Háromszék, 2021. április (33. évfolyam, 9213-9232. szám)

2021-04-08 / 9216. szám

2021. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK KÖZELET­T @ Háromszék Grúz nemzeti est a Vigadóban Huszonharmadik nemzeti estjét tartotta meg a Zöld Nap Egyesület április 1-jén a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház színháztermében. Ezúttal Grúzia kultúrájával, szokásaival ismerkedhettek meg a résztvevők a huszonnégy éves Ana Igere­­naia interaktív bemutatója révén. IOCHOM ISTVÁN » A járvány­ügyi előírások betartásával szervezett grúz nemzeti est több mint ötvenfős közönségét Ráduly Attila, a Zöld Nap Egye­sület elnöke köszöntötte, aki többek között kiemelte, hogy Grúziát második alkalommal sikerül bemutatniuk. Ana Jge­renaia önkéntes május végé­ig tevékenykedik a Zöld Nap Egyesületnél. Ana Jgerenaia bemutatóját - melyet Sebestyén Henrietta, a civil szervezet tagja tolmácsolt - az ország történelmi és föld­rajzi jellegzetességeinek leírá­sával kezdte, majd látványos­ságait, népviseletét, szokásait, élővilágát és híres személyisé­geit ismertette. A résztvevők többek között megtudhatták, hogy a lakosság túlnyomó több­sége a grúz ortodox egyházhoz tartozik. A vallási identitás erős kulturális tényező, amely meghatározza az uralkodó társadalmi értékrendet. A leg­fontosabb ünnepek témaköre kapcsán kiderült, a grúzok ki­fejezetten szeretik a különböző ételkülönlegességek köré épülő fesztiválokat. A legfontosabb nemzeti ünnepük a május 26-i függetlenség napja és a márci­us 9-i győzelem napja. Az or­szág fővárosában, Tbilisziben a győzelem napján izgalmas programok zajlanak a tánco­lástól a menetelő zenekarok fellépéséig, de virágot szokás helyezni ilyenkor az örök láng­hoz és a park emlékművéhez is. A videóbejátszásokkal szí­nesített előadás egyik megle­petéseként Ana grúz nyelven egy csodálatos verset szavalt el, majd rövid kvízjátékra is sor került. Az est végén a jelen­lévők kérdéseket tehettek fel az előadónak. AYTEN KURNAZ FELVÉTELE Sok a tennivaló, de meglesz ! » HECSER LÁSZLÓ » Benedek- Huszár János polgármester em­lékeztette a tanácstagokat: mint arról már beszámolt, január 7-én kellett volna elkezdődnie az akkreditációs eljárásnak, ám a minisztérium a járvány miatt azt áprilisra halasztotta, viszont augusztus végére így is be kell fejezniük az eljárást. A feltárt gondok közül az egyik legnagyobb az udvar ren­dezése és az épületek ázása. A régi épület alagsora azért van gyakran víz alatt, mert a szenny­vízrendszer régi, ráadásul rövid betoncsövekből foltozták össze, nem csoda, hogy számos helyen ereszt. Az esővíz elvezetésével is baj van: az irodaépülettől elő­refelé annak idején fémcsövet tettek, ami szintén több helyen ereszt, ráadásul a telek beépíté­se miatt - az elmúlt években új mentő-, majd tűzoltóállomást adtak át - kisebb lett az a terü­let, ahol elszivároghat az esővíz, ezért onnan is lefelé folyik s áz­tat el mindent, ami útjába kerül. Ha már a csövek kicserélésé­vel amúgy is feltúrják az udvart - bár az nem olyan sürgős -, meg lehetne oldani a világítást kiszolgáló vezetékek föld alá helyezését is - javasolta a város­vezető. Továbbá a kórház udva­rát aszfaltozni kell, parkolót és járdát kialakítani, azokat pedig jól el kell különíteni a zöldöve­zettől. Mivel a beruházás meg­haladja a város pénzügyi erejét, segítségért fordultak a megyei tanácshoz, ahol megértésre ta­láltak, a múlt héten tartott ülé­sen célirányosan félmillió lejt szavaztak meg Bárót számára. Ehhez az összeghez jön még a környékbeli önkormányzatok által felajánlott támogatás. Benedek-Huszár János úgy fogalmazott: nagyon reméli, hogy határidőre minden terve­zett munkát el tudnak végezni, és augusztusban az Erdővidé­ket kiszolgáló fontos egészség­­ügyi intézmény gond nélkül megszerzi az akkreditációt. Rendhagyó és rekorddöntő síszezon volt Sugásfürdőn­ ­ » DEMETER G.ILDIKÓ » A Sepsi Rekreatív Rt. 2016-ban vette át a város szabadidős létesítmé­nyeinek működtetését, azóta ez volt a legjobb idény a sugás­­fürdői síterepen: a bevételek 275 ezer lejre rúgnak, bő 25 ezer lejjel többre, mint a koráb­bi rekordnak számító 2019-es esztendőben - közölte Bodor Loránd igazgató. Ez 4200 teljes és 2900 kedvezményes árú bér­let megvásárlását jelenti, és kö­zel 50 ezer belépést egyik vagy másik felvonónál. Mindez an­nak dacára, hogy az idény nem 2020 decemberében, hanem csak 2021. január 11-én indult, akkor is csak a kicsi pályán. A nagyobbikat pár nap múl­va sikerült - részben természe­tes, részben mesterséges hóval - átadni a sízőknek-deszkázók­­nak, ám februárban pár napra mindkettőt be kellett zárni egy hirtelen felmelegedés miatt. E pár hét alatt azonban úgy lero­hanták a lejtőket mindenhon­nan - egészen távoli megyékből is jöttek a járvány miatt itthoni kikapcsolódást, illetve mozgá­si lehetőséget keresők -, hogy a cég síbuszt állított be a város végétől, mert kétszer-három­­szor annyian akartak felmenni, mint ahány parkolóhely volt. Ugyanezért hosszabbították meg a programot is: habár az előző teleken a felvonó hétköz­naponként csak délután műkö­dött, és csak hétvégeken, illetve a vakációkban üzemelt reggel­től estig, az idén már csak éjsza­kánként állt le. És ha olvadt a hó. A február elején beköszönt pár napos kényszerszünet iga­zolni látszott az ostromot, hiszen úgy tűnt, idén ennyi a tél, de jött egy újabb hideghullám, és egy kis égi segítséggel mindkét pá­lyát sikerült újraindítani, így azt is elmondhatjuk, hogy 2021 elején kétszer volt szezonnyitás Lugásfürdőn. A nagyobbik pá­lyán ezúttal csak néhány napig tartott a második szakasz, egy újabb meleghullám nagy barna foltokat rajzolt a hóba - a kis, tel­jesen északos fekvésű lejtő azon­ban használható maradt, s habár márciusra már jócskán leapadt a forgalma, egy váratlan friss ha­vazás után még meg-megtelt élet­tel (különösen hétvégenként), és egészen áprilisig, nagypéntekig fogadta azt a pár látogatót, akik­nek még volt kedvük a havon való csúszkáláshoz. Arra senki sem számított, hogy ezután is le­het esély rá. De ki lehet még men­ni egy-egy utolsó szánkózásra, hóemberépítésre is. Jöjjenek az idegenek? !"'"Egy friss közvélemény-kutatás szerint a bukarestiek 66 szá­­z­­zaléka szerint Romániában a dolgok inkább rossz és csak 10 ■M...1 százalék szerint inkább jó irányba mennek. A közhangulatot nézve valószínű, hogy az ország többi lakói is hasonló véleményen vannak. Szerencsére léteznek, akiknek van elképzelésük Románia lehetséges irányváltoztatásáról. Egy magát ismertnek nevező nem kormányzati szervezet indított egy petíciót ennek érdekében Ki a románokkal a köztisztségekből! címmel. A felhívás fontosabb pontjait április elsején közölték a szerzők. Azt állítják: „A mai Románia egy olyan anya, akit nehézségek és megaláztatások terhelnek. Hát a holnapi?” Hozzáértést és felelősséget akarnak, nem román stílusban orvosolni a gondokat. Kérik, hogy alakítsanak egy bizottságot, amely azonosítaná a világon élő legjobb szakembereket, akik hiányoznak Romániá­ból. Szerintük ugyanis a román állam, amelyet ma a korrupció fekélye és a szélhámia rombol, valamikor idegenek segítségével emelkedett fel. A német Károly király hozta el a függetlenséget, az olasz Carol Davila alapozta meg az egészségügyi rendszert, az örmény Spiru Haret a modern oktatást, és az angol Mária királynő segítségével valósult meg a nagy egyesülés. Még jó, hogy a petíció szerzői nem mentek visszább a történelemben, mert akkor olyanokat is meg kellet volna említsenek, mint például a magyar Bethlen Gábor, aki felvirágoztatta a mai Románia egyik régi tartományát, Erdélyt. Az országmentéssel foglakozók javaslatokat is tettek arra, hogy például holland szakemberek vezethetnék a mezőgazdaságot, akik segítségével megelőzhetnénk az árvizeket és megoldanánk az öntözést. Izraeli tisztek vezetnék a hadsereget, kivívva szomszéda­ink tiszteletét. Bukarest polgármesterének egy japánt javasolnak, és akkor nem lenne többé gond egy várható nagy földrengés. A postát kínaiak vezetnék, és úgy minden küldemény időben érkezne a címzetthez. (Bár a kínaiakat egyelőre még attól is eltiltottuk, hogy beruházások kivitelezésében részt vegyenek.) Idegeneink már vannak is, mint Iohannis, Clotilde Armand (bukaresti kerületi pol­gármesternő), Arafat vagy Fritz (temesvári polgármester), akiknek nem a származása számít, hanem csak az, amit tesznek - a petíció szerzői szerint - jól. Javasolják, hogy jöjjön létre egy nemzetközi egységkormány idegen miniszterelnökkel, akit a parlament megválaszt. Ugyan­így a helyi közigazgatást is meg kell reformálni. A parlamentet testületileg le kell mondatni, és új választásokat kiírni, amikor is a pártok külföldi jelöltekkel állnak a választók elé. Egy új vá­lasztás kiírását valószínű Iohannis is fogja támogatni, mert egy évig harsogta, hogy a parlament nem képviseli a választókat, és most úgy néz ki, hogy az új parlament sem. És ő is lemond­hatna, mert nem valósította meg a Művelt és Normális Románia projektet, pedig vállalta, és most már saját kormánya is neki muzsikál. Állandóan azon bocsálódunk, hogy Románia Európában minden tekintetben az utolsók között leledzik. Viszont úgy is utolérhetjük az előttünk levőket, ha ők fékeznek. Ha már az ország munkaképes lakosságának egyharmada Nyugaton dolgozik, akkor utánuk mehetne országunk vezetőinek bár egyharmada is politi­zálni, és ha tevékenységükkel néhány országot tönkretennének, esetleg előrébb léphetnénk mindenféle rangsorban. A petíció írói azt is javasolják, legyen népszavazás a főváros Nagyszebenbe helyezéséről, mert Bukarestet évszázadok óta csak a levantei lopás és korrupció jellemzi. A felhívást többen is kommentálták. Az ismert újságíró, Ion Cristoiu azt mondta, nem elég idegen vezetőket hozni. Hiába hozunk németeket, mert azokat elrománosítjuk. Élő példa erre Io­hannis. Egy USR-s politikus azt szeretné, ha jönnének a külföldiek digitalizálni, vasútjainkat modernizálni, építsenek autópályákat, de megtiltani a románoknak, hogy ők vezessenek, az már zavaró. Az aranyos(szájú) Şoşoacă szokása szerint hirtelen felhábo­rodott és elszavalta: „Áruló, ki olyanokat mond, hogy idegeneket hozzanak ide, mikor ők rombolták szét és tették tönkre Romániát”. Ha megvalósítják elképzeléseiket a petíció szerzői, akkor viszont lehetnek olyanok, akik előásnak valami régi családfát, és bebizonyítják, hogy ők nem is románok, hanem görögök, törökök, zsidók, németek, és majd úgy próbálnak ismét hatalomra (vagy a hatalom közelébe) kerülni. És akkor ismét ott vagyunk, ahol a part szakad. KUTI JÁNOS !■■■ kármentő ■■WM Szaporodnak a súlyos esetek 1 - A fertőzött páciensek kö­zül heten vannak, akik meg­kapták a COVID-19 elleni vé­dőoltás első dózisát, ami nem volt elegendő a koronavírus elleni védettség kialakulásá­hoz - közölte a megyei kórház sajtóosztálya. A közlemény intertí­tsa szerint az elmúlt hét nap alatt ötven COVID-19 diagnózissal kezelt páciens hagyta el a kór­házat, ugyanakkor tizenkét olyan haláleset történt, mely összefüggött a koronavírus­sal, az elhunytak életkora 40 és 85 év között volt.

Next