyan miért is tapsol­nának, amikor a színpadon va­lódi dráma játszódik le ? Azt viszont állítom, hogy ez a szín­játék is van annyira tanulsá­gos, mint bármelyik művészi al­kotás. Amikor bekísérik az első vádlottakat, halk moraj fut vé­gig a termen. Az emberek ar­cáról a sajnálkozás, megdöb­benés, felháborodás jeleit olva­som le. Attól függően, hogy kit milyen szálak fűznek a vádlott­hoz. És elkezdődik a kihallga­tás. Sikkasztások, megvesztege­tések, a közvagyon és magán­tulajdon kárára elkövetett lo­pások okai és körülményei ke­rülnek terítékre, de nem hiá­nyoznak a családi botrányok, válások sem. Több százezer te­jes sikkasztás elkövetői és az ügyben tanúként berendeltek vallanak. Rendkívül bonyolult dolog, hosszúra nyúló tárgyalá­si menet lesz belőle. Tusnádfür­­dői fiatalember 62 ezer tejes sikkasztásért került a bíróság elé. Amikor a tárgyalást vezető bíró megkérdezi tőle, mit csi­nált a pénzzel, egykedvűen vá­laszolja : elköltöttem saját cé­lomra és a terepútjaimon is ebből fizettem.,, Érdekes do­log derül ki egy másik sikkasz­tási ügyben. A vádlott a ki­vizsgálás során egészen mást mondott. Itt a bíróságon pedig ismét másképp állítja be a helyzetet. Persze, az ellentmon­dásokból a bíróság majd kihá­mozza az igazságot. Egy ba­­lánbányai férfi a piacon bun­dasapkát lopott, helyben el­csípték. Arra a kérdésre, hogy miért tette, csak a vállát vo­­nogatta , nem tudom, úgy adó­dott. Egyazon bűntényért áll a vádlottak padján egy másik balánbányai férfi és egy nő. Hajtási engedélyt próbáltak nem éppen a legtisztessége­sebb úton szerezni, ezért akar­tak lekenyerezni „valakit". Rossz helyen kopogtattak, mert a tár­gyalóterem ajtaja nyílt meg e­­lőttük. Sajnálatos, hogy az asz­­szony négy gyermek édesanyja. Hiányzott ez neki ? Munkahe­lyen letöltendő büntetést kér, ügyét humánusan kezelik. Csa­ládelhagyásért, a gyermektartás fizetésének megtagadásáért ke­rült a bíróságra két fiatalem­ber. Egyiküket lopásért már ko­rábban elítélték, ez egy újabb vád ellene. Két gyermeke után öt éve egy lejt sem fizetett, s hogy ne fizethessen, inkább nem vállalt munkát, az édes­apja nyakán élt, s aztán lo­pásra adta fejét. A másik fia­talembernek mások a kifogásai: nem tőlem vannak a gyerme­kek, keressék meg az apjukat,­­ fizessen. Nevetséges kima­­gyarázkodás, most jön rá, ami­kor fizetnie kellene, hogy hány óra ! Nehezen értik meg mind­ketten, hogy a tartásdíj nem a volt feleségnek, hanem a gyermekeknek kell. Happy end­­del végződő válóper. A felek megtalálták új partnereiket, nem született gyermek első há­zasságukból, új életet kezde­nek. De vajon olyan egyszerű lesz új életet kezdeni ? És itt zárjuk is le ezt a tár­gyalási napot. Az ítélethirde­téskor ki-ki megkapja bünteté­sét. Sokszor ismétlődik előttem a gyakran feltett bírói kérdés : miért ? Igen, miért szereznek az emberek maguknak ennyi bajt, ennyi keserűséget a családnak, ennyi szégyent a hozzátartozók­nak ? REBENDICS JÓZSEF — riport a tárgyalóteremből . Kabátfalvi takarmánymérleg (Folytatás az 1. oldalról) nő itt, az időjárás tekintetében enyhébb vidéken, hogy az in­tenzív területeken háromszori kaszálást lehessen végezni. Igaz, idénre (még csak terv) 200 hektárra fogják felkerekí­teni az intenzíven művelhető kaszálókat. Ellenben csupán ta­vasszal fognak hozzá a feljaví­táshoz. Arról is szó esik, hogy 30 hektár intenzív legelőt ké­szítenek elő idénre. Ez mind jó, de még mindig gond marad a széna. Egy másik észrevétel : pillan­gósok, valamint silónövények termesztésére is nagyobb terü­leteket kellene bevonni. Here­magjuk bőven van, ellenben keveset tesznek a területfeljaví­tás érdekében. Pillanatnyilag nincs más kiút, mint hogy mihamarabb beindí­tani a fogatokat, minden arra alkalmas járművet, hogy a fel­vásárolt szénamennyiség mara­déktalanul a gazdaság tárolói­ba kerüljön. VILLANÁSOK ------­ EREDMÉNYES INTÉZKEDÉS Az egyik falusi honpolgári gyűlésen a jelenlévők arról vi­tatkoztak, hogy milyen munká­latokat fognak az idén elvégez­ni. Ehhez, persze, a gyűlésen jelen lévő községvezetők gyor­san kiszámították a pénzbeli hozzájárulás értékét, valamint a szükséges munkanapok számát- Többek között a falut átszelő patakon egy híd építését latol­gatták. Ekkor szólt közbe az egyik leleményes gazda : - Nem kell sok filozófia, ké­rünk egy megfelelő átmérőjű betongyűrűt, a többit mi intéz­zük. Úgy is történt. Gyűlés után már 6 ember indult szekérrel a községközpont felé, ahonnan elhozták a szóbanforgó beton­gyűrűt, és másnap közös erő­vel hozzáfogtak a munkához. Nem kellett tehát egyéb, csak egy kis jóakarat. Mind a ve­zetők, mind a lakosság részé­ről, akik ezúttal jelesre vizs­gáztak. (Németh Szilveszter) A BABA SÍR, A MAMA KÁVÉZIK Érdekes epizódnak voltam szemtanúja a minap Gyergyó­­szentmiklóson. A bár előtt „le­parkolt“ babakocsiban már legalább egy negyedórája sírt a gyermek, az édesanyja ba­rátnőjével bent kávézott. Egy arra járó idősebb asszony meg­sajnálta a síró gyermeket, és ringatni kezdte a kocsit. Köz­ben hangosan adta tudtára a járókelőknek méltatlankodását a kávézó mama miatt. A bár­ból kiszaladó mama majdhogy­nem ellökte a kocsitól az idős asszonyt, mondván : mi köze hozzá, menjen dolgára, nem lesz a gyermeknek semmi ba­ja. A mama kiengedte a kézi­féket és elindult ellenkező irányba. (Rebendics József) BUSZÜGYBEN Visszatérő téma, amiről szin­te végeláthatatlan vitázni le­het. Egy dolog biztos : az álta­lános vélemény szerint soha sem ott jár a busz, ahol kell, soha sem akkor, amikor a legjobban szükség volna rá és így tovább. Azaz, aligha tud valaki úgy dönteni buszügyben, hogy min­denki szó nélkül rábólintson. Vannak viszont tényleg meg­fontolandó szükségek. A firtos­­váraljaiak olyan járatot kérnek, amely hajnalban gurulna be a városba, s este vissza. A rece­­falviak és a hágótőiek kérik a Borszék-Hágótő vonal meg­hosszabbítását Ditróig, a haj­nali vonathoz, mert különben elérhetetlen számukra a vasút. Van még néhány példám kéz­­ügyben. Ajánlom a Gépkocsizó és Szállító Vállalatnak előleg­ben ezt a kettőt mérlegelni. (Koszta István) A MUNKAERŐHULLÁMZÁS „GYÓGYSZERE" Az elmúlt években több mint 30 százalékos volt a top­­licai cipőgyárban a munkaerő­­hullámzás. Érthető módon, amit a gyár zsenge korával, a kez­det nehézségeivel próbáltak magyarázni. Nos, az elmúlt na­pokban alkalmunk volt meggyő­ződni arról, hogy végre normá­lisra csökkent a munkaerő hul­lámzása itt is. Magyarázat: az emberek megtalálták­­ számítá­saikat, s végre második ottho­nuknak tekintik a gyárat. Ezen belül pedig segített a szakmai képzés és a továbbképzés, hogy minden egyes dolgozót kötelez­tek a tanulásra . Így alkalmuk volt megismerni a szakma rej­telmeit, elégtételeit is. Persze, nagyot segített ebben, hogy a város vezetősége minden la­káskérést kielégített. Ahol szük­séges, lehet alkalmazni a fent leüt­ő gyógyszert(Zöld Lajos)

Next