Hargita Népe, 1995. december (7. évfolyam, 236-255. szám)
1995-12-22 / 250. szám
Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP VII. évfolyam, 250. (1541.) szám 1995. DECEMBER 22., PÉNTEK 8 OLDALÁRA 200 LEJ TV PC-s gonjolatt megoldja su 5 éves rrrri Jjj Tel/fay. (066) 163464 Júliustól ismét. Számítógépe ! A lehetőség megmaradt Hatodik éve annak, hogy a Bukarest utcáira kivonuló tömeg menekülésre késztette a Ceauşescu-házaspárt. Lomhán felszállló helikopterük nemcsak az egyszemélyi diktatúra húsz évére, de a pártállami évtizedekre is pontot tett. A repülő jószág egyúttal vitaindítónak is megfelelt, a forradalom-államcsíny-összeesküvés forgatagából végül egyszerű, szerény szóval maradtunk, mely szerint hat évvel ezelőtt események tanúi voltunk. Áldott szerencse, hogy azok, akik hat éve szembeszálltak a sortüzekkel, még forradalmárnak tartották magukat. És azok, akik decemberben nem kényelmes karosszékjeiket, hanem életüket kockáztatták, azt is tudták, hogy miért vonultak az utcára, és nem utolsósorban azt is, hogy kik lőnek rájuk. Ők harcoltak - sajnos, ők képezik az események résztvevőinek kisebb részét. Mert végeredményben hat évvel ezelőtt a nagy többség a televízió mellől állt fel és sétált le álmos kisvárosok tereire, ahol minden lövöldözés és egyéb kockázat nélkül tett hitet "valami" mellett. És talán itt bukott el a forradalom. El tudja azt valaki képzelni, hogy a temesvári forradalmárok a volt temesi párttitkár éljenzésével fejezik be napjukat? Nem , ők, akkor inkább szétszedték volna az illetőt. De - ismétlem - a harcosok kisebbségben voltak. Mert rengeteg város főterén pont azokat emelte magasba a népakarat, akik vezető káderekként kiszolgálták a pártállamot és a diktátort is. ’89 áldozatait még jóformán el sem temették, amikor az, amiért életüket áldozták, ha kimondatlanul is, de eseménnyé degradálódott. És ezért mi vagyunk a hibásak, nem pedig azok, akik kihasználták a lehetőséget - bolondok lettek volna, ha nem használják ki. És így - egyebek mellett - kialakult egy népszerű siránkozási forma is: ellopták a forradalmat, elszalasztották a lehetőséget stb. Azzal hogy ’89-ben bizonyos vagyontárgyak mellett a forradalomnak is lába kelt, egyet lehet érteni. A lehetőség azonban megmaradt. Minden népnek az az Istentől való joga, hogy forradalommal szabaduljon meg egy diktátortól, egy társadalmi formától, vagy egyszerűen egy kormánytól, megvan a mai napig, és meg is lesz mindörökre. Ez ’89 decemberének egyik legfontosabb tanulsága. SZONDY ZOLTÁN TÖMEGPRIVATIZÁCIÓ Meghosszabbították a részvényjegyzési határidőt Tegnap reggel még kétséges volt, hogy a két ház végül is dűlőre viszte a névre szóló tulajdonszelvények részvényekre való átcserélésének meghosszabbítási határidejét. Történt ugyanis, hogy a két ház között a törvénymódosítás egyik kitétele - nem a határidő kitolása tekintetében - vonatkozásában nem talált a szó. Végül az utolsó percben a két ház közös ülésén eldőlt, hogy egyetértenek és megszavazták a határidőmódosítást. Nevezetesen: a részvényjegyzés 1996. március 31-ig lehetséges, azt követően pedig1996. április 30-igvalamelyik magánosított vagyon(Folytatás a 3. oldalon) HECSER ZOLTÁN FODOR SÁNDOR Levelek hazulról - haza il. Hat éve bukott meg a diktatúra - annak talán a legembertelenebb formája a környéken - Romániában is. Hat éve annak, hogy reményekkel telien, ragyogó arccal köszöntöttük egymást az utcán egy immáron tényleg jobbnak ígérkező jövőre számítva. Mert jobbat, jót reméltünk nemcsak magunknak, a romániai magyarságnak - de az egész ország népének. Hittük hogy ebben az országban megszűnik végre anyanyelvünk - anyanyelvi kultúránk üldözése, iskoláink szabadon működhetnek óvodától egyetemig és végre igaz baráti viszony alakul ki a két állam, Románia és Magyarország között - mindkét nemzet javára. Erre utalt Ion Iliescu elnök úr legelső televíziós beszéde is, melynek során igen szépen szólt a diktatúra alatt megrágalmazott szomszédországokról, a jogfosztottakká vált, igaztalan vádakkal illetett kisebbségekről, az ország nyomorba taszított földművességéről és - nem utolsó-sorban az üldözött egyházakról. És demokráciát ígért. Az ország valamennyi polgára, minden nemzetisége számára a román nemzetével egyenlő jogokat biztosító, európai mintájú demokráciát. Bizony, az első egy-két napon nem egyszer könnyeztem örömömben a televízió képernyője előtt. Nem sokáig. Először a diktátor-házaspár jellegzetesen kommunista típusú koncepciós per ítélete alapján történt lemészárlása döbbenteti meg. Hát így indulunk az európai típusú demokráciának? A diktatúra legaljasabb eszközeivel? Nyomban utána - vagy talán közben -felhívással fordult Iliescu elnök úr az ország lakosságához, kérve, őrizkedjék az önbírákodástól. Kiváltképpen a nemzetiségek lakta vidékeken. Miért "kiváltképpen?" Hiszen amint utóbb (titokban) "kiderült", nem is kisebbségi tájakon, hanem a színromán Kudzsiron történt a bestiálisnak mondható, legkegyetlenebb "önbíráskodás". És nemcsak ott: az egész országban történtek személyes "leszámolások" az első napokban. Amit épületeinkből-intézményeinkből az első napokban-hetekben vissza tudtunk szerezni - az lett a miénk. Elorzott egyházi javaink visszaadására mind Iliescu elnök úr, mind Petre Roman akkori miniszterelnök csupán egy kis türelmet kért. Azóta is türelemmel sürgetjük a kormányt, de hovatovább egyre biztosabb, hogy amire egyszer az állam rátette a kezét - azt a kormány (demokrácia ide-oda) többé vissza nem adja az egyházaknak. Kiváltképpen mert az ortodox egyháztól nem vett el úgyszólván semmit. Országosan terjeszteni kezdték. A magyarok Erdélyt akarják. Miért? Hogy az ország népének a figyelmét eltereljék a mintegy ezer (hogy pontosan mennyien voltak, azóta se lehet tudni) fiatal román életet kioltó gyilkosok, akiknek nagy részét hurokra se kerítették, de ma már valamennyien szabadon élvezik az "európai típusú" demokrácia áldásait. Aztán jött március és következett Marosvásárhely . Azon román értelmiségiek-fiatalok számára, akik mégis bíztak a román demokrácia jövőjében -jött június 13-14-re Bukarestben. A vásárhelyi forgatókönyv alapján, hasonló furkósbotokkal, csak nem libánfalviak és hodákiak, hanem bányászok szereplésével. A többit már tudjuk. Mindezek ellenére azonban, reménységünk, hogy előbb-utóbb Romániában is diadalmaskodnak a demokrácia erői - megmaradt. Csupáncsak bizalmunk ingott meg - sokakban. Ebben a reménységben kívánok békességes, boldog és reményteljes karácsonyi minden kedves Olvasónknak, minden jó akaratú embernek ezen a bizalmunk megcsúfolására emlékeztető évfordulón. ! Gazdag vakáció Ma az utolsó tanítási órák után kezdetét veszi a karácsonyi vakáció. A természet már tegnap megkezdte az előkészületeket: friss hóval köszönti az iskola kötöttségéből szabadult diáksereget. Nehéz évharmadot zártunk, de már az elején tudtuk, hogy nem lesz könnyű. Nem voltak illúzióink, felkészültünk a küzdelemre. Aztán volt tiltakozás minden szinten, minden formában. Tiltakoztunk mindannyian az új tanügyi törvény ellen, de hiába. Egyelőre süket fülekre találtunk, erre jött aztán az ima- és böjthónap, amikor továbbra is anyanyelvünkért, iskoláinkért könyörögtünk, de azért is, hogy megértsék a világi hatalmak, nem kiváltságokat kérünk, csupán jogaink tiszteletben tartását. És mert küzdelmünkben nem jutottunk előbbre, hát folytatjuk. A vakáció természetesen a kikapcsolódás, a feltöltődés időszaka. Ez nem semmittevést jelent, hanem aktív szórakozást. Ennek jegyében rendezik meg Csíkszeredában január 4-5-én a Magyar Középiskolások Színjátszó Fesztiválját. A házigazda (Folytatás a 3. oldalon) TAKÁCS ÉVA Figyelmeztető számadatok Nem érdektelen az IRSOP közvélemény-kutatási intézet december első napjaiban készített felmérése az ország lakosságának politikai tájékoztatásáról. Eszerint az ország lakosságának 31 százalékát nem nagyon, 30 százalékát eléggé érdekli a hazai politikai élet, a parlamenti viták, a politikai pártok, a politikusok nyilatkozatai és tevékenysége, csupán 20 százalék tanúsít nagyobb érdeklődést. A megkérdezettek 32 százaléka vélekedik úgy, hogy a parlamenti bejutáshoz szükséges alsó határt 5 százalékra emeljék, 25 százaléka 7 százalék mellett van. 43 százalék ellenzi, hogy a jövő ősz helyett tartsanak előrehozott választásokat, 41 százalék mellette van. Hogy melyik pártra adná szavazatát, ha most lennének a választások a válaszok így oszlanak meg: RTDP 30%, RDK 29%, DP 9%, RMDSZ 5%, NRP 5%, SZMP 5%, RNEP 4% stb. Az esetleges elnökjelöltek közül 38 százalék Iliescura, 23 százalék Constantinescura, 7 százalék Nastasera, 6 százalék Petre Románra, 4 százalék Vadim Tudorra, 3 százalék Funarra stb. szavazna. Nos, megítélésem szerint a felmérés befolyásolhatja az elkövetkező időszak politikai lépéseit. Mert például ha öt százalékra emelik a parlamenti bejutáshoz az alsó határt, a Románok Nemzeti Egységpártja nem jut be a törvényhozásba. Nos, ilyen körülmények között sem Funárék, sem a négyes koalíció nem bolond, hogy maga ellen szavazzon, illetve kizárja az egyik szövetségest. Következésképpen megtörténhet, hogy nem emelik a bejutási küszöböt. Ablak az országra Szép karácsonyi ajándék 1996 Már kapható a könyvterjesztőknél és az újságárusoknál vy'; ■ a Hargita Kalendárium 1996 Jutányos áron H HST' * MP - 2900 lejért gawp». a tavalyinál ÉkTfm nagyobb ,n ?Wfc iÉl KALENDÁRIUM évkönyve. gazdag tartalommal jelentkezett lapunk terjedelemben - 240 oldalon -és minőségi papíron HARGITA Reménységek bemutatkozása A téli vakáció előtt egy nappal gyermekrajz-kiállítás és koncert helyszíne volt a Csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Háza. A Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola búcsúztatta ilyen formában az első évharmadot és a ’95-ös esztendőt A csütörtöki eseménysorozat a II-IV. osztályos gyerekek rajzkiállításával kezdődött. A népes részvétel mellett tartott megnyitón jelen volt Beder Tibor megyei főtanfelügyelő, Erdei István Csíkszeredai alpolgármester, Kovács János, a Nagy István líceum igazgatójának megnyitó szavai után Márton Árpád festőművész beszélt elmondván, hogy ez a kiállítás a gyerekek karácsonyköszöntője, a kiállított rajzok eredeti gondolatokat adnak vissza. A kiállítás után a diákok karácsonyi koncerttel kedveskedtek a szülőknek. SZONDY ZOLTÁN Fotó: NAGY P. ZOLTÁN A VÁROS, amelyben élünk A kábeltelevízió igazgatójának a hozzájárulásával elkértem azt a szöveget, amely a Csíkszeredai helyi stúdióból hangzott el a műsorommal kapcsolatban, s amelyet szerdai és csütörtöki találkozásaim alkalmával, hogy a közlemény szóhasználatát idézzem - nagyon sok, nevesíthető barátja, résztvevője a műsoromnak számon kért. Íme a szöveg az eredeti formájában, ahogy a szerkesztő megfogalmazta: "Koszta Nagy István napokban véget ért, A város, amelyben élünk című beszélgetéssorozata kapcsán nagyon sok észrevétel érkezett a Csíki TV szerkesztőségének a címére, amelyeket nem tettünk közzé, hisz a múlt pénteki úgynevezett City Partin bárkinek alkalma lett volna közvetlenül is a műsorvezetőhöz fordulnia. Többen azt kifogásolták, a műsorvezetés módját és azt a véleményüket hangoztatták, hogy (Folytatás a 3. oldalon) KOSZTA NAGY ISTVÁN