Háromszék, 1995. március (7. évfolyam, 1370-1396. szám)
1995-03-01 / 1370. szám
NÉMETH LÁSZLÓ MAGYAROK ROMÁNIÁBAN 26. A székely komorság s a székely tréfa a Hargita két különböző oldalán lakik; a csíkin ül a ballada, az udvarszékin a móka, s odafönn a szénégető kunyhók közül a kettő néha találkozik. A ballada oldalát mi, sajnos, csak vonatból láthattuk. Tusnád fölött Csíkon s Gyergyón át medencéről medencére emelkedett a vonat Zöld földtavak voltak ezek a medencék, hegyek sötét partja közt. Mint kicsiny szigetek, rajtuk mindenfelé a tornyos fakacskák, közben-közben egy zarándokhely, Csíksomlyó és Szentmiklós. Szerencsésebb viszonyok közt ez a táj — a régi Árpád-kori határtemplomév, a kereszténység gyepűje — kétségkívül alkalmas lett volna rá, hogy új, magyar színű katolicizmust fejlesszen ki, fenségében a középkori franciával vetekedőt. Tamásit a Szűzmáriás királyfiban ez a katolikus lehetőség kaphatta meg, elkésetten persze hiszen Szűz Mária sokkal több komolysághoz szokott acsíkiak közt, semhogy pesti neokatolicizmusra kapható volna. Ez az a vidék, ahol minden ház mellett egy háznyi koporsó áll, hatalmas fekete csűrök, nagyobbak sokszor, mint maga a ház. Az utasnak az a benyomása, hogy egy közeli ítéletre várnak, amikor óriások jönnek, s a házat lakásával, karmával a fekete ládákba tolják, s nagy balladai menetben viszik őket a hegyekbe egy fekete, zokogó Máriával a koporsók mögött, míg északról a Maros szurdokán jámbor, kékre festett házait helyükre tolja lassan a románság. Amíg ez az ítélet eljön, a koporsók szénával bélelten állnak, s a gyergyóiak maguk tesznek maguk közt időnként ítéletet Erdélyben ma itt folynak a legszebb bicskázások — a pezsgő helyett, ami a húszas évek nagy fakonjunktúrája idején folyt, álnok előkészítésül a mai sötét nyomorúságra. A vonatablakból Gyergyó és Csík megmarad balladai tájnak. Ahogy visszagondolok rá, nem is tudom, láttam-e vagy a Kodály Háry Jánosában hallottam a Görög Ilona balladáját követő búcsúztatóban. Udvarszék tündérfalvában azonban biztos, hogy személyesen jártam, léptem füvön, s ettem asztalánál. Tamási Áronnak köszönhetem, hogy megnyílt előttem ez a falu, mely rég elszokott tőle, hogy városi embernek megmutatkozzék. Áron, a bennszülött azonban tudta a büvszót, s míg én Udvarhelytől a bakon a kocsissal hadseregbeli élményéről beszéltem (falovon tanultak a huszárok lovagolni), ő a falakkal kirakott vizér édes hepehupái közt azt a falvacskát kereste, melyet tornyostól, hegyestől réges-rég a magyar írás legszebb lombjára ültetett. Úgy érezte, hogy nem szabad elengednie bennünket Erdélyből a székely falu emléke nélkül; messziről utazott le értünk ide, megtömte a zsebét prefektusi engedéllyel, s a nyájas kanyargós úton kissé kényelmetlenül ült a hintóbán Dezső s az egyik szociográfus közt (a másik Bukarestben kidőlt); megérdemeltük-e, hogy e szent helyre lehozott minket. A falu szegényebb volt, mint várta. Rendes utak helyett kocsival épp hogy járható közök szövevénye. A házak fából, s ha a fát sárral be is kenték, s szép kék, ki is meszelték, a sarkokon az összerótt gerendák keresztje elárulta a vakolt fal alatt a faépítkezést. Ami még különösebb: a házak, talán hogy a víz leszaladhasson körülöttük, magas lábon álltak, s a láb fölött fatornác kerülte meg a földszintet. Ettől valami cölöpépítmény jellege támadt a községnek: ott úsztak magasan a föld fölött, virágos karfájukkal, lebegő faragások közt. Minden ház körül kert. Nagyobb udvarra, szérűre, ahol osztagokat kell rakni, itt nem volt szükség. A gyümölcsösök nyugodtan ellephették a házakégét, s azt, ami szorosság és szegénység volt térben és anyaian, tündérséggé varázsolhatták képben. Az én gazdag dunántúli parasztfalum megközelítőleg sem volt ilyen szép. Ott a jómód is földhöz ragadt e szegénység két lepkeszárnya mellett. Akik ezt a vízárkot házzal és görbe szilvafával így befuttatták, művészek voltak. Nyomorúságában is van egy játékos íz, irigylésre méltó. S ilyesformán az emberek is! Ahogy a kocsiról leszálltunk, s az örömtől síró anyó s a rokon asszonyok előkerültek, rllagam is megijedtem kissé magunkért, nem leszünk-e félszegek köztük. Az én falusi családom valóságos parasztbárókból áll ezekhez képest. Ha egy-egy pesti embert levittem közébük, mégis milyen kínos volt a helyzetem nekem, aki a városiak felületes, zavart leereszkedését is értettem, s a paraszt rokonnak is ismertem a megtévesztő külső mögött fölényes eszét s kényes érzékenységet. De az a tündéri íz, ami a cölöpfalut lebegő remekművé emelte közöttünk (melyet anyagával mérni barbárság volna), megvolt az emberekben is, úgyhogy az utasok hamar fölmelegedtek. Élvezet volt az úrifiú szociográfus első zavart ügyetlenségétől az átmenetet a mámoros elragadtatásig megfigyelni. 1995. MÁRCIUS 1. ■OB MITŐL IS FÉLÜNK? Katonaemlékek után kutattam a Katrosában és a Kászon-völgyi falvakban. Holtomig bánhatom, hogy már nem kaptam életben Csűrös János bátyámat Kászonfeltizben, aki 1944. augusztus 25-én éjjel az Úz völgyében a magukat német tiszteknek kiadó oroszoknak cimbalmozott a kisbanketten, amelyet az erődszázad parancsnoka „a kamerádok” tiszteletére rögtönzött. December elején elvive mindörökre emlékeit, ezek egy-egy foszlánya nyolcvanon felüli felesége emlékeiből dereng elő, s érdekes, hogy a nagyapa nevét továbbvivő hatodikos unoka már többet tud. Német katonaemlékek után is kutatok, s azt tapasztalom, hogy mint rossz helyen cincogó egérre, úgy esik a múltra a lappancs. Ezt már a Katrosában a 82 éves Katona Jucika néninél észrevettem, aki nem volt hajlandó semmire se emlékezni. Sejtem, hogy fogadósnéként fél évszázad alatt mindenféle koslató emberek faggathatták, ezért a bizalmatlanság. Fenn a Kászon-völgyi falvakban se tudom egykönnyen kitapogatni a titkokat. És nem először itt nyilallik belém, hogy az emlékek eltemetésének fő oka sok helyen a szégyen — mások helyett, tulajdonképpen egy egészséges közösségi önvédelmi reflex. Rendszerint ott ütközik belé az ember, ahol a természetes emberi humánum helyett szégyellnivaló (gaz)tettek is előfordultak. Kászonaltízben és Feltízben például 62 elesett vagy láb alól ejtett és elhantolt német katonáról tudnak. Ezek tetemeit erdőről, mezőről gyűjtötték össze. Tudnak emberekről, akik mentették a frontátvonulás után a kiéhezve, lerongyolódva bujkáló katonákat. Volt viszont, aki a vállára vette az első világháborús orosz hosszú puskát, indult a mező felé a temetőn át, s azt mondta hencegve: lövök valami németet. Gúnyáért, bakancsért. Volt, aki szekercét kért kölcsön, meglesték, merre megy. A hulla gyűrűs ujját vágta le. Volt, aki ölt, rabolt. Mesélnek Isten veréséről is, akinek a rák a gégéjét gyilkosság miatt kezdte ki. Senki se sajnálta. Félszáz eszendő telt el azóta. Ideje, hogy a tényekkel, a múlttal szembenézzünk. Úgy, ahogyan volt. Azért is, hogy emberi mivoltából senki se vetkőzhessék ki bűnhődés, a közösség büntetése nélküL ^ Sylvester Lajos^ S. Vartan Aracelian a bukaresti televízió 2- es műsorán tegnap délután kerekasztal vitát szervezett az atlantai küldöttség román tagjaival. Állítólag az RMDSZ-t is meghívták, de az kimentette magát. A sok lényeges és lényegtelen véleményből a magyar hallgatót az lephette meg, hogy nagyon békillékeny hangulatba kerültek a közelgő párizsi értekezlet miatt a román politikusok, s azt, hogy a kisebbségi kérdést, bármennyire próbálnak erőt venni magukon, nem igazán értik. A leghajmeresztőbb állítása Hrebenciucnak volt, Magyarország gazdasági helyzetét elemezve arra az éleselméjű megállapításra jutott, hogy az most jutott abba a helyzetbe, mely Romániát 1993 februárjában jellemezte. Tehát jó kétéves hátrányban van a virágzó román gazdasághoz viszonyítva. Nem tartogat túl sok kellemes meglepetést az új nyugdíjazási törvénytervezet. Igaz, fokozatosan, de bevezetik, hogy 2008-ig a férfiak, 2011-ig a nők 62, illetve 65 éves korukban kérhetik nyugállományba vonulásukat. A parlamentben még meg sem vitatták a tervezetet, lehet, ott némi változást eszközölnek majd rajta. S Mindentudó elnökünk, Iliescu úr természetesen nyilatkozott a Demokratikus Konvención belüli válságról is. Ő természetesnek tartja az ideológiai tisztázódási folyamatot, mert a politikai elvek újrafogalmazásának korát éljük. A parasztpártos Ion Diaconescu úgy véli, a Demokratikus Konvenció két párttal is életképes koalíció lesz. S a Nagyratörő álmai vannak a Társadalmi Demokrácia Pártjának. Egy lapban tartott ülésen Ioan Solcanu alelnök kifejtette, hogy még 12 évig akarnak hatalmon maradni. Hírsaláta Csernomirgyin elismerte, hogy hiba volt a csecsenföldi intervenció Az 1994 végén kirobbant csecsenföldi konfliktus óta első ízben ismerte el egy orosz vezető politikus, hogy hiba volt a szakadár szövetségi köztársaságban zajló katonai beavatkozás. Viktor Csernomirgyin kormányfő szerint Moszkva elszámította magát akkor, amikor azt hitte, vérontás nélkül oldhatja meg a csecsen válságot. Rossz volt az időpont kiválasztása is, korábban kellett volna megkezdeni az intervenciót, tette hozzá Csernomirgyin. 541 milliós veszteséggel csődbejutott a legrégibb brit bank Egy Szingapúrban élő 28 éves angol férfi tőzsdespekulációi nyomán összesen 541 millió font sterling (855 millió dollár) veszteséget volt kénytelen elkönyvelni Nagy-Britannia legrégebbi pénzügyi intézménye, a Barings Bank. A híres bank csődbe jutása nyomán a tokiói tőzsdén további 280 millió dollár értékű veszteséggel kellett szembesülnie a Baringsnek. Az 1792-ben alapított bank legnevezetesebb ügyfele a brit királyi udvar. A NATO keleti kiterjedése felborítja a biztonsági egyensúlyt Távol-keleti utazása során Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter azt nyilatkozta japán újságíróknak, hogy az Északatlanti Szövetség (NATO) meggondolatlan keleti kiterjedése nem felel meg Moszkvának. Kozirjev szerint jelenleg a tömbállásponthoz való visszatérés tapasztalható az európai erőviszonyok terén, és ez egy egyenlőtlen biztonsági övezet kialakulásához vezethet. Az orosz politikus úgy véli, Európa széteshet, ha nem lesz együttműködés Moszkvával. Sokkal inkább a NATO átalakulására lenne szükség, állapította meg Kozirjev. A kivizsgálás idejére Claesnak távoznia kell a NATO éléről Hollandia kérte, hogy az ellene folyó kivizsgálás idejére Willy Claes távozzék NATO-főtitkári tisztségéből. Hága szerint a volt belga külügyminiszterrel kapcsolatos korrupciós gyanú káros hatással van a NATO működésére. Hollandia úgy véli, hogy a huzamosabb ideje tartó nyomozás nem javít az előállt helyzeten, és Claes ideiglenes visszavonulása a szervezet éléről azt bizonyítaná, nem keveredett bele a korrupciós botrányba. A volt belga külügyminisztert azzal vádolják, hogy soron kívüli megrendeléseket közvetített országa repülőgépgyártása részére. Ma fejezik be a Szomáliai ENSZ-csapatok kivonását 1800 amerikai és 400 olasz kéksisakos szavatolja a Szomáliában állomásozó utolsó ENSZ-csapatok biztonságos kivonását. Ma reggelig 1500 pakisztáni kéksisakos száll hajóra Mogadishunál. Az ENSZ-csapatok azért érkeztek meg 1992 decemberében Szomáliába, hogy biztosítsák a polgárháború feldúlta országban tomboló éhínség enyhítését. A különböző, egymással szemben álló fegyveres csoportosulások arra késztették az ENSZ-katonákat, hogy fegyveresen beavatkozzanak a harcokba. Szomáliában 120 kéksisakos és több száz Szomáliai fegyveres vesztette életét. Csak a horvát—szerb határon fogadnak el ENSZ- békefenntartókat Franjo Tudjman horvát államfő kizárólag a horvát—szerb államhatár övezetében egyezik bele az ENSZ-békefenntartó csapatok állomásoztatásába. Tudjman kijelentette, semmi esetre sem hosszabbítják meg a március 31-én lejáró és a horvátországi Krajna szerb többségű területen megfigyelést végző kéksisakosok megbízatását, és kész katonai eszközökkel visszaszerezni az országhoz tartozó terület ellenőrzését. TiTiTi WfcMiilM