Háromszék, 2019. november (31. évfolyam, 8835-8859. szám)

2019-11-26 / 8856. szám

ADVENTI KÉSZÜLŐDÉS Lelkünk fényét továbbadni ALBERT LEVENTE FELVÉTELE DEMETER VIRÁG KATALIN • A sepsiszentgyörgyi intézmény tizenharmadszor szervez a téli ünnepkörre hangoló kéz­műves-tevékenységet, a fog­lalkozás népszerűségét jól jelzi, hogy a héten több mint hétszáz gyermeket várnak vi­aszgyertyát készíteni, fenyő­ágkoszorúkat termésekkel, erdők-mezők ajándékával dí­szíteni. »­­ Adja Isten, hogy szívetekben szeretet legyen, hogy egymást elfogadjátok és ne bántsátok, hiszen ez a feladatunk­ ezekkel a gondolatokkal buzdította alkotásra hétfő reggel Péterfi Ágnes unitárius lelkész a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, valamint a Nicolae Colan Általános Iskola negyedikeseit, akik elsőként érkeztek adventi koszorúkat készíteni a Tanulók Házába. Esővizes bonyodalmak NAGY D. ISTVÁN : Mint ismert, egy-egy kiadós esőzés után a Mór töltőállomás és a Lidl Áru­ház között gyakran változik jóvá az Oltmező utca Olt-híd környéki, alacsonyabban fekvő szakasza. A probléma orvosolá­sának legfőbb akadálya hosszú ideig az volt, hogy az utca nem Sepsiszentgyörgy önkormány­zatának gondnokságában volt, hanem a Păius Dávid hadnagy úttal egyetemben az országos útügyi társaság kezelte azt.» 3 A SZERZŐ FELVÉTELE A sepsiszentgyörgyi üzletét éppen bővítő Lidl áruházlánccal közösen reméli megoldani az Oltmező utca Olt-híd környéki szakaszán az esővíz-elvezetési problémákat az önkormányzat. Tóth-Birtan Csaba alpolgármester szerint az áruházlánc illetéke­seit arról szeretnék meggyőzni, hogy szálljanak be az elvezető rendszerhez tartozó egyes elemek átalakításába, a működtetés felelőssége pedig kerüljön át a közüzemekhez. A vállalat még nem adott egyértelmű választ az önkormányzat felvetésére. MÉG ÖT ÉVET KAPOTT IOHANNIS Székely bizalmatlanság A szavazókörzetek 99,67%-ában leadott voksok összesítése alap­ján a Nemzeti Liberális Párt (NLP) jelöltje, Klaus Johannis a szava­zatok 65,88 százalékát szerezte meg az államfőválasztás vasár­napi második fordulójában, míg a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jelöltje, Viorica Dăncilă a voksok 34,12 százalékát kapta. Az adatok szerint a székelyföldi megyékben volt a legalacsonyabb a szavazási részvétel és a legmagasabb az érvénytelen szavazatok aránya, míg a diaszpórában rekordot döntött a részvételi arány is és a két jelölt közti hatalmas szavazatkülönbség is. Hétfőn 10.30-ig a 19 586 sza­vazókörzetből 19 522 adatait összesítették, eszerint Iohan­­nis 6 437 151 érvényes sza­vazatot kapott, míg Dăncilă 3 334 466 voksot szerzett. Ösz­­szesen 9 953 659 állampolgár járult az urnákhoz vasárnap, azaz a választói névjegyzék­ben szereplők 54,46 százaléka. Az érvényes szavazatok száma 9 771 617, ami a leadott vok­sok 98,17 százalékát teszi ki. 181 962 szavazatot (1,83 száza­lék) érvénytelennek nyilvání­tottak.­­­5 A SZENTKERESZTY-KASTÉLY ÚJRAÁLLAMOSÍTÁSA Pert vesztettek az örökösök Fél évszázados ügyvédi pályafutásának egyik legfelháborítóbb ítélete született meg a Calaci Táblabíróságon - értékelte Kincses Előd, az árkosi Szentkereszty-kastélyért küzdő örökös Jankovich­ Bésán család ügyvédje, akit telefonon kerestünk meg tegnap, az ítélethirdetés napján. SZEKERES ATTILA » Mint ismert, az árkosi birtok örököse, Janko­­vich-Bésán András javára a Ko­­vászna Megyei Törvényszék 2004 júliusában meghozta az alapfokú ítéletet, mely kimondta, termé­szetben vissza kell szolgáltatni a kastélyt, kápolnát, istállót, továb­bá a hozzá tartozó kilenc hektár terület haszonbérbe vehető.»­2 ■■■ máról holnapra ■■■ A magyarok üzenete­ iért nem mennek a magyarok szavazni, mert nem érdekli őket az ország sorsa - fakadt ki vasárnap délben egy román poli­tológus az egyik hírtelevízióban. A Iohannis iránti imádatáról ismert bukaresti egyetemi tanárban, a politikatudományok doktorában fel sem merült, hogy esetleg más üzenete is lehet a magyarok távolmaradásának. Nem, a magyarok nem azért bojkottálták nagy számban az elnökválasztás második forduló­ját, mert nem érdekli őket, mi lesz Romániával, hanem azért, mert egyetlen jelölt se mutatta a leghalványabb érdeklődést sem az ő sorsuk iránt. Még csak egy félszájú üzenetet sem fogalmaztak meg és Iohannis minden alkalommal nagyon ügyelt, hogy legfennebb harmad-negyedrangú megszólítottként kérje a magyarok szavazatát is. Nemcsak elmúlt ötéves ténykedése, a magyar közösséget semmibe vevő, olykor egyenesen el­lenséges megnyilvánulásai, de kampánybeli teljes közönye is hozzájárult, hogy sokan úgy érezzék, nem üthetik nevére a pecsétet. Szép számmal vol­tak, akik elmentek, és érvénytelenítették voksukat, mindkét jelöltet választották vagy akár üzenetet írtak a cédulára, és még többen, akik nem látták értelmét a fáradozásnak, otthon maradtak, még akkor is, ha tudták, ez ellentmond a demokrá­cia alapelvének, de tisztában voltak azzal, hogy semmi nem forog kockán, hisz egyértelmű volt, ki nyeri a választást, és éppen ezért úgy érezték, a bojkottal talán elég erős üzenetet küldhetnek. De van-e, aki megértse ezt az üzenetet? Ha az nem képes felfogni a masszív távolmaradás lénye­gét, akit erre mestersége is kötelezne, mi jut el az egyszerű halandókhoz vagy akár a politikusok­hoz? Milyen következtetést vonhatnak le maguk a jelöltek és a főszereplő, az újraválasztott elnök? Foglalkoztatja őt és csapatát egyáltalán a kérdés? Iohannis vasárnap esti győzelmi beszédében egy modern, európai, normális Románia építésére tett ígéretet. Lesz ebben helyünk nekünk, magya­roknak is, vagy csak addig méltatnak figyelemre bennünket, amíg az RMDSZ úgy táncol, ahogy ők fütyülnek? A most épülő modern, európai Románia képes lesz tiszteletben tartani az itt élő kisebbségek jogait, vagy továbbra is azt szaj­kózzák vezetői, hogy mily példásan rendezték e kérdést? Tesznek azért, hogy ne azt érezzük, másodrangú állampolgárok vagyunk, akik nem­zetbiztonsági kockázatot jelentenek? Segítik, hogy megmaradhassunk magyarnak szülőföldünkön, vagy továbbra is beolvasztásunk lesz a cél? Ezek a kérdések mind ott állnak a jelentős magyar távol­­maradás mögött. Öt évvel ezelőtt Iohannis semmit nem ígért, ám még a semminél is kevesebbet teljesített. Most következő mandátumát már nem uralja az újraválasztás kényszere, így akár aktívabb, sőt, nagyvonalúbb is lehet. Kérdés, hogy liberális poli­tikusként van-e benne elegendő nyitottság, szász származásúként kellő empátia mindehhez. Jó lenne, ha kiderülne, tévedtek azok, akik nem men­tek el, nem szavaztak rá - bár az elmúlt harminc évben sajnos többször kellett megbánnunk leadott voksainkat, mint a le nem adottakat. FARKAS RÉKA

Next