Hargita, 1986. november (19. évfolyam, 259-284. szám)

1986-11-01 / 259. szám

TUDOMÁNYOS HORIZONT A IV. ORSZÁGOS TENZOMÉTERES SZIMPÓ­­ZIUM színhelye az idén Brassó volt, az a Bras­sói Egyetem szervezte, amelyhez a Csíkszeredai almérnöki kar is tartozik. Az alábbiakban az egyetem munkatársa számol be arról, mi is a tenzometria, mi a jelentősége a korszerű gép­tervezésben és hogyan zajlottak le ennek a fontos műszaki rendezvénynek a munkálatai. • MÉRŐBÉLYEGEK ÉS LAKKOK • MIT MUTAT­NAK A MOIRÉ-SÁVOK ? • HOLOGRAMM VIZS­GÁLATOK • A MODELLEZÉS HASZNA • KÖ­ZEL 500 RÉSZVEVŐ • enzométeres méréseken általában azokat a módszereket értjük, amelyek hozzásegítenek, hogy kísérleti úton határozzuk meg a testek­ben különböző igénybevétel hatására ébredő fe­szültségeket. Ha a villamos ellenállás változását használjuk fel erre a célra, akkor a testre úgynevezett nyúlás, mérő jelátalakítókat, egyszerűbben mérőbélyegeket ragasztunk fel. Tudott tény, hogy a fémek villamos ellenállása változik a keresztmetszet változásával. Egyes fémek és ötvözetek esetében ez a változás egy viszonylag nagy intervallumon belül lineáris, s ezért jól fel lehet használni a mérőbélyegek ké­szítésére. A legegyszerűbb mérőbélyeg nagyon vé­kony, szerpentin alakú fémhuzalból áll, amelyet különleges papírra ragasztanak rá. Ha a mérő­bélyeg rá van ragasztva a tanulmányozott (igény­bevett) testre, akkor a testre ható erők hatására a test és így a ráerősített mérőbélyeg is meg­nyúlást, illetve összehúzódást szenved. Ennek a hatására a vékony fémhuzal keresztmetszete meg­változik és ezáltal az ellenállás is, amely jól ér­zékelhető, ha előre meghatározott áram halad át rajta. A fajlagos megnyúlás és a testben ébredő fe­szültségek között a Hooke törvény alapján meg lehet határozni az egyértelmű összefüggést. Ez nagyon sok esetben hozzásegíti a tervezőket a valós feszültségállapot felméréséhez, ha a feszült­ségek csak síkban lépnek fel. A mérőbélyegek, attól függen, hogy milyen tí­pusú az igénybevétel és milyen anyagból készült a tanulmányozott test, alakra és méretre is nagyon különböznek. Meg kell jegyezni azt is, hogy ezek a feszültségek csak a test felületén határozhatók meg, térbeli problémák esetében (tehát a test belsejében) a módszer nem alkalmazható. A mérőbélyegeken kívül a feszültségmeghatáro­zás még történhet speciális lakkok, fotóelasztici­­tás, moh­é-sávok vagy hologrammák segítségével is. A speciális lakk, amellyel a testet bevonják, bi­zonyos feszültség elérése után megreped. Minél sűrűbbek a repedések egy zónában, annál na­gyobb ott a feszültség. A repedések iránya útba­­igazítást nyújt a feszültségirányokról is. Tehát tud­ni lehet azt is, hová és milyen irányba kell el­helyezni a mérőbélyegeket, amelyek aztán pontos értékekkel szolgálnak a feszültségállapotról. A sík- és térbeli fotóelasztikus feszültségvizsgá­lat felhasználja egyes anyagok (araldit, plexiglas stb.) kettős törési tulajdonságát a sarkított (pola­rizált) fényben. Ha ilyen anyagból készítjük el (lépték alapján) a test modelljét, akkor mind a sík-, mind a térbeli feszültségvizsgálat lehetséges­sé válhat. A moh­é-sávok módszere két egymásra helyezett finom rácsrendszeren alapszik, ahol az egyik rács rögzítve van az igénybevett testhez, és így alakot változtat, míg a másik szabad és megőrzi eredeti alakját. Az így egymásra helyezett rácsok nyomán fekete sávokból álló erővonalrendszer keletkezik (ún. moiré-sávok), melyek sűrűsége és iránya út­mutató a feszültségek irányával és nagyságával kapcsolatban. A hologrammák segítségével történő feszültség­vizsgálat szintén két különböző állapotban készí­tett hologrammák egymásra helyezésén alapszik (az első az erőktől mentes, a második az igénybe­vett testről készült). Ahol nagy a feszültség, ott nagy elmozdulások is észlelhetők. E kísérleti módszerek összessége sok esetben bonyolult matematikai problémákat hárít el a szi­lárdságtani számítások útjából és minden esetben kiegészíti és ellenőrzi az elméleti számításokat. Azonkívül az optimális formák és méretek megha­tározásában is (modellek segítségével) nagy elő­nyökkel rendelkezik. E kísérleti módszerek tehát nagy fontosságúak a modern tervezésben és ma­napság gyakorlatilag sehol sem nélkülözhetőek. Ezt a tényt fémjelzi a Brassóban nemrég meg­tartott IV. Országos Tenzométeres Szimpózium is, ahol a hazai részvevőkön kívül még 8 ország­­ból(Bulgária, Csehszlovákia, NDK, NSZK, Lengyel­­ország, Olaszország, Magyarország és a Szovjet­unió) 32 külföldi szerző is részt vett. A 488 hazai és külföldi szerző 241 értékes dolgozata bi­zonyságul szolgál arra, hogy országszerte valósá­gos mozgalom alakult ki a tervező munka szerves részeként felfogott kísérleti módszerek felhasználá­sára. Gyakorlatilag ezeknek a kísérleti módszereknek az igénybevétele nélkül ma már nem készül országszerte egyetlen új típusú építőelem, gépal­katrész sem, mert versenyképességük sokban függ az elméleti számítások gyakorlati ellenőrzésétől is. Mint ahogyan az RSZK Akadémiájának elnö­ke, Radu Voinea akadémikus kifejtette a záró­ülésen, a Brassóban megrendezett szimpózium sokban különbözött az előző három (Iasi, Kolozs­vár és Temesvár) rendezvénytől. Az értekezletek ní­vója magasabb volt (sok olyan dolgozatot, ahol az egyéni hozzájárulás a technika fejlesztéséhez nem volt kielégítő, vissza is utasított a bizottság). A dolgozatok, a részvevők száma is nőtt, és nem utolsó sorban a hallgatók érdeklődése, melyet a sok értékes hozzászólás, vita is bizonyított. A részvevők egyöntetű véleménye az volt, hogy a Brassói Egyetem Mechanika és Szilárdságtan tanszéke szervezte szimpózium hasznos, értékes tapasztalat- és eszmecsere színhelye volt, a Cenk alatti városban megrendezett 4 napos értekezlet­­sorozatnak meglesz az eredménye műszaki éle­tünkben. SZÁVA JÁNOS egyetemi adjunktus Dr. BENCSIK JÓZSEF LEHEL elmegyógyász főorvos, a székelyudvarhelyi Egészségügyi Líceum igazgatója, 1965-ben végezte a marosvásárhelyi Or­vostudományi és Gyógyszerészeti Intézetben az általános orvosi kart. 1969-ig Vlahicán és ludason volt körorvos, 1969-től Udvarhelyen elme­gyógyász szakorvos, 1979-től főorvos. Udvarhelyi tartózkodásától számít­ható komolyabb készülése a doktorátus megszerzésére a szkizofrénia kö­réből. Tanulmányai, cikkei az Új Élet, A Hét, Dolgozó Nő, Munkásélet, Revista medicală és a Pediatrie hasábjain láttak napvilágot, több hazai tudományos értekezleten vett részt előadással. „Elegetőm, nagy még csírájában felfedezni a betegséget.. . Még a közhiedelem szerint is hosszú távon nehéz helytáll­ni az elmegyógyászati munka­körben. Hogyan, miért válasz­­totta ezt a szakterületet ?­­ Ideggyógyásznak készültem, az egyetem elvégzése után egy évig ezt tanulmányoztam, ami­nek nagy hasznát vettem kezdet­től fogva szakosodásom folya­mán. Sok a rokonvonás, a két szakterület között, ezért úgy é­­reztem, ha nem lehetek ideg­­gyógyász - tőlem független o­­­kok miatt -, az elmegyógyásza­tot választom. Nem bántam meg, h­a az ember szereti szakmá­ját, nem érzi oly nagyon ki­merítő, fárasztó jellegét... - Milyen gondolatok vezettek a szkizofrénia speciális kutatá­sához ? — A szkizofrénia tudathasa­dásos elmezavar; olyan lelki be­tegség, amelyet többek között a szellemi tevékenység fokozatos hanyatlása, a lelki folyamatok összefüggésének megbomlása jellemez. A betegség bizonyos rejtelmeit évekkel ezelőtt a dok­torátus megszerzése céljából kezdtem kutatni, tanulmányoz­ni Csiky Kálmán professzor a­­jánlatára. Véleménye szerint a szkizofrén beteg agyában kimu­tatható bioelektromos zavar áll be, amit a betegség kezdeti szakaszában lehet „elcsípni“ ; valamilyen megterhelésnek kell ilyenkor kitenni az agyat, mert az kibillentheti a kóros irányból. Értek is el­bíztató eredményeket rövid hatású altatószerek (ami­­tálok) adagolásával és más módszerekkel. Én magam a be­teg családjára, közeli vérroko­naira, látszólag egészséges sze­mélyekre terjesztettem ki EEG-s (electroencefalogram­os) vizs­gálataimat, hogy lehessen meg­előzni vagy még csírájában fel­fedezni a betegséget. A mint­egy száz „megfigyelt“ személy felénél valóban olyan bioelekt­romos elváltozásokat észleltem, mint amilyenek a betegnél szok­tak előfordulni. A megfelelő ke­zelés azonnali elkezdésével si­került megelőzni a betegség ki­teljesedését, illetőleg a beteg­séget. — Örökölhető-e ez a beteg­ség ? — Noha nincsenek erre meg­győző biológiai bizonyítékok, szerintem a genetikai háttér szerepet játszik a betegség ki­alakulásában. Szociálpszichiát­­riai esetek vizsgálatai során pszichológusokkal együttműköd­ve győződtem meg a káros szo­ciális behatások szerepéről a betegség kifejlődésében (szülők alkoholizmusa , rossz nevelés , helytelen életvitel stb.). Fia­talkorú bűnözők vizsgálatakor tapasztaltam, hogy m­ikrosérülé­­sek vannak agyukon. Ezekben az esetekben a kóros személyi­séggé válás már egész pici gyer­mekkorban elkezdődhetett. Ká­ros szociális behatások nélkül is beállhat agysérülés — szü­letéskor például —, de ez most a kivételek közé tartozik. — Bencsik főorvosnak jelentős szerepe van Udvarhelyen a mun­kaképesség helyreállításáért folytatott munkában is... — Ebben a munkában dr. Bi­­bó Árpád Zoltán orvoskollegá­val veszek részt, örvendünk an­nak, hogy eddigi eredményeink szerint a munkaképtelenek egy­­harmadának sikerült helyreállí­tanunk munkaképességét, elő­segítettük újrabeilleszkedésü­­ket a közösségbe, érezhetik te­hát, hogy ők is hasznos egyénei társadalmunknak. Az üzemek­kel jó a kapcsolatunk, sokan tá­mogatják munkánkat, azonban az egészségügy egymagában nem tudja megoldani ezt a fon­tos kérdést; a hivatalos szociá­lis háttér mellett lehetne alkal­mazni ergoterápiát is.­­ Tervek, elképzelések a szak­mában ? — Azt hiszem, talán Udvarhe­lyen is meg lenne a maga sze­repe egy klini­kai pszichológus­nak, elsősorban a kórismézés­­ben, tudniillik sok téves beuta­lás van osztályunkra. Reméljük, hogy munkánkat a megyei­­egész­ségügyi igazgatóság, akárcsak eddig, továbbra is támogatni fogja. KOMORÓCZY GYÖRGY leforgása alatt. HHu­ll* MÉLYVIZEK ÖSSZETÉTELÉT MÉRŐ LÉZERRENDSZER A Juzsmorenergo Tudományos Termelési Szövetség és a Szov­jetunió Tudományos Akadémiá­ja mellett működő Általános Fi­zikai Intézet szakemberei olyan lézerrendszert dolgoztak ki, a­­mely a távolból megállapítja a tenger mélyvizeinek összetéte­lét. Amint a TASZSZ jelenti, en­nek segítségével mérték fel pon­tosan a Fekete-tengeri Gelend­­zsik-öböl szennyezettségi fokát. SZOK­ÁSOS SZÖVEGEK SZÁMÍTÓGÉPES ÁTIRÁSA Az északkelet-kínai Harbin város egyetemének kutatói szá­mítógéprendszert állítottak ösz­­sze, amelynek segítségével a kézzel írt kínai ideogrammák gyorsan leolvashatók és szab­ványos nyomtatott ideogrammák­­kal megjeleníthetők egy moni­toron. A rendszer szerzőinek vé­leménye szerint ez fontos lépést jelent a kézírásos szövegek a­­zonnali átültetésében és nyom­dába küldésében, mivel ez a folyamat eddig több napot vett igénybe. Egyelőre a szóírásos szöveg számítógépes átírásá­nak pontossága 95 százalékos — jelenti az Új Kína. KIS MÉRETŰ BIOREAKTOR A bombayi Bhaba nukleáris kutató központ szakemberei kis méretű bioreaktort állítottak elő, amellyel egész sor rendkí­vül fontos gyógyszer állítható e­­lő. Amint dr. M. R. Heble, a kutatócsoport vezetője kijelen­tette, a hét­literes bioreaktor nö­vényi szövetek és sejtkultúrák feldolgozásával olyan kiváló minőségű alkaloidok előállítá­sára képes, mint például a vér­­keringési zavarok esetében al­kalmazott azsmalicin és serpen­tin. Az eredmény annál­­ érde­kesebb, mivel nagyon sok gyógy­szer növényi kivonatokat tartal­maz. A LÉZER TECHNOLÓGIAI FELHASZNÁLÁSÁNAK EREDMÉNYEKÉNT a rusztavi (Grúz SZSZK) gyár­ban a kétszeresére növelték a kőolajvezetékek tartósságát. A gyárban különböző műveletek­nél használnak lézert a feldol­gozásnál, formázásnál, edzés­nél. A hírt továbbító TASZSZ hírügynökség megjegyzi, hogy-"­­ebben a szovjet köztársaság­ban sok területen — építkezés, mezőgazdaság, gyógyászat — al­kalmazzák a lézert. Tbilisziben a lakásépítkezést tette olcsóbbá, a mezőgazdaságban talajjaví­­tási munkálatokat végeznek ve­le, a sebészetben szívbántalmak gyógyítását teszi lehetővé. A Grúz SZSZK-ban 2000-ig­ szóló komplex programot fogadták el a lézer nemzetgazdasági beve­zetésére, amely egyebek között előirányozza egy technológiai lézereket előállító gyár építé­sét is. A csillagászokat, a fizikusokat továbbra is élénken foglalkoztatják a napkitörések. Naprendszerünk legérdekesebb és legnagyobb energiát megmozgató jelenségei. Egy-egy kitöréskor olyan óriási mennyiségű energia szabadul fel, amellyel egy-egy fejlett ipari or­szág áramszükségletét egymillió éven át lehetne fedezni, a nagyobb kitörések során pedig 965 km/sec sebességgel húsz- negyve­nsze­­annyi anyagrészecske kerül a világűrbe, mint amennyi a Föld tö­mege. A felvételek egy hatalmas népkitörésről készültek, 22 óra CSÖKKEN A FÖLD ÓZONRÉTEGE Több ország kutatói i­egfi­­gyeltek az utóbbi időben egy igen aggasztó jelenséget. A Föld sarkvidékén az ózonréteg október folyamán 20-30 nap a­­latt 40 %-kal csökken 11 ezer és 19 ezer méter közötti rz­ágos­­ságban. Ezzel kapcsolatból az első vészjelt 1974-ben adták le, a kaliforniai egyetem két kuta­tója megállapította, hogy a klór, a fluor és a szén egyik ve­­gyülete rombolja az ózon mole­kulákat, amelyek óvják a Földet a Nap által kibocsátott túlzott mennyiségű ibolyántúli suga­raktól. Ezt a vegyületet a fa­gyasztás­­technikában alkal­mazzák. TÁVVEZETÉK JAVÍTÁS ÜZEMELÉS KÖZBEN Szovjet szakemberek­­olyan különleges tulajdonságú v­édő­­öltözéket készítettek, amely­,, le­hetővé teszi a nagyfeszültségű villamosvezetékek szerelők­­álta­li megjavítását anélkül, hogy az elektromos áramot kikapcsol­nák. Ezen öltözékek használata lehetővé teszi egészen új, sok­kal olcsóbb technológiák kidol­gozását az elektromos távve­zetékek karbantartására, a fo­gyasztók villamos energiával való szakadatlan ellátásának a biztosításával egyidejűleg. A KÍGYÓMÉREG, MINT GYÓGYSZER, már az ókorban használatos volt, most pedig fontos tényező­­a migrének, reuma, érelmesze­sedés, sőt még a lepra kezelé­­­sében is. A kaliforniai egyetem szakembereinek egyik csoport­ja a kígyóméregből egy erős véralvadás gátlót készített. A Le Nouvel Observateur című lap szerint az új szert egy éven belül hozzák forgalomba. Az eldőlt szerkeszti : SZÉKEDI FERENC

Next