Háromszék, 2003. november (15. évfolyam, 4004-4028. szám)
2003-11-05 / 4007. szám
FALUVILÁG Csernátoni gépmenhely Járgányos kukoricaroppantó Nem akarom én nyelvtörő játékokkal mulattatni az olvasót, istenbizony van ilyen, van járgányos kukoricaroppantó, magam is a csernátoni múzeum szabadtéri gépparkjában láttam életemben először. A Haszmann família újabb szerzeménye ez a kukoricaroppantó, a Kárpát-medence XIX. századi ipari forradalmának egy bumfordian vaskos tanúja, a magyar mezőgazdasági gépipar egyik őshüllője. A kukoricaroppantó egy sok kilós, kónuszos alakú, recézett-bordázott felületű, öntött fémtőkén forgó, öntöttvas köpeny. Ihletői, valószínű, a malomkövek, mert ennek a szerkentyűnek is a felső, rokolyaszerűre kiképzett fém forgórésze a közé bejuttatott kukoricát forgással roppantra darálja össze. A járgány megnevezés arra utal, hogy egy hosszú rúdra fogott ló körben járva forgatja a roppantót. A „nyomtató ló” alkalmazásának elvét látjuk viszont. Egy gép csoda, erre mondja a székely, hogy ez vagy valami, vagy megy valahova. Herefejtő A két Haszmann fiú, Pali és Lajcsi a verőfényes és ökörnyálas őszi napsütésben a gyepen dédelgetve takarították az előző nap Zágonból Csernátonba szállított gépet A Hofher Srantz Budapesti Gazdasági Gépgyárának vasöntödéjében 1890 körül készült gép idős Albu Zsiga zágoni gépész-gazdaember megbecsült tulajdona volt. Nem üres szavak ezek, a gép eredeti okkersárgás gyári színét gazdája valamikor vörösesre festette át, de a gyári védjegyet, a márkanevet nagy tisztességgel eredeti színeiben és formájában őrizte meg, különös megbecsülése jeleként. A Haszmann fiúk olyan szenvedélyes szeretettel pucolják a gépet, amilyent én csak néhai jó apám esetében láttam, akinek a kópiáját is ezek a legények faragták és állították fel a csernátoni temetőben. Észreveszik, hogy bennem érzelmi vonatkozásban is jó médiumra találnak, és ujjongva magyarázzák, hogy a herefejtő tulajdonképpen még működőképes, az utolsó sziláig és rostáig minden alkatrésze ép, a felhordó kanalak, sőt, a szíjazat is. Hát ezen én bizony elcsodálkozom, mert a gépek meghajtó szíjazatát sok mindenre fel lehetett használni, az olajjal átitatott, a lendkeréken tömítődött szíjból tartós és rugalmas cipő- Y5* talpal lelte .... telt például készíteni. A herefejtővel együtt ennek , életrajzát is elhozták, né- A *■ hai Albu Zsiga bátyánk 1926-ban Szászrégenből vásárolta. Illesse a zágoni Albu testvéreket és a rokonságot nagy-nagy tisztelet azért, hogy az erdélyi mezőgazdasági gépipari forradalom eme tanúgépezetét ilyen ép- Favágógép A favágógép takaros kis játékszer, kedves, arányos, a hatalmas monstrumgépekhez képest olyan kedves vasjószág, mint a ficánkoló bikaborjú az anyja mellett. Amolyan növendék gép, szinte elképzeli az ember, hogy mekkorára nőhet ekkora családi szeretet és gondoskodás közepette. A kövérkés kisgépnek külsös kerekei vannak, lerí róla, hogy kifundálója a közönséges szekérkereket tekintette mintának, ez volt az ihletforrás. A gép testéhez szabottan arányosan kicsi kerekek ezek. Vaskosak, mert az általuk hordozott vastest nehéz. A kedves gépet Papokról hozták Csernátonba. Ez is olyan állapotban van, hogy ha gázt — petróleumot — kortyoltatnának vele, még most is felvisítva harapna a fába. Bajuszos Ford A Bajuszos Ford már a modernizáció felé fordítja az udvarnak azt felét, ahol áll. T-építésű benzinmotor. Haszmann Pali olyan előadást rittyent számomra a csernátoni gyepen Galamb Józsefről, a T-építésű motor feltalálójáról, akinek a jellemzését a ,,magyar műszaki zseni" titulusnál alább nem adja, hogy úgy érzem magamat, mintha a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem előadótermében lennék, s a Mindentudás Egyetemének valamelyik zseniális előadóját hallgatnám. A motor mellett tudom meg, hogy a Fordson traktor motorja is ilyen. A Ford népautókba is ezt szerelték be egykoron, s a Ford munkásainak olyan kedvező feltételek mellett árusították a gyárban ledolgozható részletfizetésre az autókat, hogy a múlt század eleji fotókon apóssal, anyóssal, sok gyermekkel, pereputtyossa! ott láthatjuk a magyar munkást, akit aztán előbb a frontra, más részét a bolsevista csőcselékség felé sodorta a sors. Bőven jutott belőlük az utódállamokba... Jobb, ha fel sem soroljuk, miként jutottak el a szocializmus gépromboló semmire valóságáig. Bágyadt ősz van, ökörnyálas. Már ahol, mert Csernátonban a Haszmann-portán nem ilyen ez az évszak. Verőfényes, virágözüllös, csodálatos. Olyan elégedetten kuksolnak ezek a gépek a zöld gyepen, faragott gerendák társaságában, mint ősszel az érett tök a kukoricásban. Az embernek játszani kél kedve, elindítani őket, vagy meghúzni egyszerre a gőzkazánok sípjának a karját, hogy idehívják a csalánban rostokoló testvéreiket is egész Erdélyből ehhez a csernátoni gépmenhelyhez. Sylvester Lajos A herefejtő már számomra is ismerős, apám egykori gépparkjából hiányzott ugyan, de ha olyan gazdánál csépelt, ahol heremagot is termesztettek, akkor valamelyik gépész társától kérte kölcsön a herefejtőt. Emiatt nem ismerhetem annyira részletezően, mint a cséplőgépet, amelynek belét is bejártuk, minden lyukat, járatot, szorost, ahová egy néhány éves gyermek befért, sőt, még a fel-le ugráló szalmarázókra is ráhasaltunk. Ha ennek a haverok megforgatták a leszíjazott külső meghajtó kerekei, a szalmarázók egységben megőrizték. Ekképpen fogalmat alkothatunk, hogy e tájakon a múlt századi társadalmi és impériumváltási kataklizmák kártétele milyen arányú és rázni kezdtek, mint a bakkecske, és jól mértékű lehetett, mennyivel ritkította megrázták a ráfekvőt. Apánk-anyánk vissza a már Európába nem csak inis, ha észrevették a nem éppen ietegrálódott, hanem ennek húzó erejeszélytelen és nem is vidámparkihez tartozó térséget az, ami akkor törjátékotlent. Kikorica roppan le Albert Levente felvételei .4 favágógép míves kerekesmester munkájára vall Zágoni (1880 körüli) herefejtő Csernátonban A gyáripar egyik ihletője, a népi mesterségek formavilága 2003. NOVEMBER 5. FALULEXIKON Illyefalva A rendszerváltozás után egyfajta gazdasági-szellemi megújhodásáról ismert a községközpont. 1595-től mint „taxális várost” említik. Nevét régi templomának védőszentjéről, Szent Ilyésről kapta. Feltételezik, hogy ez lehetett az egyik legrégibb templom szerte a vidéken. Az ilyen templomokat Gyula konstantinápolyi megkeresztelkedésével hozzák kapcsolatba, ugyanis néhány keleti szent ezután kapott templomot Erdélyben, így Szent Ilyés is. Az Olt teraszán álló, restaurált vártemplom a XV. századi gótika idején épült újra, és bővítették a reneszánsz és a barokk idejében is. Történetéről külön kiadvány jelent meg az Erdélyi műemlékek sorozatban (Sepsiszentgyörgy, 1994). A várfallal övezett templomot temetőkert veszi körül. Ebben faragott emlékkapja jelöli az 1848— 49-es háromszéki önvédelmi harc hősének, illyefalvi Gál Dánielnek (1811—1861), a háromszéki forradalmi párt vezetője, országgyűlési képviselő, kormánybiztos és címzetes honvéd ezredes sírját (faragta Tóth Gábor, 1994). Illyefalva szülötte volt Németh László ügyvéd is, aki 1849- ben Háromszék kormánybiztosa volt. A Várdomb délnyugati lábánál látható a korszerű Keresztény Ifjúsági Központ és Diakóniai Alapítvány épületegyüttese, ennek közvetlen közelében pedig a gyermekfalu. A helyben működő LAM-alapítvány a mezőgazdasági és állattenyésztési vállalkozások támogatója, a külföldi szakemberképzést segíti. A LAIVI a műemlékvédelmet és a hagyományőrzést is felkarolta, így sikerült restaurálni 1997-ben az 1811—1812-ben épült — emléktáblával is megjelölt — Séra-kúriát, az ún. Rusztika-házat, mely állandó jellegű Jókai és Mikszáth - emlékkiállításnak ad otthont. Jókai Mór 1881—84 között két ízben, Mikszáth Kálmán 1887-ben volt országgyűlési képviselője a településnek. A két jeles személyiség mellszobra a Rusztikaház előtt áll (Kutas László és Gáti Gábor budapesti képzőművészek alkotásai). Mellettük kapott helyet Szabó Dezső (1879—1945) író mellszobra is (Vargha Mihály műve), aki többször ellátogatott Illyefalvára, ugyanis testvérbátyja, a költő és író Szabó Jenő Illyefalva református lelkipásztora volt. Illyefalva bővelkedik más építészeti emlékekben is. Ilyen a Főút mellett álló Bakó-ház, valamint a XVIII. századi építkezés jegyeit magán hordozó egykori Bornemissza-kúria, mely ma a László Lukács Általános Iskola osztálytermei egy részének ad helyet. Egyébként történelmi emlékhely is, mert ennek az épületnek az udvarán hangzott el 1881. június 5-én Jókai Mór választókerületi képviselő híres, ún. pünkösdvasárnapi programbeszéde. A település szívében áll az 1922-ben épült községház, mely az interbellum idején épült ókirálysági építkezés jegyeit hordozza magán. Az épület előtti emlékparkban látható az egykori országzászlóalapból átalakított hősök emlékműve. Rajta Illyefalva címere és a magyar szabadságharc, a két világháború hőseinek neveit olvashatjuk ott, többek között Horthy István (1904—1942) tragikus sorsú kormányzóhelyettesnek nevét, akit akkor a nemzet hősének kiáltottak ki. Régi időkre visszanyúló históriája van a helybeli katolikus egyháznak. 1701-ben fakápolnát építenek, és pálosok vezetik a plébániát egyben a rend 1786-os felszámolásáig. Helyébe 1754-ben emelnek templomot, majd még egy újat 1824—27 között. A jelenlegi templom 1868- ban épült. Védőszentje a Fájdalmas Szűzanya. Harangtornyában olaszhonban öntött harang. Az egykori szénbánya felé vezető utcában van a román temető. Ebben egy harangláb áll. Az itt függő harang a sepsiszentgyörgyi Kiss János műhelyében készült, s rajta ez a magyar nyelvű szöveg olvasható: „SZ. GYÖRGY TISZTELETÉRE ÚJRA ÖNTETTE AZ ILLYEFALVI EÉLA 1845”,és a szöveg után egy kereszt áll. Hat évvel ezelőtt felújították itt az Illés-napi szokásokat: Illyefalvi Napok néven ünnepelnek. Kisgyörgy Zoltán