Határszél, 1989. április-augusztus (1. évfolyam, 1-16. szám)

1989-04-28 / 1. szám

2. oldal Lapgazda: HATÁR-SZÉL Kft. Igazgató-főszerkesztő: BÜRGET LAJOS Helyettes főszerkesztő: TARNAVÖLGYI GYÖRGY Tervca casetb­atd: SZABÓ GYÖRGY Szerkesztőségi titkár: KERTÉSZ SÁNDORNÉ Szerkesztőség: 4400 Nyíregyháza, Vöröshadsereg u. 3. lub­er-köz­l ", F ‘ i . _ --Jr,. “[■ “r Kiadja a STÁDIUM lap- és Könyv­kiadó Kisszövetkezet­­ Kiadói szerkesztő: KALENDA ZOLTÁN Felelős kiadó: RESZLER GÁBOR paw*,ÍBítzdBínS Felelős vezető: JÁGFIR ZOLTÁN Terjeszti a Magyar Fosta Eltüzelhető hánQetrik posmhiva­­uUbíiD v&fly kézbesítőcél illetve a­ szerkesztőségben. Előfizetési dí­jak: egy hónapra «0 Ft, negyedév­re gí Ft, »1 évre 440 PL egy év- 1989. április 28. EGY TISZTA LAPPAL INDULUNK hirdettük programunkat. Csak az igazságnak elkötelezetten, csak az olvasónak tartozva számadással. Negyven esztendő után első olyan újságként jelenünk meg a megyében, amely független, melynek hangját és arcát egyetlen politikai párt, cso­port, egyesület, hatalmi szerv nem befolyásolja. Cél, hogy a Határ-Szél is hozzájáruljon ahhoz: megszűnjék a második nyilvánosság, hogy a tár­sadalmi, politikai és gazdasági élet hívei ne informális csatornákon jus­sanak el az emberekhez. Illő távol­ságot kívánunk tartani a különböző politikai mozgalmak mai és a jövő­ben még inkább szaporodó csatáro­zásaitól, de kötelességünknek érez­zük, hogy a mindenkit foglalkoztató kis és nagy kérdésekről a manipulá­­latlan igazságot közvetítsük. Napjainkban sokfelé sokféle újság jelenik meg. Egyikhez sem kívánunk hasonlítani. Csak önmagunkra. Mon­dandónkat elsősorban az itt élőknek szánjuk. A Határ-Szél a szabolcs­­szatmáriakról és a szabolcs-szatmá­­riaknak szól, de azzal az igénnyel, hogy sorainkban mindig megfogal­mazódjék, itteni életünkről írva is nemzetben gondolkodunk, s euró­painak valljuk magunkat. Az Euró­pába visszajutás nemzeti erőfeszíté­séből ki akarjuk venni részünket, sürgetve elkeletiesített reflexeink mi­előbbi száműzését. A Határ-Szél oldalai nyitottak min­den becsületes, a már-már kilátás­talan társadalmi, gazdasági, politikai, erkölcsi és értékválságon segíteni akaró gondolat előtt. Az igaz mon­dandó előtt számunkra nincs HA­TÁR, és kívánjuk, hogy lapunkkal új SZÉL hozzon friss áramlatokat köz­életünkbe. De lapunk címe arra is kötelez, hogy határaink túlsó olda­lára is tekintsünk, ottani magyar honfitársaink nem könnyű nemzeti­ségi létéről is tudósításokat adjunk. Sok megbízható információ tájé­koztatott bennünket: a Határ-Szélt nagy várakozás előzte meg. Az MSZMP saj­tómonopóliumának meg­törése Szabolcs-Szatmárban felfo­kozta az érdeklődést, s ez újra és újra felhívta figyelmünket felelős­ségünkre. Tisztában vagyunk azzal, hogy miközben a nyilvánosságot mint párhuzamos hatalmat kívánjuk a társadalmi kontroll szolgálatába ál­lítani, magunk is számíthatunk olva­sóink kontrolljára. Amikor ma, 1989­ április 28-án út­jára bocsátjuk első számunkat, me­lyet a jövő héttől minden pén­teken követnek új lapszámaink, hadd fo­galmazzam meg a Határ-Szél min­den munkatársának olvasóinkhoz szóló kérését: legyenek segítőink, ve­­lünk-szerkesztők, velünk-gondol­­kodók. Szeretnénk, ha minden csa­lád hétvégi olvasmányává válhat­nánk, mégpedig úgy, hogy otthonuk­ban mint jó barátot, ismerőst fogad­nak. E bonyolult, hangos, jelszavak­tól és retorikáktól visszhangzó világ­ban az igazság hangjával kívánjuk szolgálni a jóért, igazért és szépért cselekvők szándékait. BÜRGET LAJOS A nyíregyházi helyi hírlapkia­dás első nyomait 1867-ben ta­láljuk. Berkey Imre szerkesztő 1867 októberében bejelentette a polgármesternek, hogy Nyír címmel Dobay Sándor laptulaj­­donossága alatt egy „gazdászati, kereskedelmi és ipari vegyes he­tilap” indult meg. Három év múlva „vetélytársa” támadt heti egyszeri megjelenéssel: a Nyíri Közlöny. E lapot Kmethy István szerkesztette. Ő volt az első hi­vatásos újságíró Nyíregyházán. A helyi sajtó kezdeti próbálkozá­sainak szakasza a Szabolcs és a Szabolcsi Hírlap című hetila­pokkal folyta­tódott. 1880. április 1-jén újabb saj­tótermék lát napvilágot Nyírvi­dék címmel. Ez a lap 1880-tól 1912-ig hetenként egyszer je­lent meg. 1892-ben komoly ver­­senytársa született, ekkor indult a Nyíregyházi Hírlap, amely igé­nyes szerkesztése, színvonalas irodalmi anyaga ellenére sem bi­zonyult hosszú életűnek, 1896- ban megszűnt. A századforduló környékén aztán újabb hetilapok jelentkez­tek. Még 1899-ben lát napvilá­got társadalmi és szépirodalmi hetilapként a Szabolcsi Híradó. A század utolsó évében a Sza­bolcs c. újságot adják az olva­sók kezébe. 1910-ben az Igaz­ság című szépirodalmi és társa­dalmi lap, 1926-ban a Szabolcs Népe című politikai, társadalmi, gazdasági képes hetilap, 1933- ban a Szabolcsi Hétfő, 1936-ban a Nyírség című társadalmi és iro­dalmi hetilap gazdagítja a válasz­tékot. Voltak olyan településeink is, amelyeknek hosszabb-rövidebb időt megért sajtója volt. Kisvár­­da — 1888-tól — tartja fontos­nak különböző sajtóorgánumok megjelenését. Íme a hetilapcí­mek: Kisvárda és Vidéke (1906- 1912), Kisvárdai Lapok, később Felsőszabolcsi Hírlap (1888- 1919), Kisvárdai Friss Újság (1911-1916), Felsőszabolcs (1920-1938), Kisvárda és Vidé­ke (1941-1944). Mátészalkán 1890-től adtak ki hetilapokat: Mátészalka (1890), Mátészalka és Vidéke (1895-1912), Máté­szalkai Újság (1914), Szatmár és Bereg (1923-1944) címmel. Igen gazdag a nyírbátori hagya­ték is. 1909-ben a Nyírbátor és Vidéke, 1911-ben a Nyírbátori Hírlapot adták id. Nagykálló 1899-ben társadalmi hetilapot adott ki Nagykálló és Vidéke címmel, 1911-ben pedig társa­dalmi és szépirodalmi lapot Ha­ladás címmel. A politikai változások mindig markánsabban jelennek meg a sajtóban, így volt ez a háború befejezése után is. 1944 szep­temberében a Magyar Kommu­nista Pár lapjaként jelenik meg Kisvárdán a Szabolcsi Szabad Nép. 1946 decemberében kerül az olvasók kezébe a Szatmár- Beregvármegye parasztságának hetilapja, a Szatmári Parasztúj­ság. 1947 júniusában demokra­tikus hetilapként jelentkezett a Szatmár-Bereg Népe. 1949 már­ciusában egybeolvad a Nyírségi Magyar Néppel. Végül összefoglalóan megem­líthetjük, hogy a sűrűn egymás után felbukkanó hetilapok kö­zül 34 nem érti el kétéves fenn­állását. Leghosszabb életűnek bizonyult a Kisvárdai Lapok, ké­sőbb Felsőszabolcsi Hírlap (31 év), Nagykálló és Vidéke (24 év), Szatmár és Bereg (22 év), Fel­sőszabolcs (18 év), Mátészalka és Vidéke (17 év), Nyírbátor és Vidéke (15 év) és a Szabolcsi Hétfő (15 év) OROSZ SZILÁRD ELŐDEINK

Next