Háromszék, 2015. március (27. évfolyam, 7433-7458. szám)
2015-03-02 / 7433. szám
Az erdőtörvény színe és fonákja A román parlament elfogadta az erdészeti kerettörvény módosítását, az erdők megőrzéséhez és a fenntartható gazdálkodáshoz kívánatos reform azonban elmaradt. A megújított jogszabályt - a hangoztatott előremutatóan pozitív hozadékok mellett - leginkább a helyben maradás és a visszalépések jellemzik - véli a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület. A Kovács Zoltán Csongor elnök aláírásával kiadott közlemény rámutat a múlt héten elfogadott és az RMDSZ által ünnepelt jogszabály hiányosságaira is. A Zöld Erdély Egyesület fogalom felbukkanása a térszerint előremutató előírás a szűz erdők nemzeti jegyzékének létrehozása. Ez a hivatalos leltár képezi majd azon erdők további megőrzésének alapját, amelyeket a kitermelések eddig sem érintettek (okkal, mert például nehezen megközelíthető helyeken vannak). Pozitív jel az erdei táj megőrzése vényben, valamint hogy az erdőkitermelési engedélyekbe ezentúl kötelező lesz beírni a környezet védelmét szolgáló utasításokat is. A törvénymódosítás egyértelműen pozitív és konkrét természetvédelmi előírása az erdőkben való legeltetés teljes tilalma. (folytatása a 2. oldalon) Mától próbaérettségi Románból, magyar nyelv és irodalomból, valamint a szaknak megfelelő kötelező tárgyból a tizenegyedikes diákok is próbaérettségiznek, a választott próbát csak a tizenkettedikesek számára szervezik. A próbavizsgát egységesen mától tartják az egész országban. Részletek a 3. oldalon Kárpótlást remélnek a romák • BOKOR GÁBOR Gyűjtik az iratcsomókat Cioabă udvarában Megbolydult az ország cigány közössége. A második világháború előtt született felmenőik halotti bizonyítványát kutatják, remélve, hogy az iratok birtokában ők is részesülhetnek a világégésben deportált romáknak járó kárpótlásban és túlélői nyugdíjban. A pénzt a német államtól várják. Magát a romák kivven évvel Transznisztriába lyának nevező Dorin Cica deportálták, és most azt kéri, nemrég jelentette be, kk, hogy a német állam adhogy már hatezer roma eljen számukra húszezer etnikumú személy adta le a rós kártérítést, és folyósítkirályi palotában hatcsosan havi 200 eurós leszármósát. Olyanokról van szó,mazotti nyugdíjat, akiknek elődeit ezelőtt hét (folytatása a 3. oldalon) KÖLTSÉGVETÉS-ELOSZTÁS Bajban Uzon , BOKOR GÁBOR Rendkívül alacsony, a tavalyi költségvetés 27 százalékát kitevő büdzséből kell gazdálkodnia idén Uzon község polgármesteri hivatalának. Ha nem kapnak kiegészítést, augusztusban, szeptemberben lakat kerülhet az intézményre. Új munkálatok megkezdéséről szó sem lehet, a megkezdetteket sem tudják folytatni - tudtuk meg Ráduly István polgármestertől. Tavaly a megyei tanácstól és a pénzügyi igazgatóságtól 1,721 millió lejt kapott a községháza, idén az összeg - amit most Bukarestből osztanak vissza - alig éri el a 440 ezer lejt. A Nemzeti Gazdaságkutató Intézet nemrég nyilvánosságra hozott felmérése szerint Románia 2861 községe közül Uzon az előkelő 122. helyen áll a fejlődési és gazdaságiszociális teljesítőképesség szempontjából. Érthetetlen, hogy épp a további fejlődés, az előrehaladás lehetőségét vágták el az új módon leosztott költségvetéssel - fogalmazta meg rosszallását a polgármester. Kifejtette, a költségvetés jelenlegi formájában öt hónapig elegendő a fizetésalap biztosítására, valamint hat hónapig a működési költségek - villany, telefon stb. - fedezésére. Ha minden pénzt a fizetésalapba utalnának, akkor is csak október-novemberig jutna pénz a bérekre. Nem panaszkodik, de elfogadhatatlan a költségvetés-elosztás jelenlegi képlete, igazságtalan, ezért Bukarestben, az illetékesektől kéri a megváltoztatását - szögezte le. (folytatása a 3. oldalon) Még nyitva a községháza, de augusztustól lakat kerülhet az ajtóra A SZERZŐ FELVÉTELE IMÁRÓL HOLNAPRA • Kelemen Hunor és a székely szabadság napja Mondhatta volna azt, hogy felháborítónak tartja az intézkedést. Leszögezhette volna: elfogadhatatlan, hogy huszonöt évvel a rendszerváltozás után Romániában semmibe vegyék a gyülekezési jogot, lábbal tiporják a véleménynyilvánítás szabadságát. Kilátásba helyezhette volna: felszólalnak az ügyben a parlamentben, szóvá teszik azt az államfővel folytatott rendszeres konzultáción. Európai parlamenti képviselőik révén ismertetik a helyzetet az Európai Néppártban, világgá kürtölik azt az Európai Parlamentben, szövetségeseket keresnek a kisebbségek ernyőszervezetében, a FUEN-ben. Érvelhetett volna azzal, hogy ezúttal nem kisebbségi kérdésről van szó, mely iránt, jól tudjuk, Európa igencsak közömbös, de alapvető demokratikus jogok sérülnek, s tapasztalhattuk, a demokrácia, a jogállamiság kérdésére már felkapják fejüket az unióban. A legerősebb magyar érdek-képviseleti szövetség vezetőjeként Kelemen Hunornak kötelessége lett volna mindezeket elmondani pénteken Sepsiszentgyörgyön, amikor arról faggatta a sajtó, mi a véleménye a március 10-ére Marosvásárhelyre tervezett tiltakozó felvonulás betiltásáról. De az RMDSZ elnöke nem ezt mondta. Talán mert szégyellte, hogy a megalkuvásokkal terhes kis lépések politikája nyomán huszonöt év jogérvényesítési küzdelem után oda jutottunk, hogy immár tiltakoznunk sem szabad? Kelemen Hunor hebegett-habogott, hogy ő nem is tudja, nem ismeri a döntés okait, nem konzultált Izsák Balázzsal, különben is, az ő dolguk, no meg a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalé. Miért is érdekelné az RMDSZ elnökét egy autonómiatüntetés? Mi köze volna egy békés, demokratikus tiltakozó megmozdulás önkényes, hazug érveken alapuló tiltásához a kampányidőszakban folyton az erős képviselet fontosságáról prédikáló szövetség vezetőjének? — kérdezhetnénk keserűen. Azon pedig meg sem lepődünk, hogy Kelemen Hunor már-már büszkén pontosította újságírói kérdésre: számos gondja van a magyarságnak, sok mindenről tárgyalnak is Klaus Johannis államfővel - de az autonómiáról, arról nem. Minek is? Hisz így is minden megyei szervezet egyhangúlag támogatja újabb elnöki mandátumra a szövetség élén. Köztük a magukat autonomistáknak valló háromszékiek is. Fareádi Botond