Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1820. 1. félév (1-52. szám)
1820-01-15 / 5. szám
remthető riskájáról, akár kinek illendő feleleteket adni, de azt kikéri magának , hogy a Levelek hozzá szabad postán küldessenek , mert tsak azon Levelekre fog felelni, mellyek neki posta költségeket nem okoznak. Januárius 8-án tartatott a’ 10- dik Tanátskozás a’ Német Szövetségbeli Követek által, melly ülésben B. Globig is jelen volt, mint Gróf Einsiedel helyett küldetett második Saxoniai Követ, OLASZORSZÁG. Rómából December 16-ben jelentik , hogy Ő Felsége az Orosz Tsászár nemtsak megajánlotta , hogy Német és Olasz Jesuitákat küld Spanyol Országnak , hanem , midőn utolszor Riga városán keresztül ment vala, a’ Jesuitákat, kik ott laknak, magához hivatta, és velek igen barátságossan beszélt; azonkívül, mivel egyik Jesuíta, valamelly hasznos intézetet kezdett, a’ jó czélra 1000 Rubelt ajándékozni méltóztatott. Emlékezetet érdemel itten , hogy ezelőtt egynéhány esztendőkkel ugyan ezen Tsászár a’ Jesuitákat Sz. Pétervárából hirtelen kiűzettette, ’s oda mai napig sem térhettek viszsza , hanem a’ tanittás, és Catholica Isteni szolgálat más Szerzetesekre , ’s Papokra vagyon bízva. Steeven Ur, vallására nézve Quacker. December elején Ő Szentségéhez , a’ Pápához bevezettetett. Mivel pedig kalapossan Ő Szentsége előtt meg nem jelenhetett , az pedig az ő vallásbeli princípiumai ellen volna, hogy a’ Kalapját levegye, azt nyilatkoztatta ki, hogy ő nem ellenzi, ha más valaki a’ Pápának külsős szobájában az ő kalapját leveszi. Ez tsakugyan megtörtént , és Capaccini Ur a’ Status Titoknokságból való Tiszt magára vállalta azt a’ fáradságot, hogy Steeven Urnak kalapját az ő fejéről le emelje. Bonaparte Lucián Cirneide nevű, Vitézi újj Költeményével tellyessen elkészült. Ennek nevét Cirnostól vette, aki Korsikában első állított polgári társaságot. Ezen költemény 10 —12 énekre oszlik , mellyek két kötetet tesznek nyomtatásban , ezen együgyű nevezet alatt: La Cirneide. A’ Tiberis vizének kinalászása eránt Naro Ur nemtsak projectumot tsinált, hanem olly machinát is tanátslott, melly által a’ folyónak ágyát fel lehessen túrni, és a’mit azon helyen találnának, kihuzattatni. A’múlt nyár ezen próbákra fordittatott, de a' machina semmi haszonvehető tárgyat, fel nem hozott, annyival is inkább , mivel azt, a’ mit nappal feltúrt, éjjel a’ viz ismét homokkal behordta. Azonkivül tehát, hogy a’ históriákból megmutathatják , hogy ottan efféle vizbe merült, drágaságok nintsenek , a’hol azok Róma virágzása alatt állottak, sőtt bizonyos.