Megyei Tükör, 1970. szeptember (3. évfolyam, 142-145. szám)
1970-09-05 / 142. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK ! )Ü TÜKOR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1170. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT ARA 50 BAM III. ÉVFOLYAM 142. SZÁM UNIMMUM A JÖVŐ ÉVI MUNKÁLATOK ELŐKÉSZÍTÉSE Ahogy az idő őszre fordult, úgy szaporodnak az építők gondjai. Még hátra van az új épületek átadásának zöme, közben a jövő évi munkálatokat is elő kell készíteni, gondoskodni kell a munkálatok folyamatosságáról a téli időszakra. Ha a nyár a legalkalmasabb az építkezések számára, akkor az ősz jelenti a legtöbb gondot, ebben az előkészítő időszakban dől el a következő évi munkálatok sorsa. Amint vetsz, úgy aratsz - tartja a közmondás, és az építőiparra ez talán fokozottabban vonatkozik, mint más iparágakra. A munkálatok előkészítése nemcsak egyszerű feltétele a jól végzett munkának, hanem a feladatok teljesítésének döntő tényezője. A megyei építészeti vállalat számára eddig éppen a felkészülés, az új feladatok teljesítésének előkészítése okozta a legnagyobb gondot. Sőt, eddig nem is igen beszéltünk arról, hogy felkészülhettek a következő évi feladatok teljesítésére, legalábbis nem abban a mértékben, ahogy ezt maguk a feladatok megkívánták. A dokumentációk késése miatt nem köthették meg idejében szerződéseiket a megrendelőkkel, ennek következtében nem rendelhették meg a szükséges anyagokat és felszereléseket, nem tervezhették meg reálisan saját munkájukat. A dokumentáció késését említettük, mint az építővállalat munkájában szükségképpen szervezetlenséghez vezető okot, de távol áll tőlünk, hogy a tervezőintézetet okoljuk a beruházási munkálatokban fellelhető hiányosságok miatt. A tervező is már eleve megkésve kapta a megrendeléseket, a megrendelő pedig legtöbb eset c.. .. (Folytatása az 5. oldalon) használjuk ki jobban a fogatok és cséplőgépek teljesítőképességét Senki nem állíthatja, hogy a megye lenne/s szüvetkezeteiben nem halad a munka. /liszen egy nap aluli 433 hektárról hordták szérvbe a búzakévéket, kicsépeltek 1142 tonna búzát, 189 tonna árpát, és elvégeztek 348 hektár vetőszántást. A búzahordás kiteszi a kovásznái gazdaság egész búzavetésterületét, a csepeli mennyiség szinte megegyezik Csernáton eddigi összcsépsési eredményével és a szántás Nyújtód teljes vetőszántási lenével. Azonban nem helyes fenntartás nélkül örvendezni a nagy számoknak, mert ha közelebbről nézzük a dolgokat, akkor kiderül, hogy Kovászna még 173 hektár búza- és árpacsépléssel adós, Csernálonnak még 980 hektárt kell szántania, és Nyújtód, becslés szerint, 250 tonna gabonát még ezután csépel. Itt pedig számba vesszük a megye összesuraló-cséplőit, valamint cséplőgépeit, akkor napi teljesítményképpen mindegyikre állag 2700 kilogramm jut, ami egyharmad, vagy jóakarattal fél kihasználást jelent. Beláthatjuk, hogy ez igecsok komótos ütem, és a vezetőtanácsoi, termelőszög elkezdi pártbizottságok alaposabban be kell avatkozzanak a munkaszervezésbe, mozgósításba, mert nyakunkon a burgonyaszedés, répaszedés, heremagbetakarítás és az őszi vetés. A felsorolás korántsem Tompa Ernő (Folytatása a 4. oldalon) Csernáton. Omlik a kenyérnek való a C-12-es arató- cséplőgépből az ő hitükkel ... .A magas kornak egyik jellemzője, hogy a sokat megélt ember szereti magát hátravetni a fonolt székben, és a hallgatók arcmozdulásait figyelve, bontogatja ki félszázados emlékeit, mint átalvetőből a madárlátta kenyeret a gazda. Aztán kacsint is néha hozzá: „Látjátok?! S mégis itt vagyok..." s mivel ismerem régóta dr. Debreczy Sándor egyetemi tanárt, nem készítettem magam föl az ámulatra. Tudtam, hogy lábamnál ingva ráz meg, mint elsőéves koromban, mikor kimozdult egyensúlyomat igazgatta helyre... Negyvenöt éves érettségi találkozóra jött haza Sepsiszentgyörgyre. Várjunk csak : akkor, 1925-ben volt négyéves a Kommunisták Romániai Pártja, akkor volt 16 éves az apám, s a 20 éves József Attilára akkor már figyeltek a proletárok . . . Nem volt szelíd hozzájuk ez a négy és fél évtized, huszonheten érettségiztek, abból huszonegyen szereztek egyetemi oklevelet, és a jobbára eminens tanulókból álló csoportot igen-igen szétszórta a fasizmus, a háború Európája. De annyira nem szórhatta szét őket, hogy a tizenkilenc döből tizenhármat ne vonzott volna haza a szülőföld, az Alma Mater szeretete. A hűvös szobában nem a magas kor nagy élményeit mondotta el az idős tanúr, a hajdani maturandus ; sorba vette az egykori kollegákat, ki hová vetődött — és néhány perc múlva már tanítványairól, azok eredményeiről beszélt. Magyaráz, bírál és dicsér olyan eréllyel, energiával, mely egyedül képes arra, hogy elfeledtesse velem 63 évét. Ez a megtorló, új vállalkozásokra, kísérletekre sarkalló energia magyarázza, hogy nem magas életkoruk, hanem tartalmas életük késztet tiszteletre bennünket. — Annyi hasonló példa jelentkezik naponta, hogy nem marad más, mint legjobbnak bizonyult útjaikon járni — az E5 hitükkel, országépitő cég ai*'“"- t ,ujLolka^ BESZÉLGETÉS EGY PÁRTTITKÁRRAL 2. „id,i MI ÚJSÁG KÉZDIVÁSÁRHELY ÚJ LAKÓNEGYEDÉBEN? 3. „,d,il NÉPBALLADÁK fi_7. oldal A TUPAMAROS KÖZELEBBRŐL 11. oldal (BORTNYIK GYÖRGY felvétele) Fotoriporter : — Miért olyan barázdás az arca, bácsi ? A legidősebb teleki állatgondozó : — Árván nőttem fel, fiam !