Hargita Népe, 1991. február (3. évfolyam, 23-40. szám)

1991-02-05 / 23. szám

1991. február 5., kedd. Az évből eltelt 35 nap, hátra van még 330. — Ma Ágota és Ingrid, holnap DOROTTYA és DÓRA nevű olvasóinkat köszöntjük. A KÉPERNYŐN 10,30 Irodalom és vallás 11,35 Honpolgár! kaleidoszkóp 12,00 Zeneóra 14,10 Orvostudomány mindenkinek. A vese bán­tal­makról. 14,30 Házunk, kertünk 14,50 Főiskola előtt 16,00 Pár­beszéd a könnyűzene kedvelői­vel 16,20 Együttélés 16,50 Mi és a számítógép 17,25 Termé­szetvédelem 17,45 Ablak a vi­lágra 18,15 A siker kulcsa 18,40 Népzene 19,00 Szempontok • Ma, a kormány 19,40 Rajzfil­mek 20,00 Híradó 21,00 Parla­menti krónika 21.15 Tv-szín­­ház: Kean — befejező rész 22.50 Szervusztok! A marosvásárhelyi rádió magyar nyelvű műsorából Délelőtt: 10—12. • Hírmaga­zin • Földművelők fóruma • Lírai gyöngyszemek — vers­műsor • Élő történelem: dr. Mayer Alexandru • Sajtóla­pozgató 12—13. Közönségszol­gálat. Délután 4—6: Hírmaga­zin • Idősebbek hullámhosz­­szán: Egy öreg orvos emlékei. • Nagyszülők, unokák — Kál­mán Viktória pszichológus ro­vata • Vendégkönyv • Terp­­azichoré kertje • Magyar tán­cok Európában • Élő történe­lem — dr. Mayer Alexandra. Szerda 10—12: Hírmagazin • Szerda délelőtti terefere: Hasznos tud­nivalók, háztartási tanácsok, ételreceptek, kertészkalendá­rium • Panaszosok a mikrofon előtt • Élő történelem: dr. Ma­yer Alexandra • Népdalfel­dolgozások • Szenátori iroda. • Rendőrségi híradó: rendőr­kézen a ratosnyai rablótáma­dók. • Slágermúzeum. 12—13. Közönségszolgálat. MOZI Csíkszereda, Transzilvánia : Letört ifjúság (jugoszláv-ro­­mán), Hargita: A hetedik vi­lágrész (angol), Székelyudvar­hely, Olimpia: Pálinka pezsgő­vel (lengyel-amerikai), Gyer­­gy­ószen­tmiklós, Mioriţa: A táncparkett (szovjet), Balán­­bánya: Karate Kid (amerikai, 1—2.), Maroshévíz: Jan és Jus­­tyna (lengyel, 1—2), Székely­­keresztúr: Sétahajózás, Tus­­nádfürdő: Kabaré (amerikai), Borszék: A kazettafon titka (olasz), Ditró: Ég veled, Nela ! (román), Csornaf­alva: Cápák kincse (amerikai) KÉPVISELŐ­TALÁLKOZÓ VÍ 4*­­ Borsos Géza parlamenti kép­viselő szombaton és vasárnap alfalvi, remetei és csomafalvi választóival találkozott, ahol a földtörvényről és annak al­kalmazási módozatairól be­szélgettek. HA EZ AZ ELSŐ ESET VOLNA... Nem tudom mennyire lehet felidegesedni egy fűtetlen vá­róteremben reggel fél hattól délelőtt tíz óráig, de állítom, nem voltak vidámak pénteken az udvarhelyi járatra várako­zók Gyergyószentmiklóson. Az keveset enyhített idegességü­kön, hogy az sem volt akivel szóba álljanak — panaszolták. Az autóbusz indulását 20 per­cenként újraígérték, de... Nem tudjuk, ma már nincs ilyen esetre beugró járat? Mert ígéret ide, ígéret oda, a me­netrendet be kellene tartani ezekért az árakért. És ha ez az első eset volna... (Bajna György) NEM KÓD — KÓD A Hargita Népe február 1.4 számában megjelent Csíkje­­nőfalva c. írásban a KÖD név helyesen: KÖD, így kell írni és olvasni. Ugyanis, a Közép- és Felcsí­­ki-medencerészeket elválasztó Rákosi-szorulat keleti oldaláig lenyúló alacsony hegyet a ré­gi magyar kicsinyítőképző,­d­toldásával a kő szóból képez­ték. A Hargita vulkáni tevékeny­ségéhez tartozó kőzetbenyo­mulásnak (dejk) semmi köze a ködhöz, ami — igaz ugyan — gyakran megüli a Csíki­medencét. (Szabó S. Miklós) Madárijesztő, avagy minta a farsangi maskarához Ikonkiel­ílot Csíkszeredában kínálunk, akárcsak az egész Kelet-Közé­p-Európá­ban, lé­nyegében a folklórból kinőtt paraszti-naiv művészet az u­­ralkodó. Ezt példázza a szé­kelyudvarhelyi Nicolae Calu­­gára üvegre festett ikonokat bemutató szerény kiállítása, melynek a Csíkszeredái szak­­szervezetek Művelődési Köz­pontja adott helyet A kiállí­tott tárgyak száma csekély, a képek többnyire kis méretűek, de a kiállítás megtekintése mégis élmény. A vonalvezetés, a színek társítása és tobzódása arról árulkodnak, hogy az iko­nokat készítő művész gyermek iden tapogatózó keze még nem jut el mindig az alkotó én­tuda­tig. Bár a bizánci ikonográfia hatása kétségtelenül érezteti hatását az alkotásokon, mégis többnyire szubjektív módon, az egyszerű paraszt szemszögé­ből értelmezett bibliai jelene­teket láttatnak két dimenzió­ban. Az alakokat, a megjelení­tett tárgyakat és teremtménye­ket a kézműves lelkiismeretes­ségével és makacs intenzitásá­val formálta a naiv művész. A szláv kultúrkör begyűrűzésé­nek ezen termékeit keddtől a gyergyószentmiklósi Művelő­dési Házban tekinthetjük meg. (Surány István) TELEFONDOKTOR Ma délután 3 és 5 óra kö­zött a klimaxról tudósít a telefondoktor. Az érdekel­tek, nyilván a nők, a 11974- es telefonon tudhatnak meg egyet-mást a csöppet sem kívánatos állapotról. Rendőrségi híradó Ismét gyilkosság! Simó Ist­ván, 49 éves sírásó megölte Czári Mihály Csabát. Történt, hogy február 2-án éjfél előtt néhány perccel a zetelaki bü­fében koccintgatott a két ba­rát, mígnem a fakitermelő és szállító vállalat szakképzetlen munkása rablónak bélyegezte a hétgyerekes sírásó egyik gyermekét. Simó István oly­annyira szívére vette a dolgot, hogy miután hazament és még néhány deci bátorságot gyűj­tött, lakhelyén kereste fel fia rágalmazóját. Jóllehet egy szó­ra hívta ki csupán a kapuba, a szerencsétlen még ehhez sem jutott, mert éjféli látogatója a lájbijában rejtegetett disznó­ölő késsel egy-kettőre elhall­gattatta. És ami ennél is döb­benetesebb, hogy örökre... Néhány nappal korábban, ja­nuár 29-én ugyancsak késő es­te (22.30 órakor) Vlădaru Ra­du Emil, a fakitermelő egység lakatosa Hodoson némította el örökre Todor Ferenc, 34 esz­tendős fiatalembert. Nem kés­sel, de ököllel... A színhely azo­nos az előbbi gyilkosság ki­indulópontjával: a szóváltást Itt is az alkohol okozta egy kö­zelmúltban privatizálódott vendéglátóipari egységben. Ha az óvodát nem alakítják át bárrá, talán ma is él az áldo­zat, akitől mellesleg nem lop­tak el semmit, „csupán” fejét verték a falhoz, majd ököl­csapásokkal végeztek vele. Apropó, lopások, betörések... Vasárnap éjjel Bodor István Csíkszeredai lakost az éjjeliő­rök ellenőrei érték tetten, a­­mint a műanyaggyár udvarán épp az egyik kocsikerék lesze­relésével foglalatoskodott. Ne­vezettet a már összelopott 6 traktor- és 6 személygépkocsi gumi belsővel és­­külsővel e­­gyütt szállították a rendőrség­re. A kivizsgálás folytatódik. Az ingyenes orvosi ellátást és gyógyszereket biztosító iga­zolványokért a megyei tör­vényszék 7-es számú szobájá­ban lehet jelentkezni február 7-én és 21-én (és utána min­den hónap második csütörtö­kén) 9 és 13 óra között, vagy a volt Politikai Foglyok Bi­zottságának gyergyószentmik­­lósi, illetve székelyudvarhelyi fiókjánál, az ismert munkaidő­ben. Ez alkalommal be kell mutatni a 118/1990-es törvény­­rendelet alapján létrehozott megyei munkabizottság által véglegesített határozatot és le­adni egy 2x2,5 cm nagyságú fényképet. (György Béla, a bi­zottság elnöke) mert feltehetőleg előgurul még valami... örvendetes, hogy a forgalmi kihágások csökkentek az el­múlt héten, mind súlyosságuk, mind mennyiségük tekinteté­ben. Egyetlen, alkohol hatása alatt elkövetett közúti balese­tet jegyeztek a megyei rendőr­ségen és szerencsére az sem halálos kimenetelű. György Álmos csíkmadarasi állomás­főnök gázolta el január 29-én este, a HR—6987-es rendszámú személygépkocsijával Szász Bertalan kerékpárost, a megyei kórház fűtőjét, akit több sérü­léssel szállítottak munkahe­lyére, miközben a tettes meg­lépett. Február 2-án (szomba­­ton) egy lengyel társasgépkocsi a szabálytalanul közlekedő Fe­renc Sándor és Ráduly Ignác gyalogosokat gázolta el Ma­­défalva környékén. Az áldoza­tok töréseket és egyéb sérülé­seket szenvedtek. Mindkét baleset körülményeinek ki­vizsgálása folytatódik. . AMBRUS EDIT VELED VAGYUNK, TEMESVÁR Guzrány Ferenc, a csíkszent­­domokosi RMDSZ titkára tele­fonált szerkesztőségünkbe, tennénk közzé, hogy a csík­­szentdomokosiak is együttérez­­nek a temesváriakkal. Szolida­­rizálásuk jeléül több mint 21 000 lejt folyósítottak a me­gyei RMDSZ-en keresztül a temesváriaknak. A ROMÁNIAI VOLT POLITIKAI FOGLYOK ÉS A DIKTATÚRA Áldozatainak FIGYELMÉBE Magyarázkodik a tévé (Folytatás az­­ oldalról) háborgásokat, s a romániai magyarság mintegy kilencven százaléka számára felére csök­kentette az adásidőt. Ez nem spekuláció, ez a való tényállás, igazgató úr. Persze, önt és parancsoló urait, vajmi kevésbé zavarja ez. Az sem, hogy az eljárás, a módszer kí­sértetiesen emlékeztet a ceau­­sescuéra. És a jelek szerint az sem zavarja, hogy erre az egy­értelműen nemzetiségellenes lépésre közvetlenül a román miniszterelnök strasbourg­i vizsgáztatása után került sor. Ahol, köztudottan, mi, a romá­niai magyar nemzetiség vol­tunk a főtétel. Úgy tűnik, a té­vésekkel máris feledtették, hogy Románia még nem kapta meg a végleges belépőjegyet Európába, s némelyek valódi struccpolitikusok módjára máris veszélyeztetik a román diplomácia törékeny sikereit. A magunk részéről csak any­­nyit: semmilyen körülmények között sem fogadjuk el a tévé magyar adása vételi lehetősé­geinek felére csökkentéséről szőtt hazug magyarázatokat, s erélyesen felemeljük szavun­kat a hamis mázba csomagolt diszkriminatív intézkedések­kel szemben. Hogyan került a... (Folytatás az L oldalról) ruházásokat végez és az mtsz­­ben nehezen boldoguló tag­ságnak nagyszerű munkale­hetőségeket biztosít. Voloncs Ferenc akkori ÁMV igazgató személyesen nekem is igyeke­zett megmagyarázni: mint föl­dinek és újságírónak kínálko­zik a lehetőség, miszerint az állami gazdaság kászoni ter­jeszkedéséhez tollammal hoz­zájáruljak ... Az igazság az, hogy akkor sem én, sem más nem tudhatta, hogy ez a csere az új földtörvény megjelené­sekor mekkora gondot fog je­lenteni a kászoniaknak. Mert a földtörvény kétféleképpen rendelkezik a kétféle terület­ről. Az mtsz használatában le­vő földek jogtulajdonba visz­­szakerülhetnek, viszont az 1990 január 1-én az állami gazdaság használatában lévő , területek maradnak, illetve ezeken rész­vényes lehet csak a hajdani tulajdonos. Ez paradox hely­zethez vezet, mert sok gazda számottevő birtoka erre a rész­re esik, tehát nem kerül jog­tulajdonába az elődeitől örö­költ föld, viszont vele szemben, akinek nem volt földje és az mtsz-ben dolgozott, a tartalék területekről részesül. S hogy a k­ászon­­ák ragaszkodnak a föld­jeikhez, arra bizonyság az is, hogy a szétszóródottak is na­ponta jelentkeznek bejelente­ni igényüket... Az állami gazdaságok évti­zedes terjeszkedése, az újabb és újabb farmok létrehozásá­nak módozata közismert. Ál­lamhatalmi törekvés állt mö­götte, a magántulajdon meg­semmisítését célzó alkotmány­­ellenes törvények és rendelke­zések sorozata végül átcsapott a szövetkezeti tulajdon rovásá­ba is. Ezért vidékünkön ese­tenként korlátozott az igényelt tulajdonjog visszaállítása, míg más nyugati megyékben a megüresedett falvak mondhat­ni nemigen van amit kezdjenek a feloszló mtsz-ek használatában lé­vő birtokkal. Menjen oda föl­det igényelni akinek itt nem jut? Túlnépesedett községek esetében reális lehetőség, de annak, akinek itt volt földje, csak nem kaphatja vissza, nem szabad, hanem kényszerű választás ez... Becze Antal, a kászonalu­zi gazdakör elnöke véleménye szerint a gazdák ragaszkodnak az elcserélt terület visszaszer­zéséhez, és önkényesnek tar­tották, tartják a pár éve lebo­nyolított cserét.S a sok beru­házással mi lesz? — kérdem tőle. A kérdésre kérdéssel fe­lel, s mindazzal, amit onnan az állami gazdaság kitermelt (ti. faállomány) ki számol el ? Egy biztos: a kászoniak igényt tartanak a szóban forgó terü­letre, mert igazából nem akar­ták ezt e hátrányos cserét Mit mondjak? Hogy nem tudom, mert nem vagyok idevalósi? Hanem odavalósi Pataki Im­re, Hargita megye prefektusa. A csere idején a megyei népta­nács alelnöke volt. Ha nem is kérdezek meg minden kászoni embert (abból sem lenne véko­nyabb iratcsomó), csak meg­kérdezem Pataki urat: — Földi, azt a kászoni cse­rét ki kezdeményezte? — Szász József megyei első­­titkár az állam­­gazdaság i­­gazgatójával arra járt és ki­nézték Szetye területét. A kor­szerű mezőgazdaság fejleszté­sének aranybányáját vélték felfedezni, így kezdődött a do­log ... — És vajon hogy végződik? — kérdezik sokan. Egy grafikon (Folytatás az L oldalról) bolgár, jugoszláv, szovjet, len­gyel. Talán jobb lenne kevesebbet ünnepelni, s az önámítás he­lyett dolgozni. Erre még job­ban rádöbbenhetnének az ün­neplők, ha azt is meggondol­nák, hogy ez a grafikon nem tükrözi a valóságot, mert pél­dául a cseh vagy magyar mun­kás a pénzét úgy váltja be, a­­hogy tetszik neki, a turista az elég magasra szabott határig, a grafikon készítésénél is fi­gyelembe vett árfolyamban, a többit pedig a turisztikai hi­vatal ajtajában, 10—12 száza­lékos feláron, ami nem az inf­láció rátáját tükrözi, hanem a pénzfeketéző jövedelmét. Ezzel szemben a mi munkásunk egy­napi keresetéért nem kap egy dollárt, mert turistaként nem jár neki, a feketepiacon pe­dig az arány, a hivatalos árfo­lyamnak a 250—300 százaléka, ami viszont már az infláció rá­táját tükrözi, nem pedig a feketéző nyereségét. Ha a bé­reket és fekete­ pénzárfolyamo­­kat hasonlítjuk egymáshoz, a­­zonnal világossá válik, hogy ennek a piacnak van valós ér­tékmérő szerepe a cserében margójára mindaddig, míg gazdaságunk így áll. Ebből viszont az is ki­tűnik, hogy a hivatalos dol­lárelszámolás maga után fogja vonni valószínűleg a leértéke­lést is, míg az el nem éri a valós szintet, ami aztán a bé­rek ugyancsak, legalább kelet­európai szintű, emelését igé­nyelné. Ha egy-egy külföldi szakember szavát nem unjuk meghallgatni, nagyjából u­­gyanezt hámozhatjuk ki abból is. A gazdasági pangás azonban fokozódik. Nem egy gyár em­bereivel találkozhatunk, akik már napok óta félfizetéses szabadságukat töltik, egyelőre egy vagy kéthónapos kilátás­­talanságban. Ez nem munka­­nélküli segély, hol van hát akkor a pénzünk vásárlóér­­­téke erősödésének reménye . Természetes, mindez a pénz gyengülését fokozza csupán. A pénz erősödéséhez csakis a munkaerő hatékony használa­ta vezethet, erre pedig az ál­lami ipar nem látszik képes­nek. Íme, a sokszor hangozta­tott privatizáció szerepe ebben a tekintetben is megnyilvánul, s ennek ellenére a konzerva­tív görcsös ragaszkodás ural­kodik el majdnem mindenütt.

Next