Határszél, 1989. április-augusztus (1. évfolyam, 1-16. szám)
1989-04-28 / 1. szám
2. oldal Lapgazda: HATÁR-SZÉL Kft. Igazgató-főszerkesztő: BÜRGET LAJOS Helyettes főszerkesztő: TARNAVÖLGYI GYÖRGY Tervca casetbatd: SZABÓ GYÖRGY Szerkesztőségi titkár: KERTÉSZ SÁNDORNÉ Szerkesztőség: 4400 Nyíregyháza, Vöröshadsereg u. 3. luber-közl ", F ‘ i . _ --Jr,. “[■ “r Kiadja a STÁDIUM lap- és Könyvkiadó Kisszövetkezet Kiadói szerkesztő: KALENDA ZOLTÁN Felelős kiadó: RESZLER GÁBOR paw*,ÍBítzdBínS Felelős vezető: JÁGFIR ZOLTÁN Terjeszti a Magyar Fosta Eltüzelhető hánQetrik posmhivauUbíiD v&fly kézbesítőcél illetve a szerkesztőségben. Előfizetési díjak: egy hónapra «0 Ft, negyedévre gí Ft, »1 évre 440 PL egy év- 1989. április 28. EGY TISZTA LAPPAL INDULUNK hirdettük programunkat. Csak az igazságnak elkötelezetten, csak az olvasónak tartozva számadással. Negyven esztendő után első olyan újságként jelenünk meg a megyében, amely független, melynek hangját és arcát egyetlen politikai párt, csoport, egyesület, hatalmi szerv nem befolyásolja. Cél, hogy a Határ-Szél is hozzájáruljon ahhoz: megszűnjék a második nyilvánosság, hogy a társadalmi, politikai és gazdasági élet hívei ne informális csatornákon jussanak el az emberekhez. Illő távolságot kívánunk tartani a különböző politikai mozgalmak mai és a jövőben még inkább szaporodó csatározásaitól, de kötelességünknek érezzük, hogy a mindenkit foglalkoztató kis és nagy kérdésekről a manipulálatlan igazságot közvetítsük. Napjainkban sokfelé sokféle újság jelenik meg. Egyikhez sem kívánunk hasonlítani. Csak önmagunkra. Mondandónkat elsősorban az itt élőknek szánjuk. A Határ-Szél a szabolcsszatmáriakról és a szabolcs-szatmáriaknak szól, de azzal az igénnyel, hogy sorainkban mindig megfogalmazódjék, itteni életünkről írva is nemzetben gondolkodunk, s európainak valljuk magunkat. Az Európába visszajutás nemzeti erőfeszítéséből ki akarjuk venni részünket, sürgetve elkeletiesített reflexeink mielőbbi száműzését. A Határ-Szél oldalai nyitottak minden becsületes, a már-már kilátástalan társadalmi, gazdasági, politikai, erkölcsi és értékválságon segíteni akaró gondolat előtt. Az igaz mondandó előtt számunkra nincs HATÁR, és kívánjuk, hogy lapunkkal új SZÉL hozzon friss áramlatokat közéletünkbe. De lapunk címe arra is kötelez, hogy határaink túlsó oldalára is tekintsünk, ottani magyar honfitársaink nem könnyű nemzetiségi létéről is tudósításokat adjunk. Sok megbízható információ tájékoztatott bennünket: a Határ-Szélt nagy várakozás előzte meg. Az MSZMP sajtómonopóliumának megtörése Szabolcs-Szatmárban felfokozta az érdeklődést, s ez újra és újra felhívta figyelmünket felelősségünkre. Tisztában vagyunk azzal, hogy miközben a nyilvánosságot mint párhuzamos hatalmat kívánjuk a társadalmi kontroll szolgálatába állítani, magunk is számíthatunk olvasóink kontrolljára. Amikor ma, 1989 április 28-án útjára bocsátjuk első számunkat, melyet a jövő héttől minden pénteken követnek új lapszámaink, hadd fogalmazzam meg a Határ-Szél minden munkatársának olvasóinkhoz szóló kérését: legyenek segítőink, velünk-szerkesztők, velünk-gondolkodók. Szeretnénk, ha minden család hétvégi olvasmányává válhatnánk, mégpedig úgy, hogy otthonukban mint jó barátot, ismerőst fogadnak. E bonyolult, hangos, jelszavaktól és retorikáktól visszhangzó világban az igazság hangjával kívánjuk szolgálni a jóért, igazért és szépért cselekvők szándékait. BÜRGET LAJOS A nyíregyházi helyi hírlapkiadás első nyomait 1867-ben találjuk. Berkey Imre szerkesztő 1867 októberében bejelentette a polgármesternek, hogy Nyír címmel Dobay Sándor laptulajdonossága alatt egy „gazdászati, kereskedelmi és ipari vegyes hetilap” indult meg. Három év múlva „vetélytársa” támadt heti egyszeri megjelenéssel: a Nyíri Közlöny. E lapot Kmethy István szerkesztette. Ő volt az első hivatásos újságíró Nyíregyházán. A helyi sajtó kezdeti próbálkozásainak szakasza a Szabolcs és a Szabolcsi Hírlap című hetilapokkal folytatódott. 1880. április 1-jén újabb sajtótermék lát napvilágot Nyírvidék címmel. Ez a lap 1880-tól 1912-ig hetenként egyszer jelent meg. 1892-ben komoly versenytársa született, ekkor indult a Nyíregyházi Hírlap, amely igényes szerkesztése, színvonalas irodalmi anyaga ellenére sem bizonyult hosszú életűnek, 1896- ban megszűnt. A századforduló környékén aztán újabb hetilapok jelentkeztek. Még 1899-ben lát napvilágot társadalmi és szépirodalmi hetilapként a Szabolcsi Híradó. A század utolsó évében a Szabolcs c. újságot adják az olvasók kezébe. 1910-ben az Igazság című szépirodalmi és társadalmi lap, 1926-ban a Szabolcs Népe című politikai, társadalmi, gazdasági képes hetilap, 1933- ban a Szabolcsi Hétfő, 1936-ban a Nyírség című társadalmi és irodalmi hetilap gazdagítja a választékot. Voltak olyan településeink is, amelyeknek hosszabb-rövidebb időt megért sajtója volt. Kisvárda — 1888-tól — tartja fontosnak különböző sajtóorgánumok megjelenését. Íme a hetilapcímek: Kisvárda és Vidéke (1906- 1912), Kisvárdai Lapok, később Felsőszabolcsi Hírlap (1888- 1919), Kisvárdai Friss Újság (1911-1916), Felsőszabolcs (1920-1938), Kisvárda és Vidéke (1941-1944). Mátészalkán 1890-től adtak ki hetilapokat: Mátészalka (1890), Mátészalka és Vidéke (1895-1912), Mátészalkai Újság (1914), Szatmár és Bereg (1923-1944) címmel. Igen gazdag a nyírbátori hagyaték is. 1909-ben a Nyírbátor és Vidéke, 1911-ben a Nyírbátori Hírlapot adták id. Nagykálló 1899-ben társadalmi hetilapot adott ki Nagykálló és Vidéke címmel, 1911-ben pedig társadalmi és szépirodalmi lapot Haladás címmel. A politikai változások mindig markánsabban jelennek meg a sajtóban, így volt ez a háború befejezése után is. 1944 szeptemberében a Magyar Kommunista Pár lapjaként jelenik meg Kisvárdán a Szabolcsi Szabad Nép. 1946 decemberében kerül az olvasók kezébe a Szatmár- Beregvármegye parasztságának hetilapja, a Szatmári Parasztújság. 1947 júniusában demokratikus hetilapként jelentkezett a Szatmár-Bereg Népe. 1949 márciusában egybeolvad a Nyírségi Magyar Néppel. Végül összefoglalóan megemlíthetjük, hogy a sűrűn egymás után felbukkanó hetilapok közül 34 nem érti el kétéves fennállását. Leghosszabb életűnek bizonyult a Kisvárdai Lapok, később Felsőszabolcsi Hírlap (31 év), Nagykálló és Vidéke (24 év), Szatmár és Bereg (22 év), Felsőszabolcs (18 év), Mátészalka és Vidéke (17 év), Nyírbátor és Vidéke (15 év) és a Szabolcsi Hétfő (15 év) OROSZ SZILÁRD ELŐDEINK