Háromszék, 2018. március (30. évfolyam, 8336-8361. szám)
2018-03-26 / 8357. szám
Háromszék 2018. MÁRCIUS 26., HÉTFŐ KÖZÉLET Legyen öröm az iskola » FEKETE RÉKA » „A Step by step osztályokban körben ülve együtt kezdjük a napot, mert öröm együtt lenni” - hangsúlyozta Balázs Réka, a sepsiszentgyörgyi stepesek húsz évvel ezelőtti első tanítója, aki azóta is ebben a módszerben leli pedagógusi kiteljesedését. Állítja, az egyéni teljesítményt követelő hagyományos oktatási rendszerben nem könnyű elfogadtatni a csapatmunkára összpontosító alternatívát, de az eredmény megéri, mert tanítványaik kreatívak, vállalják saját döntésüket és az azzal járó felelősséget. Az út nem volt könnyű idáig, csatát kellett nyerni tanfelügyelőséggel, polgármesterrel, olykor az igazgatóval szemben is - szögezte le Fekécs Károly, a Váradi József Általános Iskola jelenlegi igazgatója. Kocsis Annamária, a magyar nyelvű elemi oktatásért felelős megyei tanfelügyelő arról beszélt, hogy a diktatúrák iskolája mindig tantervközpontú, míg a demokráciák gyermekközpontú iskolák építésére törekszenek. A szakember hangsúlyozta: a reformpedagógiák és az alternatívák arra keresik a választ, hogyan tudják segíteni a gyermeket személyisége kibontakoztatásában, ennek érdekében pedig mikor, mit és hogyan kell tenniük. A lépésről lépésre alternatíva küldetése nem az, hogy az eleve adott tantervet végrehajtsa a gyermekcsoportokon, hanem hogy az életkori sajátosságokat figyelembe véve a gyermek szükségleteihez igazítsa az iskolai tevékenységeket - mondotta. Az alkalomból Balázs Réka, Bedő Magdolna és Halada Melinda tanítókkal beszélgettünk. Elmondták, az indulás nagy kihívás volt számukra, hisz Sepsiszentgyörgyön nem volt előzménye a step by step alternatív oktatási módszernek, de az nagyon sokat segített, hogy Demeter Miklós igazgatása alatt már néhány évvel korábban elindult az első Waldorf-osztály a Váradi József Általános Iskolában. Úgy érezték, ez egyfajta védőernyőt képez számukra, nincsenek egyedül az alternatív oktatás helyi porondján. Elmondták, a szülők nagy része, kezdetben azért választotta a szépet, mert ott délutánig maradhat a gyermek, és azt is hallották, hogy jó a hangulat, elég sok időnek kellett eltelnie, amíg a mérleg billent, és többen kezdték tudatosan, meggyőződésből ilyen osztályba íratni gyermekeiket. A pedagógusok elismerik, a step by step alternatív oktatás szabadságot ad számukra, mert ők döntenek arról, hogy a kötelező ismeretanyagot hogyan csomagolják be témák szerint és dolgozzák fel a tevékenységi körök központjaiban - vagyis az osztályteremben berendezett egyfajta műhelysarkokban, de ez egyben óriási felelősséggel is jár, mert a negyedik osztály végére el kell érni a diákok ugyanolyan szintű felkészítését, mint a hagyományos oktatásban. Kifejtették, a szülőkkel való együttműködésnek kulcsszerepe lenne munkájukban, sajnos, ez nem mindig valósul meg a kívánt szinten, de akik megértik a módszer lényegét, azok melléjük állnak. Vallják, hogy tanítványaik nyitottakká válnak, kezdeményezőek, kiállnak egymásért, a csapatmunka igazi bajnokai. Balázs Réka szerint az első lépések a legfontosabbak, hogy az előkészítő, első és második osztályban a gyermekek megszeressék az iskolát, az együttlétet, érezzék, hogy kíváncsiságukra, kérdéseikre választ kapnak. Ha ez működik, harmadik és negyedik osztályban lehet gyorsítani, és felkészülve mehetnek ötödikbe - véli a pedagógus. A gyermekek hisznek a jóban, s bár itt-ott beleütköznek a nehézségekbe, edzettekké válnak, és úgysem adják fel - mondották a tanítók. A Váradi József Általános Iskola első szepes osztályai az 1997/1998-as tanévben indultak Demeter Miklós és Liliana Pandele igazgató támogatásával, Balázs Réka a magyar tannyelvű, Kovács Erzsébet a román tagozaton volt tanító. Jelenleg a román szepes tagozat a Mihai Viteazul Főgimnáziumban működik, a Váradiban pedig tízen tanítanak magyar tagozaton előkészítőtől negyedikig. Badi Kinga, Balázs Réka, Bedő Magdolna, Cserei Hajnal Gyárfás Annamária, Halada Melinda, Incze Mária, Kádár Matild, Vári Kinga és Vencz Zita minden reggel arra gondolva köszönti tanítványait, hogy öröm együtt lenni. . \ 5 w j*^|| 'v!'li fc * ^ - 5fpp % FĂ?n ' 1 »1,'if /1 Ünnepi rendezvény a színházban ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Székelyföldi sajtónap idén is megszervezte Csíkszeredában A szabad sajtó napja Székelyföldön című rendezvényét Hargita Megye Tanácsa a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével (MURE) karöltve. A péntek esti gálán értékelték az alkalomból meghirdetett pályázatra beküldött munkákat. SZEKERES ATTILA » Megyénkből írott sajtó kategóriában az első díjat Matekovics János Zoltán, a Háromszék külső munkatársa kapta Szent György-napi sziporkák című jegyzetéért, a harmadikat Hecser László, a Háromszék erdővidéki tudósítója Mesteremberek és jó baconiak nyomában című riportjáért. Televíziós riport kategóriában második díjat nyert a sepsiszentgyörgyi Video Box Stúdió Székelyföldi Avas-napok című filmjével. Előzőleg több MORE-rendezvényre került sor szintén Csíkszeredában. Délelőtt a megyeházán megtartották a szervezet tavaszi közgyűlését, amelyen bemutatkozott a nemrég alakult Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete, jelezve, nem a MÚRE ellenében jött létre, és kifejtette együttműködési szándékát. A kezdeti, kissé ellenséges fogadtatás után oldódott a hangulat, a MÚRE igazgatótanácsa tagjainak többsége értékelte a kezdeményezést, és a jövőbeni kapcsolattartásról is tárgyaltak a két szervezet tisztségviselői. Délután a MÚRE által meghirdetett Brassai 2017 Sajtófotó-pályázatra beérkezett fotográfiákból korábban nyílt kiállítás zárómomentumaként átadták a székelyföldi díjazottak elismerését. Dicséretben részesült Sochom Zsolt Csíkszeredában dolgozó kézdivásárhelyi fotós, Sánta István Csaba sepsiszentgyörgyi fotós, Albert Levente és Szekeres Attila, a Háromszék fotóriportere, illetve szerkesztője. Ezt követően bemutatták a MÚRE által szervezett, tavaly nyáron Déván tartott riporttáborban született írásokból Szűcs László által szerkesztett, Kövek, sorsok, bányák, emberek című kötetet, amelyben helyet kapott Szekeres Attila Asszonyok a Magna Curiában című történelmi riportja. A könyvet Rácz Éva MÚRE-elnök, táborvezető értékelte. ■■■■■■ a múlt hét ■■■■■■ Dugi bizonyítékok? Amikor ilyen ítéletekkel találkozik az ember, mint amilyennel a volt kolozsvári alpolgármestert, Horváth Annát ILJL „megajándékozta” a bíróság, akkor újólag kételyei támadnak az igazságszolgáltatás pártatlanságában, mint kétkedő hívőnek a feltámadásban. A jámbor, igazságszerető ember azt mondja magában: ha valaki ellopta, elsikkasztotta vagy mosta a pénzt, sittre vele! De azt is megkérdezi halkan önmagától, hogy jó, jó, de Horváth Annának milyen anyagi haszna származott abból a hatvan bérletből, amelyet elfogadott és szétosztott? Vagy ki zsebelt be pénzt, mert jóváhagyta a marosvásárhelyi katolikus iskola magalapítását? Senki? Mennyi hasznuk volt azoknak, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásán ügyködtek? Semennyi?És még volt néhány eset, amelyek kapcsán feltehető a költői kérdés: hol itt a korrupció? A szolgálatos feljelentő, Dan Tanasa csak ott tévedett, hogy a megyei sürgősségi kórház orvosi lakásainak felépítését a számvevőszéknél jelentette fel, mert ha a korrupcióellenes ügyészségen teszi, akkor azok rögtön lecsapnak valakikre. Ahogy Horváth Anna, úgy minden magyar nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért lehallgatható, és ahogy vak tyúk is talál szemetjét, valamit csak kikapirgálnak, hiszen többen is állítják, hogy ha nincs bizonyíték, akkor azt lehet gyártani. Aztán a vádlott mosakodhat utána, mint sebészorvos műtét előtt. Eddig is voltak olyanok, akiket vas karpereccel, nagy dérreldúrral megsétáltattak, aztán csendben felmentettek. De a becsületes honpolgár azt gondolta, hogy lelkem Istenem, azok csak amolyan mellékes vesztesei a nagy korrupcióellenes szélmalomharcnak, mint ártatlan civilek a háborúnak, mert közben sokan voltak, akikről kiderült, hogy bizony fehér kezük enyves, és többmilliós eurós pénz tapad hozzá. Aztán megdöbbent azon, hogy ezekről viszont leoldották a bilincset, és most, mint a vándormadarak, szabadon más tájakra szállnak el. Egy ilyen jómadarat, Sebastian Ghiţăt, akit többféle válogatott bűncselekménnyel is vádolnak, kiengedték a kalitkából, Romániából, és most Nándorfehérvár (Belgrád) falai alól küldözgeti haza a mobiltelefonján rejtegetett bizonyítékaival való fenyegetőzéseit, így lesznek a vádlottakból vádlók. Azt sugallja sokatmondóan a korrupcióellenes ügyészségről és annak sziklaöblű főnöknőjéről, Kövesiről, hogy megengedte a titkosszolgálatoknak az igazságszolgáltatás berkeibe való bemászást. Állítja, hogy maga is részt vett olyan „informális találkozókon”, amelyeken a főügyésznő és több tábornok eldöntötte, hogy kik azok a politikai célpontok, akiket el kell távolítani, ha kell, akár hamis vádak segítségével is. Aztán több olyan hangfelvétel is előkerült, amelyekből sejteni lehet, hogy az ügyészek ügyesen zsarolják a tanúkat vagy hamis bizonyítékokat gyártanak. Ghiţă azt is állítja, hogy sok magas rangú politikus, mint Dragnea, Ponta, részt vett mindenféle, a titkosszolgálatok által szervezett összeröffenésen. Ilyenkor a barátság oltárán feláldoztak egy-egy áldozati disznót, és azokat jól eltorolták. Ezek a „nagy politikusok” azt remélték, hogy ha ők a titkosszolgákkal bratyiznak, azok nem fogják megfigyelni őket. Azt is tudták, hogy ők maguk nem egészen ártatlanok, arra viszont nem gondolták, hogy áldozati bárányokká válhatnak, és feláldozzák őket az igazságszolgáltatás oltárán. Úgy képzelték, részt vehetnek a politikacsinálásban. Pedig tudhatták volna, hogy nem jó az urakkal egy vájdlingból disznótorozni, így a nagy disznótoroknak áldozatul esett pár disznó és utána jó néhány politikus is. Végül aztán egyesek addig-addig piszkálgatták az ügyészség és szolgálatok közötti együttműködés problémáját, mígnem az érintettek eldöntötték, hogy nyilvánosságra hozzák azt a 65 szerződést, titkos protokollumot, amelyek alapján összedolgozott a hírszerzés az igazságszolgáltatással és sok minisztériummal, intézménnyel. Remélhetőleg a titkosszolgálatoknak eddig már annyi anyagot sikerült összegyűjteniük, hogy azokból a korrupcióellenes ügyészség és a bíróságok jó ideig eléldegélnek, és elítélhetnek, akit csak akarnak. KUTI JÁNOS