Megyei Tükör, 1982. április (15. évfolyam, 3168-3193. szám)
1982-04-06 / 3172. szám
Kenan Evren tábornok, Törökország Köztársaság államfője állami látogatása hazánkban (folytatás az első oldalról) jó előfeltételt jelentenek a kétoldalú együttműködés jövőbeli fokozásához és diverzifikálásához, különösen az anyagi termelés terén, a két ország nemzetgazdasági potenciáljának megfelelően. Mindkét részről hangot adtak elhatározásuknak, hogy hatékonyan hasznosítják a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fokozására és mélyítésére kínálkozó széles körű lehetőségeket. A felek egyetértettek abban, hogy fokozott erőfeszítéseket tesznek a kereskedelmi cserék további bővítéséért. Kidomborították továbbá, hogy az a tény, hogy Románia és Törökország szemben álló katonai tömbökhöz tartozik, nem kell akadályozza a két ország közötti széles körű együttműködés és kooperáció fejlesztését. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a Románia és Törökország közötti kapcsolatoknak a telajes egyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása és a kölcsönös előnyök alapján történő szüntelen fokozása mindkét ország és nép érdekeit és javát, haladását és prosperitását, a balkáni, az európai és az egyetemes béke, biztonság, kooperáció és egytértés ügyét szolgálja. Ezt követően Nicolae Ceaușescu elnök és Kenan Evren tábornok Románia és Törökország külügyminisztere jelenlétében mélyreható véleménycserét folytatott a nemzetközi helyzet alakulásáról és a két országnak a balkáni, az európai és az egyetemes békét, enyhülést biztonságot és kooperációt szolgáló politikáért folytatott együttműködéséről. A megbeszélések a szívélyesség és barátság, az egyetértés és a kölcsönös tisztelet légkörében folynak. ★ Nicolae Ceaușescu elvtárs, Szocialista Köztársaság elnöke Románia hétfőn az Államtanács palotájában hivatalos vacsorát adott Kenan Evren tábornok, Törökország Köztársaság államfője tiszteletére. Részt vettek román hivatalos személyek és a török államfő kíséretében lévő hivatalos személyek. A meleg, szívélyes légkörben lefolyt vacsorán Nicolae Ceaușescu elvtárs és Kenan Evren tábornok pohárköszöntőt mondott. Minőség és kockázat (Folytatás az első oldalról) a minőség kérdése. Megkéstünk? Ami azt illeti, elég alaposan, mert a múlt évben ilyentájt közel voltunk a tizenötezer hektár vetéshez. Azonban mindez nem indokolja a kapkodást, nem hatálytalanítja a minőségi követelmények érvényességét. Ennek a kérdéskörnek pedig ilyenkor sok ága-boga van. Ide sorolható a vetőmag előkészítése, tisztítása, csávázása, a gépbeállítás, a talajelőkészítés, a traktor munkasebessége, a jól meghatározott hektáronkénti vetőmagmennyiség és így tovább, értve alatta még azt is, hogy a végrehajtó mezőgépész lelkiismeretes, jól felkészült szakmunkás legyen, úgy is mint szövetkezeti tag, akinek a keresete a terméseredményektől függ. Mindezekből az összetevőkből formálódik a növénysűrűség, a területegységre eső legeszményibb növényszám szavatolása, ami már egyszerűen törvény, hogy mást ne mondjunk. Ezek után feltesszük a kérdést, hogy a rétyi téesz 30 hektáros zabföldjén miért maradt a kitűnő minőségű vetőmag egy bizonyos része a talaj felszínén, a zabnak, tudjuk, amúgy is a legmostohább parcellákat jelölte ki a sors és az igényesebb növényeket dajkáló vetésszerkezet, még akkor is, ha „meghegyeztünk minden szemet harmadában“, és olyan a vetőmag, mint a gyöngyszem. Elhamarkodtuk a talajelőkészítést, elszeplettük, mondanák Rétyen, nem vigyáztunk a vetésmélységre, versenyautónak néztük a traktort és egyéb felületességre valló tényezők játszhattak közre. Ez még csak a zab, a most ismét becsületet szerzett „mostohagyerek“, de hasonló hibák adódhatnak a cukorrépánál, a burgonyánál, árpánál, ha amúgy kedvünkre belejövünk a hamar munkába. Sőt, olyan rejtett hibák is adódhatnak, amit az ellenőrző szakember sem deríthet fel utólag, nem is orvosolhat, ha nem tartózkodik állandóan a helyszínen. Amikor kibújik a növény, akkor látszik meg a hibás csatlakozó sor, akkor ötlik szemünkbe, hogy a ré,pa-, mák- meg burgonyasorokat méteres hiányok tarkítják. Ez lenne tehát, amivel mi magunk mesterségesen duzzasztjuk a terméshozamot befolyásoló kockázatok számát: a minőségi követelményekről való lemondás. Megkéstünk? Meg bizony, de a természet behozza a lemaradásokat, ennyiben szövetségesünk, viszont a takaratlan vetőmagon, a hiányos répasorokon nem tud segíteni. A jól záruló növényállomány feltételeinek megteremtése a földműves dolga. Azt még lehet gyorsan, de jól eszközölni. A vízfelesleg, a szárazság, az ilyen meg amolyan bogár- és gomba-, vírustámadás, jégeső és áradás az a környezeté, a természet porciója. Az ugyanis soha nem fordult elő, amióta mezőgazdálkodás létezik, hogy mindig pontosan úgy viselje magát az időjárás, ahogy azt mi óhajtjuk. A szeszélyeit több-kevesebb sikerrel mérsékelte az ember öntözéssel, lecsapolással, gátépítéssel, tápanyag-utánpótlással, okos gépekkel, vegyszerekkel és számos egyéb beavatkozással. A rosszul végzett vetést viszont ne írjuk a természeti csapások, hanem csakis az emberi felületesség és felelőtlenség számlájára. MEGYEI TÜKÖR I jekintett: a minőség állandó emelése A Sepsiszentgyörgyi Autóvillamossági Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Vállalatnál, az új termékek gyártásbavételének eredményeképpen az árutermelési terv évenként a villamos berendezéseknél több mint 200 millió lejjel, a villanymotoroknál több mint 300 millió lejjel nőtt. Úgyszintén ez a tevékenység tette lehetővé az export évenkénti 10 millió dollárral való növelését, illetve az import 15 millió dollárral való csökkentését. 1976-ig a vállalat munkaközössége 73 új terméket vett gyártásba, 1977-ben 44 új terméket, 1978-ban 41 -et, 1979-ben 28-at, 1980-ban 20-at, 1981-ben 23 új terméket és ezzel párhuzamosan a már meglévő termékek gyártási folyamatait, minőségét állandóan tökéletesítették. A fentiek eredményeképpen jelenleg vállalat termékeinek több mint 80 százalékát teszik ki az új és újratervezett, jobb minőségű, javított tulajdonságú termékek. Ahogy azt Mihály Sándor mérnök, a vállalat főmérnöke elmondta, a vállalat szakemberei az új termékek tervezésével, bevezetésével párhuzamosan megkülönböztetett figyelmet szenteltek és szentelnek a már gyártásban lévő termékek újratervezésére is, melynek következtében javul a termékek minősége, csökken az előállítási költségük, kiküszöbölődnek az importból származó nyers- és segédanyagok. így például a múlt év folyamán 27 termék (3 500 összetevő) gyártási folyamatait helyezték „mikroszkóp“ alá. Ebben az évben ezeknek a termékeknek és a használt gyártási folyamatok gazdasági hatékonysága tökéletesítésének megközelíti a 3 millió lejt. A termékek minőségi mutatóinak javítása mellett sikerült csökkenteni a nyers-, segédanyag és elektromos energia fajlagos fogyasztását, növelni a munkatermelékenységet. Hogy csak egy példát említsünk: a 80- as gabaritú villanymotorok újratervezésével a pajzs és a motorház önsúlyát 4 százalékkal sikerült csökkenteni és ez ebben az évben 36 tonna öntöttvas megtakarítását eredményezi, a csapágyak rögzítésénél bizonyos összetevők kiküszöbölésén keresztül mintegy fél millió lej értékű anyag- és munkaerőmegtakarítást érnek el. — Milyen új és újratervezett terméket gyárt a vállalat ebben az évben? — tettük fel a kérdést a vállalat főmérnökének, Mihály Sándornak. — Már az év elején megkezdtük Dacia személygépkocsi műszerfalán található, az általunk gyártott összes autóvillamossági berendezés újratervezését, újraterveztünk és tervezünk 7 terméket a Roman tehergépkocsik számára, 3-at az ARO terepjáró számára, 2—2 terméket az autóbuszok és traktorok számára, valamint 6 villanymotor-típust.— Ezen a téren, az év első két hónapjában, milyen eredményeket értek el? •— Március végére elkészült a prototípusa két terméknek a Roman tehergépkocsi számára (4 pólusú nyomógombos kapcsoló, illetve egy potenciométer a műszerfal megvilágításának a szabályozására), és előkészítettük az elektromos csatlakozó központot a sorozatgyártásra. Az 1421-es típusú Dacia sorozatgyártását 1983-ban kezdik meg. Ehhez a típushoz is több terméket szállít a vállalatunk. Így mi gyártjuk majd azt a kapcsolót, amelyik indítja a két első ablak leeresztéséhez, illetve a felhúzásához használt villanymotort, egy kapcsolót és jelzőlámpát, mely figyelmeztet a biztonsági öv bekapcsolására. Ebben a hónapban fejezzük be a szerkezeti rajzait az új Dacia kombinált kapcsolójának is. Ez is egy teljesen új termék. Az új kombinált kapcsoló a kormányt teljesen körülöleli és a kanyarjelző, fényforrások, illetve a duda kapcsolói mellett rendelkezni fog egy-egy kapcsolóval az ablaktörlő és ablakmosó szerkezetek működtetésére is. Ugyanakkor szintén a Dacia személygépkocsi számára (kanadai export) meglévő terméket terveztünk újra négy a megrendelő támasztotta igényeknek megfelelően úgy, hogy felhasználtuk a standard típusú termékek elemeit. Az eltért termékeinknél is van újdonság. Megjött Franciaországból három termékünkre a végleges hitelesítés, az egyikből már szállítottunk is, és a jövő hónapban , megkezdjük a másik kettő sorozatgyártását is. A gyújtótekercsünkön is elvégezték a laboratóriumi próbákat. Az eredmények jók, a technikai paraméterek megfelelnek a kívánalmaknak (jobbak, mint az előírt paraméterek, így az általunk készített gyújtőtekercs versenyképes). A franciáknak volt pár apróbb észrevétele, ezek alapján apróbb módosításokat kell végrehajtanunk, az így módosított termékeket a következő hónapban kell elküldenünk Franciaországba, hogy véglegesen hitelesítsék ezt a terméket is. A villanymotoroknál a jövő hónap végére elkészítjük a „zéró" szériáját a 100-as gabaritú fékes motornak. A napokban készül el a modellje annak a stopmotornak is, amelyet a marosvásárhelyi Metalotehnica által gyártott varrógépre szerelnek fel. Kisebb sorozatgyártásra készítettünk egy olyan lakógenerátort, mely nagy teljesítményű gépkocsikra felszerelve, majd azok sebességét jelzik. Lejegyezte TÖMÖRI Géza Országos élvonalban (folytatás az első oldalról) más átlaggal a tervezettel szemben mintegy 3 000 kilogramm a többlet. A búzatermés-eredményeket tekintve, a martonfalvi állami mezőgazdasági vállalat, míg a burgonyaátlagot illetően a katolnai téesz dolgozói — 26 000 kilogrammal — a legjobb eredményeket mondhatják magukénak. A terméseredmények lehetővé tették, hogy érezhetően túlszárnyalják az állami központosított alap iránti kötelezettségüket. Elismerést érdemel az is, hogy a cukorrépatermelésben is a megye legjobbjainak bizonyultak a katonaiak. A növénytermesztéshez hasonlóan szép eredmények születtek az állattenyésztésben, az állati eredetű termékek előállításának növelésében. Jelentős többletről adhatnak számot a községbeliek a hús- és tejtermelés, akárcsak a háztáji állattenyésztés előirányzatának megvalósítása vonatkozásában. A verseny további főbb célkitűzései : a termőföldterület növelése, a helyi költségvetés, a szolgáltatási előirányzat jelentős túlszárnyalása is a legjobb eredmények közé tartoznak. A községrendezés, -szépítés céljából tervezett hazafias munkálatok — utak, utcák rendezése, középületek szépítése —, beruházásaik teljesítése (a múlt évben adtak át egy 6 lakrészes tömbházat, jelentősen előrehaladtak egy újabb 12 lakrészes tömbház építésével) több mint két és fél millió lejt tesz ki. Íme, a katolnaiak szorgalmának kimagasló helytállásának, eredményeiből a legjelentősebbek, amelyek alapján jogosan bizakodhatnak abban, hogy az országos szintű versenyben is az élvonalban lesznek. Ez pedig minden bizonnyal az idén és a következő esztendőkben a munkalendület további fokozásához vezet. Pillanatkép Fülledt, kellemetlen a tavaszi napsütésben döcögő terepjáróban a levegő. Gépkocsivezetőnk, András, ablakot nyit, mélyet szippant a kinti levegőből, de aztán hirtelen káromkodni kezd, szitkozódik. — Nézzék meg, mintha az övék lenne a nádas ! A gyalázatosok... Lassít, kiszállunk. Valósággal kábultságot okoz a sok benzingőz után a friss tavaszi levegő. Meggémberedett végtagjainkat tornásztatjuk, magasztos érzéssel tölt el a tavaszi határ, de András hamarosan a valóságra ébreszt. A távolba mutogat, ismét káromkodik... Az Olt hídvégi árterületének nádtengere lent a folyó mellett füstölög, valahol Szürkésfekete füstfelhő gomolyog az öreg odvas füzek szomszédságában. A nemsokára magasra csapódó lángok láttán — mit tagadjam? — korábbi elszalasztott élményem bepótlását érzem. A távolról is pokoli látvány engem lenyűgöz, majdnem hangosan is kimondva sajnálom, hogy nem vagyok közelebb a tűzhöz, de András duzzogása józanságra int. A nyomorultak fel sem mérik, mit jelent ez a tűz! Hát ugyan mit? A leégő nád hamuja tápanyagként szolgál majd az új növényeknek — szól ellenvetésül egyik útitársunk. András haragosan legyinti a Fenét! A nádas, a mocsár életét semmisíti meg. Egy csodálatos élőlény a nádas. Sokféle állat otthona, növényritkaságok telepe. Ezt a világot pusztítja el egy-egy ember meggondolatlansága. Időközben gépkocsi húz el mellettünk. Ismerősök integetnek belőle. — A tavaly is megégett vaddisznót találtak vadásztársaim az egyik ilyen leégett nádasban. De találtunk őzet meg rókát is. Ha egy nagyobb telepet körbefog a láng, semmi sem menekülhet belőle élve... Megszülettek az első rend nyúlfiókák s már fészküket készítik a nemrég telepített fácánok is... . Integető ismerőseim is megkívánhatták a nádasszéli tavaszi hangulatot, mert pár száz méterre tőlünk megállnak és kevés szemlélődés után ketten is leereszkednek az út szélén lévő nádasig. Őket látva, sofőrünk kiáltva utasít: „Azonnal üljenek be. Indulunk“. Az eddig alig döcögő terepjáró megszilajodva robog velünk a sok helyen feltöredezett úton. Meglepetésünkből még jóformán fel sem ocsúdunk, amikor ismét Andr’ás kiabálását halljuk. — Azonnal oltsák el! Nem szégyellik magukat? — Ki maga, hogy így mer kiabálni nekünk? Na, nézzen oda az ember! — Hallom ismerősöm hangját. A terepjáró ablakából látom, hogy több száraz fűcsomó füstölög, már egyikét száraz nádszál is lángra lobban. — Ha ki nem oltják a tüzet, nemcsak velem gyűlik meg a bajuk! Ha nem tudnák, a törvény börtönnel is büntetheti az ilyen gyújtogatást. Közben papírt és golyóstollat cibál elő zsebéből és látványos mozdulatokkal jegyzi le az előttünk álló kiskocsi számát. Én is elszégyellem magam, amikor meglett korú ismerősöm és társa már-már nevetségesen buzgó, groteszk tánclejtésekre emlékeztető tűztiprását látom. KOVÁCS László „A népem megtaláltam“ — Ki most a falufelelős Hermányban? — kérdem régi ismerősömtől, Baló András bácsitól. — Hát, aki eddig volt: az igazgató, Benedek István — mondja s rövid szünet után — mintha csak magának — hozzáteszi : — Ő is lesz mindig. Ő ismeri a népet. ★ — Székelykeresztúron végeztem 1948-ban — kezd magyarázni Benedek István. — Korondpálpatakára helyeztek ki, s akkoriban még olyan világ volt, hogy a tanító az iskolában, az asztalon is aludt, mert nem kapott lakást. De nem is maradtam ott sokáig, mert rövid időn belül megkaptam a behívót, s emlékszem, olyan gyorsan kellett jelentkezni, hogy a feletteseimet még értesíteni sem tudtam. Hátrahagytam az altisztnek, hogy mondja meg: a tanító bevonult katonának, küldjenek helyette mást, ötvenben, miután leszereltem. Bodosba kaptam kinevezést. Igazgató lettem, s az volt a feladatom, hogy szervezzem meg aa V., VI. és VII. osztályt, a felső tagozatot. A falu viszont kicsi volt, kevés volt a gyermek, s ezért — 1951. szeptember 15-től — áthelyeztek Magyarhermányba. Azóta — tehát, több mint harminc éve — itt tanítok. — Hogyan kezdte a munkát? — Iskolaigazgató lettem itt is, és ugyancsak a felső tagozat megszervezése volt az első és legfontosabb teendőm. Addig ugyanis a hermányi gyerekek, miután elvévegezték helyben az I—IV. osztályt, Bibarcfalvára, bentlakásba mentek, s ott tanultak tovább. Már akik mentek. Akik nem, azok maradtak, s ugye, az I—IV. osztállyal maradtak. Külön feladat volt a cigány gyerekek részére is beindítani a román tagozatot, s megértetni velük, hogy iskolába kell járni. Ez végül is sikerült: jelenleg 18-an vannak az I—IV. osztályban. — Hogyan kerültek a cigányok Magyarhermányba? — Én úgy hallottam, hogy még a múlt században telepítettek ide egy családot, mert nem volt a falunak dögesze, s akik most élnek, annak az egy családnak az utódai. Ma is külön szigetet alkotnak, külön negyedben laknak, kívül a falun, a domboldalban, s azt mondják, azért, mert ott jobban éri őket a Nap. — Mivel foglalkoznak? — Főleg pásztorkodással, de a Köpecs Bányavállalatnál is dolgoznak néhányan. Éppen az idén, a múlt hónapban vettek fel közülük nyolcat, s mert kérték,, vállaltam értük a felelősséget. — Kanyarodjunk vissza. Beszéljünk a faluról. __ Hát, elsősorban tudni kell, hogy az itteni lakosság nagyon zárkózott. Ezek az emberek egy idegennek csak akkor hisznek, csak úgy válnak bizalmasakká, ha az illető — őszinteséggel — meggyőzte őket arról, hogy valóban segíteni akarja őket. Nekem ez sikerült. Meghallgattam megfogadtam apám tanácsát, aki szintén tanító volt Kisés baconban, s később kántor itt, s akit az agyvérzés éppen az orgona mellett talált. Ő azt mondta, amikor elvégeztem a képzőt: „Fiam, ha azt akarod, hogy a nép szeressen és megbecsüljön, légy őszinte és bizalmas hozzá.“ Ehhez tartottam magam, s valahányszor tanácsért, segítségért fordultak hozzám az emberek, nemcsak meghallgattam őket, hanem tettem is valamit az érdekükben. — Miben kellett segíteni? , , — Jöttek például a különböző papírok, végzések, amelyek hivatalos nyelvezetét az itteni emberek nem értették. Azokat mind le kellett fordítani, s meg kellett magyarázni. Aztán, ugye, jött a kulákosítás. Kulákokat kellett csinálni. Ebben a faluban is felírtak a listára tizenhét embert. Azt mondták, hogy ezek mind kizsákmányolók. — Hogy lennének azok? — kérdeztem. — Hiszen a föld nagy része köves, bokros kaszáló, s a gazdáknak, ami kis birtokuk van, azt maguk dolgozzák. Kiket zsákmányolnak ki ezek az emberek? — És elmentem Rákosra, mert akkor Rákos rajonhoz tartoztunk, és kértem a rajoni pártbizottságot, hogy vizsgálják ki minden egyes „kulák“ ügyét. Ez meg is történt, tanúkat is hallgattak ki, s két év leforgása alatt senki sem maradt a listán. És itt megjegyzem, mert nagyon fontosnak találom, hogy az iskolán kívül elvégzett munkáért én soha senkitől egy lejt el nem vettem. Hogy hozott valaki egy szatyor körtét, hát, istenem, azt elfogadtam, mert itt nekem semmim sem volt, s másképpen az illető meg is sértődött volna, de pénzt, azt soha senkitől. S azra is vigyáztam, hogy értelmiségihez méltó legyen a magatartásom. Engem kocsmában háromszor nem láttak a harminc év alatt, bementem, akkor is csak cigarettáért mentem. Így megmaradt a tekintély is, és a respekt is megvan. — Sosem jutott eszébe, hogy elhagyja ezt a falut? — Nem, pedig hívtak Nagybaconba is és egyszer megyéhez is. Inkább maradtam, ötvenkettőben itt megháazasodtam — a feleségem is tanítónő —; pár évig az iskola épületében laktunk, majd vettünk tizenötezer lejért egy kis házat, nem akartunk elmenni. — Pedig Hermány elég eldugott falu... — Ez igaz, de a népem én itt megtaláltam. Mindig az egyszerű népet óhajtottam, és itt megtaláltam. — A kollégái közül hányan gondolkoznak így? — Megnézhetjük a nyilvántartást. A harminc év alatt 96 embert küldtek ide, s csak négyen álltunk meg. Én és feleségem, s még ketten. A többiek ideviharzottak és elviharzottak. — Miért nem maradtak itt? — Általában azt mondták, az volt a kifogás, hogy félreeső hely, nincs szórakozási lehetőség.. — De éppen az értelmiségi dolga a kezdeményezés! — Hát ez az! Éppen ezt nem akarták vállalni, s akkor, ugye, várjunk eredményt. Szerintem, az ember csak úgy tud eredményt felmutatni, ha huzamosabb ideig dolgozik egy helyen, s meggyőződésem, hogy falvainkban sok minden másképpen alakulna, ha nem volna ez a nagy vándorlás. — Utolsó kérdésem: mióta falufelelős? _ Amióta megalakult Kovászna megye. Tehát 1968 óta. ★ Az utolsó kérdésre adott válasznak nem adok hitelt. Meggyőződésem ugyanis, hogy Benedek István tanító 1951 óta felelős Hermányban. SZABÓ Gy. Jenő a Gödrök... Az első nagy gödör a mammutblokk előtt, a Múzsák sétányán keletkezett. A második a járóbeteggondozó előtti parkolóhelyen. Ha gödörnek nézzük a fedetlen aknákat, akkor kezünkön nincs annyi ujj, hogy azokat is összeszámláljuk... Egyelőre arról nincs kimutatásunk, hányan léptek, csúsztak bele ezekbe a gödrökbe, de hogy valakiknek a címére szóló szidalmazások nélkül nemigen megy el senki mellettük, az is biztos. Teljesen érthetetlen például, miért is hiányzik annyi kanálisfedő? Nem hinném, valakinek ilyen irányú szenvedélye lenne. Azt viszont gyűjtőmár merem javasolni, hogy érdemes lenne szétnézni a hulladékvasat begyűjtő vállalat telepén: biztosan tudom, hogy tőlünk két pinceablak fedele is odakerült, a buzgó vasgyűjtők jóvoltából. S amikor ezt szóvá tettem a megbízott begyűjtőnél, még ő állt az erdő felől... ■ Egyébként a testi épséget sokszor semmibe vevő gondatlansággal máshol is találkozunk. Mivel példátmagyarázhatnánk egyébként, hogy múltkorjában az egyik vállalat felvonóaknájába zuhant és valakik könnyelműségéért halállal fizetett egy asszony? Azelőtt a Csíki negyedben történt hasonló eset, szerencsére halálos baleset nélkül, s még azelőtt az egyik kulturális intézményünknél lépett a fedél nélküli aknába egy fiatalember... Nem tudom, időközönként kötelessége-e valakinek végigjárni az utcákat, megnézegetni ezeket a veszélyes nyílásokat? Persze, felfelé is nézhetnének a villanyszolgáltatásért felelős vállalat emberei is, mert látni- és javítanivaló a magasban, a villanyoszlopokon is lenne. Gondolom, ha minden rendben lett volna azzal a burával — amely a napokban lehullva egy gyerek orrát megsebezte —, olyan könnyen csak nem esik le. Ám feltétlenül intézkedniük kellene, hogy ha nincs is minndenik oszlopon égő, hát buraroncsok se legyenek. Ezeket leszedni viszont az illető vállalatbeliek tudják. És csak úgy is illik, hogy ők szedjék le... (bügözi) a JOGI SZOLGÁLAT , S. J., Kézdivásárhely A polgárjogi törvénykönyv 1441. szakasza rendelkezéseinek értelmében a lakást bérbeadó személy tulajdonjogának átruházása jogügylet (adásvétel, csere, ajándékozás stb.) vagy öröklés útján, önmagában még nem vonja maga után az albérleti szerződés megszűnését. B. A„ Kovászna A munkajogi törvénykönyv 72. rendelkezése kimondja ugyan, hogy munkába besorolt személyeknek B. D.. Bárót Dr. CSEREY Zoltán a a munkaszerződése érvényben marad katonai szolgálat teljesítése alatt is, sőt a ezt a szolgálati időt beszámolják egyazon egységben töltött szolgálati az időbe is. Ugyanakkor azonban sem a fent idézett törvénykönyv, sem pedig más jogszabály nem írja elő azt, hogy ezen időszak egyben beszámítható a szakmai régiségbe is. S. T., Sepsiszentgyörgy A 13/1978. sz. törvényerejű rendelet előírásai szerint az 1978. január 1-én érvényben volt lakbérleti szerződések hatálya, függetlenül a tulajdonostól, 1983. január 1-ig, jog szerint, meghosszabbítást nyert. A 26/1967. sz. törvény által évente biztosított pihenőszabadság kiadása nincsen függővé téve az ugyanazon évben igénybe vett betegszabadságoktól. Az indoklás is kézenfekvő, ugyanis a betegszabadság munkaképtelenség esetén jár és hozzájárul az egészség helyreállításához. Ugyanakkor a pihenőszabadság a testi-szellemi-idegrendszeri felfrissítés, illetve a munkaképesség megfelelő szinten való fenntartása céljait szolgálja. v! $rf: TISZT OLVASONK l. : TISZTELT SZERKESZTŐSÉG IÖTVEN ÉVEN FELÜLIEK TALÁLKOZÓJA Bologa Sándor, az oltszemi kultúrotthon igazgatója írja, hogy „ez volt a második ilyen találkozó. Az elsőn (1981. 111.) 186 személy, a mostanin (szintén márciusban volt) 134 személy vett részt. A vándorserleget és az albumot a tavalyi «legfiatalabb», Czintos Ferenc adta át az idei legidősebbnek, Bologa Karolinának, aki 88 éves. Miután megállapítottuk, ki a jelenlegi «legfiatalabb» (mert ő őrzi ezeket a következő találkozóig), kiderült, hogy Simon Sándor. A szép kezdeményezésért dicsérni lehet a szervező bizottságot, amelynek tagjai: Bologa Sándor, Boreex Márton, Serostán Antal, Ferenczi István, Czintos Ágnes, Bende Mihály, Bernád István, Kurki András, Bedőközi József és Csabai Gyula. A sikeres találkozó megszervezésében nagy segítséget kaptunk az oltszemi nőktől, akik közül megemlíteném Bologa Margit, Csabai Gizella, Kurki Piroska, Sántha Irma, Bernád Mária, Serostán Zseni, Asztalos Mária és Lunguly Ida nevét.“ Ennyi a levél. Ehhez csak annyit fűzhetünk, hogy „szeretnénk, ha a most második útjára elindult serleg és album nagy utat járna be hosszú életű lenne“. téves számlázás történt Sejtén Anna, aldobolyi olvasónk levelében árdrágítással gyanúsította (persze, a látszat szerint igaza is volt!) az üzlet elárusítónőjét, mivel az 2,50 lej többlettel adta el az üveges olajat. A tévedés onnan adódott, hogy a sepsiszentgyörgyi lerakat (ICRA) tévesen számlázta az olaj árát. Az eset kivizsgálása feltárta, hogy a tévedés észrevétele után újabb számlát küldtek az aldobolyi üzletnek, amely módosította az előzőt. S miután az olajat névre szólóan és jól meghatározott mennyiségben osztották ki, úgy könnyű megállapítani, kitől mennyi többletet vettek el, amit természetesen megtérítenek. Erről tájékoztatta szerkesztőségünket a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetsége. Még annyit : Sejtán Anna levele nem rosszhiszeműen íródott, hiszen tények őt igazolták, viszont az elárusító sem tehetett róla, ha mások tévedtek. Tehát, a valóság ismeretében, hagyjanak fel a további perpatvarral. a VISSZHANG ------------------------------------------- • Az 1982. március 19-én hozzánk intézett levelükre a következőket válaszoljuk : „Az árkosi állattartó gazdák jogosan fordultak levelükkel a szerkesztőséghez az általuk leadott állatok utáni meg nem kapott abraktakarmány érdekében. A megyében helyi intézkedések történtek az 1981-es évben elmaradott mennyiségek felszámolására, ami csak részben sikerült, vagyis az elmaradt tartozás 4200 tonnából 720 tonnát sikerült a termelők rendelkezésére bocsátani. Ezen intézkedések ez évben is folytatódtak, és sikerült 1 150 tonna elmaradt adósságot a megye belső forrásából fölszámolni. Vállalatunk, a megyei szervekkel karöltve mindent megtesz a hátralékos abraktakarmány minél előbbi felszámolásáért az egyéni gazdaságokkal szemben. Az 1982. évben a 395 sz. minisztertanácsi határozat értelmében az 1982-ben átvett állatok után járó abraktakarmányt vállalatunk azonnal folyósítja“ — ■ közli a Húsipari Vállalat igazgatója. • A Megyei Személyszállító Vállalat válaszában azt közli, hogy a bükszádi ingázók kérését teljesítette, miután a Bukszád — Sepsiszentgyörgy útvonalra még egy járatot helyezett reggeli 7 órára. Hangsúlyozza viszont, hogy ez csak addig marad érvényben, amíg a sepsiszentgyörgyi vállalatok is megtartják a differenciált munkaprogramot. Ugyancsak a fenti vállalat a Nem lehet változtatni? című cikkre válaszolva közli, hogy a kérdés megoldódott. Egyhónapos kísérleti időre Báróból 11.05 órakor indul autóbusz Miklósvárra. Amennyiben a járat nem lesz gazdaságos, beszüntetik. A megyei postaigazgatóság közli Slubbes Alfréd panaszával kapcsolatban: a kifogásolt lapokat azért nem kapta meg, mivel az előfizetéskor az önkéntes sajtóterjesztő rossz címet tüntetett fel. A hibát helyrehozták. 9 Ugyancsak a postaigazgatóság közli a Miért, csak az előfizetők? című bírálatunkkal kapcsolatosan : „A központi sajtóelosztótól (Bukarest) 1982. II. 19-én kapott utasítás értelmében a szabad elárusításban lévő sajtótermékeket a rajtuk feltüntetett árban kellett eladni, míg az előfizetéseknél be kellett szedni a különbözetet. Ami a postai kiszolgáló személyzet modortalanságát illeti, nem tudtunk eljárni, mivel a cikkben nem szerepelt sem a pontos dátum, sem pedig a hely. Ennek ellenére ismét figyelmeztettük összes alkalmazottainkat a kifogástalan viselkedésre.“ 9 A Lakásgazdálkodási Vállalat közli A tervrajz hiányzik? című bírálatunkkal kapcsolatban: a Csíki negyedi zöldségüzletben tapasztalt hibát kijavították. • Ha csütörtök, miért hétfő? című bírálatunkra pedig azt a választ kaptuk: a zavart az okozta, hogy az adott körzetet ellátó hőközpont melegvizes berendezése meghibásodott, ^melynek rendbetételén a szerelőcsoportok aznap éjfélig dolgoztak. Azóta minden rendben. Szerkesztőségi üzenetek: Simon Éva, Zabola: Bemutatkozó levelét megkaptuk. Felvételi vizsgájához sikert kívánunk! Bogdán Julianna, Sepsiszentgyörgy, Vojkán u. 30. szám : Levelét átadtuk jogtanácsosunknak. Kovács R. István, Torja, 850. szám : indigóval írott cikkének közlése (bár hasznos dolgokat ismertet, s közölni akartuk) elmaradt, mert ugyanazt elküldte az Előrének is, amely előzőleg lehozta. Máskor csak egy példányban írjon, vagy ide, vagy oda, ezt kívánja a sajtóetika. Bíró Lázár, Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 7. szám : Cikkeinkben a teljes név helyetti kezdőbetűket indokolt esetekben használjuk, és a jövőben is így teszünk. Célunk ugyanis nem a pletykaéhes közönség igényeinek kielégítése, hanem az okulás. (A pletykaéhséget nem önre vonatkoztatjuk !) Szerkesztette : GALIGER József ...LEVELÉT MEGKAPTUK 2.-3.