Hargita Népe, 2007. november (19. évfolyam, 256-281. szám)

2007-11-01 / 256. szám

2 Pokolgép Togliattiban Pokolgép robbant egy autóbuszban tegnap kora reggel az oroszországi Togliattiban: 8 ember életét vesztette, 56 megsebesült, a hatóságok szerint valószínűleg terrorcselekmény történt. A szakértők első helyszíni vizsgálatai szerint a kevesebb mint egy kilogramm trotilt tartalmazó pokolgépet a busz alvázára erősítették, vagy az utastérben robbant fel. Egyelőre lehetségesnek tartják azt is, hogy a pokolgép az egyik utasnál volt, és véletlenül robbant fel éppen a buszon, mindenesetre büntetőeljárást a terrorcselekményekre vonatkozó paragrafusok alapján indítottak. A sérültek közül négyen vannak súlyos állapotban, őket azonnal a műtőkbe vitték, a többieket zúzódásokkal, légnyomás okozta károsodásokkal ápolják. Javítanák a kapcsolatokat A Lengyelországgal való kapcsolatok mielőbbi javítására törekszik Németország a közelmúltban tartott lengyel parlamenti választások után. Tegnapi értesülések szerint Berlin több olyan kezdeményezést fontolgat, amelyek a múltban zátonyra futottak a választásokon vereséget szenvedett Kaczynski-kormány erősen németellenes politikája miatt. A német fővárosban diplomatikusan ugyan, de egyértelmű határozottsággal üdvözölték a Donald Tusk vezette, ellenzéki liberális konzervatív Polgári Platform (PO) győzelmét, nagy reményeket fűzve a kétoldalú viszony javulásához. TÁVIRAT □ 2007. december 31-ig változatlan marad a jövedelmek felső határa, amelyek szerint a kiskeresetű állampolgárok fűtéstámogatásban részesülhetnek. Ez azokra a nyugdíjasokra is vonatkozik, akiknek november elsejétől megemelték a nyugdíját - jelentette be Călin Popescu Tăriceanu kormányfő. A döntést tegnapi ülésén hozta a kormány. □ Tegnaptól a nyolc Regionális Fejlesztési Ügynökség fogadja a Regionális Operatív Program hármas tengelye (szociális infrastruktúra-fejlesztés) 3-as alpontja (rohammentő-szolgálat - SMURD - fejlesztése) kiírására érkező pályázatokat. A pályázatok az illető régió, illetve az illető régió megyéinek rohammentő-szolgálata fejlesztésére vonatkoznak. Kábelfektetés... (Folytatás az 1. oldalról) többi vezeték gazdái, kábeltévé-, internet-, illetve más szolgáltatást nyújtók is a burkolat alá költöztetik vezetékeiket. A lecsupaszított betonpóznákat végül leszerelik, helyettük a város új lámpaoszlopokat helyeztet el. A munka elméletileg egyszerűnek tűnik, ugyanis a burkolatot alkotó piskótákat kell hosszan kiszedni, a kábelcsatornákat a homokágyba fektetik. Az elképzelések szerint két hét alatt befejezik a munkát. Az még egyelőre nem világos, hogy az átkötések miatt milyen időtartamú fennakadásokra számíthatnak az utcai lakói. HARGITA NÉPE - Hargita megye közéleti napilapja. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szerkesztőbizottság: FERENCZ IMRE, KARDA EMESE (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN (mb. felelős szerkesztő), SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 530190 Csíkszereda, Szentlélek u. 45. sz. Levélcím: Csíkszereda. Pf. 36. Szerkesztőség: telefon/fax: 0266-371322; e-mail: hargitanepe@topnet.ro. Tájékoztatás: 0266-310507. Reklám, ügyvitel: telefon/fax: 0266-372633; e-mail: hargitanepe.reklam@topnet.ro. Web: http://www. hhrf.org/hargitanepe. A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Mediafax hírügynökségek információinak felhasználásával készül. (ISSN 1221-0153) Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe Lapkiadó. Nyomás: CONAFMA BB Kft., Sepsiszentgyörgy. ORSZÁG - VILÁG 2007. NOVEMBER 1. Egyszerre, de mégis külön külön szavazókörzetekben rendezik meg a november 25-i európai parlamenti választásokat és az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről szóló népszavazást - határozta el tegnap a kormány. Összefoglaló A két szavazás azért zajlik egyszerre, mert Traian Băsescu államfő - Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök kormányának akarata ellenére - az EP-választás napjára írta ki a népszavazást. Gheorghe Florea, a központi választási iroda (BEC) elnöke tegnap felhívta a figyelmet: az általa vezetett hivatal rendkívül bonyolult technikai nehézségekkel szembesülhet a november 25-i referendum megszervezésében. A szavazócédulák kinyomtatásában illetékes nyomda az európai parlamenti választások miatt ugyanis már eleve túlterhelt. Emellett az is nehézséget okoz a választási hatóságnak, hogy külön személyzetre van szükség a referendum megszervezésére. Tăriceanu egyébként a korábbiakban azt is ellenezte, hogy egy napon tartsák a kétfajta szavazást. Sőt, eleve fölöslegesnek tartotta a Basescu-féle kezdeményezést, hiszen a kormány a parlamentben felelősséget vállalt már - igaz, az államfő által szabott határidőt túllépve - az egyéni választókerületes rendszer bevezetéséről szóló törvény kapcsán. A miniszterelnök úgy véli, hogy az embereknek a kampány idején és a választások napján az európai témára kellene koncentrálniuk, s nem tartja jónak, ha a belpolitikai kérdések vonják el a figyelmüket. Tăriceanu: Egymás feje fölött döntenek Turisták voltunk Nagyszebenben (Folytatás az 1. oldalról) belsejében, legbelül, ott, ahol az autózás véget ér. Csíkszeredában ezt évek óta nem tudtam elérni, következtetés: legyünk mi is valakinek a kulturális fővárosa! Ezzel a felkiáltással elkezdtük fényképezni a várfalakat. S így haladtunk beljebb. Azt tudni kell, hogy az elmúlt időszakban Szebenbe eurómilliók ömlöttek nemcsak a kulturális fővárosodás okán, s ez látszik - de mondjuk rosszat is: szembetűnő az elvégzett beruházások minőségén, hogy zömét hazai vállalatok végezhették „pénz nem számít” alapon. Ám a történelmi központ jórésze (a nagy tér és a kicsi tér) most szépen néz ki. Kulturális főváros ide vagy oda, kedden reggel sem színdarabok, sem koncertek nem voltak, múzeum, kiállítás viszont van elegendő. Mi a Történelmi Múzeummal kezdtük, s a régi városháza (az Altemberger Haus) épületében lapuló intézmény szívdobogtató élményt nyújtott, olyan szépen „megcsinálták”, hogy bármelyik európai fővárosban elférne. Más kérdés, hogy a kiállított anyag kevésnek tűnt, s egy kicsit el is dobták az agyukat a szakértők, például olyan dák konyhát rendeztek be mintaként, hogy egy konnektor kellene csak s bármelyik mai háziasszony elfogadná. Nagyszebenről egyébként illik tudni, hogy a magyarellenesség vörös fonálként húzódik végig történelmén, a városban már akkor utálták a magyarokat, amikor románok még alig vagy nem is voltak Erdélyben. Van erről egy anekdota is, hogyaszongya a szászok hétszáz év alatt nem tudtak megtanulni magyarul, a románt bezzeg húsz év múlva már fújták... Ehhez képest én mindenkihez először magyarul szóltam és ezt senki nem vette rossz néven, sőt, többen magyarul válaszoltak. S aki erre azt mondja, hogy akkor mi van, annak ajánlom: próbálja meg ezt a sportot Kolozsváron. De megint elkalandoztam. Szóval a következő megálló Szecen szent tehene, a Bruckenthal múzeum volt. Samuel von Bruckenthal báró urat, Erdély valamikori kormányzóját nem fogom itt bemutatni, alapított egy múzeumot és egy könyvtárat, s legyek egy kicsit magyar nacionalista: minden érdeme mellett a Habsburgok talpnyalójaként futotta ki csúcsformáját. A múzeum egyik része nagyon jó, másik része gyenge, valószínű ez volt a legjobb az átszervezés előtt, s meghagyták. A festményekhez nem szólok hozzá (hozzáértés részemről nulla), ami a történelmi dolgokat illeti, a románokra jellemző elfogultságot itt mellőzték, a német tárgyilagosság uralkodik s ez üdítő, mi mást mondjak, több felirat dicsérőleg emlékezik meg Bem tábornokról... Ja igen, volt egy régi biblia, azt írták, román, de cirill betűkkel volt írva, szép dolog, mondhatom. Na de ennek a kulcsát most tegyük el, több múzeumról és kiállításról sem írok. Csak egy valamit, mert fontos: ahol jártunk, mindenhol 12 lej egy jegy, blattolás nincs, még sajtóigazolvánnyal sem. Nem tűnik soknak, de az ötödik alkalommal már duzzog az ember. Jó, kultúráról tényleg ennyit. Ha már Szebenbe vetődünk, legyünk óvatosak! A vállalkozók zöme készen áll a kül- és belföldi turisták becsapására, példa: a központban a valutaváltók 16 százalékos kezelési költséggel dolgoznak, ezt szinte megetették velem is. Aztán vásárolni külön szám, ugyanazt a bóvlit lehet kapni, mint Európa bármelyik benzinkútjánál. Van viszont egy-két eldugottabb bolt a központban, ahova érdemes bemenni, de pénzzel. Egy kis antikváriumban ott hevertek a XVII. századi fegyverek (nem utánzatok), s egy kardot szinte szinte megvettem 24 millió régi lejért, de... nem volt 24 millió régi lejem. Az ebéd szép volt, de rossz, itt viszont megint óvatosan kell fogalmazni, mert ügyes vendéglők tucatjait láttuk s csak egy helyen ettünk, ugye. Feltűnő volt viszont, hogy sehol nem reklámoztak német vagy szász specialitást. Feltűnt, mert Nagyszeben megint nagyon németesedik. A városban kétféle felirat van: egy típus soknyelvű (magyar is), a másik és gyakoribb fajta csak kétnyelvű, román-német. S ez kicsit furcsa, nem is a magyar feliratot hiányoltam annyira (ámbár Szebenben legalább annyi magyar lakik, mint német, úgy 5000-5000 durván saccolva), de hol az angol? S a francia? Legyek rosszmájú: a szebeni polgárok feláldozták a frankofóniát a német eurók oltárán. Ha erdélyi városokban akarsz magyar vagy német szót hallani, irány a templom vagy a temető. Utóbbit lepasszoltam - mondhatom, érdekes is lett volna odaszólni útitársamnak, hogy szépek vagyunk, fiatalok, ugyan, látogassuk már meg ezt a kedves kis temetőt... A templomok viszont bejöttek s a központi katolikus templomban két német-szász öregasszony imádkozott, az egyik hangosan sírt, aztán elmentünk.Az evangélikus templom környékén viszont német fiatalokat is láthattunk, de... De hova is jutott Erdély, úristen, ezelőtt huszonvalahány évvel még zengett a német szó Brassóban, Szebenben s más szász városokban, falvakban s most lessük a németeket, mint egy kihalófélben levő állatfajt. Magyar szót viszont gyakran hallani, az igazság az, hogy mi is locsogtunk eleget. Lépjünk ezen is túl, összegezve: jó volt Szebenben. Szép európai várost csináltak belőle, pedig ezelőtt tíz évvel omladozott az egész. Menjünk arrafelé bizalommal. S ha magyarként megyünk, nemcsak mint turisták, a várfalak árnyékában jusson eszünkbe, hogy Szeben több alkalommal szerepel aranybetűkkel a magyar történelemben. 1442-ben például itt aratta Hunyadi János első nagy győzelmét a törökök ellen, 1849-ben Bem több csatát vívott itt, március 11-én a város elfoglalásával egyik legnagyobb sikerét érte el. S ne feledjük az 1916-os nagyszebeni csatát, az Erdélyt lerohanó románok iszonyatos vereséget szenvedtek a számbeli kisebbségben harcoló osztrák-magyar és német csapatoktól, az összeomlás teljes volt, 21 000 katonájuk van a környéken eltemetve. Lehet szász város Szeben, de történelmünk fontos része, legyünk büszkék rá. Az evangélikus templom mögött van egy kicsi borozó-vendéglő, mellette egy kicsi házikó, egy német család lakja. Egy fehér, kékszemű cicájuk simogattatta magát percekig, végül benyitottunk, hogy vigyük vissza, s hát az udvaron egy kövér nyúl sétált szabadon. Ez volt utolsó szebeni élményünk. Az a sok lyuk a bástyán azért van, mert Szeben polgárai egy időben a turistákat forró olajjal fogadták...