Háromszék, 1995. november (7. évfolyam, 1575-1600. szám)

1995-11-01 / 1575. szám

NAGYPRIVATIZÁCIÓ Részvényeladás A magánosítási jegyre mákszemenként kiosztandó 30—60 százalékos vagyonrész mellett az ál­lami vagyonalapok — pár kivételtől eltekintve — áruba bocsátják az állami kereskedelmi társaságok alap­­tőkéjének 40—51 százalékát. Folytatódik tehát a vezetői —alkalmazotti MEBO-rend­­szerű kivásárlás. A privatizáció­gyorsításra hivatott törvény ugyanakkor azt is előírja, hogy bármely hazai vagy külföldi természetes vagy jogi személy jelentkezhet a 40 százalékos részvénycsomag egészének vagy töredékének megvételére. A vételárat minden esetben alkudni lehet. A vagyon­alapoknak a vásárból kapott összegeket — azok legtöbb 60 százalékáig — a kereske­delmi társaságok rendelkezésé­re kell bocsátaniuk (adósság­­törlesztésre, beruházásra). Abban az esetben, ha vala­ki állami egységet bérel, s ott beruházásba fektetett pénzt, az összeg arányában tőkebőví­­tést hajtanak végre, s az így képzett részvénycsomag a fej­lesztő bérlőt illeti meg. Olyan állami részvénytár­saságok vagyonrészének adás­vételéről is lehet tárgyalni, amelyeknek tisztázatlan jogál­lású területeik vannak. Ebben az esetben a bizonytalan tulaj­donú terület értékének meg­felelő alaptőkét elkülönítik, s a fennmaradó hányadot bocsát­ják áruba. Amikor a terület­jog rendeződik, az annak meg­felelő részvénycsomag is kü­lön értékesíthető.­­s Amint azt Cornel Rusutól, az ÁVA területi igazgatójától megtudtuk, Háromszéken a félszáz állami kereskedelmi társaságból elég kevés indí­totta el az ingyencserére fel nem aj­ánlott vagyonrész meg­vásárlása érdekében a tárgya­lásokat. Vége fele közeledik a kézdi­vásárhelyi Amidex alap­­tőkéje 51 százalékának meg­vétele a vezetői—alkalmazotti társulás által (49 százalék a jegycserére fenntartott rész). Az alaptőke 40 százalékának megvétele végett megkezdték a tárgyalásokat a sepsiszent­györgyi El-Co villamos­ építő, Vinalcool és Favorit részvény­­társaságokkal. Még az év végéig van lehe­tőség arra, hogy a vezetői­­,alkalmazotti társulások egye­düli pályázókként megszerez­zék maguknak saj­át vállalatuk eladó hányadát. Tervek szerint j­övő évtől a felkínált kereskedel­mi társaságok alaptőkéjének az ingyenes részvénycsere, il­letve a tárgyalásos megvétel után megmaradt hányadát nyil­vános árveréssel bocsátják áruba, s ott már nem lesz senkinek vásárlási előjoga, azé a rész­vény, aki többet ad érte. (Incze) ­ Az oldalt szerkesztette: Ferencz Csaba, Incze Ibolya. raws TMTM % 131 ÉVES MÚLT A Letéti Pénztár (C. D. C.) legelső törvénytervezetét Alexandru Ioan Cuza uralkodó 1864. november 24-én írta alá, és a Hivatalos Közlöny december 1-jei, 268-as száma közli. Az intézmény 1865 elején kezdi meg tevékenységét. A Letéti Pénztár egyrészt önkéntes letétek, másrészt kötelező, jogi és adminisztratív jellegű letétek adminisztrálását látta el. A kölcsönzők között az állam elsődlegességet élvezett, és amikor erre pénzügyi lehetőség adódott, magánszemélyek is fordulhattak kölcsönért. 1876 után, kibővítve a műveletek skáláját, az intézmény tényleges hitelezővé válik. 1880-ban mint melléktevékenység jön létre a takarékpénztár. Ekkor veszi fel a Letéti és Takarékpénztár elnevezést (C. D. C. E.). A bővebb pénzügyi alapokkal rendelkező pénzintézet kiterjesztette hitellehetőségeit. Kölcsönöket folyósít az állam számára utcajavítás, gyufagyárak vissza­vásárlása, a Nemzeti Színház restaurálása stb. céljából. Ugyanakkor kölcsönt folyósít az állami költségvetés hiányának___________________________ pótlására. 1930-ban újabb átszervezés történik. Kivá­lik a Takarékpénztár, amelyet autonóm köz­­intézménnyé alakítanak, és amelynek neve Általános Takarékpénztár (C. G. E.) lesz. Két évre rá rendeletek alapján tevékenysége újabb műveletekkel bővül (folyószámlák, átutalások, postai csekkek). 1942. április 1-jén lép életbe a Takarék- és Letétpénztár új szervezési törvénye, amelynek értelmében az intézmény átveszi a Nemzeti Banknál nyitott összes állami folyószámlát. Ugyanakkor fontos szerepet vállal az állami költségvetés pénztári műveleteiben. 1948. szeptember 1 -jén két pénzintézet össze­vonása révén Takarék-, Csekk- és Letétpénztár néven banki tevékenységet is folytató intézetet hoznak létre, amelynek elsődleges szerepe a lakossá­gi megtakarítások fogadása és őrzése. 1949-ban a 387-es dekrétum alapján felveszi a ma is használt Takarék- és Letétpénztár nevet (Casa de Economii şi Consemnaţiuni — C. E. C.). MEGMARADT BIZALOM A kezdeti megtorpanás után a pénzintézmény újra bizalmat élvez a lakosság körében. Tavaly szeptemberéig még 106 millió lejjel csökkent tevékenysége — vagyis többet vettek ki, mint amennyit betettek—, az év végéig azonban, az első hónaphoz képest, közel ötmilliárdos növekedés következett be. Ebben az évben mindeddig 1862 milliós növekedést értek el. A letétekre fizetett kamatcsökkenések időszakában — a határidős letétek esetében 45 százalékról 32 százalékra, míg a látra szóló betétek esetében 25 százalékról 15 százalékra — a forgalom növekedése azzal magyarázható, hogy a lakosok nem vesztet­ték el bizalmukat egy állami pénzintézet iránt, ahol a lakossági betéteket az állam garantál­ja. Megmaradt ugyanis a betétek szigorúan titkos kezelése, valamint az információkhoz és a rendelkezésekhez való jog. A titoktartás teljes, csak különleges esetekben és jól meg­határozott intézmények számára adnak in­formációkat, így kizárólag az igazságszolgál­tató, illetve bűnügyi szervek részére az eljárás beindítását elrendelő határozat alapján. És ekkor is csak abban az esetben, ha bemu­tatják az inkriminált C. E. C.-könyvet vagy annak meghatározó adatait (szám, egység, kitöltési dátum). A letétek biztonsága a biza­lom, tehát a működés alapvető feltétele. MAGÁNVÁLLALKOZÁS Törpe sajtgyár Kovásznál! A kovásznai AGROCOV kft. alapításának gondolata 1991- ben született meg, amikor a cég vezetője, Dancs Adorján, a HEKS ALAPÍTVÁNY által szervezett négy hónapos gyakor­lati tanulmányúton vett részt Svájcban. Ott adták az ötletet, hogy az alapítvány támogatásával hozzanak létre egy mező­gazdasági termékfeldolgozó egységet. A Petőfi utcai „sajtgyárat” az egyik üzlettárs, Vatány Ferenc felesége által örökölt épületben rendezték be. Sze­rényebben indultak, de idővel, egyet a kettőhöz adva, lassacs­kán gyarapodtak. Annak idején öten társultak, hogy létre­hozhassák a vállalkozást, de időközben hárman lemorzsolód­tak. Jelenleg Dancs Adorján és Vatány Ferenc vezetik a céget, és ez év augusztusában svájci partner bevonásával átalakul­tak román—svájci vegyes vállalattá. Az induláshoz szükséges gépek egy részét az illyefalvi LÁM ALAPÍTVÁNY közvetítésével a HEKS ALAPÍTVÁNYTÓl kap­ták nyolcéves hiteltörlesztéssel, a többi berendezést maguk vásárolták saját pénzből. Az első karika sajtot 1992-ben állították elő. Akkor még csak hárman dolgoztak, jelenleg már kilenc alkalmazottat foglalkoztatnak. Nyári időszakban naponta 3500, télen 1700—2000 liter tejet dolgoznak fel, amit a szentkatolnai állami gazdaság depsői farmjától, valamint teleki, pákói és ko­vásznai gazdáktól vásárolnak fel. Termékeiket a Kovászna nevű füstölt, hagyományos, parafmnozott Moeciu típusú, svájci recept szerint a Tiliszter típusú sajt és krémsajt, valamint tehéntúró, tejföl, joghurt, vaj és fogyasztási tej — saját üzletükben forgal­mazzák, de ellátják — egy szálloda kivételével — a kovásznai vendéglátóegységeket, a szívkórházat és számos üzletet. A ko­vásznai sajtgyár termékeit a Kárpátokon túl is ismerik: Bukarest­ből, Brailáról és Gáláéról keresik fel a céget. Az AGROCOV kft. alacsonyabb árakat alkalmaz, mint az állami tejipari vállalat, de a cég vezetőjétől megtudtuk, hogy az üzemanyag-drágulás követ­keztében kénytelenek a termékek árát 10%-kal emelni. A ter­melésen kívül a cég mezőgazdasági és tejfeldolgozó gépek im­portálásával, gyártásával és forgalmazásával is foglalkozik. Bodor János Minisztériumi engedély a Ma lép életbe a kormány 3­3-as törvényren­­delete a hulladékgyűjtés és -feldolgozás engedélyeztetéséről. A tevékenység csak az iparügyi minisztérium beleegyezésé­vel történhet. Csak akkor adnak jogosítványt, ha a folyamodó bizonyítja, hogy megfele­lő helyiségekkel és technológiával ren­delkezik. Az engedélyért 200 000 lej il­letéket kell kifizetni. A már működő vál­lalkozásoknak jövő év január végéig meg kell szerezniük a jogosítványt. Az új ren­delkezés arra kötelezi a hulladékanyagot értékesítőt, hogy átadáskor vallja be an­nak eredetét. Ezzel a lopott anyagok eladásának akarnak gátat vetni. Felada­tokat rónak ki az önkormányzatokra is: a háztartási hulladék szelektív gyűjtéséről kell gondoskodniuk rekeszes konténerek, előválogató telepek létrehozásával. VILÁGGAZDASÁG Windows-roham 1995. augusztus 24-én pontosan 11 órakor kezdetét vette a világ talán leghatalmasabb — 200 millió dollárra becsült — marketingkam­pánya, a Windows ’95 új operációs rendszer a világ számos sarkában egyidejű piaci bevezetése A redmondi (Washington állam) szék­helyű Microsoft cég tulajdonosa, a világ egyik leggazdagabb emberének tartott 39 éves Bill Gates egy 75 perces multimédia­­show keretében mesélte el a fejlesztés három­éves történetét. Megtudhattuk, hogy összesen 222 févet dolgoztak a terméken, hogy voltak, akik a hajrában kopaszra borotváltatták fe­jüket, hogy húsvétkor néhány vezető nyuszi ru­hában szórakoztatta a dolgozni kénytelen szoftvereseket, sőt, az éjszakázó­ túlórázók vendégszobát is kaptak házastársaik fogadá­sára. Az „eredmény”: az operációs rendszer kidolgozásánk ideje alatt összesen 77 Micro­­soft-bébi született. Mindezek után felhangzón a 12 gjillió dollárért megven Rolling Stones-dal, a Start me up, a Nagy Bill pedig rákattintott egerével a Start gombra, s a tennék „életre kelt”. A Boeing repülőgépgyártást, a Harley Davidson motorok gyártását megelőző Microsoft diadalútját semmi sem állíthatja meg. A Windows ’95-ből már az első napon több mint egymillió példány talált gazdára, karácsonyig további 29 millió darab, a számítá­sok szerint pedig 1996-ban 70 millió darab eladásában reménykednek. Összesen a világ 250 ezer boltjában kapható a termék. (Össze­­hasonlításképpen: a Windows 3.1-ből 33 millió fogyott el.) Az új operációs rendszer az egész iparág­nak hatalmas fellendülést hozhat. A bemu­tatón 15 óriási sátorban mintegy 300 szoft­veres cég sorakoztatta fel a premierre elké­szült újdonságait. Becslések szerint minden felhasználó legalább 300 dollárt lesz kénytelen kiadni, hogy számítógépét Windows 95- képessé tegye. A hardver- és szoftverfor­galom jövő decemberig legalább 20 száza­lékkal nő majd, így pótlólagosan 20 mil­­liárd dollárnyi bevételre számíthat az iparág, amely közel 130 milliárd dolláros évi for­galommal rendelkezik. Takarékpénztár 1995. NOVEMBER 1.

Next