Határőr, 1977 (32. évfolyam, 26-50. szám)
1977-07-08 / 27. szám
el 1945-ben a Lenin-mauzóleum előtt elvonult a szovjet hadsereg valamennyi frontjának képviselője. A díszszemlét a fasiszta Németország felett aratott nagy győzelem tiszteletére tartották, és méltán nevezték el győzelmi díszszemlének. A díszelgést Zsukov marsall fogadta, és Rokoszovszkij marsall vezényelte. „Semmihez nem hasonlítható az a pillanat - írta Zsukov Emlékezések és gondolatok című művében —, amikor kétszáz vöröskatona, háborús veterán dobpergés közepette a Lenin-mauzóleum talpához vetette a német fasiszta hadsereg kétszáz zászlaját.”. Varga Jenő 1879-ben született Nagy- 0r.tétényben, és 1964. október 7-én halt meg Moszkvában. Pékmunkásként kezdett tanulni, és elvégezte az egyetemet. Az első világháború végéig szociáldemokrata volt, 1919-től kezdve a baloldal egyik vezetője. A Tanácsköztársaság kikiáltása után pénzügyi népbiztos, majd a szociális termelés népbiztosa és a Népgazdasági Tanács elnöke lett. A proletárdiktatúra megdöntése után Bécsbe, majd a Szovjetunióba emigrált. Tevékenységére, írásaira, előadásaira Lenin is felfigyelt. Intenzíven bekapcsolódott a Kommunista Internacionálé munkájába. 1927-ben a moszkvai Világgazdasági és Világpolitikai Intézet vezetője lett, egészen 1947-ig. A világháború után elemezte a népi demokráciák fejlődésének sajátosságait, és számos tanulmányt írt a modern kapitalizmus jelenségeiről. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja, a Magyar Tudományos Akadémiának tiszteletbeli tagja volt. Egy 1946-os esemény kapcsán fontos szerepet játszott hazánk gazdasági életében. Melyik volt az? A Gazdasági Főtanács létrehozása (1946. január 9.) A stabilizáció (1946. augusztus 1.) gazdasági előkészítése x Három nagyüzem állami kezelésbe vétele (1946. november 22.) 2 Mikor volt ez a díszszemle? 1945.május 9-én1 1945.június 22-én, 1945.június 24-én2 21915 nap történelem 10. forduló A szovjet hadsereg nagyszerű eredményeinek forrásai között igen jelentős szerepe van a szocialista gazdaságnak. A háború során az ipari termelés növekedését lehetővé tették a nagyarányú beruházások: 1942 és 1944 között például 79 milliárd rubelt ruháztak be az iparba. 1943-hoz viszonyítva 1944-ben a nyersvasgyártás 31, az acélgyártás 29, a vasúti forgalom 22 százalékkal növekedett. 1944-ben a kolhozparasztság 16 millió hektárral növelte a vetésterületet. A szovjet nép arra törekedett, hogy a felszabadult területeken felszámolja a megszállás következményeit, helyreállítsa a gazdaságot és a normális életet. 1944-ig ismét üzembe helyeztek 1047 bányát, újjáépítettek 13 nagyolvasztót, számos erőművet és 34 ezer kilométer hosszú vasúti pályát. A szilárd hátország és a katonapolitikai helyzet lehetővé tette a szovjet fegyveres erőknek, hogy 1944-ben nagyszabású hadműveleteket hajtsanak végre. Ezek között megemlítjük a leningrádi és a novgorodi támadást, Ukrajna jelentős részének felszabadítását, a Krím megtisztítását a fasiszta erőktől. 1944. augusztus 20-án indult a 2. és a 3. Ukrán Front együttes támadása Iasi és Kisinyov térségében. Ebből a lendületes támadásból olyan stratégiai eredmények születtek, mint Románia és Bulgária felszabadítása és szembefordulása a fasiszta Németországgal. 1944 szeptemberében Magyarország, 1944 októberében Jugoszlávia területére léptek a szovjet csapatok, Iasi és Kisinyov térségében érték el először a szovjet csapatok a Szovjetunió háború előtti határát. A gálád támadást követő hányadik napon történt ez? Az 1000. napon 1 Az 1009. napon 1 Az 1018. napon 2 Több mint egymillió szovjet katona és tiszt harcolt 195 napon és éjszakán át - 1944. szeptember 23-a és 1945. április 4-e között - magyar földön. Közülük 140 ezren estek el a kegyetlen ellenséggel vívott harcban. A Magyarország területén vívott küzdelem során a szovjet csapatok 56 ellenséges hadosztályt és 3 dandárt zúztak szét, 14 hadosztályt és 6 dandárt teljesen megsemmisítettek. A szovjet hadsereg 120 alakulata - melyek érdemeket szereztek a legnagyobb magyar városok felszabadításában — kapta a Budapesti, a Miskolci, a Debreceni és a Szegedi jelzőt. A magyar kormány április 4-ét nemzeti ünneppé nyilvánította s a felszabadulásnak rövid idő múltán emlékművet állított. A világhírű alkotást Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette, és a Gellérthegyen áll. A pálmaágat tartó nőalakot a művész Turánszkyné Gaál Erzsébetről mintázta, a zászlótartó géppisztolyos figurát pedig egy szovjet katonáról. Gyenes István A szabadság katonája címmel verset is írt róla. Hogy hívják ezt a katonát? Vaszilij Golovcov 1 Vaszilij Grigorjev x Vaszilij Mihajlov 2 С 1945. január 20-án Moszkvában aláírták a szovjet-magyar fegyverszüneti egyezményt (képünkön). 1945. augusztus 27-én ugyancsak Moszkvában létrejött az első kereskedelmi szerződés a Szovjetunió és Magyarország között. Ezután jelezte a szovjet kormány, hogy kész hazánkkal felvenni a diplomáciai kapcsolatokat. Ekkor követcserére került sor, mellyel megszűnt Magyarország politikai elszigeteltsége. Mikor állt helyre a diplomáciai kapcsolat a Szovjetunió és hazánk között? 1945. szeptember 23-án 1945. szeptember 24-én , 1945. szeptember 25-én 2 12-én - 7 hónappal megelőzve az amerikaiakat — felrobbant az első szovjet kísérleti hidrogénbomba. Az első atomreaktor elkészítőjéről intézetet neveztek el a Szovjetunióban, s nevét az egyik a 104-es rendszámú transzurán elem is őrzi. Ki ő? Szovjet tudósok egész gárdája dolgozott az atomenergia felszabadításának megvalósításáért. 1943 júliusában Moszkvában elkezdték építeni az atomenergiai intézetet, de mielőtt az atombombát elkészítették volna, a háború véget ért. A szovjet tudósok ezután atomreaktor építésére koncentrálták erejüket, minek eredményeként 1946. december 24-én „begyújtották" az első szovjet atomreaktort. Röviddel ezután elkészült az első ipari reaktor terve is, majd 1953. augusztus Fljorov, Kurcsatov, Zeldovics( 1977 ^4