Háromszék, 2013. november (25. évfolyam, 7034-7059. szám)
2013-11-08 / 7040. szám
Egységes kiállás az autonómiáért Egyhangúlag, valamennyi külhoni magyar résztvevő és magyarországi parlamenti párt aláírásával fogadták el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésének zárónyilatkozatát. A dokumentum többek közt rögzíti, hogy 2014 az egységes magyar nemzet közjogi kiteljesedésének éve lesz. A zárónyilatkozat - amely „nemzetrészenként tartalmazza a legfontosabb megoldandó kérdéseket” - Romániával kapcsolatosan rögzíti, hogy a résztvevők tiltakoznak minden olyan területi és közigazgatási átalakítás ellen, amely az érvényben levő európai normákat figyelmen kívül hagyva - hátrányosan érinti az erdélyi magyar közösséget. Támogatnak minden olyan törekvést, amely a szolidaritás és a szubszidiaritás elveit követve segíti az erdélyi magyarság megmaradását közösségként, továbbá meggyőződésüket fejezik ki, hogy a szülőföldön való boldogulás garanciája a közösségi autonómiák közjogi rendszere. Részletek a 2. oldalon SZÉKELYZÁSZLÓ-ÜGY Érvénytelenített büntethetetlenség A Csíkszeredai Bíróság érvénytelenítette azokat az ügyészségi határozatokat, amelyek szerint nem indul bűnvádi eljárás a székely zászlót kitűző Hargita megyei polgármesterek és intézményvezetők ellen. A bíróság megállapította: az ügyészség nem a megfelelő törvénycikkelyt jelölte meg jogalapként, amikor arról határozott, hogy nem rendel el nyomozást. A testület álláspontja szerint a bűnvádi eljárás elindítását arra hivatkozva kellett volna elutasítani, hogy a panaszos által kifogásolt cselekedet (a székely zászló kitűzése) nem szerepel a büntető törvénykönyvben. (folytatása a 2. oldalon) i MI, HOL, MIKOR? Háromszék Helyi hírek, események, rendezvények a 4. oldalon Közösségi kártya Kézdivásárhelyen A Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) szerda este a kézdivásárhelyi Atrium vendéglőben tartotta meg a közösségi kártya programindító rendezvényét, melyen elsőként Bokor Tibor polgármester vette át a közösségi kártyát Fleckhammer Ottó alapítványi elnöktől. Az est házigazdája Kónya Zita angoltanár, a Siculus Rádió tulajdonosa volt. Részletek a 3. oldalon A MINŐSÉG VELED KEZDŐDIK, CSATLAKOZZ TE IS A SEPSISZENTGYÖRGYI AUTOLIV CSAPATÁHOZ! ÚJ ELŐNYÖK m ~ BIZTOSÍTÁSA AZ ALKALMAZÁSNÁL: ■ Karácsonyi és húsvéti ajándékok • Egészségügyi kártya ■ Termelési és minőségi juttatások Várunk önéletrajzoddal az Autoliv sepsiszentgyörgyi székhelyén - Román Hadsereg utca 58. szám. Vagy tedd be az önéletrajzgyűjtő urnák valamelyikébe a következő helységek polgármesteri hivatalánál: Kovászna, Bodzaforduló, Borosnyó és Zágon. Bajban a kórházak DEMETER VIRÁG KATALIN, SOCHOM ISTVÁN Komoly pénzügyi gondokkal szembesülhetnek a háromszéki kórházak decemberben, amennyiben nem kapják meg időben a működéshez szükséges anyagiakat. Szakemberek szerint az év végi finanszírozást bizonytalanság jellemezte korábban is, ám - a mostani helyzettől eltérően - a költségvetés-kiigazítás rendszerint októberben megtörtént. A sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyon Kristóf Megyei Sürgősségi Kórháznak novemberre még elegendő az anyagi fedezete. Havi 1715 esetszámra szerződtek - mondta el tegnap érdeklődésünkre András-Nagy Róbert kórházmenedzser, megjegyezve: az ebből származó pénz nem teljesen gördülékeny, de akadálymentes működést tesz lehetővé. Tulajdonképpen a jelenlegi esetszámot is növelni kellene, hogy el tudjuk kerülni a pénzügyi gondokat, hiszen idén feléltük tartalékainkat - fejtette ki a kórházvezető. A decemberi esetszámokat egyelőre nem határozták meg, a legnagyobb gond pedig az, hogy a biztosítópénztárnak sincs költségvetése, így nem tud az egészségügyi intézményekkel megállapodni a finanszírozás kérdésében - fűzte hozzá. Bízik azonban abban, hogy az előző évhez hasonlóan ezúttal is lesz költségvetés-kiigazítás. Hangsúlyozta, nem csupán itt, de az ország valamennyi kórházában bizonytalanságot szül ez a helyzet, komoly pénzügyi gondokat eredményezhet - nem lesz fedezet gyógyszerekre, bérekre, számlák törlesztésére. Lapunk kérdésére András- Nagy Róbert elmondta, a megyei kórháznak már nincs anyagi tartaléka, de még nem számottevő az adóssága sem, azonban úgy látja, a következőkben növekedhet tartozásaik mértéke, ha nem kapják meg a kellő finanszírozást. (folytatása a 3. oldalon) ALBERT LEVENTE FELVÉTELE MÁRÓL HOLNAPRA . Értünk emelnek szót Az erdélyi magyarságnak igazán nincs miért véka alá rejtenie, hogy a mai magyar kormánykoalíció által kidolgozott új nemzetstratégiával alapvetően elégedett. Nem a tegnap, hanem legalább húsz, sőt hetven-valahány éve várja el az erdélyi nemzetrész, hogy elismerjék ebbeli minőségét, és hogy az ebből fakadó kötelezettségeket az anyaország nyíltan vállalja és gyakorlatilag teljesítse. Igazán nem újdonság, ma már külön bizonyítani sem kell, a határon túliaknak, a nagyhatalmi erőszakkal elszakított nemzetrészeknek sanyarú sors jutott ki 1919 után, s noha a többségi állam részéről a bánásmód nem mindig volt egyformán mostoha, végső soron a dolgok mindig oda alakultak, hogy az utódállamok saját nemzetállamuk építésének oltárán beolvasztásra szánták e tömegében magyar voltához ragaszkodó lakosságot. A kisebbségi magyarság belső építkezése, egy-egy utódállami engedmény vagy belátás hozott ugyan eredményeket, de ezekkel a mai jogállami Európában messze nem lehetünk elégedettek. Nyilvánvaló, hogy a jogállam polgári potenciáljához képest a mai valóság messze elmarad attól, ami a teljesebb értékű kollektív és egyéni magyar boldoguláshoz szükséges. A Máért mostani tanácskozásán olyan anyaországi eltökéltség kapott hangot az össznemzeti felelősségvállalás dolgában, amit üdvözölnünk kell és illik. Az asszimilációmentes léthez mindenképp közelebb vihet minket is, ha az ott bejelentett új tervek jóváhagyásáról döntenek. Nem lehet titok, hogy ehhez mi történelmi léptékű változásként hamarosan a magyar választásokon leadott voksunkkal is hozzájárulhatunk. A magyar nemzet határok feletti közjogi egyesítése bizonyára visszaigazolja majd, hogy hangunkat ezentúl a magyar országgyűlésben is hallatni kívánjuk és olyan állandó képviseletre vágyunk ott, mely belső önrendelkezésünk kiépítésében is támaszunkul szolgálhat. Romániának és Erdélynek is olyan multikulturális európai régióvá kell változnia, melyben minden nép és nemzet, valamint nemzetrész megkapja az őt megillető jogi szabadságot, s melyben leszámolhatunk egy legalább két évszázados viszálykeltés átkos örökségével. B. Kovács András