Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1819. 2. félév (1-52. szám)
1819-09-18 / 23. szám
pon iávelők gyakoroltatták , úgymint az Istentől vett jótéteményekért való haladást. A' háladó nagy Misének vége lévén ismét az egész Ifjúság egybe gyűítt a' tágas palotába, a’ hova mind a városból, mind távolabbról való Úri Vendégek is öszve gyülekeztek. E’díszes gyülekezet előtt meg mutatták a’ Tiszt. Tanítók, hogy a’gondviselésük alá bízatott Ifjak körül foganatosan fáradoztak. Ugyan is egy felemeltebb helyre fellépett Nagy - Baráti Huszár Ferencz hatodik Iskolabeli Tanuló, és nagy emlékezetű néhai Gróf Festetits Györgynek, mint a’Keszthelyi Georgikon foundátorának, a’ Tudományok igaz barátjának, és a’ tanuló Ifjúság nagy lelkű gyámolítójának tiszteletére a' Tatai hatodik Iskola által készíttetett derék Ódát jelesen elmondotta. Azután felállott Urbansovics Aloizius, ötödik Iskolabeli Tanuló , és bölts Salamonnak ezen szavairól: In omnibus viis tuis cogita Deum, et ipse diriget gressus tuos, ékes deák Oratiot mondott az Ifjúsághoz , miként töltse haszonnal a’ szünetnapokat. Következtek más ketten , kik közül mindegyik deák Elégiát mondott, és ugyan Meszlényi Meszlény Lajos, a’ ki azokat magasztalta, kik vagy közönséges iskolákat állítanak, vagy azokban az Ifjúságot szorgalmatosan tanítják. Rákosi Boros Károly a’ Tanúló Ifjak’ nevekben közönségesen a’Tiszt. Tanítóknak hálákat adott menettőrt való fáradozásaikért.. Végre mintegy váratlanul ismét fel lépett Mész* lényi Lajos, és szívreható buzgó* sággal magyar nyelven e’képpen szóllott: „Nektek szent Atyák nem szűkséges sima márvány emlék oszlopot emelni, tekintsetek ezen gyenge bimbókra, gyümöltsök jövendőben, ’s így örökössen Erköltstök emléke. — Boldog, hogy énis a’ Ti hív magyar kebletekben, ’s áldott szárnyaitok édes árnyékában, hét elfelejthetetlen esztendők, mint annyi pillantatok alatt. Ifjúságom gyenge lépéseit a’ nevelkedés gerentsés útján folytathattam. Érzi rengedett szívem munkálkodástokát, érzi súlyos fáradozástokat,— nints is ereje — nints bősége nyelvemnek annak érzeménnyit elöl adni; — mély jelekkel be vannak keblembe vésve oktatásuk; ’s atyai intéseitek útmutatók fognak maradni jövendő igyekezeteimben.— Vegyétek ezzel Sz. Atyák tőlem e* mái bús elválás napján melyem fohászkodásival tölt hív köszönetemet.— Oily jeles Férfiakra, kik a’ leg nemesebb erköltsel felruházva tündököltek , ez örökké valóság zamatos áldásit üritteni fogja bizonyossan. Vegyétek Ti is kedves Tanuló -társaim végső bútsúmat, —indúljunk czélunk bizonyos elérésére vezető további útunkra, melly-