Háromszék, 2021. január (33. évfolyam, 9150-9169. szám)
2021-01-15 / 9159. szám
ÜLÉSEZETT A MEGYEI TANÁCS Közösen létesítik a kulturális központot Kulturális központ létesítése céljából együttműködési megállapodást köt a Sapientia Alapítvány, Sepsiszentgyörgy önkormányzata és Kovászna Megye Tanácsa, döntöttek többségi szavazattal a megyei önkormányzat tegnapi soros ülésén, melyen teljes volt a létszám.» 3 . A Bodok Szálló helyén és környékén kulturális központ épül ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI KEZDŐDIK AZ OLTÁS MÁSODIK SZAKASZA Mától lehet iratkozni A koronavírus elleni országos immunizálási program ma kezdődő második szakaszában a hatvanöt év fölöttiek, krónikus betegek, kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók és egyes állami intézmények alkalmazottjai iratkozhatnak védőoltásra a célra létrehozott internetes platformon (https://programare. vaccinare-covid.gov.ro), illetve telefonon (Kovászna megye esetében: 021 414 44 67), valamint a családorvosoknál. Az internetes felület 15 órától lesz elérhető, ugyanakkortól hívható a telefonszám is, ennél korábban a családorvosoknál sem lehet regisztrálni. »2 Sespiszentgyörgyön oltásközpont lesz a strand épületében is Február 8-tól nyithatnak az iskolák A második félévtől, azaz február 8-tól visszatérhetnek az iskolák többségébe a diákok - jelentette be tegnap Klaus Iohasnnis államelnök, miután Florin Cîţu államfővel, Sorin Câmpeanu tanügyminiszterrel, Vlad Voiculescu egészségügyi miniszterrel, Raed Arafattal, az országos katasztrófavédelmi főigazgatóság (CSU) vezetőjével és Adriana Pistollal, az Országos Közegészségügyi Igazgatóság Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Központjának (CNSCBT) vezetőjével tanácskozott. A Cotroceni-palotában nyilatkozó államfő elmondta, a most ismertetett intézkedések akkor lépnek érvénybe, ha a járványhelyzet nem súlyosbodik az országban. Ezért a végső döntést február 2-án hozzák meg. Ha az országos járványhelyzet nem romlik jelentősen, az iskolák megnyitását ismét a helyi járványhelyzettől teszik függővé, mellyel kapcsolatosan négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az elnök. Ahol „zöld forgatókönyv” van érvényben, egészen át kell térni a személyes oktatásra. »5 MIKÓ IMRE JOGVÉDELMI SZOLGÁLAT A politika középpontjába került a magyaréilenesség Számos területen lépett fel tavaly a romániai magyarságot ért jogsérelmek miatt a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat (MIJSZ), a korábbiaktól eltérően 2020-ban azt tapasztalták, a magyarellenesség a politika középpontjába, valamint a fősodrású médiába is bekerült. A jelenséget aggasztónak tartja a szolgálatot vezető Benkő Erika, aki szerint mindehhez Klaus Iohannis államfő magyarellenes megnyilvánulásai mellett a parlamentbe nemrég bejutott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is hozzájárult. Emiatt a szolgálat egyre vaskosabb jelentéseket készít, s egyre nagyobb horderejű témákról számol be nemzetközi porondon is.2 Szorosok és igazságok A tisicai szoros és a Putna-vízesés ezentúl Kovászna megyéhez tartozik, mert a há- JL s romszéki elöljárók az ezredforduló tájékán úgy gondolták, hogy jobb gazdái lesznek ennek a természetvédelmi területnek, és nem haboztak egy javukra módosított dokumentációt aláíratni a Vrancea megyei Tulnici község éppen egyébre figyelő polgármesterével. A szóban forgó terület ugyan a magyarul háromszéki havasoknak nevezett hegység része, de az erdélyieknek semmiféle telekkönyvük vagy más jogcímük nincs rá, ennek ellenére a hatóságok nem indítanak ellenük eljárást átverés, csalás, okirathamisítás, birtokháborítás, alkotmánysértés és hasonlók miatt, ellenkezőleg, a Ploiesti-i táblabíróság végleges és megfellebbezhetetlen ítéletben mondja ki egy moldvai megye megcsonkítását. A hírt a központi sajtó sunyi elégtétellel tálalja, a vrancsaiak megdöbbenésére, felháborodására senki sem kíváncsi, döntött „a független román igazságszolgáltatás”, amivel az államfő is szeret dicsekedni szerte a nagyvilágban. Elhiszi mindezt valaki? Pedig megtörtént, csak nem a tiskai, hanem a jóval ismertebb (és annyival nagyobb hasznot hajtó) Békás-szorossal, és nem Moldva (Neamţ megye) veszített területet, hanem a Székelyföld. Sehogy sem férnek el mellette a keleti szomszédok, akik temetőrablástól sem riadnak viszsza, habár már évtizedekkel ezelőtt, a kommunista korszakban is úgy kanyarították a megyehatárokat, hogy a magyarságtól vegyenek el, akár színmagyar lakosságú településeket is. Ezeket a megyehatárokat egyébként az új, eredeti román demokrácia alkotmánya és több törvénye, illetve kormányrendelete is szavatolja, de minden jel szerint csak az egyik irányba, mert miközben a túloldalra került erdőket évszázados telekkönyvekkel sem sikerült visszaperelniük a széleken levő falvaknak, a másik irányból egy kiskirály utasítása szerint készült kataszteri rajz is erősebbnek bizonyul minden törvénynél... A legszomorúbb az, hogy egyetlen emberjogi szervezetnek, állampolgári egyenlőséget hirdető pártnak, ombudsmannak, európai uniós biztosnak, amerikai nagykövetnek, józanságára rátarti elemzőnek sem tűnik fel az az ordító (és valószínűleg a mély állam által vezényelt) elfogultság, amiről már az ozsdolai gazdáknak is keserves tapasztalataik vannak. Pedig van elég a romániai bíróságok rovásán, hiszen az elmozdíthatatlan bírákkal és különnyugdíjakkal is kényeztetett hazai igazságszolgáltatás 31 év után sem ért az 1989-es „forradalom” perének végére, a bányászjárásoké sem halad, a Colectiv-tűzvész utáni felelősségrevonás is húzódik, a Gabriel Oprea volt belügyminiszter nagyzási hóbortja miatt elhunyt rendőr ügye is, és ezek csak a legvisszhangosabbak. Lassan két éve lesz az úzvölgyi temetőfoglalásnak is, egy másik megyehatártologatásnak, amiből román-magyar diplomáciai csörte is lett - és a megoldás végül szintén a törvényszékekre maradt. Amelyek tudnak serények lenni: se szeri, se száma a zászló- és feliratperekben született, zömükben elmarasztaló ítéleteknek, és alighanem szédületesen gyorsan lecsapnának, ha Háromszék csakugyan szemet vetne a tiskai szorosra. Ez már hihető, igaz? Ahány szoros, annyi igazság kerül ebben a mioritikus országban. DEMETER I. ILDIKÓ ■■■ máról holnapra HH