Háromszék, 1997. január (9. évfolyam, 1927-1950. szám)
1997-01-04 / 1927. szám
Villany nélkül a lupényi bányászok Több mint kétezer lupényi lakos villany nélkül maradt az ünnepek alatt, mert a túlterhelt hálózat miatt tizenegy transzformátor kiégett. A bányászok kilowattonként 25 lej kedvezményes díjszabás alapján fizetik a villanyáramot, emiatt sok háztartási gépet, főként rezsókat kapcsolnak a hálózatra. Egyetlen téli nap alatt Lupényban annyit fogyasztanak, mint egy egész megye, pontosabban 160—170 megawattot, ismertette a Pro Tv. A hálózat túlterhelése miatt a lakosság villany és fűtés nélkül maradt. Emelkedik a dollár értéke Pénteken a lej a dollár feketepiaci árfolyama látványosan megugrott, a dollár elérte az 5700—5900 lejes felső küszöböt. A valutaüzérek arra várnak, hogy a hétfőn kezdődő munkahéten a nagybani felvásárlók az ünnepek alatt eladott áruból származó nagy mennyiségű, dollárvásárlásra szánt lejjel árasztják el a feketepiacot. A beváltóközpontok arra számítanak, hogy hétfőtől a lakosság él az útlevélre vásárolható 500 dollár megvételi lehetőségével. Az új benzinárak bejelentéséig a dollárért 4700—4800 lejt fizettek. A dollár hivatalos árfolyama december 27.—január 5. között 4035 lej. Dideregnek a bákóiak tízezrei Hetek óta Bákó municípium 65 ezer lakásában 230 ezer lakos szenved a gyenge fűtés és ivóvízellátás következtében. Az alacsony hőmérséklet miatt gyenge a földgáz nyomása. A víztisztító berendezés nagy távolságra — 60 kilométerre — fekszik a várostól, emiatt hiányos a lakosság ellátása. A szükséges másodpercenkénti 380 liter helyett a bákóiaknak meg kell elégedniük a másodpercenkénti 100 liter vízzel. Marosvásárhelyen nem épülnek lakások 1990 óta csak a meglévő, megkezdett tömbházak építését folytatták, és új lakások nem épültek, dacára annak, hogy összesen ötezer igénylést tartanak nyilván a polgármesteri hivatal szakosztályán — ismertette az RTV. A Rovinari lakónegyedben emberek ezrei élnek nyomorúságos állapotban. A rossz hírű negyed lakásait sokan törvénytelenül foglalták el, és nem hajlandók fizetni a közköltséget. Visszavontatják a hajót A péntek óta kormányozhatatlan, és 4400 tonna kokszot szállító Akif török hajót visszavontatták Konstanca kikötőjébe, közölte a Mediafax hírügynökség. A hajó Mangáliától 30 kilométerre tartózkodott, amikor a Petromar tengeri szállítótársaság Perszeusz vontatója elérte. A hajó január másodikán hagyta el Konstanca kikötőjét, és a motorja hibásodott meg. Ciorbea lemond főpolgármesteri tisztségéből Victor Ciorbea kormányfő kijelentette, hogy kérni fogja formális leváltását vagy felfüggesztését a román főváros főpolgármesteri tisztségéből, várhatóan január második felében, miután beszámol a bukarestiekkel kötött 200 napos szerződésről. Szándékát pénteken, a kerületi polgármesterekkel és az alárendelt egyedáruságok igazgatóival történt találkozásán közölte. A késői lemondás kapcsán Ciorbea azt állította, elfoglaltságai miatt nem volt fizikai ideje korábban megtenni ezt a lépést. Készítik a szerb nagykövetségek bojkottját Matei Brătianu, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) alelnöke közölte, hogy javasolni fogják az Európai Szakszervezetek Konföderációjának az európai államokban levő szerb nagykövetségek bojkottálását. Kezdeményezését azzal indokolta, hogy a belgrádi kormány nem reagált az utcai ellenzéki tüntetésekre. A bojkott abból áll, hogy a nagykövetségeknél jelentkező víz-, földgáz-, rádió-, televízió- és távközlési hálózati meghibásodásokat nem javítják meg. IfllFotÓHA Beiktatták az új prefektust (folytatás az első oldalról) Gheorghe Tatu beiktatott kormánymegbízott kiemelte, hogy — Gazda Lászlóval együtt — a megye összes lakosának érdekeit akarja képviselni, és a törvényesség betartását nem úgy képzeli el, hogy mindenki „a végtelenségig vigyázzban áll”, hanem a társadalmi párbeszéd révén, oldott légkörben szereznek érvényt a törvényeknek. Elmondta, hogy a legfőbb kérdés a súlyos gazdasági helyzet megoldása, és hogy messzemenően együttműködni szándékszik a megyei tanáccsal, hiszen a két intézmény között léteznek még „zárt ajtók”. Gazda László alprefektus román és magyar nyelvű beszédében kiemelte, hogy amennyiben úgy érzi, nem tud eleget tenni teendőinek, átadja helyét másvalakinek. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor és a szövetség háromszéki szervezetének elnöke hangsúlyozta: a szervezet ugyan magyar prefektust szeretett volna látni a megye élén, de úgy véli, Tata kormánymegbízott a megye érdekében fog cselekedni. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor szerint a prefektusnak nem szabad hibákra vadászó felügyelőfélének lennie, hanem együtt kell működnie az intézményekkel, mindenki érdekében. A ceremónia végén a résztvevők pezsgővel koccintottak, délután pedig a kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői, az RMDSZ, a Szociáldemokrata Unió és a Román Demokrata Konvenció személyiségei a Szent György pincevendéglőben egy pohár bor mellett folytattak eszmecserét, bizonyítván, hogy Háromszéken is lehet barátian együttműködni a köz javáért. MIT ÉR AZ ALAPSZERZŐDÉS? Az aradi piacra igen, Zágonba nem? Bár a román—magyar alapszerződést szeptember 16-án Temesváron aláírták, a Zágonba látogató kocséri (Magyarország) és udvardi (Szlovákia) huszonöt tagú küldöttségét több mint másfél napot tartották a román határnál, mert nem „hivatalos”, hanem csak egy „közönséges’ ’ meghívólevéllel rendelkeztek, és abba is belekötöttek, hogy buszuk nyolcévesnél régebbi (?!). Miután három határátkelőhelyen sikertelenül próbálkoztak, a negyedik felé tartva kiötölték, hogy amikor a határőr kérdezi, hová mennek, többé nem mondják: Zágonban megnézni, hol született Mikes Kelemen emlékíró, Rákóczi hűséges szolgája, Csutak Vilmos muzeológus, Kis Manyi színésznő, és honnan indult Szabó Kati az olimpiai dobogó felé, illetve az anyaország határain kívül rekesztett magyar testvérekkel találkozni —, hanem azt mondják, hogy csak az aradi piacra ugranak át egy ünnep előtti bevásárlás erejéig, így már zöld utat kaptak, bejöhettek az országba. Lám, vásárolni, csencselni szabad — az anyaország határain kívül élő magyarokkal az összekötő kultúra szálait erősíteni, kapcsolatot tartani: nem. Mit ér akkor az alapszerződés? A háromnaposra tervezett zágoni látogatás tehát rövidebbre sikerült, ám így is elérte célját. A vendégek megtekintették Zágon nevezetességeit és a környéket, valamint a restaurált Mikes-kastélyt, ahol az utolsó simítások folynak. A küldöttség vezetői, Bartalis Ferenc és Szász József, Kocsér, illetve Udvard község polgármesterei eszmecserét folytattak Csorna József zágoni polgármesterrel. A vendégek tiszteletére jótékonysági műsoros bált rendeztek, a talpalávalót a pákói népi zenekar szolgáltatta ingyen, a bevételeket pedig a Mikes-kastély javára ajánlották fel. Távozásukkor a vendégek elmondták, hogy felejthetetlen élményben volt részük, a határon átélt bosszúságokat a zágoniak vendégfogadása kárpótolta, s jövőben is visszatérnek, akár kétnapi határ menti várakozás árán is. Bodor János DUZZOGÓBAN (folytatás az első oldalról) Sagokat lehet alakítani. Emil Constantinescu az anyanyelvű oktatás visszaállításának kérdésétől sem zárkózott el, ezt nem csak magyar ügyként, az egyetemi oktatási rendszer egészének felülvizsgálásához kapcsolva képzeli el. És végül: az alattomos orcátlansággal fogva tartott Cseresznyés Pál kiszabadult a börtönből. Olvasom a lapokat, figyelem közvetlen környezetem reagálását ezekre a hírekre, eseményekre, s az az érzésem, belénk ivódott duzzogó fanyalgástól nem tudunk szabadulni. Ennek megvan a háromnegyed százados előtörténete, a kölcsönös bizalmatlanság gyökerei még messzibbre nyúlnak vissza. Most viszont észre kellene vennünk, ha nem is fogadjuk hurráoptimizmussal, hogy kormányzati szinten elmozdult valami. Évekkel ezelőtt, amikor a Király Károly beadványában foglaltakkal egyetértettem, és az állambiztonsági, majd első titkári kihallgatásokra került sor, a hatodik alkalommal arra szólítottak fel, hogy egyetlen mondatot írjak le: egyetértek Nicolae Ceauşescu elvtárs nemzetiségi politikájával. Akkor azt mondtam az akkori első titkárnak, hogy ezt nem tehetem, nekem gyerekeim vannak, s azt nem engedhetem meg, hogy ők vagy az unokáim síromra köpjenek. Annyit megígérhetek viszont, hogy meg sem várom a Király folyamodványába foglaltak egészének teljesítését, amikor észre veszem sérelmeink, kívánságaink rendezésében az első jóindulatú lépéseket, önként jelentkezem s nyilatkozom, hogy egyetértek az ország nemzetiségi politikájával. Nos, most ezeket az első lépéseket érzékelem, s ezért bizakodva nyilatkozom. Hangsúlyozom, hogy egyelőre néhány, de alapvetően fontos, erkölcsi töltetében is jelentős kormányzati lépésről van szó. Az érdekesség kedvéért említsem meg, hogy a győri, konstancai tiszteletbeli konzuli státus például, ha a két ország komolyan veszi a maga gazdasági szerepét a térségben, akkor nélkülözhetetlenül fontos. Magyarország nyugati kapujában a román érdekképviselet és Románia déli, fekete-tengeri kapujának megnyitása a magyar érdekeltség előtt az együttműködés nagy távlatait sejtető lépés, nem csak udvariassági gesztus. Széchenyi álma is, hiszen a Kazán-szoros hajózhatóvá tételének a kor technikai színvonalát tekintve fantasztikus teljesítménye a Fekete-tenger felé nyitott utat, s a Duna Vác fölötti szabályozásának elodázása a túlzott osztrák befolyást kívánta mérsékelni. A magyarországi diplomák honosítása az anyaországi végzősök tetemes részének visszaáramlását segítheti elő. A bajt én viszonyaink alakulásában másutt látom. Bizonyos pártkörökben és a megyék, a nagyvárosok szintjén. Figyeljük meg, miként bújik ki a szög a zsákból A nagy demokratát megjátszó ilyen-olyan pártvezérek, ahogy az egyeztetések során kiesnek a megyei vezetésekből, oda a fair play, duzzogva vonulnak ellenzékiségbe, önfeloszlatással fenyegetőznek. Néhány esetben ez egyszerűen nevetséges, ismét arról a helyzetről van szó, amikor a csordapásztor megharagszik a falura. Figyeljük meg, hogy az évtizedek óta gátlásos kisebbrendűségben élő rétegek — gondoljunk például a Szatmárnémeti magyar prefektusának kinevezését megelőző nacionalista bakafántoskodásra —, szóval vegyük észre, hogy a nacionálkommunista csörtetés és buta gőg mennyi mérgező gázt böfög elő. A métely egyik legnotóriusabb terjesztője most is a kolozsvári kergebirka, aki az 1997-es évben ismét százmillókat akar elpocsékolni, hogy Erdély talán legszebb városai, a világot megbotránkoztatva és egyetemes kulturális értékeket meggyalázva, folytathassa üzelmeit Erőt s időt arra kellene összpontosítani, hogy a kormányzat ezeknek a kezét lefoghassa, ártó szándékukat peremre sodorhassa, s arra, hogy kulturális és oktatási intézményrendszerünk kiépítésére, az önkormányzatok megerősítésére kellőképpen felkészülhessünk. A román—magyar alapszerződés okmányainak kicserélése óráiban a Duna Televízió és az RTV majdnem egy időben vetítette a közkedvelt osztrák filmet, a Sissi címűt. Nem tudhatom, hogy véletlen egybeesésről van-e szó, vagy előre tervezett gesztusról. A magyarokat kedvelő Erzsébet királynő az osztrák—magyar történelmi megbékélés szimbóluma, emlékét Erdélyben és másutt még ma is erdők, fasorok, parkok őrzik. A film, különösen a román néző számára, azt a történelmi miliőt is idézi, amely felé együttesen tartanunk kellene, s amelynek civilizációs értékeit Erdély örökölte és megtartotta, s a Hohenzollern-família révén jutott belőle Órománia számára is. .- -;;-C FEKETE-FEHÉR Tragédia a garázsban Drámai látvány tárult december 29-én délelőtt F. L. 21 éves sepsiszentgyörgyi lakos édesapja elé, amikor.'-'ltotta a Domb utca dő- i jén levő garázsa ajtaját. Fiát és annak barátnőjét, Cs.É.M. 17 éves megyeszékhelyi lakost holtan, összeölelkezve találta a Dacia személygépkocsiban. Kiderült, hogy a két fiatal előző nap szánkózni és miniszilveszterezni volt barátokkal, majd hajnalban bementek a garázsba. Mivel odakint hideg volt, beindították a kocsi motorját és melegítőberendezését. Később nem vették észre, hogy a melegítőberendezésen keresztül már nem levegő, hanem szén-monoxid kerül a kocsi utasterébe. Az orvosi vizsgálat, sajnos, már csak a mérgezéses halált állapíthatta meg. A fiatalokat az út hétső napján egymás mellé temették a fájdalomtól megtört szülők. (Domokos) FEKETE-FEHÉR