Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1820. 1. félév (1-52. szám)

1820-01-15 / 5. szám

remthető riskájáról, akár kinek il­lendő feleleteket adni, de azt ki­kéri magának , hogy a Levelek hoz­zá szabad postán küldessenek , mert tsak azon Levelekre fog felelni, mellyek neki posta költségeket nem okoznak. Januárius 8-án tartatott a’ 10- dik Tanátskozás a’ Német Szövet­ségbeli Követek által, melly ülés­ben B. Globig is jelen volt, mint Gróf Einsiedel helyett küldetett második Saxoniai Követ, OLASZ­ORSZÁG. Rómából December 16-ben jelentik , hogy Ő Felsége az Orosz Tsászár nemtsak megajánlotta , hogy Német és Olasz Jesuitákat küld Spanyol Országnak , hanem , midőn utolszor Riga városán ke­resztül ment vala, a’ Jesuitákat, kik ott laknak, magához hivatta, és velek igen barátságossan beszélt; azonkívül, mivel egyik Jesuíta, valamelly hasznos intézetet kezdett, a’ jó czélra 1000 Rubelt ajándé­kozni méltóztatott. Emlékezetet ér­demel itten , hogy ezelőtt egyné­hány esztendőkkel ugyan ezen Tsá­szár a’ Jesuitákat Sz. Pétervárából hirtelen kiűzettette, ’s oda mai na­pig sem térhettek viszsza , hanem a’ tanittás, és Catholica Isteni szol­gálat más Szerzetesekre , ’s Papok­ra vagyon bízva. Steeven Ur, vallására nézve Quacker. December elején Ő Szent­ségéhez , a’ Pápához bevezettetett. Mivel pedig kalapossan Ő Szent­sége előtt meg nem jelenhetett , az pedig az ő vallásbeli princípi­umai ellen volna, hogy a’ Kalap­ját levegye, azt nyilatkoztatta ki, hogy ő nem ellenzi, ha más valaki a’ Pápának külsős­ szobájában az ő kalapját leveszi. Ez tsakugyan meg­történt , és Capaccini Ur a’ Status Titoknokságból való Tiszt magá­ra vállalta azt a’ fáradságot, hogy Steeven Urnak kalapját az ő fejéről le emelje. Bonaparte Lucián Cirneide nevű, Vitézi újj Költeményével tellyes­­sen elkészült. Ennek nevét Cirnos­­tól vette, a­ki Korsikában első állí­tott polgári társaságot. Ezen köl­temény 10 —12 énekre oszlik , mel­lyek két kötetet tesznek nyomta­tásban , ezen együgyű nevezet alatt: La Cirneide. A’ Tiberis vizének kin­alászá­­sa eránt Naro Ur nemtsak pro­­jectumot tsinált, hanem olly ma­­chinát is tanátslott, melly által a’ folyónak ágyát fel lehessen túrni, és a’mit azon helyen találnának, kihuzattatni. A’múlt nyár ezen pró­bákra fordittatott, de a' machina semmi haszonvehető tárgyat, fel nem hozott, annyival is inkább , mi­vel azt, a’ mit nappal feltúrt, éjjel a’ viz ismét homokkal behord­­ta. Azonkivül tehát, hogy a’ histó­riákból megmutathatják , hogy ot­tan efféle vizbe merült, drágaságok nintsenek , a’hol azok Róma virág­zása alatt állottak, sőtt bizonyos.

Next