Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 1. félév (1-52. szám)
1835-05-27 / 43. szám
( 340 ) a’ Moniteur, hogy ez nap a pairek nyilvános ülést nem fognak tartani. A’ Máj. Zeliki ülésben sokkal nagyobb és zavarosabb volt a’ rendetlenség, mint az első tudósítások írák. Brauné beszédét ’s a’ főügyvéd millisitioriumát egy hasábban egymás mellett közlék a’ párisi hírlapok , annak jeléül, hogy azok egyszerre legzajosabb zűrzavar közt olvastattak. Beaune ellenmondása illy értelmű : „Mi alólírtak, Lyon, Paris, St. Etienne, Arbois, Luneville, Marseille, Epinal és Grenoble csaknem minden vádlottal, a’ két első ülésbeli terhes esetek után kötelességünknek tartjuk a’ pairtörvényszék ekbe e’nyilatkoztatást terjeszteni. A’ törvényszék, határozata által megsértő a’ szabad védelmezés jogát. Mint legfőbb törvényszék , hallatlan hatalommal fegyverkezve, ellenőrség nélkül ítélve, törvény nélkül törvénykezve, a’legszentebb biztosítványtól fosztja meg a’ vádlottakat, kik az ő politikai ellenségei, kiket 14 hónapig tartott tömlöczökben, ’s életüket és becsületüket sorompói előtt védelmezni kénszerít. Tegnap még tovább ment a’ törvényszék ’s a’ büntető törvényszékek szokásainak ellenére, hol a’ szó csak a’ törvénykezés vége után tiltatik meg, nem akara egy vádlottat meghallgatni, ki a’többiek nevében szólott, ’s Cavaignac ellen ítéletet hirdete ki — hallatlan eset—a’ nélkül hogy neki, vagy más valakinek megengedte volna az ő védelmére egy szót szólani. Végre az elősülő úr ismét felolvastatni akará a’ vádlevelet, midőn még a’ vádlottak ugyanazonsága sem bizonyítatott be, ’s egy védlő sem volt jelen. Mindezen tettek törvényszéki erőszakoskodások, ’s természetes előpostái az igazgatási erőszakodásoknak, mellyekre a’ pairtörvényszék utoljára vetemedni akar. E’ helyezetben kinyilatkoztatják az alólírt vádlottak, hogy miután a’ védelmezés eltíltatott, az igazságnak még árnyéka is elenyészik, hogy a’ pairtörvényszék tettei az ő szemükben csak erőszak rendszabásai, mellyek bayonnetektől vesznek erőt. Ennek következésében, jelenlétük által többé nem vesznek részt a’ vitatásban, hol a’ szó a’ védlőknek szintúgy mint a’ vádlottaknak megtiltatik, ’s azon megyőződésből, hogy szabad férfiak egyedül a’ rendíthetetlen állhatatosságban találnak segédeszközt, kinyilatkoztatják, hogy ők a’ pairtörvényszék előtt többé nem jelennek meg, éppen ha erőszakkal kénszerítetnének, és hogy személyesen a’ törvényszékre hárítják a’ feleletet mind azért, a’ mi ezen elhatározásból következhetik.“ (A’ vádlottak mindnyájan felkiáltának: igenis, mi ezt nyilatkoztatjuk!) Ugyan ekkor Martin du Nord úr e’ requisitoriumot olvasá: ,,A’király főügyvéde a’ pairtörvényszéknél. Figyelmezvén a’ Másodiki határozatra, melly rendeli, hogy a’ törvénykezés szabad folyamatának biztosítására szükséges rendszabások vétessenek elő azon esetben, ha a’ vádlottak új rendetlenségeket követnek el (lárma a’ vádlottak padjain, melly a’ requisitorium végéig mindég növekszik) ; tekintetbe vévén, hogy több vádlottak, ezen intésre semmit se hajtva, erőszakos nyilatkoztatások ’s zűrzavar által, melly köztök előre készült rendszer következésének látszik, igyekeznek a’ per rendszabályos folyamatát lehetetlenné tenni, ’s innen világos, hogy a’ törvénykezést ezen vádlottak jelenlétében folytatni lehetlen; tekintetbe vévén, hogy ha a’ vádlottaktól függhetne a’ peres ügy folyamatát bármelly eszköz által meggátolni, úgy az ő kezükre kerülne a’ statushatalom, az igazság- szolgáltatást anarchia váltaná fel, ’s ezen törvény elleni lázadásnak elszenvedése igazságtalanság volna a’ társaság és azon vádlottak eránt, kik jnsokkal élnek, ’s bírói ítéletet kívánnak (a’ vádlottak közbe kiáltanak: mi ellenmondunk mindnyájan!); tekintetbe vévén, hogy a’törvényszéket illeti illy botránkozás megújítását meggátolni és a’ társaságot ’s békés vádlottakat az igazságszolgáltatás felől biztosítni, azon javaslatot teszi, méltóztatnék a’ törvényszék, a’ vitatkozás vezérlésére szükséges hatalom kiterjesztése iránt teendő határozatban meghatalmazni az elölülő lírát arra, hogy minden vádlottat, ki a’ rendet zavarja, visszavitethessen a’ fogházba, a’ törvényszéki írnok pedig a’ vitatást pontosan feljegyezze ’s ülés végén a’ kitaszított vádlottal közölje, hogy így az ügynek összefüggése folyvást fentartathassék a’ kihallgatáson jelenlévő vádlottakra szintúgy mint azokra nézve, kik erőszakoskodásuk miatt kizárattak.“ Ez alatt a’ vádlottak leírhatatlan forrásba jöttek. Tüzesen lármáztak egymás közt, hallatlanná tevék a’ két olvasót, ’s heves indulatoskodásba merültek. Egy Caussidieres nevű vádlott megragadd a’ városi őrt, ki őt le akará ültetni, ’s dörgő hangon mondd: „bocsásd a’kezemet, vagy magadra vigyáz ez az én emberem!“ ezzel felemelé az őrt, ’s megmutatá nagy erején bámuló társainak. „Ez