Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-10-14 / 31. szám
( 122 ) 45. §.Kilépő kültag a’ társaságtól csak befizetett járulmányi tőkéjét és annak a’ kilépés napjáig járó lekötött kamatjait követelheti. 46. §. Kilépő beltag ellenben, vagy annak csődületi tömege örököse vagy jogképviselője haladék nélküli számadást, a’társaság követelési ’s tartozási állapotának kimutatását, lelettár (inventarium) készítését és azon aránylagi rész kiadását követelheti, melly a’követelő állapotból minden kötelezések levonása után tagra esik. 47. §. Minden kilépő beltag követelheti azt is, hogy mind azon hitelezők, kiknek a’ társaság tartozik, haladék nélkül kielégitessenek, vagy hogy kielégitésök biztosittassék, mi az által is történhetik, ha a’ tagok egyike vagy egy része az adósságokat egészen magára vállalja, ’s a’ hitelezők ebben megnyugszanak. 48. §. A’ kilépett tag követelheti továbbá, hogy a’ társaság vagyona, a’ mennyiben ez tetemes érték-csökkenés nélkül történhetik, természetében (in natura) oszlassák fel. Ha ez azonban értékcsökkenés nélkül nem történhetnék, a’társaságban megmaradó tagok fogják meghatározni az osztály alá tartozó értéknek árát, a kilépő tagnak pedig választása van, a’ tárgyat azon az áron átvenni, ’s a’ társaság többi tagjainak a’ reájok eső részt a’ társaság által kifizettetni. 49. §. Ha a’ társaság ezen árhatározást megtenni nem akarná, a’ kilépő tag a’ bíróságtól becsüsök által történendő becsüt kívánhat. Ezen a’ bíróság felügyelése alatt történt becsűnél is a’ kilépő tagnak a’ 48dik §-ban érintett választása van. 50. §. A’ fel nem osztható tárgyakra nézve akkor is leend helye a’ becsűnek, midőn az egész társaság eloszlik, ’s a’ kiegyenlítésre egyszavilag más eszközt nem határozott. A’ 46dikban körülirt választás azt illeti a’tagok közül, a’ ki a’ becs áron felni legtöbbet igért. Ha illy magasabb ígéret nem történt, akkor a’választási jog, azon sorban illeti a’ tagokat, mellyel a’ társasági szerződést aláírták. 51. §. Részes kilépés esetében a’ könyvek a’ levelezés és egyéb oklevelek a’ társaságot folytató tagoknál maradnak , mellyeknek kötelességében 111, a’ kilépő tagoknak kívánatéra ’s költségein nekik mindig ezen oklevelek (Másolatait kiadni. 52. §. Ha a’ társaság pedig végképen eloszik, ’s az illető felek az oklevelek gondviselete iránt meg nem egyeztek, ezeknek godviselete a’ tagokat az aláirás sora szerint illeti, 's igy tehát a’ következőhez mennek át, ha az előző törvények ok által, miilyen a’ csődület alá jutás, a’ gondviseletre alkalmatos lenni megszűnik. 53. §. Olly közkereseti társaságoknál , mellyek magokat bejegyeztették, mind azon keresetek, miket az egyes tagok a társaság ellen, vagy az egyes tagok ellen formálnak , ha azok a’ társasági szövetkezésből származott viszonyokat tárgyazzák, azon váltó-törvényszék előtt fognak folyni, mellynél a’ társaság be vagyon jegyezve, a’ váltó- és csődületi perek azonban e’ szabály alá nem tartoznak, hanem a’ társaságokra nézve, az illető törvényes bíráknál maradnak; olly társaságoknál pedig, mellyek magokat be nem jegyeztették, ha egyes tagnak az összes társaság egyes tag ellen pert indít, azt a’ tagnak illető csődületi birája előtt követelheti; ha pedig az összes társaság egyes tag ellen pert indit, ezt a’ tagnak illető bírósága előtt tenni köteles. Illy perekben, mellyek a’ társaság és egyes tagjai közt keletkeztek, kifogásnak , és felebbvitelen, s perújításon kívül semmi egyéb perorvoslatnak helye nincs. Hasonlóul ha a társasághoz nem tartozó személy az összes társaság ellen keresetet formál a társaságot csődületi bírája elejébe idézendi, az összes társaság pedig minden egyes személyt, ki ellen követeése van, illető bírósága előtt perel meg. 3dik Fejezet: A’ részvény-társaságokról. 54. §. Részvényt szerezni, ’s részvény-társaságba lépni mindenkinek megszorítás nélkül szabad. 55. §. A’ kik részvény-társaságot akarnak alakítani a’ váltó-törvényszékhez írásban beadni kötelesek : a) Az alakulandó társaság czélját, és azon adatokat, mellyeken a’ kitűzött czél elérésének lehetősége alapul, — világosan elkülönözvén a’ bizonyosokat a’ valószinüektől és bizonytalanoktól; b) A’ szükséges tőke mennyiségnek közelitő kiszámítását ; c) A’ részvények számának, befizetési idejének’s elosztásmódjának előleges feljegyzését, vagyis a’ részvénytervet, mellyben annak is ki kell jelelve lenni, valljon az alapítók szándékoznak-e az összes részvényeknek valamelly részét , és jelesen mennyit, a’ közönségnek nyilvános aláírás útján átengedni? d) Az alakulandó társaság előleges alapszabályait. Ezen oklevelek letétetvén a’ váltótörvénysgeknél, megtekintésök mindenkinek megengedtetik . e) Ha az alakítandó részvény társaság, nem tisztán kereskedői társaság, vagy ha tíz 1836: XXV-dik törv. czik. remlelete alá tartozó vállalat létrehozását szándékolja, akkor az előbbi pontokban megemlített okleveleket előbb még a’ Helytartó-Tanácsnak is be kell mutatni. 56. § Olly részvényeket, mellyek nem bizonyos névre szólanak (au portém), kiadni nem szabad. 57. §. Az alapítók , a’ már beadott előleges alapszabályokat magok hatalmával meg nem változtathatják. 58. §. Mihelyt a’ részvények azon része, melly az 55dik §nak c) alatti rendelkezése szerint a’ közönségnek lészen átengedő, nyilvános és a’ közhatóság felügyelése alatt véghez viendő aláírás útján — melly aláírásnak legalább is három napig nyitva kell maradni — elkelt, a részvényesek közgyűlésre összehivatnak. Ezen közgyűlésben a’ társaság alakítja magát (constituirt sich) , az előleges alapszabályok felolvastatnak , a’ végképpeni alapszabályok elhatároztatnak, a’ pénztár megnyitására kezelésére választmány rendeltetik, ha a’ társaság szükségesnek tartja, aláírási czimvezető (Firmaführer) választatik, ’s a’ választmány különösen felhatalmaztunk, — hogy az alapszerződést, és aláírási czimnel bejegyeztesse. Mindezek a’jelenlévők szótöbbsége által elhatároztatnak. 59. §. A’ társaságnak illyképemi alakítása előtt, az alapitók a’ részvényekre bármelly előleges befizetést semmi sajnálat nem kivánhatnak. Szinte úgy tiltva van a’ részvényekre kamatokat fizetni magából azon pénz mennyiségből, mellyel a’ részvényesek előlegesen lefizetnek részvényeikre. 60. §. A’ társasági ülésnél a’ tag minden egész részvény után egy vokssal bir, tíznél azonban több voksot, bármelly légyen részvényeinek száma, semmi esetre nem nyerhet. 61. §. A’ választmány a’ gyűlésben szótöbbséggel elfogadott , de a’ választmány által aláírt társasági alapszabályokat a’ kereskedési czimmel együtt váltótörvényszéknél, a’ váltótörvénykönyv II. rész. 3dik fejezete értelmében a’ társaság nevében bejegyezteti. 62. § Az illető váltótörvényszék az alapszabályokat másolatban minden többi váltótörvényszékeknek megküldeni, és szabad megtekintéseket megengedendő (Folytatjuk.)