Hasznos Mulatságok, 1837. 1. félév (1-52. szám)
1837-01-01 / 1. szám
tárakban. Csak Németországban évenként 5—6000 új könyv jött ki. Európában van 115 millió katholikus, 47 millió görög vallású; 24 millió református, és 25 millió lutheránus. 1831 ben Nov. 15-én a’ Londoni mértékletességi egyesület választottsága egy kis mulatságra öszvejött, ’s nem fogyott el több 40 butella punschnál, 10 butella rhumnál és 200 butella champagninál. A’ társaság 20 személyből állott. S. D~bos Böjtölés a hajdankorban. (A* párisi „Temps‘‘ után.) Az emberi természet hajlandóbb vala hajdanában a’ testi szűkölködések’ eltűrésére mint jelenleg, és szembetűnő, mennyire felülmúlták a’régiek, görögök romaiak ’s mások, a’ jelen ivadékot mind azon dolgok megvetésében, mellyek az élet’ fentartására nem épen mulhatlanok. Ha tekintjük először Görögország’ két legnevezetesebb városát, azoknak történetében számtalan példákat fogunk találni, mellyek lakosaik’ valóban rendkívüli szigorú életmódját bizonyítják. Ki nem hallá hírét a’Spártaiak’ feketelevesének? Ez, Pausaniás tanúbizonysága szerint, olly ízetlen volt, hogy az idegenek kik Spártába mentek, kéntelenek valának, Eurotás folyó’ partjain sokáig sétálni, hogy az erős étvágy egy kevéssé megfűszerezze azt. Xenophon azt mondja, hogy az Atheneiek némelly ünnepek előtti estvén,csak fügét és Hymettus hegyéről mézet ettek; és Plutarchus nyilván megjegyzi, hogy a’ Thermophoriae ünnepeket böjtelőzte meg, a’ miért azok Nestera nevet viseltek. A’Romaiaknál is voltak böjtök. Numa mindég böjtölés által készíté magát az egeriai barlang’ rejtélyes lakónéjávak öszvejövetelére. Liviusban olvassuk, hogy a’ decemvirek, miután a’ sybillai könyvektől tanácsot kerdtek, Ceres istenaszszony’ tiszteletére böjtöt rendeltek, mellyet minden Ötödik esztendőben meg kelle tartani. A’ hajdankor nem hagyott hátra sehol is, még a’ XII. táblákon sem, legkissebb tudósítást arról, mi nemű ’s miilyen ételek voltak az ollyan böjtölések alkal?