Háromszék, 1996. december (8. évfolyam, 1905-1926. szám)

1996-12-23 / 1923. szám

támogat a valutaalap A Nemzetközi Valutaalap támogatja az új román vezetést. A pénzintézet vezérigazgatója abból az alka­lomból nyilatkozott, hogy Bukarestben tárgyalt a nem­rég hatalomra került politikusokkal és az ellenzékkel i­s. Az új román kormány reformprogramj­a helyes alapok­­r­a épült, szükséges, és segítségével Románia behozhat­ja az európai integrációs folyamatokban tapasztalt lemaradását. Ezzel a következtetéssel zárta 24 órás bukaresti látogatását a Nemzetközi Valutaalap vezér­­igazgatója. Victor Ciorbea kormányfő ugyanakkor kife­jezte kabinetje teljes készségét arra, hogy a valutaalap által kidolgozandó ajánlásukat pontról pontra betart­ja. Ion Iliescu a legfőbb ellenzéki tömörülés, a Tár­sadalmi Demokrácia Romániai Pártja nevében kifej­tette: konstruktív ellenzéket alkotnak, és segítik a szük­ségesnek ítélt reformokat. Michel Comdessus meg­beszélései végén találkozott a NATO és Európai Unió­­tagállamainak Bukarestben akkreditált nagyköveteivel.­ JÖVŐRE Műveseállomás Sepsiszentgyörgyön A megyei kórházban meg­tartott ezévi utolsó tudományos ülésen dr. Albert István, az esemény házigazdája arról táj­ékoztatta a jelenlévőket, hogy immár bizonyossá vált a sep­siszentgyörgyi műveseállomás létesítésének lehetősége. U­­gyanakkor dr. Ivácsony Zsó­fia részleteket mutatott be az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1995-ös Orvostudományi Érte­sítőjében (67. kötet) megje­lentetett Dialízisközpont lét­­jogosultsága a Székelyföldön című dolgozatából, és ismertette a megye idült veseelégtelen­ségben szenvedő betegeinek helyzetét Jelenleg kilenchárom­­széki beteget kezelnek a brassói műveseállomáson, négy beteg ugyanerre az esélyre vár, és az elkövetkező években — a (folytatása a 2. oldalon) (Fekete) DECEMBERI ÁLDOZATOKRA EMLÉKEZVE Perpatvar a kopjafánál Az eddigi december 22-i évfordulós megemlékezések menetrendszerűségét idén több incidens is megzavarta. Tegnap délelőtt negyed 12-kor a sep­siszentgyörgyi központi park­ban levő kopjafánál őrségben álló négy sorkatona közül az egyik váratlanul összeesett. * A megemlékezés során elhang­zott beszédében Pap János, a Família szakszervezet vezető­je többek között bírálta az Adrian Căşunean-Vlad vezette Ko­­vászna megyei prefektúrát. Căşunean-Vlad szerint a mostani nem az igazi demokrácia, hiszen nem a törvény tiszteletén alap­szik. A még tisztségben levő prefektus politikai szónoklat­ra ragadtatta magát, így is le­het emlékezni. (Zágoni) Albert Levente felvételei Harc a prefektúráért CLINCIU LEMONDOTT, A TAGSÁG TILTAKOZIK Szombaton délután a Román Demokrata Konvenció Kovász­­na megyei szervezetének székházában Liliana Caragea ideiglenes elnök ismertette, hogy a januári választásokig­­ őt bízták meg a helyi RDK irányításával Eugen Clinciu pénteki lemondása után. A volt­­ elnök telefaxon küldte Buka-­­ restbe lemondását. Clinciu azzal­­ indokolta gesztusát, hogy az­­ általa vezetett alakulat nem­­ kapott semmilyen képviselet­i tét a helyi közigazgatásban, s­­ így nem tudja teljesíteni a választókkal szemben novem­berben tett ígéreteit. Az RDK helyi szervezete elsősorban a­­ központi konvenciós vezetők­­ gyengeségére, illetve a helyi­­ RMDSZ-vezetők gyakorolta­n nyomásra panaszkodik. Sebas­tian Comănici vezetőségi tag szerint megtörténhet, hogy az RDK-tagság tiltakozási akciókba kezd. Vasárnap délelőtt az RDK központi vezetőségéhez intéztek hivatalos tiltakozást (Domokos) . Hét végén a karácsonyi vásáron Szentgyörgy központjában PÉNTEKTŐL KÉZDIVÁSÁRHELYEN IS A felelőtlen és elsietett ígéretek után megtörtént a csoda: ha nem is teljes ka­pacitással, de péntektől fűtik az Ady és Ipari negyedekben levő tömbházakat. Et­től az időponttól a csavargyárnál sikerült beindítani a 10 gigakalóriás kazánt, és jelenleg a 25 gigakalóriás nagykazán üzem­be helyezésén fáradoznak. A nagykazán beindítását január első felére tervezik... (fod­om) Máról holnapra ------------­Fapados vagonban Van rá okunk azt hinni, hogy a kormányhatározat értelmében munka nélkül töltendő napokat az új végre­hajtó testület taktikai szükségletei kielégítése végett is jónak látta elrendelni. Azt remélik, ez idő alatt tisztul­nak némelyest a vizek a fővárosi bársonyszékeken kívüli posztok várományosai, az állami adminisztrációt ellátó személyek kiléte körül. Bizonyára beleszámították az ünnepek feszültség-levezető szerepét is. Ezenkívül azt várják, hogy ha nem süt szemébe a nyilvánosság ri­valdafénye, a kormány képes lesz rendezni sorait, szűkítve a későbbi baklövések mezejét. A politika „móc újdon­dásza” — Ciorbea miniszterelnökről szólt így a zajos metaforákra éhes hazai média — talán visszakapja tár­gyalóképességét, bár ez távolról sem volna elegendő ahhoz, hogy a beígért eredmények láthatókká és elfogad­hatókká váljanak, mert gondoljunk csak arra: a prefek­­túrák és a központi intézmények második vonalában lévő állások körül sokkal nagyobb vihar kavarodott, mint a miniszteri tárcák elosztásakor. A kormányfő diplomá­ciai adottságai csaknem haszontalanoknak bizonyultak a koalícióban részt vevő pártok alapszervezeti akti­vistáival szemben (nem véletlen a szókapcsolat!). A helyi érdekek és konfliktusok okairól a központi vezetőségek aligha tudnak, ezért túlzásnak vélik a megyei szinten fellobbanó nézeteltéréseket. Az európai gondolkodásra jellemző okfejtés, az RDK, SZDU és RMDSZ közötti megállapodás emlegetése hidegen hagyja mondjuk a szatmári vagy a besztercei parasztpártiakat. Ők akkor is sértve érzik magukat, ha a prefektúra a magyaroknak jut, s akkor is, ha a liberálisoké lesz, vagy netán Petre Roman szociáldemokratái kapják meg. Ezért aztán a világháború előtti politikai harc eszközeihez nyúlnak— a veteránok segítségével —, amihez fűszerként járul az újegypárt rendszerben szerzett tapasztalat meg a korral lépést tartó ifjú főnökhöz méltó modern szónoklat, a maga korszerű kulcsszavaival, rafinált információs szta­­nioljával. Lejárt a bunkó ideje, ma már a számítógép­­rendszer vírusfertőzése a módi. Mivel a miniszterel­nöknek már nem jut ideje saj­át tábora politikai elégedet­lenkedőivel csevegni, a megyei fiókok és a kormány közöt­ti konfliktus gócai megszüntetésével az RDK elnökét, Ion Diaconescut bízták meg, akinek nem csak ez a dolga. A tiltakozók legmagasabb szintű meghallgatásra számí­tanak, volt, aki közvetlenül az államelnökhöz fordult, járna közben a prefektúrák elosztása körüli zűrzavarban — az érintett tisztségekről egyébként a mai hatalom azt állítja, veszíteni fognak jelentőségükből, mihelyt helyes alkalmazást nyer a helyhatósági törvény, miután az ed­dig felhalmozott tapasztalatot kamatoztatva egy-két fok­­ozó módosítást ejtenek rajta. A cotroceni-i vezér kikéri magának, s e disputákat az új hatalom imázsát masza­­toló, nevetséges megnyilvánulásoknak tekinti. Egyhez nem fér kétség: általános politikai rálátásza­var uralkodik a hazai prérin. Az összefüggő politikai tervezet megléte tekintetében az új hatalom nemigen múlja felül a régit. Mert a nagylelkű, de üreske szövegek­ből, a jelzőkkel dúsított, de előreláthatóan meddő jó szándékból még nem áll össze politikai program, nem tűnik ki egységes koncepció. Újból bebizonyosodott, hogy a kormányalakítási tárgyalásokon a személyi összetétel, az arányos képviselet volt mérvadó, nem pedig a sajátos programok összehangolása. Az egykori kormánypárttal való szembenállást jelentő összekötő erő nem működik már — ha csak az elfojtott hatalmi harc nem alakul vissza olyanná, amilyen eddig volt: mindent elnyomóvá és elsöprővé. Más kapcsot kell keresni—borzasztó nehéz dolog, s szorít is az idő, fogytán a türelem. A szerelvény, amelyben utazunk, gyorsvonatként szerepel a menetrend­ben, felszereltsége azonban aligha üti meg a másodoszt­ály szintjét. Sugár Teodor: SEPSISZENTGYÖRGY 1996. DECEMBER 23. 1923. szám ÁRA 400 lej Előfizetőknek 230 lej HÉTFŐ

Next