Hargita Népe, 2001. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-03 / 28. szám
5- Csodával határos megmenekülések Katasztrofális földrengéseknél a romok alá temetett emberek sokaságából szinte mindig akad egy-két szerencsés, akit csodával határos módon - de saját élniakarásának is köszönhetően - napok múlva is élve hoznak ki a mentők. Néhány ilyen esetet sorol fel a dpa összeállítása az elmúlt több mint 25 esztendőből: 1977 március 16. - Bukarest: Tizenegy nappal a mintegy ezer emberéletet követelő földrengés után a mentők élve hoztak ki egy 19 éves fiatalembert egy tízemeletes lakóház romjai alól. Állítása szerint se nem ivott, se nem evett ezen idő alatt - amit akkoriban az „orvostörténet példátlan rekordjának” minősítettek. 1985. szeptember 28. - Mexikóváros: A mexikói fővárosban hét nappal a legkevesebb ötezer ember halálát előidéző természeti katasztrófa után még találtak túlélőket - köztük 41 újszülött „csodabébit”. A csecsemők azért maradtak életben, mert anyagcseréjük „takaréklángon” működött, és így testük nem hűlt ki. 1986. szeptember 25. - Kalamáta (Dél-Görögország): A húsz halálos áldozatot követelő földrengés után tíz nappal élve hoztak ki a mentők egy 75 éves asszonyt házának romjai alól. Az idős nő kiáltásait egy járókelő hallotta meg. 1990. június 28. - Rahmatabad (Észak-Irán): Az Észak-Iránt sújtó, legkevesebb 40 000 emberéletet követelő földrengés után hét nappal Gilan tartomány egyik falujában egy ház romjai alól egy kilencéves, eszméletlen fiút mentettek ki. Csak könnyebb sérüléseket szenvedett. 1992. március 21. - Erzincan (Törökország): A több mint ötszáz emberéletet követelő földrengés után kilenc nappal élve mentettek ki egy 22 éves kórházi ápolónőt, akinek korábban már halálhírét közölték. Szerencsére lábtörésen kívül egyéb baja nem történt. 1992. október 16. - Kairó: Az egyiptomi főváros Heliopolisz negyedében mentőkutyáknak köszönhette életben maradást egy 37 éves férfi. 82 órát töltött a romok alatt, és hogy életben maradhasson, a saját vizeletét itta. A földrengés ötszáznál több halálos áldozatot követelt. 1993. október 4. - Khillari (Közép-India): Felborult ágy mentette meg egy 19 hónapos kisbaba életét. A kislányt 104 órával,a mintegy tízezer emberéletet követelő földrengés után mentették ki élve a romok alól. 1995. június 3. - Nyeftyegorszk (Oroszország, Szahalin): Egy héttel a kelet-szibériai szigeten súlyos károkat és több mint 1800 ember halálát okozó földrengés után egy összedőlt ház romjai alól élve mentettek ki egy kisfiút és egy férfit. A fiú sértetlen volt. 1999. augusztus 23.-Cinarcik (Törökország): A magyar mentők életben találtak egy négyéves kisfiút, aki 146 órán át feküdt szülei összeomlott házának erkélye alatt. A szülők már a holtnak vélt gyermek temetésére készültek. A nagy erejű földrengés 17 800 ember halálát okozta. 1999. szeptember 26. - Tajpej (Tajvan): Két fivér (az egyik 26, a másik 20 éves) csaknem hat napon át saját vizeletével, a törmeléken lecsöpögő vízzel és almákkal táplálkozott, mielőtt a mentők kiszabadították volna őket a romok alól. A földrengés 2400 ember halálát okozta. 1999. november 17. - Düzce (Nyugat-Törökország): Egy 42 éves nő 105 órát töltött egy hétemeletes ház romjai alatt, mielőtt az izraeli mentőcsapat kimentette volna. Bolu tartományban csaknem kilencszázan haltak meg a földrengés következtében. 2001. január 31. - Ahmadábád (India): Az Indiát sújtó eddigi legsúlyosabb, mintegy 100 000 emberéletet követelő földrengés után 118 órával a mentők egy 55 éves asszonyt hoztak ki élve a milliós város házainak romjai alól. Sajnos, az asszony mindkét lábát és egyik kezét amputálni kellett. Még süt a Nap, mikor gazdáram hazafelé indul az erdőről. Sietni kell, hogy még sötétedés előtt lerakodja a tűzifát, otthon várja a család, a terített asztal - az élet felhőtlen. Felhőtlenebb volna, ha a hideg és a magány érzete nem kínozná emberünket. Szerencsére mindkét bajnak van kipróbált, hagyományos ellenszere: a bodega. Ott mindig akadnak szesztestvérek, kellemesen melegítő poharak, jószívű kocsmárosné, aki vendégeinek minden bánatra talál vigasztaló szót. Egy pohár, még egy, azután folytatásnak a harmadik, negyedik, a kint várakozó ló hiába nyerít egyre idegesebben. Mire gazdájam kilép a vendégmarasztaló, füstös melegből, már olyan sötét van, mint a degenyeg. Erre nem számított; lámpása, amit kiakasszon a szekér bütüjére, otthon maradt. Sebaj, azt a néhány kilométert hazáig megteheti így is. Vígan poroszkál a ló, mikor a láthatáron erős fénycsóvák közelednek, hátulról úgyszintén. Azután hatalmas csattanás, gazdáram és vele néhány ártatlan ember a túlvilágon találkozik. Valahogy így fest a szekerek okozta közúti drámák forgatókönyve. Főszereplő minden esetben a kivilágítatlan fogat, a gazda, aki napközben idejét elprédálván, sötétben indul útnak. Aki gépjárművet éjjel vezetett, tapasztalatból tudja, hogy a szembejövő forgalom reflektorfényei vakítanak, így a lámpa nélkül közlekedő kerékpárt, szekeret, gyalogost csak az utolsó pillanatban lehet észrevenni. Ilyenkor két lehetőség marad: vészfékezés vagy a volán elrántása. Nagy sebesség esetén mindkét megoldás életveszélyes. A héten Horia Rusu parlamenti képviselő halála irányította a közfigyelmet ismét a végzetes szekérre. A Liberális Párt alelnöke a magyarság körében is megérdemelt népszerűségnek örvendett. A minden nyári Bálványos/Tusnád fórumnak elmaradhatatlan vendége, az RMDSZ és a Fidesz vezéregyéniségeinek közeli barátja, az európai dimenziókban gondolkodó politikus a maga egyedi fekete humorával telibe találó, maró iróniájával a parlamentben és egyéb küzdőtereken menthetetlenül tette nevetségessé és lehetetlenné a román sovén nacionalizmus bajnokait. Maradjunk abban: a magyar nemzet január 29-én elveszítette egy igaz barátját, aki minden érdek nélkül, jóban-rosszban mellette állt, akire bármikor biztató pél Végzetes szekér daként hivatkozhattunk, a funárokon és vadimokon kívül van egy másik román értelmiségi is, a Horia Rusué, a Mircea Dinescué, a Horia-Roman Patapievicié, a Gabriel Andreescué és sokan másoké. Most eggyel kevesebben maradtak. Horia Rusu képviselőt csütörtökön eltemették Temesváron, a gyászoló gyülekezet soraiban jelen voltak magyar barátai, köztük Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár is. Horia Rusu tragédiájának oka egy kivilágítatlan szekér volt. Hétfőn este a Szeben—Râmnicu Vâlcea műúton haladt, az ország egyik legforgalmasabb útvonalán, amely épp e rangja okán az E-jelzést viseli. Horia Rusu valószínűleg az utolsó pillanatban vette észre a szekeret, mert a szemből közlekedő TIR fényei miatt előbb nem láthatta, hirtelen ki akarta kerülni, de Volkswagenje nekivágódott a kamionnak, és vezetője gerinctöréssel szörnyethalt. Az E-jelzésű utak részei Európa hálózatá ” nak, amely fővárosokat köt össze. Romániában ezeken a forgalmas utakon büntetlenül közlekedhetnek éjjel is kerékpárosok, fogatosok. Nem csoda tehát, hogy például tavaly augusztus folyamán is két súlyos baleset történt. A Vaslui-Bârlad E-műúton, Zorleni község határában egy társaskocsi hátulról beleszaladt a lámpa nélkül közlekedő szekérbe, négy ember meghalt. Néhány nap múlva Arad közelében Ionel Cheptan gazda tartott hazafelé szekerén a mezőről, mikor egy ------------------------------------------------------- Dacia teljes sebességgel belerohant, egyik utasa életét vesztette, Cheptant súlyos sebesüléssel szállították kórházba. Ki ne tudna hasonló példákat felhozni Hargita megyéből is. Pedig milyen egyszerű volna megelőzni a bajt. Ha már a gazda nem tudja úgy beosztani idejét, hogy napvilágnál érjen haza, elég volna lámpást akasztani a szekerére, vagy bármilyen egyéb fényforrással ellátnia, hogy a hátulról közlekedő gépjárművezető messziről észrevehesse. Arról nem beszélve, hogy közúti közlekedési törvényünk 54. szakasza értelmében az E-jelzésű utakra tilos fogattal, állatokkal ráhajtani, félreeső helyeken pedig, ahol szekerek mégis járhatnak, sötétben fényjelzést kell viselniük. Arról sem beszélve, hogy a törvény szigorúan bünteti az ittas állapotban való vezetést, ami azonban nemcsak sofőrökre, hanem fogatosokra, kerékpárosokra is vonatkozik. Az élet fonákja, hogy erre egy-egy temetés után kell emlékeztetni mindenkit, akinek inge, és magára veheti. BARABÁS ISTVÁN AZ ÉLET FONÁKJA MAGAZIN 2001. február 3. Hogy kerül a medve az időjósok közé? Polgári ünnepként a Karolinák és Aidák névnapját, egyháziként pedig a Gyertyaszentelőt tartjuk február 2-án. Amiben viszont nincs különbség, az a mackó figyelése, hiszen a néphit szerint e napon magatartásából megállapítható: meddig tart még az idei tél. Ha február 2-án, amikor a medve előbújik barlangjából, amelyben téli álmát alussza, a napsütésben megpillantja saját árnyékát, attól megijedve, tüstént visszahúzódik téli vackába. Mert a korai napfény csalóka: hófelhőkkel terhes lesz még a tél, amely nem tombolta ki magát. A zord idők java hátravan. Ugyanezt a népi regula így tartja: „Ha fénylik Gertyaszentelő, az iziket - azaz a takarmány hulladékát is - vedd elő!’.’ Vagyis, ha február 2-án süt a Nap s melegít, a tél hátralévő része még nagyon hideg lesz. A magyar közmondások az emberiség évszázados megfigyeléseinek, életszabályainak és erkölcsi ítéleteinek rövid, ám találó formában való kifejezései. S ezért a nép gondolkodásának, észjárásának hű tükrözői. Legtöbbjük olyan megállapítást, ítéletet vagy tanácsot tartalmaz, amely az emberhez, annak valamely életmegnyilvánulásához, tevékenységéhez fűződik. Külön csoportot alkotnak az úgynevezett gazdaregulák, továbbá az egészségügyi szabályok, valamint az időjárással kapcsolatos, főleg időjóslást tartalmazó és rendszerint valamely jeles egyházi - vallási naphoz fűződő közmondások, mint a hajdani népi meteorológia maradványai. E népi időjósló mondások közé tartozik a fent idézett gyertyaszentelő-napi is. És hogy mi fénylik? Hát a napsütésben az ereszről csüngő jégcsap, a csillogó hó, a befagyott,ragyogó patak és víztükör. Ezt természetesen a medve is tudja, aki - mellesleg - úgy került az időjósok közé, mint ama bibliai Pilátus a krédóba. A kereszténység Gyertyaszentelő elnevezésű ünnepének eredete pedig a következő: a Jézus születése (december 25.) utáni negyvenedik napon a Kisjézust a templomba vitték szülei, hogy mint elsőszülöttet „kiváltsák”. Ugyanezen a napon végezte Jézus anyja, Mária is a „tisztulás” szertartását. A „kiváltás”-ról annyit, hogy a zsidó vallás szerint az elsőszülött fiú az Istené, és őt az isteni szolgálat alól ki kellett váltani. Ez a két egymástól független ünnep, miután mindkettő február 2-ára esett, lassacskán egyesült. A pogány Rómában is volt február 2-án egy ünnep, amelyet fáklyás felvonulással és gyertyás körmenettel ültek meg. És mivel „az egyházatyáknak e szokást nem sikerült kiirtani, úgy határoztak, hogy a Boldogságos Szűz tiszteletének szentelik ezt a napot” - írja III. Ince pápa a XII. század végén. A Mária-tiszteletnek a gyertyás, gyertyát szentelő szokását ünneppé avató egyházatya III. Sixtus pápa volt 440 körül. Dr. CSONKARÉTI KÁROLY Lappföldre utazott a magyar Mikulás Lappföldre, a télapók északi otthonába utazott pénteken a legszebb magyar Mikulás, a magyar télapó, a nyíregyházi Jónás Tibor, aki a decemberben a szabolcsszatmár-beregi megyeszékhelyen az Első Országos Mikulás Szépségverseny győztese volt. A magyar télapó finnországi útja során megbeszéléseket folytat az „igazi Mikulással”, akit nyíregyházi viszontlátogatásra hív meg, s felkéri arra, hogy 2001. december elsején és másodikén elnököljön a 11. Országos Mikulás Szépségverseny zsűrijében, amely Magyarország legeredetibb télapóját választja majd meg. A magyar Mikulás abban az öltözékében utazott, melyben a verseny győztese címet kiérdemelte. Mekkora legyen a sajtban a lyuk? Sajtviszály, pontosabban sajtlyukkonfliktus bontakozik ki az Egyesült Államok és a sajtban nagyhatalomnak számító Svájc között. A svájci sajtkészítőket felháborította az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának rendelete, amely az e sajtfajta jellegzetességét adó lyukak nagyságát volt hivatott szabályozni. A megengedett határ - nevezetesen az, hogy a lyukak mérete minimum 0,95 és maximum 2,06 centiméter lehet az USA-ban előállított ementáli belsejében - élénk derültséget keltett a svájci sajtszakmában. Az alpesi sajtkészítők szerint ugyanis akár 4 centiméteres lyukak is megengedhetők, az ő szemükben az amerikai rendelkezés a „nemzetközi sajtlyukszabvány” megsértése - jelentette a dpa. A Blick című svájci lap szerdán idézte a szövetségi mezőgazdasági hivatal szóvivőjét, aki szerint „az amerikaiak által megkövetelt kis lyukak veszélyeztetik az ementáli sajt minőségét”. A sajtlyukháború azonban egyelőre elmarad, mivel Amerikában az importált sajt (ma még) nem esik a „szűklyuk-rendelkezés” hatálya alá. Az intézkedés így talán még előnyös is lehet a svájciak számára, hiszen most már csak ők elégíthetik ki azok igényét, akik a különleges íz mellett az Egyesült Államokban is a nagy lyukat értékelik nagyra az ementáliban. Összeállításunk az MTI - Panoráma anyagainak felhasználásával készült.