Hasznos Mulatságok, 1840. 2. félév (1-52. szám)
1840-08-01 / 10. szám
Szomb. Angus, lén HASZNOS Pest 1840. l6ik szám. Jf második félév. Visz li a fi s* Gasparichi „Eger* és Iseves vármegye“ czimü értesítésére. Litterariai csarnok 2, 3, és 5dik szám alatti lapokban megajándékozva látjuk a’ t- közönséget Heves vármegye jellemi képével, olly darabosan olly vastag ecsettel festettel ., hogy a’ reánk sütött bélyeg szerint Heves megyei még pedig tiszamelléki gyárbul kerültnek vélnek, ha az aláírás nem bizonyitná, hogy Muraköz is nemz hevesiekhez hasonlót.... Tagadhatatlan ugyan a’ hevesi oppositionak néha a’ túlsúlyig űzött működése, — de közgyűlésünkön történt üldözésről, verekedéséről, — mellynek gyöngéd említésével megtisztelt bennünket a’t. értesítő mit sem tudunk. — De egyedül Hevest ragadje-e az oppositio G. úrtul szabott határon túl? nem tapasztalható-e ez talán nagyobb mértékben is más vármegyék teremeiben? sőt a’miveltebb tartományok nélkülözik-e ezt? — Angliának miveltebb állapotját honunkénál, ha egészen Pest és Neográd volna is, már ha tizennyolez vagy húsz éves lányka állítana is ellenkezőt, talán még sem tagadná jól. bácsi! mégis mint értekezéséből kitűnik, már ott az oppositio megtette, mitől G. úr Hevesben, csak készül félni. Most is olvasunk O’Connell ellen emelt macska ’stb. hangokat, mellyeket rendithetlen szónoka Izlandnak baromiaknak nevez. — Ezek a’ miveit szigetben. — Miért mondhatja tehát majd minden vármegyével közös hevünkért „A’ szép és szelíd erény csak most újabb napokban kezd törni utat az elhagyott heves megyei nemes ifjú szivekhez.“ Légyen szabad kérdeznem: mi alapon nyugszik ezen állítmány ? hol ’s micsoda esetben ösmérteki G. az egész megyénk szellemi mintlétét; mert egy illy festvényre korántsem elég egyszer Pestről Egerbe rándulni, vagy a’ szomszéd vármegyében néhány hónapot tölteni, már pedig a’ 1. értesítőnek minden megyékbeni tapasztalása ezen szűk körbe van szorítva. Közgyűlésünkön jelen nem volt, de ha lett is volna, ez épen nem alkalmas körülmény a társalkodás módjának kiszemelésére. Honnan— micsoda kútfőből meríti állítását? Valóban, olvasván értekezését, kelle gyanítanom, hogy vagy Csízióból vagy pedig Kabalából számitá ki jellemi vonásunkat, de szerencsére néhány sorral tovább haladván kisült; hogy a tizenhárom éves Biri kisasszonytul hallotta, milly piszkosak a’ hevesiek Pest és Neograd szomszédságában is, hát beljebbi Hevesben Tiszamellett? és ezen remek kis teremtésnek ezüst hangocskája olly szerencsés hatású volt K.. bácsira, hogy az logicájában nem csak megfogamzott, de két évre már gyümölcsöt is termett. De miért olly miveletlen a’ Tisza melléke? hisz itt is határos Pesttel; vagy épen azért mivel Neográddal nem ? — Hiszem ’s tudom hogy Tisza mellett is sok nemes házaknál reményét felülmúló elégedést lelnek, és nem, Isten mentsen, sőt díszére válnék honunknak ha onnan ítélnék, hanem minden előítélet nélkül méltassa megtekintésére; különben hasonló leend tapasztalása Klimius Miklós földalatti utazásához, ki emberek helyett fákat látott, tapasztalásának hitele pedig. de Manx-éval könnyen súlyegyenben fog állani. Azonban minden betyárságunk és durvaságunk mellett is szívből megbocsátunk G, úr vastag fogásiért, kit hasonlónak látunk olly képíróhoz , ki arczképet óhajtván letenni darabos festékével, olly torzképet mázol, mellyel az eredetivel megegyezni maga sem hisz. De nem csak megbocsátunk, sőt ha bennünk a’roszat — mert minden hlyestül menteknek magunkat nem állíthatjuk —jobbítani akarja, vagy mint új Knigge, társalkodásra tanít, úgy egyszersmind nyújtjuk forró hálánkat azon egy alázatos figyelmeztetéssel kisérve, valamint állítása szerint „Az igazság szalad onnan hol goromba vélekedéssel (?) szeplősitik be a’ széket, mellyet elfoglalni kellene— ’s ő — igazság soha nem fog kezet a’ betyársággal és darabossággal“; úgy szinte édes G. ur sem az erény, sem a’ mivelődés sem pedig a’ társalkodás goromba, betyár, durva neveletlen, piszkos ’s több efféle G. ur agyában foganzott nevekkel nem terjeszthető, ezekre csak azt mondjuk: Labris digna lactuca. Szükséges oda más is, ész ’stb. Lesznek kik nem helyeslik felszólamlásomat, hogy Cicerót nem követtem. Ubi múlta intent, paucis non offendor maculis. — Igaz, és ha egész megyére nem terjesztette volna állítását, hanem csak azokra kiknek társalkodása jobbítandó, mert nem áll Virgilius ezen logicája: Crimine ab una disce omnes. — elegendő jutalmazott lettem volna a’ fentebb említett epithetumok eltűréséért az értekezés egyéb soraiból merített szép ösmeretekkel, de ha mindenütt olly felszegő ösmeretet szerez , mint Hevesben , úgy tán jobb volna azt el sem kezdeni. Tanácsot ad továbbá, „ki szereti hazáját annak sebeit szelíden kösse be“, mivel pedig longum iter per praecepta, breve, et efficax per exempla, egyszersmind magisteriumot tesz a’ hevesi sebeken, azokat felette szelíden kötözvén.