Háromszék, 1993. április (5. évfolyam, 845-864. szám)
1993-04-01 / 845. szám
KILAKOLTATJÁK TŐKÉS LÁSZLÓT? Mircea Gioana, a külügyminiszter szóvivője tegnapi sajtóértekezletén az első helyre a nagyváradi püspökségi hivatal kilakoltatása került az Antonescu marsall utca 26. számú épületből. A szóvivő magyarázkodásában tagadott minden politikai színezetet az üggyel kapcsolatban. A pert május 21-ére halasztották. HARGITA MEGYE IS TILTAKOZIK Holnap Csíkszeredában, Udvarhelyen, Gyergyószentmiklóson is tiltakozó akcióra kerül sor a Hargita és Kovászna megyében kinevezett román prefektusok ellen. A tüntetés célja, a demokratizálódó társadalom adta jogokkal élve, ebben a két magyar többségű megyében a vezetőknek a magyarság soraiból való kinevezésének követelése. A ROMÁN EMBERJOGVÉDELMI LIGA rövidesen azzal a kéréssel fordul Iliescu elnökhöz, hogy államfői jogkörét gyakorolva részesítse közkegyelemben a zetelaki (Hargita megye) elítélteket, valamint a marosvásárhelyi események elítéltjeit. QUATAR KÜLÜGYMINISZTERÉT fogadta Teodor Melescanu. A két ország gazdasági együttműködésének lehetőségét tekintették át, elsősorban a petrolkémiai célú építkezésekre figyelve. A quatari külügyminiszter a tegnap találkozott Iliescu elnökkel és Văcăroiu kormányfővel. A KOLOZSVÁRI BÍRÓSÁG április 13-ára halasztotta Nicolae Mihaela Germina perét, akit rendbontásért állítottak bíróság elé, ugyanis Iliescu elnök kolozsvári látogatásakor elnökellenes és királypárti jelszavakat skandált Azért idézték a bíróság elé, mivel nem volt hajlandó kifizetni a rendőrség által rárótt ötezer lejes pénzbírságot. A perben a halasztást a Román Emberjogvédelmi Liga kérte, hogy megfigyelővel képviseltesse magát a tárgyaláson. Az áprilisi tárgyaláson a liga alelnöke, Sipos János vesz részt. A PARLAMENTBEN tegnap beszédet mondott Hartmut Söl, a Nyugat-európai Unió elnöke, a Bundestag szociáldemokrata frakciójának tagja, aki a Nyugateurópai Unió egy küldöttsége élén tartózkodik Romániában. Beszédében a német politikus méltányolta Románia erőfeszítéseit a Kisjugoszlávia elleni embargó betartásában. A délután folyamán találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel, és szóba került Romániának az Európa tanácsi felvételi lehetősége. VITA ROMÁNIÁRÓL Az ellenzéki pártok, a nagy szakszervezeti központok, a diákszervezetek képviselői, valamint a diplomáciai testület tagjai a Nemzeti Megmentési Front kezdeményezésére vitán vettek részt Románia most merre a tárgykörben. Vitaindítójában Petre Roman kijelentette, hogy országunk gazdasági kátyúba jutott, amely mindenekelőtt politikai megoldást követel, hogy az ellenzéknek van alernatívája gazdasági téren is. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila vett részt. 1993. ÁPRILIS 1. A kormány méltánytalan döntése elleni tiltakozások Torja község helyi tanácsa az 1993. március 26-i ülésén az elfogadott napirendi pontok keretén belül megvitatta az új prefektus kinevezésével kapcsolatos problémákat, és a következő nyilatkozatot fogadta el: Tekintettel arra, hogy Kovászna megye lakosságának többsége magyar nemzetiségű, indokolt, hogy a prefektusi tisztségbe is magyar nemzetiségű személyt nevezzenek ki. Döntésekor a kormány figyelmen kívül hagyta a megyében lévő politikai pártok, valamint a megye lakosságának véleményét, alávetve magát a szélsőséges, nacionalista és soviniszta pártok nyomásának. Megjegyezték, hogy megyénknek még a kommunista időszakban sem volt román nemzetiségű vezetője. Lévén, hogy a megye lakosságával ellenkező véleményt támogat, az új prefektus megteremtheti azt a nemkívánatos jelenséget, melynek "folytatása az etnikumok közötti feszültség kiéleződése lehet. A fentiek értelmében tiltakozunk Adrian Vlad Căşuneanu ügyvéd prefektussá való kinevezése ellen, kérjük a kormányt, hogy vonja vissza határozatát annak érdekében, hogy megyénkben is érvényesüljenek a demokratikus irányítás és vezetés elvei. Torja, 1993. március 26. TORJA KÖZSÉG HELYI TANÁCSA: Kováts András polgármester, Bokor Béla, Balázs Venczel, Györgyjakab Zoltán, Apor Csaba, Dobai Dénes, Székely Sára, Keresztes Imre, Erzse László, Szabó József, Sólyom István tanácstagok, Tamás Béla alpolgármester, Grecu Stelian tanár, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium aligazgatója. Azt hiszem, hogy az ügyvéd úr kinevezése egy elsietett lépés volt a kormány részéről. Személyesen nem ismerem Căşuneanu urat, de az a véleményem, hogy a kormány nem vette figyelembe azt, hogy a megye lakosságának a zöme magyar nemzetiségű. Nem tudom, mennyire volt jó a jövőre nézve ez az elsietett döntés. Jobban meg kellett volna fontolni, az RMDSZ álláspontját is figyelembe véve. A kinevezés hirtelen történt meg, egyik napról a másikra, a megyénkbeli magyar lakosságot meglepetésszerűen érte. A megye csendjéért jobb megoldás volt az „ikres“ prefektúra vagy egy magyar nemzetiségű megyefőnök kinevezése. Ez így semmiképpen sem egy helyes lépés... Antal Albert, sepsiszentgyörgyi lakos. Az események betetőzték a vártakat. Ezt a szélsőséges pártok nyomására lehetett elérni. A jelenlegi kormány ezek közreműködésével tudja fönntartani pozícióját. Mindez az államelnök beleegyezésével történik, s a kommunista visszarendeződés egyik jele. Itt már tisztán látszik a másodlagos szerepet szánó, lealacsonyító szándék, ami létünket illeti. Most békés tüntetéssel akarjuk elismertetni elemi jogainkat. Fenntartom az állásfoglalásunkat, hogy a kormány változtasson a döntésen, vonja vissza azt, s nevezzen ki magyar prefektust). Ez nem az RMDSZ dicsőségére történne, hanem egy megértő aktus lenne a kormánypárti politikusok, egyben Románia elnöke részéről. Kádár László, sepsiszentgyörgyi lakos: A háromszéki új prefektus kinevezésével a Vácárdy-kormány két lépést tett meg visszafele. Romániában most is minden felső irányításra történik, ahol a demagóg politikának jól megkapaszkodott a gyökere. A demokrácia maszkja alatt kommunista-nacionalista módra fosztanak meg jogainktól, bérünktől, kenyerünktől. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja aláíró bölöni tanácsosai, a helyi tanács választott vezetői, a bölöni lakosság nevében szólva, nemkívánatosnak nyilvánítjuk a román kormány azon határozatát, amellyel diszkrnat vámekedést foganasított, és ügyeimen kívül hagyva indokolt elvárásainkat — magyar nemzetiségű prefektus kinevezése —, román nemzetiségű prefektust nevezett ki Kovászna és Hargita megyékbe. Álláspontunkat a határozat visszavonásáig fenntartjuk, s magatartásunkat is ehhez igazítjuk Bölön, 1993. március 20. Bálint Levente, Bíró András, Kozma Albert, Nagy Dénes, Nagy István, Páll István, Rudolf Béla, Vajda Zoltán RMDSZ-tanácsosok. Mits Rozália RMDF-tanácsos. Bíró Lajos polgármester, Kisgyörgy Milós alpolgármester Gazda Zoltán, megyei MADISZ- elnök: Nyílt provokációnak tartjuk, hogy moderáló, felül vigyázó szerepkörbe egy szélsőséges, nacionalista embert jelölnek ki. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormánynak célja a lázadás szítása, hogy aztán bölcsen rendet teremtsen, no meg a figyelmet is elterelje a katasztrofális gazdasági problémákról. Ezért mindenféle rendbontásért a kormány és kinevezett embere, a prefektus a felelős. MAGASLES Hazai cigánypasziánsz , Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Románia Mare Párt elnöke, a hasonló nevű lap főszerkesztője: „König úr megkért, fejtsem ki a véleményemet a polgári rendőrség szükségességéről (...) A bűnözés nagyrészt a cigányoknak tulajdonítható (...) Számos és különféle választ adtam mind én, mind Fúró úr a két jelentéstevőnek, többek között a román nép rendkívüli toleranciájáról. Ez Európa egyetlen kereszténynek született népe. Végül is, mondtam, az emberi jogok legfontosabb előírásai megtalálhatók a bibliai tízparancsolatban, amelyet a románok közmondásos struktúrájukkal és emberségükkel tartanak be..." . A Ion Antonescu félkatonai szervezetnek a Râmnicu Vâlcea-i Reporterben megjelentetett felhívásából : „Cigányok ! Városunk nem gyávák lakóhelye. Bölcsességből döntöttünk úgy, hogy hagyunk élni miközöttünk, hogy mindannyian megélhessük örömeinket, bajainkat. De az, amit mostanában csináltok, jóval túlhaladja türelmünket. Ha nem hagyjátok abba, egy éjszakán majd bennégtek viskóitokban, anélkül, hogy valaki is megmenthetne düheinktől. Úgy teszünk majd, ahogy Bolintinban, Kogalniceanuban s az egész országban már eljártak. ítéletünk kíméletlenül lesújt, ha szégyenetekből vagy az Istentől nem tanultok. Vessétek észbe: LÁNGOK KÖZOIT VESZTEK EL MINDANNYIAN, AMIKOR ELALSZANAK AZ ANGYALOK" Egy névtelen román skinhead nyilatkozatából: „... szervezkedésünk legfontosabb célkitűzése megtisztítani a román társadalmat az életét degradáló cigány elemtől..." 9 Corneliu Vadim Tudor (folytatás): „Egy másik úriember, aki kék kővel mázolt be bennünket, Gh. Rosducanu képviselő volt, aki nem tudom, a cigányok melyik ágát képviseli Románia parlamentjében ? (...) Ez a purdé, akinek a valagát a legnemesebb ragyás képet viselő cigány szociológus, Nicolae Gheorghe, alias Franckenstein oltotta be, aki szintén mocskolt bennünket az Európa Tanácsnál, hogy veszélyeztetjük a romániai cigány kisebbséget. Valamit azért csak tud, mert ha a gonosztevők kisebbségére utal, akik (...) poloskaként nyüzsögnek, akkor valóban veszélyeztetjük őket. (...) Jól tudta Răducanu, kinek panaszkodjék, egy bécsi polgárnak, az aranyvárosnak, ahol kannibál varjai megették a hattyúkat..." Ion Iliescu, Romania (újra)választott elnöke, egy Népszabadságnak adott interjúban: „A cigányok integrációs problémáival küszködünk még, de jobbára helyi, falusi konfliktusokat, illetve a külföldre emigrált roma csoportok fölvetette gondokat kellett — figyeljünk bölcs elnökünkre, múlt időt használ, tehát már megoldott gondokról beszél ! csak megoldani..." . Adrian Nastase, a képviselőház elnöke: „A kérdés az, hogy nekünk is szükségünk van az Európa Tanácsra, de az Európa Tanácsnak is szüksége van Romániára, egy 23 milliós országra...“ A fentieket nem kommentáljuk, csak annyi megjegyzésünk lenne, hogy a Népszabadság-béli Iliescu-interjú január végén jelent meg. Vadim Tudor „hőbörgése", a bőrfejű tervei és az Antonescu félkatonai szervezet „fegyverbe" szólító felhívása időben utána következett .... S ezután jött a legutóbbi, Temes megyei, gyertyámosi cigányellenes pogrom is, ahol a falu felingerelt román lakói botokkal, dorongokkal, Molotov-koktélokkal támadták a cigány településeket, hat házat rombolva szét ! Közben befut a legújabb hír, az ORA című lap közli az Antonescu félkatonai servezet programját s adatait: pártoló tagjainak száma állítólag 700 000 (!), vagyona mintegy négymillió dollár (!), és tevékenységét 1993. május 1-jén kezdi meg (?). Fő célja a cigányság „megbüntetése !"... Európa nemhogy közeledne, távolodik !... BOGDÁN LÁSZLÓ VÁLASZÚTON Az AGROMAG Kései felszámolás A zabolai Agromag elnevezésű társulás körül kialakult vita, elégedetlenség sűrűjéből mutattunk be néhány „részletet“ március 19-i lapszámunkban. Nevezetesen, hogy a föld nélkül maradt, de komoly vagyonalappal rendelkező társulás tagjai követelik a bevitt vagyonrészüket, kilépésüket. Ádám Attila polgármestertől kaptuk a hírt, hogy március 30-án végre közgyűlést tartott az Agromag és elhangzott a javaslat, hogy mivel nem tudnak kifejteni a mezőgazdasági tevékenység tárgyát képező munkát, kezdjék meg a társulás felbontását. • A felszólalók, akik közül itt csak néhányat említünk, Szabó András, László József, Hadnagy Julianna, Preda Mária, Tímár Rozália, Hadnagy Albert, az őket megillető vagyonrész kiadását követelték. Burunchi Nicolae, a társulás vezetője elfogadta a felbontási javaslatot, és ígéretet tett, hogy április elsejétől beindítja a törvényes eljárást. (FERENCZ) Van Gogh ••• (folytatás az első oldalról) adományt. Kató Béla lelkész Vincent van Gogh korai lelkészi elhivatottságáról beszélt, és arról, hogy önzetlenül, az elesettekkel szembeni egyérzésének kifejezése céljából festett, hogy nem alkudott meg soha, s épp ezért tartják számon személyiségként. Kántor Lajos író beszéde végén megjegyezte, hogy egyelőre nincs esély arra, hogy a jelenlegi Kovászna megyei prefektusnak köszönhetően eredetiben is láthassuk van Gogh festményeit, rajzait. Vargha Mihály képtárfelelős a szeretet megnyilvánulásaként értékelte van Gogh festményeit, illetve az ezekről készült plakátokat. Nem tudjuk szó nélkül hagyni az aprónak tűnő, de szorongásos emlékeket idéző, a keddi kiállítás-megnyitó délelőttjén történt mozzanatot: a Képtárban megjelent két civil ruhás férfi — egyikük korábbról ismert állambiztonsági tiszt —, aki arról érdeklődött: lesz-e ma kiállítás, és jönnek-e idegenek a városba? Az illető urak azt a fáradságot sem vették, hogy bemutatkozzanak, és megnevezzék azt az intézményt, melynek tisztviselői. Akár a régi időkben... De ettől függetlenül úgyis a van Gogh festményeinek hangulata, a tárlat megszervezése, a plakátok tálalása marad meg a képtárnézők, a keddi megnyitón részt vettek emlékezetében. HÁROMSZÉK 2