Háromszék, 2015. október (27. évfolyam, 7611-7637. szám)

2015-10-01 / 7611. szám

KÖZÉLET 2015. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK Háromszék ! Mese ajándékba VARYO. PÉTER» Boltban, bank­ban, hivatalban, piacon, au­tóbuszon, még kocsmában is. Mindenhol, ahol emberek meg­fordulnak. Ügyes-bajos dolgai­kat intézni, bevásárolni, befe­lejteni. Egyszer csak, semmiből mintha, valaki mesét olvas. El­hal a zsongás, megáll a levegő­ben a hivatalos útját járó papír, határozatlan még a mérleg nyel­ve is, s a pohár félúton elakad, amint a mesét olvasó magára vonja a figyelmet. Aztán taps. Az alkalmi közönségben meg néhány derűs arc. Melyek addig komorak, gondterheltek. Ma van a magyar népmese napja, kér­jük, olvassanak mesét gyereke­iknek, unokáiknak - hangzik el a helyszíneken a felvilágosítás. Benedek Elek születésének évfordulóján, szeptember 30-án ünnepeljük immár 11. alkalom­mal a magyar népmese napját. Sepsiszentgyörgyön a Cimborák Bábszínház kezdeményezésére vitték ki a mesét az utcára, azzal a szándékkal, hogy ismételten tudatosítsák az emberekben, mekkora kincs a magyar nép­mese, és mennyire fontos a gye­rekek számára, hogy megismer­kedjenek ezzel a mesevilággal - magyarázza Nagy Lázár József bábszínész, a rendezvény kezde­ményezője. Fontosnak tartotta kiemelni, bárhová ment előzőleg helyszínegyeztetésre, hivatalok­ban, intézményekben, minden­hol szeretettel várták őket, ha ehhez hozzátettek menet közben néhány újabb színteret, az csak segített céljuk elérésében. S hogy annyifelé el lehessen vinni az ajándék mesét, nap közben több bábszínész és színész - a szer­vező Nagy Lázár Józsefen kívül Nemes Levente, Erdei Gábor, Be­nedek Ágnes, Fekete Zsolt, Lukács Emőke, Páll Gecse Ákos, Nagy-Ko­­peczky Kálmán - egymást váltva olvasott fel a mindenhol hálás közönségnek. A SZERZŐ FELVÉTELE Fekete Zsolt mesét olvas a pénzügyi hivatalban Nem lesz látogatóközpont a Rétyi Nyírben Elkészült öt háromszéki Natura 2000-es természetvédelmi terület kezelési terve, ám a Rétyi Nyírbe tervezett látogatóköz­­pont a projekt módosítása miatt nem épül fel - hangzott el a megyeházán tartott tegnapi sajtótájékoztatón. MÓZES LÁSZLÓ : Közel három­millió euró értékű, megnyert pályázatból gazdálkodhatott volna a megyei tanács, ebből kellett volna finanszírozni a természetvédelmi területek (Bodok- és Baróti-hegység, Csókás-Veczer dombság, Ve­resvíz tőzegláp, Lassúág-Hon­­csok tőzegláp, Felső Olt, Feke­teügy, Csomád-Bálványos és Rétyi Nyír) kezelési tervét, il­letve felépíteni a Rétyi Nyírbe tervezett látogatóközpontot és létrehozni három más tájéko­zódási pontot. Előbbi sikerült, utóbbiak nem. Nagy József, a megyei tanács alelnöke szerint az építkezésről azért kénysze­rültek lemondani, mert a köz­beszerzési eljáráson nyertes piteşti-i építész fél éves késés után sem hozott megfelelő tervet. Emiatt elveszítették a támogatás kétharmadát és átalakították a huszonegy hó­nap futamidejű, most decem­berben lejáró pályázatot, s a megmaradt pénzből fizetik ki - egyebek mellett - a szóban forgó védett övezetek kezelési terveinek elkészítését. Közbe­szerzési pályázatot írtak ki, a nyertes a bukaresti Multidi­mension Kft., amelynek szak­emberei 627 440 lejért állí­tották össze a dokumentumot (azt a tegnap a cég képviselője, Ionescu Viorel ismertette­, me­lyet több intézménynek és a a közbeszerzési eljáráson nyertes piteşti-i építész fél éves késés után sem hozott meg­felelő tervet környezetvédelmi minisztéri­umnak is el kell még fogadnia. Nagy József azt is megjegyez­te, a közbeszerzési törvény nem a munka minőségére, hanem a legalacsonyabb árra helyezi a fő hangsúlyt, s mint mondta, per lesz, kártérítést kérnek majd az elmaradó láto­gatóközpont miatt. Hozzátette, a létesítményről a megyeháza nem mond le, egy következő pályázattal szeretnék majd megvalósítani. ÉVNYITÓ A BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEMEN Több diák a megyeszékhelyen Ünnepélyes és egyben visszafogott ünnepséggel kezdődött teg­nap a tanév a Babeş-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyör­gyi kihelyezett tagozatán. A felsőoktatási tanintézet oktatói, vezetői számára külön öröm, hogy idén tíz százalékkal több új diákot üdvözölhettek, mint korábban. NAGY D. ISTVÁN : Az évindító ünnepségen az egyetem oktatói, illetve a diákok mellett a város, illetve a prefektúra képviselői is tiszteletüket tették. A tanárok karonként magyarul és romá­nul is üdvözölték a frissen be­jutott nebulókat. Székely Zsolt Márai Sándort idézve beszélt a tanult emberről. Laura Olteanu, az intézmény igazgatója meg­említette, hogy a BBTE immár a második helyen található a hazai egyetemek ranglistáján, ami Sepsiszentgyörgy számára is jelzés értékű. Kifejtette: ez az eredmény arra ösztönzi őket, hogy tovább javítsák diákjaik teljesítményét, kutatásra, önfej­lesztésre biztatva őket. Laura Olteanu szerint bátorító, hogy a helyi vállalkozói körök részt vállalnak a gyakorlati felkészí­tésben, illetve követik a tanulók fejlődését, ami várhatóan meg­könnyíti majd a Sepsiszentgyör­gyön végzők elhelyezkedését. Sepsiszentgyörgyön hárman ellenzik­ ­ » DEMETER J. ILDIKÓ » Ter­mészetesen az SZDP-s Rodica Párvan talált kifogásolnivalót a Terra Siculorum 2021 egye­sületben: miután kijelentette, hogy örvend a megyeszékhely „nemes perspektívájú” kez­deményezésének, sérelmezte, hogy későn kapták kézhez a szavazásra bocsátott szöveget, és emiatt bizonyos hátsó szán­dékokra következtet. Nem érti, mit keres a város pályá­zatában a megye és pláne a szomszéd megye: szerinte ezt a kiterjesztést csak az indokol­ja, hogy így akarják igazolni az „úgynevezett Székelyföl­det”, amelyben ő nem találja meg magát. Nem tetszik neki a latin elnevezés sem, mert „románul csúnyán hangzik”, és megtévesztő is: talán latin eredetet kívánnak ezzel fel­vállalni? Részt vettem a Kovászna és a Hargita megyei tanács ülésén is, és kellemesen lepett meg, hogy mindkét testület egyhangúan felvállalta a kul­­túrfővárosi pályázathoz szük­séges egyesület létrehozását és a fenntartásával járó anyagi terheket - így kezdte válaszát Antal Árpád polgármester. Emlékeztetett: már az elején, két évvel ezelőtt kijelentet­te, hogy az egész Székelyföld nevében száll versenybe, s bár az uniós szabályzat értel­mében csak egy település ne­vezhet be, megteheti a térség nevében. Ugyanúgy jár el Cra­iova is, amely egész Olténia nevében pályázik, ami szin­tén nem közigazgatási egység, és nem is csak oltyánok népe­sítik be, ahogy Székelyföldön sem csupán székelyek élnek. A területet nevezik így, a latin nevet pedig azért tartották jó­nak, mert az elbíráló bizottság tagjai más-más országok pol­gárai, és a latin nyelv minden­kinek mond valamit. Nem a származásról van szó, és nem kell nekünk igazolni semmit, ami létezik. Erdély első, Jo­hannes Honterus által 1532- ben készített térképén már az szerepel, hogy ezen a vidéken székelyek („siculi”) laknak. Mi nem beszélünk „úgynevezett” Bukovináról vagy Mócföldről vagy Moldváról, nem vitatjuk létüket, amiért törvény nem tud róluk. Próbáljunk a 21. század valóságában élni, nép­szerűsítsük saját értékeinket, nyerjünk a felemelkedésé­vel, és örvendjünk neki mind­annyian. Ezen a vidéken százado­kon át latinul miséztek, akkor is, amikor az ortodoxok még szláv nyelvű szertartásokon dicsérték a fennvalót - hozott fel egy érvet az egyesület neve mellett az MPP-s Bálint József is, mire Rodica Pârvan azzal vágott vissza: „úgy látszik, kü­lönböző történelmeken dolgo­zunk”. Az utóbbi időben egyre több román történész szólalt fel a tankönyvek hamisított történelme ellen - mondta végül Antal Árpád, és ezek után jelölték a város képvise­lőit az egyesületbe. Az NLP-s Madálin Guruianu, valamint az RMDSZ-es Magyarosi Imo­la és Zsigmond József egyként tizenöt igen és három nem szavazatot kapott (egy-egy tartózkodás mellett), a városi­­mázs iroda kapcsolattartással megbízott munkatársa, Knopp Ildikó azonban 17 igent. Kicsit később a kultúrfővárosi pá­lyázat benyújtását, illetve az 5,3 millió euróra becsült költ­ségeket (amelyből 2016-ban 0,1 milliót költenek el, a többit csak akkor - 2022-ig elosztva -, ha megnyerjük a versenyt) 16- an szavazták meg, és ugyan­csak hárman ellenezték. Az Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázatot napokon be­lül, október 10-én nyújtja be Sepsiszentgyörgy. 325 éves az esztel­neki ferences kolostor 1 » Erik testvér három ferences szerzetes életét ismertette rész­letesebben, az Esztelneken szü­letett Veres Györgyét, a későbbi fráter Lajosét (1697-1763), a Bu­dapesten született Takács Alber­tét, Gábor atyáét (1896-1974) és az esztelneki születésű Kiss Bélá­ét, Márton atyáét (1880-1979). Ők számunkra példaképek lehetnek - hangsúlyozta előadása végén. Előadását követően Erik testvért arról kérdeztük, mit kell tudni az erdélyi ferences rendről. Elmondta: a ferencesek Erdélyben először a szász vidé­keken - Szászvárosban, Szász­sebesen, Nagyszebenben - tele­pedtek le, majd onnan érkeztek Székelyföldre. Felső-Háromszék missziós területén, ahol feren­cesek voltak, ott maradt meg a tömbkatolikusság. A ferences életnek itt, Esztelneken van foly­tatása, ha innen kivonul a rend, akkor nemcsak itt, Háromszéken sem lesznek ferencesek. Hála az Istennek, Székelyföldet ellátjuk a ferences lelkiséggel, hiszen Szárhegyen, Csíkban és Udvar­helyen is közösségeink vannak. Az erdélyi rendtartomány érzi a negyvenéves kommunizmus hatását, hiszen négy évtizeden át nem vehettek fel jelentkező­ket, ami nemcsak abban mu­tatkozott meg, hogy hirtelen elfogyott az utánpótlás, hanem ki is öregedett a rendtartomány, hiszen a legfiatalabb atyák kö­zel hetvenévesek vagy annál is idősebbek voltak. 1990-ben, az újraszerveződéskor új, fiatal ta­gok is jelentkeztek. Jelenleg az erdélyi rendtartománynak kö­zel ötven örökfogadalmas tagja van, akik tíz kolostorban élnek, az átlagéletkor negyvenegy év. Ha évente egy-két jelentkező akad, és ez folytatódik, fenn tud maradni a ferences lelkiség Er­délyben, illetve a szatmári egy­házmegyében. Tegnap, ugyancsak a szent­misét követően Varga Kapiszt­­rán, a budapesti Sapientia Szer­zetesi Hittudományi Főiskola tanára a Ferencesek letelepedése magyar földön: Magyarország, Erdély, Esztelnek címmel tartott előadást. A rendezvénysorozat vasárnap este a felújított műve­lődési otthonban a Nagy Mózes­­iskola és a kolostor által iskolás gyermekek számára meghir­detett, Az esztelneki ferences kolostor alapításának 325. éve című jubileumi rajz- és fogalma­záspályázat kiértékelésével és a díjak átadásával ér véget.

Next