Háromszék, 2001. február (13. évfolyam, 3173-3196. szám)
2001-02-05 / 3176. szám
Ára: 2000 ívi, előfizetőknek: 1533 lej 3176. szám Sepsiszentgyörgy, 2001. február 5., HÉTFŐ BEFEJEZTE HÁROMSZERI LÁTOGATÁSÁT A MAGYAR NAGYKÖVET Támogatást ígért a kisvasút felújítására Kétnapos látogatása során a bukaresti magyar nagykövet és küldöttsége pénteken Kovásznára és Komandóra látogatott, szombaton pedig részt vett az ASIMCOV szövetség sepsiszentgyörgyi faipari fórumán. A komandói tapasztalatokat összegezve Ijgyártó István kifejtette: a nehéz helyzetben levő település szintézise annak, hogy egy hagyományos életforma hogyan esik szét, ugyanakkor esély arra, hogy egy újszerű stratégia mentén épp e hagyományokra alapozva fejlődésnek induljon. Mindez reális ötletek mentén képzelhető el. A nagykövet a megfelelő közlekedés megvalósítását látja elsődleges feladatnak, és abban, hogy a kisvasút ilyen célokat szolgáljon, svájci és osztrák támogatók megnyerését ígérte. A magyar—román kereskedelem összforgalma tavaly közel 900 millió dollár volt — jelentette be Argyelán György gazdasági attasé az ASIMCOV szövetség szombati rendezvényén. A vállalkozói szövetség faipari szakosztályának fórumán a gazdasági attasé elmondta: Románia CEFTA-tagságát követően az 1999- es visszaesés után a forgalom ismét növekvő irányvonalat mutat. Mindezt azonban nehezítik a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámtételek. A nemrégiben hozott, úgynevezett fertőtlenítésre vonatkozó intézkedések pedig értelmetlenül hátráltatják az áruforgalmat—mondta Argyelán. (Mint ismeretes, a Romániába beutazó teherszállítóknak 200 ezer lejt kell lepengetniük fertőtlenítés címen.) A romániai befektetések szempontjából Magyarország a tizenegyedik helyen áll, évi 160 millió dolláros tőkeexportot valósítva meg. Az attasé ugyanakkor ismertette a Széchenyi-terv adta lehetőségeket, kiemelve a regionális és vállalkozásfejlesztési programokat. (A terv leírása egyébként megtalálható a gazdasági minisztérium honlapján: www.gm.hu.) Halász János, a bukaresti magyar kereskedelmi iroda vezetője elmondta: a Magyarországra irányuló hazai fatermékexport eléri a 35 millió dollárt, ebből mintegy 10 millió Háromszékről származik. Felszólalásában Íjgyártó István a kis- és középvállalkozásokat érintő törvényjavaslatok terén elérhető eredményeket vázolta, hiszen nemrég arról tájékozódhatott, hogy az újonnan felállított hazai minisztérium megerősítette jogalkotói hatáskörét. (Ferencz) Erdővidéki szemlén A Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Ijgyártó István és kísérete szombaton délután Erdővidékre látogatott el. A Demeter János megyei tanácselnök kalauzolta vendégek a baróti városháza gyűléstermében erdővidéki polgármesterekkel, a baróti tanács szakbizottságainak vezetőivel, valamint a megyei tanács erdővidéki képviselőivel találkoztak. A korábbi bejelentéstől eltérően a beszélgetésen nem vettek részt vállalkozók. A polgármesterek bemutatták az általuk vezetett, illetve képviselt helységeket, ismertetve azok lakosságát, nemzetiségi összetételét, és nem utolsósorban mai társadalmi-gazdasági állapotát. Egyebek mellett elmondták, hogy milyen nehézségekkel küszködnek Erdővidéken amiatt, hogy a szénbányászatnak az utóbbi évtizedben tapasztalt hanyatlásával munkahelyek sokasága szűnt meg. A zártkörű találkozót közös vacsora zárta. (en) Máról holnapra kiáltó párhuzamok Úgy tűnik, nem csupán minálunk képtelenek magukat igazán összeszedni a történelmi pártok, de az anyaországban sem rózsásabb a helyzet: a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták gyakorlatilag kimúltak (nem igazi párt az, mely nem kerül be a parlamentbe), s újabban a kormánykoalíció másodiknak számító ereje, a Független Kisgazdapárt feje fölött is egyre vészjóslóbban kong a lélekharang. Sorozatos botrányaik után — Székely vesztegetési ügye, kizáratása és letartóztatása, Torgyán József viltaügylete után immár az ifjú Torgyánt is korrupcióval vádolják — mára odajutott az FKgP, hogy voltaképpen nem is tudni, létezik-e még, s ha létezik, akkor hány van belőle... Torgyán miniszter úr eleinte könnyedén vette a dolgokat, de mostanra bekomorult, hiszen valóságos össztűz zúdul rá, ám ő szívesebben dobja a sajtó koncául Gyimóthy alelnököt. Ő maga újra és újra megpróbálja kivonni magát a kereszttüzes megfaggattatások alól. Az igazi tűzpróba fájdalmas próbája elől kitér, nem szeretné megégetni magát. Pedig... Ha egyszer a sajtó, a közvélemény és viccgyártó társadalom célba vett, sokkal jobb férfiasan vállalni a konfrontációt, úgymond, szarvánál ragadni meg a bikát! Ez a dolog már nem csupán a kisgazdákra tartozik, hiszen kormánytényező lévén, minisztériumokat vezető politikai erő, maga a jobboldali-polgári kormányzás kerülhet komoly válságba, ha szétrobban az FKgP. Ezzel egyelőre — úgy tűnik —, maga Orbán Viktor miniszterelnök nem számol még, a Fidesz egésze is visszafogottan nyilatkozik, mondván, a kisgazdák forrongása belső pártügy. Egy darabig lehet így tekinteni, de a válság elmélyülésével megeshet, hogy kisebbségi kormányzásra kényszerülnek a polgáriak. Ami nem jó, nem kényelmes, mindig komoly kérdőjeleket vethet fel. Lehet, hogy nekünk innen jobb a rálátásunk erre az egész dologra. Négy év szerencsétlen, kapkodó kormányzása tanított meg arra, hogy a koalíciós belső ellentétek, a történelmi pártok kebelében jelentkező sorozatos botrányok egy idő elteltével a kormányzás megbénulásához vezethetnek, ennek pedig az egész társadalom látja a kárát. A szavazók pedig büntetnek: az ellentábor hatalomba való juttatásával, sőt a szélsőségesség fölkarolásával. Utóbbi egyenesen ön- és közveszélyes. Nem foglalkoznék én a magyarországi kisgazdák ügyeivel, ha e krízisben nem látnék ordító párhuzamokat az anyaországi és a honi állapotok között. Melyekből tanulni kellene. Különben a keleti tömb rendszerváltó államaiban sorra megismétlődtek és megismétlődnek a hirtelen hatalomra került erők balfogásai, s ez rövid tündöklés után gyors bukásukhoz vezetett. Ahol még nem történt meg, bizonyosan meg fog történni. Mindenütt meg kellene érteni, hogy a társadalmi védőháló megteremtése legalább olyan fontos az átmenet vajúdásában, mint a piacgazdaság kiépítése. Talán Magyarországnak sikerül ez. Magyari Lajos Kovásznai hírhalom ♦ Megalakult a városi művelődési ház tevékenységét irányító vezetőtanács, melynek tagjai: Thiesz János, a művelődési ház igazgatója, Perdi Lenke könyvelő és ifj. Csíkos Tibor alpolgármester, valamint Gazda József (a Körösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület részéről), Furtună Dumitru (Iustinian Teculescu Kulturális Egyesület), Darvas Ibolya (Viola Művelődési Alapítvány), Horváth Zita (Tanulók Klubja), Molnár János (Körösi Csomna Sándor Diákszínpad), Maxim Eugenia (Körösi Csorna Sándor Iskolaközpont), Cosnean Georgeta (2-es számú napközi otthon) és Vén Erzsébet (Pastorala Kulturális Egyesület). Az újonnan megalakult vezetőtanács 2001-re megállapította a teremdíjakat, amelyek nem vonatkoznak a kulturális szervezetekre és oktatási intézményekre, ugyanakkor Kosztándi Annamáriát megbízták a csomakőrösi kultúrotthon irányításával. ♦ A fürdővárosban egyre nő a szegénység. A polgármester a tanácsülésen elmondta, hogy 80—90 százaléka azoknak, akik kihallgatást kérnek tőle 2—300 000 lej gyorssegélyt kérnek a hivataltól, mert nincs, amivel kifizetniük vragy fogyasztásukat, nincs pénzük fűtésre, vízre, kenyérre stb. Egyszóval: éheznek. ♦ Pénzspórlás végett a Tündér,völgybe vezető főutcán — a régi benzinkút és a Fenyő Szálló között — minden harmadik villanypóznáról ki fogják iktatni a világítótesteket. A városvezetők szerint az intézkedéssel havonta közel 10 millió lejt spórolnakmeg a költségvetés javára. ♦ Az Ady Endre utcai, kizárólag cigányok által lakott fás blokkban a Gas-Trans Com városgazdálkodási kft. elzárta a vizet, így most a cigányok nemcsak az élelmet koldulják a szomszédos portákon és tömbházlakásokban, hanem az ivóvizet is. ♦ A Körösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület idén is megrendezi a Csoma-napokat. A rendezvényre április 19—22. között kerül sor. (b. j.) Kelet-európai központ Brassóban Az európai integráció előkészítésére hivatott információs központ létrehozásáról tanácskoztak január 31-én Brassóban. A számos meghívott között a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal is jelen volt. A Nemzetközi Információs és Dokumentációs Központ (Infomond) az Európai Unió, az Európa Tanács és az amerikai Usaid civil szervezet támogatásával működik majd, feladata a kelet-európai államok gazdasági felkészítése az európai integrációra — tájékoztatott Albert Almos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki múlt héten részt vett a brassói találkozón. Az Infomond ,az egyetlen ilyen jellegű központ egész Kelet- Európában, és kiszolgálja majd a csatlakozásra váró államok mindenikét. A tervek szerint a központ számítógépes hálózata közvetlen kapcsolatot teremt majd Kelet és Nyugat gazdasága között, ezáltal elejét véve annak, hogy az információk a hatalom különböző hierarchiai szintjein — minisztériumok, területi igazgatóságok stb. — elakadjanak. Az Infomond alapítási okmányának tervezetén egyelőre még csak „rágódnak” a rendszerben részt venni óhajtó civil és kormányzati szervezetek. Sepsiszentgyörgy önkormányzata újra komolyan veszi a munkát , alapító tagja lehet az információs központnak. (vpp)