Hasznos Mulatságok, 1836. 1. félév (1-52. szám)
1836-05-28 / 43. szám
338 * ) Elsőbb esetben a’legalsóbb árt fizethetjük, utóbbiban reménylhetjük, hogy a’ Legfensőbb árt kapjuk. Ricardo, a’ híres statusgazdasági író, megkérdeztetvén: micsoda úton módon lett gazdaggá (minthogy ő gazdag kereskedő ’s pénzváltó vala) , azt felelte, hogy ő gazdagságát ezen elv’ követésének köszöni. 3. ,,Jobban félj azon kis költségektől, mellyek mindennap, mint azon nagy kiadásoktól, mellyek csak ritkán kerülnekelő.“ Ki naponként egy krajczárral árt ki többet, mint ki kellene adnia, az esztendőn által 6 forint 5 krajczár szükségtelen költséget csinál, sőt szökőesztendőben 6 for. 6 krajczárt. Az illyen költségek legkönnyebben szükséggé válnak. ’S a’ szokást igen nehéz elhagyni. Ki egy fillért nem szeret úgy, mint egy forintot, az nehezen viszi a’ dolgot annyira, hogy filléreit forintra váltsa fel. 4. „A sokszori kis nyereség jobb, mint a’ ritkán történő nagy nyereség.“ Napoleon azt mondá: a’ tömegek határozzák el az ütközetet, így van a’ dolog a’ gazdagsággal is. Az igazságtalan nyereség, ha még olly nagy is, inkább veszteség. Ki birtokát jól akarja haszonbérbe adni, olcsón árendálja ki. v 5. „Ki szükség nélkül szerez magának eleségszert, az vesztegető.“ Mivel az ollyan vagyon holt tőkepénz, melly semmi kamatot nem hoz. Sok dolog veszt idővel becséből , vagy egészen elveszti azt. Az eleségszerrel ritkán bánunk gazdálkodva. ’S könnyebb venni mint eladni valamit. Különösen helytelen dolog sok pénzt tartani a’ háznál. A’ pénzből csak úgy vehetünk hasznot , ha kiadjuk azt. 6. „Jobb valamelly mesterséget magánosan, mint másokkal társaságban űzni.“ Busch azon megjegyzést teszi, hogy a’ kereskedőtársaságok ritkán ütnek ki jól. Kivált vigyázzon az ember magára, ha mesterember társat keres. 7. ,,A’ van jobb, mint a’ volna.“ Semmi bevételre ne tartsunk számot, míg bé