Hargita Népe, 1991. február (3. évfolyam, 23-40. szám)
1991-02-05 / 23. szám
1991. február 5., kedd. Az évből eltelt 35 nap, hátra van még 330. — Ma Ágota és Ingrid, holnap DOROTTYA és DÓRA nevű olvasóinkat köszöntjük. A KÉPERNYŐN 10,30 Irodalom és vallás 11,35 Honpolgár! kaleidoszkóp 12,00 Zeneóra 14,10 Orvostudomány mindenkinek. A vese bántalmakról. 14,30 Házunk, kertünk 14,50 Főiskola előtt 16,00 Párbeszéd a könnyűzene kedvelőivel 16,20 Együttélés 16,50 Mi és a számítógép 17,25 Természetvédelem 17,45 Ablak a világra 18,15 A siker kulcsa 18,40 Népzene 19,00 Szempontok • Ma, a kormány 19,40 Rajzfilmek 20,00 Híradó 21,00 Parlamenti krónika 21.15 Tv-színház: Kean — befejező rész 22.50 Szervusztok! A marosvásárhelyi rádió magyar nyelvű műsorából Délelőtt: 10—12. • Hírmagazin • Földművelők fóruma • Lírai gyöngyszemek — versműsor • Élő történelem: dr. Mayer Alexandru • Sajtólapozgató 12—13. Közönségszolgálat. Délután 4—6: Hírmagazin • Idősebbek hullámhoszszán: Egy öreg orvos emlékei. • Nagyszülők, unokák — Kálmán Viktória pszichológus rovata • Vendégkönyv • Terpazichoré kertje • Magyar táncok Európában • Élő történelem — dr. Mayer Alexandra. Szerda 10—12: Hírmagazin • Szerda délelőtti terefere: Hasznos tudnivalók, háztartási tanácsok, ételreceptek, kertészkalendárium • Panaszosok a mikrofon előtt • Élő történelem: dr. Mayer Alexandra • Népdalfeldolgozások • Szenátori iroda. • Rendőrségi híradó: rendőrkézen a ratosnyai rablótámadók. • Slágermúzeum. 12—13. Közönségszolgálat. MOZI Csíkszereda, Transzilvánia : Letört ifjúság (jugoszláv-román), Hargita: A hetedik világrész (angol), Székelyudvarhely, Olimpia: Pálinka pezsgővel (lengyel-amerikai), Gyergyószentmiklós, Mioriţa: A táncparkett (szovjet), Balánbánya: Karate Kid (amerikai, 1—2.), Maroshévíz: Jan és Justyna (lengyel, 1—2), Székelykeresztúr: Sétahajózás, Tusnádfürdő: Kabaré (amerikai), Borszék: A kazettafon titka (olasz), Ditró: Ég veled, Nela ! (román), Csornafalva: Cápák kincse (amerikai) KÉPVISELŐTALÁLKOZÓ VÍ 4* Borsos Géza parlamenti képviselő szombaton és vasárnap alfalvi, remetei és csomafalvi választóival találkozott, ahol a földtörvényről és annak alkalmazási módozatairól beszélgettek. HA EZ AZ ELSŐ ESET VOLNA... Nem tudom mennyire lehet felidegesedni egy fűtetlen váróteremben reggel fél hattól délelőtt tíz óráig, de állítom, nem voltak vidámak pénteken az udvarhelyi járatra várakozók Gyergyószentmiklóson. Az keveset enyhített idegességükön, hogy az sem volt akivel szóba álljanak — panaszolták. Az autóbusz indulását 20 percenként újraígérték, de... Nem tudjuk, ma már nincs ilyen esetre beugró járat? Mert ígéret ide, ígéret oda, a menetrendet be kellene tartani ezekért az árakért. És ha ez az első eset volna... (Bajna György) NEM KÓD — KÓD A Hargita Népe február 1.4 számában megjelent Csíkjenőfalva c. írásban a KÖD név helyesen: KÖD, így kell írni és olvasni. Ugyanis, a Közép- és Felcsíki-medencerészeket elválasztó Rákosi-szorulat keleti oldaláig lenyúló alacsony hegyet a régi magyar kicsinyítőképző,dtoldásával a kő szóból képezték. A Hargita vulkáni tevékenységéhez tartozó kőzetbenyomulásnak (dejk) semmi köze a ködhöz, ami — igaz ugyan — gyakran megüli a Csíkimedencét. (Szabó S. Miklós) Madárijesztő, avagy minta a farsangi maskarához Ikonkielílot Csíkszeredában kínálunk, akárcsak az egész Kelet-Közép-Európában, lényegében a folklórból kinőtt paraszti-naiv művészet az uralkodó. Ezt példázza a székelyudvarhelyi Nicolae Calugára üvegre festett ikonokat bemutató szerény kiállítása, melynek a Csíkszeredái szakszervezetek Művelődési Központja adott helyet A kiállított tárgyak száma csekély, a képek többnyire kis méretűek, de a kiállítás megtekintése mégis élmény. A vonalvezetés, a színek társítása és tobzódása arról árulkodnak, hogy az ikonokat készítő művész gyermek iden tapogatózó keze még nem jut el mindig az alkotó éntudatig. Bár a bizánci ikonográfia hatása kétségtelenül érezteti hatását az alkotásokon, mégis többnyire szubjektív módon, az egyszerű paraszt szemszögéből értelmezett bibliai jeleneteket láttatnak két dimenzióban. Az alakokat, a megjelenített tárgyakat és teremtményeket a kézműves lelkiismeretességével és makacs intenzitásával formálta a naiv művész. A szláv kultúrkör begyűrűzésének ezen termékeit keddtől a gyergyószentmiklósi Művelődési Házban tekinthetjük meg. (Surány István) TELEFONDOKTOR Ma délután 3 és 5 óra között a klimaxról tudósít a telefondoktor. Az érdekeltek, nyilván a nők, a 11974- es telefonon tudhatnak meg egyet-mást a csöppet sem kívánatos állapotról. Rendőrségi híradó Ismét gyilkosság! Simó István, 49 éves sírásó megölte Czári Mihály Csabát. Történt, hogy február 2-án éjfél előtt néhány perccel a zetelaki büfében koccintgatott a két barát, mígnem a fakitermelő és szállító vállalat szakképzetlen munkása rablónak bélyegezte a hétgyerekes sírásó egyik gyermekét. Simó István olyannyira szívére vette a dolgot, hogy miután hazament és még néhány deci bátorságot gyűjtött, lakhelyén kereste fel fia rágalmazóját. Jóllehet egy szóra hívta ki csupán a kapuba, a szerencsétlen még ehhez sem jutott, mert éjféli látogatója a lájbijában rejtegetett disznóölő késsel egy-kettőre elhallgattatta. És ami ennél is döbbenetesebb, hogy örökre... Néhány nappal korábban, január 29-én ugyancsak késő este (22.30 órakor) Vlădaru Radu Emil, a fakitermelő egység lakatosa Hodoson némította el örökre Todor Ferenc, 34 esztendős fiatalembert. Nem késsel, de ököllel... A színhely azonos az előbbi gyilkosság kiindulópontjával: a szóváltást Itt is az alkohol okozta egy közelmúltban privatizálódott vendéglátóipari egységben. Ha az óvodát nem alakítják át bárrá, talán ma is él az áldozat, akitől mellesleg nem loptak el semmit, „csupán” fejét verték a falhoz, majd ökölcsapásokkal végeztek vele. Apropó, lopások, betörések... Vasárnap éjjel Bodor István Csíkszeredai lakost az éjjeliőrök ellenőrei érték tetten, amint a műanyaggyár udvarán épp az egyik kocsikerék leszerelésével foglalatoskodott. Nevezettet a már összelopott 6 traktor- és 6 személygépkocsi gumi belsővel éskülsővel együtt szállították a rendőrségre. A kivizsgálás folytatódik. Az ingyenes orvosi ellátást és gyógyszereket biztosító igazolványokért a megyei törvényszék 7-es számú szobájában lehet jelentkezni február 7-én és 21-én (és utána minden hónap második csütörtökén) 9 és 13 óra között, vagy a volt Politikai Foglyok Bizottságának gyergyószentmiklósi, illetve székelyudvarhelyi fiókjánál, az ismert munkaidőben. Ez alkalommal be kell mutatni a 118/1990-es törvényrendelet alapján létrehozott megyei munkabizottság által véglegesített határozatot és leadni egy 2x2,5 cm nagyságú fényképet. (György Béla, a bizottság elnöke) mert feltehetőleg előgurul még valami... örvendetes, hogy a forgalmi kihágások csökkentek az elmúlt héten, mind súlyosságuk, mind mennyiségük tekintetében. Egyetlen, alkohol hatása alatt elkövetett közúti balesetet jegyeztek a megyei rendőrségen és szerencsére az sem halálos kimenetelű. György Álmos csíkmadarasi állomásfőnök gázolta el január 29-én este, a HR—6987-es rendszámú személygépkocsijával Szász Bertalan kerékpárost, a megyei kórház fűtőjét, akit több sérüléssel szállítottak munkahelyére, miközben a tettes meglépett. Február 2-án (szombaton) egy lengyel társasgépkocsi a szabálytalanul közlekedő Ferenc Sándor és Ráduly Ignác gyalogosokat gázolta el Madéfalva környékén. Az áldozatok töréseket és egyéb sérüléseket szenvedtek. Mindkét baleset körülményeinek kivizsgálása folytatódik. . AMBRUS EDIT VELED VAGYUNK, TEMESVÁR Guzrány Ferenc, a csíkszentdomokosi RMDSZ titkára telefonált szerkesztőségünkbe, tennénk közzé, hogy a csíkszentdomokosiak is együttéreznek a temesváriakkal. Szolidarizálásuk jeléül több mint 21 000 lejt folyósítottak a megyei RMDSZ-en keresztül a temesváriaknak. A ROMÁNIAI VOLT POLITIKAI FOGLYOK ÉS A DIKTATÚRA Áldozatainak FIGYELMÉBE Magyarázkodik a tévé (Folytatás az oldalról) háborgásokat, s a romániai magyarság mintegy kilencven százaléka számára felére csökkentette az adásidőt. Ez nem spekuláció, ez a való tényállás, igazgató úr. Persze, önt és parancsoló urait, vajmi kevésbé zavarja ez. Az sem, hogy az eljárás, a módszer kísértetiesen emlékeztet a ceausescuéra. És a jelek szerint az sem zavarja, hogy erre az egyértelműen nemzetiségellenes lépésre közvetlenül a román miniszterelnök strasbourgi vizsgáztatása után került sor. Ahol, köztudottan, mi, a romániai magyar nemzetiség voltunk a főtétel. Úgy tűnik, a tévésekkel máris feledtették, hogy Románia még nem kapta meg a végleges belépőjegyet Európába, s némelyek valódi struccpolitikusok módjára máris veszélyeztetik a román diplomácia törékeny sikereit. A magunk részéről csak anynyit: semmilyen körülmények között sem fogadjuk el a tévé magyar adása vételi lehetőségeinek felére csökkentéséről szőtt hazug magyarázatokat, s erélyesen felemeljük szavunkat a hamis mázba csomagolt diszkriminatív intézkedésekkel szemben. Hogyan került a... (Folytatás az L oldalról) ruházásokat végez és az mtszben nehezen boldoguló tagságnak nagyszerű munkalehetőségeket biztosít. Voloncs Ferenc akkori ÁMV igazgató személyesen nekem is igyekezett megmagyarázni: mint földinek és újságírónak kínálkozik a lehetőség, miszerint az állami gazdaság kászoni terjeszkedéséhez tollammal hozzájáruljak ... Az igazság az, hogy akkor sem én, sem más nem tudhatta, hogy ez a csere az új földtörvény megjelenésekor mekkora gondot fog jelenteni a kászoniaknak. Mert a földtörvény kétféleképpen rendelkezik a kétféle területről. Az mtsz használatában levő földek jogtulajdonba viszszakerülhetnek, viszont az 1990 január 1-én az állami gazdaság használatában lévő , területek maradnak, illetve ezeken részvényes lehet csak a hajdani tulajdonos. Ez paradox helyzethez vezet, mert sok gazda számottevő birtoka erre a részre esik, tehát nem kerül jogtulajdonába az elődeitől örökölt föld, viszont vele szemben, akinek nem volt földje és az mtsz-ben dolgozott, a tartalék területekről részesül. S hogy a kászonák ragaszkodnak a földjeikhez, arra bizonyság az is, hogy a szétszóródottak is naponta jelentkeznek bejelenteni igényüket... Az állami gazdaságok évtizedes terjeszkedése, az újabb és újabb farmok létrehozásának módozata közismert. Államhatalmi törekvés állt mögötte, a magántulajdon megsemmisítését célzó alkotmányellenes törvények és rendelkezések sorozata végül átcsapott a szövetkezeti tulajdon rovásába is. Ezért vidékünkön esetenként korlátozott az igényelt tulajdonjog visszaállítása, míg más nyugati megyékben a megüresedett falvak mondhatni nemigen van amit kezdjenek a feloszló mtsz-ek használatában lévő birtokkal. Menjen oda földet igényelni akinek itt nem jut? Túlnépesedett községek esetében reális lehetőség, de annak, akinek itt volt földje, csak nem kaphatja vissza, nem szabad, hanem kényszerű választás ez... Becze Antal, a kászonaluzi gazdakör elnöke véleménye szerint a gazdák ragaszkodnak az elcserélt terület visszaszerzéséhez, és önkényesnek tartották, tartják a pár éve lebonyolított cserét.S a sok beruházással mi lesz? — kérdem tőle. A kérdésre kérdéssel felel, s mindazzal, amit onnan az állami gazdaság kitermelt (ti. faállomány) ki számol el ? Egy biztos: a kászoniak igényt tartanak a szóban forgó területre, mert igazából nem akarták ezt e hátrányos cserét Mit mondjak? Hogy nem tudom, mert nem vagyok idevalósi? Hanem odavalósi Pataki Imre, Hargita megye prefektusa. A csere idején a megyei néptanács alelnöke volt. Ha nem is kérdezek meg minden kászoni embert (abból sem lenne vékonyabb iratcsomó), csak megkérdezem Pataki urat: — Földi, azt a kászoni cserét ki kezdeményezte? — Szász József megyei elsőtitkár az államgazdaság igazgatójával arra járt és kinézték Szetye területét. A korszerű mezőgazdaság fejlesztésének aranybányáját vélték felfedezni, így kezdődött a dolog ... — És vajon hogy végződik? — kérdezik sokan. Egy grafikon (Folytatás az L oldalról) bolgár, jugoszláv, szovjet, lengyel. Talán jobb lenne kevesebbet ünnepelni, s az önámítás helyett dolgozni. Erre még jobban rádöbbenhetnének az ünneplők, ha azt is meggondolnák, hogy ez a grafikon nem tükrözi a valóságot, mert például a cseh vagy magyar munkás a pénzét úgy váltja be, ahogy tetszik neki, a turista az elég magasra szabott határig, a grafikon készítésénél is figyelembe vett árfolyamban, a többit pedig a turisztikai hivatal ajtajában, 10—12 százalékos feláron, ami nem az infláció rátáját tükrözi, hanem a pénzfeketéző jövedelmét. Ezzel szemben a mi munkásunk egynapi keresetéért nem kap egy dollárt, mert turistaként nem jár neki, a feketepiacon pedig az arány, a hivatalos árfolyamnak a 250—300 százaléka, ami viszont már az infláció rátáját tükrözi, nem pedig a feketéző nyereségét. Ha a béreket és fekete pénzárfolyamokat hasonlítjuk egymáshoz, azonnal világossá válik, hogy ennek a piacnak van valós értékmérő szerepe a cserében margójára mindaddig, míg gazdaságunk így áll. Ebből viszont az is kitűnik, hogy a hivatalos dollárelszámolás maga után fogja vonni valószínűleg a leértékelést is, míg az el nem éri a valós szintet, ami aztán a bérek ugyancsak, legalább keleteurópai szintű, emelését igényelné. Ha egy-egy külföldi szakember szavát nem unjuk meghallgatni, nagyjából ugyanezt hámozhatjuk ki abból is. A gazdasági pangás azonban fokozódik. Nem egy gyár embereivel találkozhatunk, akik már napok óta félfizetéses szabadságukat töltik, egyelőre egy vagy kéthónapos kilátástalanságban. Ez nem munkanélküli segély, hol van hát akkor a pénzünk vásárlóértéke erősödésének reménye . Természetes, mindez a pénz gyengülését fokozza csupán. A pénz erősödéséhez csakis a munkaerő hatékony használata vezethet, erre pedig az állami ipar nem látszik képesnek. Íme, a sokszor hangoztatott privatizáció szerepe ebben a tekintetben is megnyilvánul, s ennek ellenére a konzervatív görcsös ragaszkodás uralkodik el majdnem mindenütt.