Hargita Népe, 1994. február (6. évfolyam, 21-40. szám)
1994-02-25 / 39. szám
1994 FEBRUÁR 25- PÉNTEK. 3 J anuár folyamán (6-ám és 13-án) kétszer is közöltünk levelet a helyi szilveszteri mulatságról. Az elsőt Gábor Mária írta a „gyimesfelsőloki fiatalság nevében”, a másodikat pedig — erre válaszként — a kultúrház igazgatója, Tankó György. Február 11-én újabb levél érkezett, ezúttal Tarkó Imre aláírással, 7 pontba szedve közli a kultúrigazgatót támadó vádjait. E harmadik levél írása (és helyesírási hibái !) annyira hasonlítanak az erőéhez, hogy bízvást mondható : mindkettőt ugyanaz a kéz írta ! Szerkesztőségünk hasznosnak vélte, ha a helyszínen tájékozódunk az ügyről. Így került sor gyimesi ujsírra, melynek során találkoztam Tankó György igazgató úrral, aki szóbeli tájékoztatása után intézményének minden repetzugát megmutatta . Póra András alpolgármesteret, aki részletekbe menően taglalta az ügyről alkotott véleményét, s találkozhattam Benzin Lajos esperes úrral is, aki néhány elméleti és gyakorlati megjegyzéssel egészítette ki az addig hallottakat Szerettem volna Gábor Máriával is találkozni, eszmém sikerült. • Jelen írás közlésével szerkesztőségünk lezártnak tekinti ezt a mondvacsinált ügyet, örvendünk, hogy a gyimesközéploki fiatalságot foglalkoztatja kulturális életük. De ezt valóban segítő szándékkal tegyék, ne befeketítővel ! Nyilvánosság oldalunkat továbbra is a valós tényeken alapuló levelek, olvasói vélemények, ez azokra adott válaszok közlésére tartjuk fenn. Tankó György három éve vezeti a kultúrházat. A szilveszteri mulatságról a következőket mondotta : — December 30-án 11 óra tájt jöttek a községben katonai alakulat tisztjei, hogy ha szabad a terem, adjam ki nekik másnapi szilveszteri mulatságukra. Mivel a termet nem igényelte elődük senki, kiadtam. — Fizettek-e bérleti díjat ? •— Külön bérleti díjat nem. De meg kell jegyezzem , a helybeli katonai alakulat nagyon sokat segít a községnek. A Csángó Fesztivál előtti meszelés után kitakarították a termet, aztán ők ásták ki az ugrópataki temető körüli árkot, sokat segítettek a zarándokház építésénél is gépekkel, kézi erővel... — Pora András , alpolgármester úr, a községi tanács meg van-e elégedve a kultúrigazgató munkájával ? — Határozottan : meg ! Nincs ellene kifogásunk.. Persze, mindenkinek fel lehet valamit róni, neki is. De újra hangsúlyozom : kielégítő, amit és ahogy tesz— ön szerint mi az oka egy ilyen támadó levélnek ? — Időtöltésnek vélem... valakinek nem volt egyéb dolga. Most, ugye, demokrácia van, mindenkinek ki lehet nyilvánítani a véleményét. Csakhát annak a lapja is kellene legyen. Ebben az esetben nem állta meg a helyét az, amit írtak. Tankó György szerintem sokat tett a faluért, a kultúrházért. Nem értem, miért irkálták a leveleket. Ráadásul így Gábor Mária legalább tíz van a faluban... Miért nem jött hozzánk, személyesen és miért nem mondta : ezért és ezért nem kell Tarkó Gyuri, kergessétek el és én jobb munkát végzek ! Berszán Lajos, esperes • — Ezt a mi megyei újságunkat annyira meg kellene becsülni, hogy álnevek mögé rejtőzve ne írjon bele senki. Hogy igazat írjunk bele, és olyan kritikával álljunk elő, hogy az építő legyen , és ne legyen a leghalványabb gyanúja se annak, hogy valakit pellengérre akarnak állítani, megszégyeníteni- Ahogy ez sajnos a jelen esetben történt. Tehát az illető „kritikus" jöjjön, elnyílt sisakkal vállalja elmondott véleményét és a következményeit is. Akkor segítőkésznek bizonyul. Röviden: hiányolom azt a jóakaratot, amivel tovább lehet vinni az eddig megkezdett dolgokat. Félek, hogy az ilyen alaptalan vádaskodások miatt ebben a megyében meglesz Gyimesközéplokról az olvasóknak a véleménye.. • Tomykó György munkájáról már többen szóltak. Én egyet fűzhetek azokhoz- Engem kért meg a tanács, hirdessem ki a szószékről, hogy kultúrigazgatót keresnek. Többször is megtettem, senki sem jelentkezett, ő akkor vállalta el Most meg így támadja valaki... Ismerem a falu fiatalságát. Nem tudom elképzelni, ki lehet ez a „Gábor Mária." Úgy kellene, hogy ha valaki tényleg segíteni akar, ha hasznos véleménye van, nyíltan, falugyűlésen, RMDSZ-találkozón, vagy ahogy tudja, de nyílt módon mondja el. Ne így, lesből és alaptanul támadni. Ezzel csak ártani lehet, nem segíteni-Márpedig jelenleg előre kell lépnünk. És csak ez a fontos. Erre kell törekednünk mindannyianálunk ! METZ A. MARTON (Levélírási) kultúra Gyimesfelsőlokon Az EMK közleménye Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ kereszténynemzeti platformja 1994. február 12-én Kovászmán tartotta soros ülését. Az ülésről kiadott közlemény egyebek mellett leszögezi : 1. Platformunk a közös és hatékony akció elkezdése végett ezúton fordul az RMDSZ tet ■es tagságához és vezetősé- géhez, illetve a világ valamennyi felelős magyar politikai tényezőjéhez, hogy a bevált nemzetközi gyakorlatot követve a Magyar Köztársaság kormányzata biztosítsa az erkölcsi-politikai védőhatalmi státuszt az úgynevezett utódállamok minden magyar nemzeti közössége számára. 2 Megállapítást nyert, hogy sürgősségi feladatként el kell kezdenünk nemzeti kataszterünk (településenkénti etnikai és felekezeti statisztikánk) elkészítését. 3. Szorgalmazzuk és támogatjuk a regionális és helyi önkormányzatok gazdasági és közigazgatási szövetségének kialakítását, valamint a történelmi közigazgatási régiók (községek járások, megyék) visszaállítását. Támogatjuk a kommunista diktatúra által megszüntetett megyék ligájának küzdelmét az általa képviselt területek lakossága érdekeinek érvényesítéséért; egyúttal tiltakozásunkat fejezzük ki a bukaresti kormányzat azon döntése miatt, amellyel a követelt 20 történelmi megye helyett diszkriminatív módon mindössze 12 visszaállítását határozta el. Műemlékmentő tanácskozás Tusnádfürdőn (Folytatás az 1. oldalról) kerülhetjük el, — helyesebben nem választhatjuk le a műemlékekről a történelmet — a kultúrpolitikai tárgyalásokat sem. Azt viszont örömmel mondhatom, hogy nem parlamenti szintű kirohanásokkal van dolgunk, hanem valóban a tudományosság, s az azzal járó tolerancia jellemzi ezeket a beszélgetéseket, egyeztető tárgyalásokat. Következésképpen Tusnád a Kárpátmedence történelméről különfélek-éppen vélekedők, történtek valódi fórumává válik... Másik kérdésemre, hogy az elmnzetet mennyiben követi a gyakorlat, konkrétan mit tennék, tehetnek a mindegyre romosuló műemlékeink megmértéséért (példának okáért említettem a tanácskozás gr'1 helyéhez viszonylag közel levő csíkszentimrei Henter kúriáit), esetleg a degradálódás folyamatának megállításáért, a következőket, mondotta : — ötven esztendő rombolását nem lehet egy-két év alatt rendbehozni, megállítani, viszont történt már egynémely ér-emlegesebb rehabilitálás- csak mondható munka, itt említeném : a szilágysomlyói Báthory vár helyreállítási munkálatait, Déván a ferencesek kolostorát sikerült valamelyest, — ha nem teljes egészében is — rehabilitálni.A rendbehozott szárnyában kollégium és internátus kapott helyet, dolgoznak a segesvári hegyitemplom helyreállításán is. A gond továbbra is az marad, hogy kevés pénz jut műemlékvédelemre. Járhatóbb útja e régi várak, kúriák, templomok restaurálásának a szponzorizálás, menedzselés. .. Az egyhetes gazdag programban számos műemlék-vizitálás is szerepel(t), például kirándulás az alcsíki római katolikus középkori templomokhoz, vagy segesvári tanulmányi út. A rendezvény állandó tárlatának ezúttal a sepsiszentgyörgyi Múzeum adott helyet Sedlmayr János életműkiállítása tekinthető meg a múzeumban. A szakma nagyjai között — korántsem teljes a névsor — ott található Anthony Gall, Susana Heitel, Olga Sevan, Gabriel Lukac, Yancho Facenelli, Julia Takatsova, Suzana Liptayova, Maria Nagbokina, hogy csupán a külföldieket említsük. Hadd zárjuk az írást az ízléses kivitelezésű programfüzet igen szép mondatával : „A 21. század a megbékélés százada lesz. Érződjék minden szavunkon, de tettünkön is, hogy műemlékes érzékenységünkkel vesszük már a jövő század hullámait." Aligha lehet szebben jellemezni e nemzetközi találkozó jellegét E ddigelé a kőrispataki Szőcs Lajosnak csupán a szalma jelentette az „értéket", legutóbb pedig a napraforgó is „csatlakozott" a feldolgozandó nyersanyaghoz. A szalmát megtermette a dombos vidék , mondhatni Kőrispatak legjövedelmezőbb mezőgazdasági kultúrája az évek során a szalma volt, legalábbis ezt igazolja a szalmafonó család, amely munkája után tehetőssé vált. Látszik a portán, hogy a szalmakalap jövedelmező, igaz, hosszú téli estéken is fonni kell, majd járni a piacokat. Szőcs Lajosék nem járták körül ugyan a Földet, de a szalmafonat körülérné már azt ! Körbefonhatja az ember szalmafonattal a Földet, kalapot tehet ezer meg ezer ember fejére, de mit ér az, ha nem képes saját magának elkészíteni egy jó gazdakalapot ! Végül is Szőcs Lajos mint szalmafonó azért ügyes ember, mert olyan gazdaikalapot font magának, amivel bátran köszönhet ! Takaros ház, műhely, a csűrben kínai malom, egyéb szerkentyűk ; az udvaron, a kapu előtt traktor, mezőgazdasági gépek Tíz hektáron immár nem csak szalmát termel, de más „kultúrát" is, hogy példát mutasson. Vállalkozott volna a gazdakör megszervezésére is, a falu összefogására, csak az emberek bizalmatlanok, úgymond sunnyognak. Hát ha együtt nem megy, Szalma és napraforgó egyedül kell csinálni ! Úgy, hogy mások is hasznát lássák. Mert a roskatag kugli-épületből a tavaly ősszel ,,olajgyár" lett, egy egész gépsor, amely értelmet ad a vidéken újból a napraforgótermesztésnek. Mert az igazság az, hogy régen termesztették itt a napraforgót, és ütték az olajat, mint tanúsítják azt a múzeumi tárgyak. Nézegetem a gépsort, bizony, van értelme már sok hektáron napraforgót termeszteni Etéd környékén is. Igen, mert egy hektár után 500 ezer finom olajra számíthat a földi, vám nélkül. Száz kilogramm magból 30 liter olajast kap az ember, hát mondhatni a szalma után (ha kalap lesz belőle !) a vidék legjövedelmezőbb kultúrája lehet a napraforgó,, ’ FERENCZ IMRE Télen Szőcs Lajos sem hord kalapot Az „olajgyár" ' Kis nyugdíjasok nagy gondjai A Csíkszeredai Nyugdíjasok Pénztáránál 6358 tagdíjat fizető nyugdíjast tartanak nyilván ; 3286 községen élő idős ember, 3072 pedig városlakó. Közülük 1305-en fordultak kölcsönért a pénztárhoz, akik közel 40 millió lej értékben vettek fel pénzt. Tavaly néhányan visszavonták egyleti tagságukat, visszaigényelve a befizetett tagdíjakat. Mindez a hovatovább romló életszínvonallal is magyarázható. Szembesülés... (Folytatás az 1. oldalról) val. Kötetlen beszélgetés alakult ki az olvasókkal, azzal a tanulsággal, hogy nincs több lehetőségünk a kompromiszszumokra, illúziókra, mert az együttjár az önfeladással. A találkozó végén Beke György és Beke Mihály András dedikálta a könyvét, tegnap délelőtt látogatásukkal megtisztelték a szerkesztőséget is, a készült interjút jövő szombatom közöljük- A találkozón is megfogant a kívánság" legyen minél többször vendége a Székelyföldnek Beke György, s író, újságíró fia úgyszintém. BÁLINT ANDRÁS A faluközösség... (Folytatás az 1. oldalról) hogy érvényre juttassa a helyi autonómiát a közigazgatásban és olyan falutörvényeket fogadjon el, amelyek visszaállítják a régi faluközösségi rendet. Néha Homoródszentmártonon is el kell fogadni olyan végzéseket, amelyekkel nem mindenki ért egyet, de a többség érdekei kell érvényre jussanak. A polgármester mondotta, hogy ahol talpraesett falubírók vannak — és Városfalvát emlegette — ott másabb a rend, van összefogás és egyetértés egy mindenkit érdeklő ügyben, például a pásztorválasztás követelményeiben, a legelők használatában stb. ]!