Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 1. félév (1-52. szám)

1835-05-27 / 43. szám

( 340 ) a’ Moniteur, hogy ez nap a pairek nyilvános ülést nem fognak tartani. A’ Máj. Zeliki ülésben sokkal nagyobb és zavarosabb volt a’ rendetlenség, mint az első tu­dósítások írák. Brauné beszédét ’s a’ főügyvéd millisitioriumát egy hasábban egymás mellett köz­lék a’ párisi hírlapok , annak jeléül, hogy azok egyszerre legzajosabb zűrzavar közt olvastattak. Beaune ellenmondása illy értelmű : „Mi alólírtak, Lyon, Paris, St. Etienne, Arbois, Luneville, Marseille, Epinal és Grenoble csaknem minden vádlottal, a’ két első ülésbeli terhes esetek után kötelességünknek tartjuk a’ pairtörvényszék ek­be e’nyilatkoztatást terjeszteni. A’ törvényszék, ha­tározata által megsértő a’ szabad védelmezés jogát. Mint legfőbb törvényszék , hallatlan hatalommal fegyverkezve, ellenőrség nélkül ítélve, törvény nélkül törvénykezve, a’legszentebb biztosítvány­­tól fosztja­ meg a’ vádlottakat, kik az ő politikai ellenségei, kiket 14 hónapig tartott tömlöczökben, ’s életüket és becsületüket sorompói előtt védel­mezni kénszerít. Tegnap még tovább ment a’ törvényszék ’s a’ büntető törvényszékek szoká­sainak ellenére, hol a’ szó csak a’ törvénykezés vége után tiltatik­ meg, nem akara egy vádlottat meghallgatni, ki a’többiek nevében szólott, ’s Ca­­vaignac ellen ítéletet hirdete­ ki — hallatlan eset—a’ nélkül hogy neki, vagy más valakinek megengedte volna az ő védelmére egy szót szólani. Végre az elős­ülő úr ismét felolvastatni akará a’ vádlevelet, midőn még a’ vádlottak ugyanazonsága sem bizonyíta­­tott­ be, ’s egy védlő sem volt jelen. Mindezen tet­tek törvényszéki erőszakoskodások, ’s természe­tes előpostái az igazgatási erőszakodásoknak, mel­­lyekre a’ pairtörv­ényszék utoljára vetemedni a­­kar. E’ helyezetben kiny­ilatkoztatják az alólírt vád­lottak, hogy miután a’ védelmezés eltíltatott, az igazságnak még árnyéka is elenyészik, hogy a’ pairtörvényszék tettei az ő szemükben csak erőszak rendszabásai, mellyek bayonnetektől vesznek erőt. Ennek következésében, jelenlétük által többé nem vesznek részt a’ vitatásban, hol a’ szó a’ védlőknek szintúgy mint a’ vádlottaknak megtil­­tatik, ’s azon megyőződésből, hogy szabad fér­fiak egyedül a’ rendíthetetlen állhatatosságban találnak segédeszközt, kinyilatkoztatják, hogy ők a’ pairtörvényszék előtt többé nem jelennek­ meg, éppen ha erőszakkal kénszerítetnének, és hogy sze­mélyesen a’ törvényszékre hárítják a’ feleletet mind azért, a’ mi ezen elhatározásból következhetik.“ (A’ vádlottak mindnyájan felkiáltának: igenis, mi ezt nyilatkoztatjuk!) Ugyan ekkor Martin du Nord úr e’ requisitoriumot olvasá: ,,A’király főügyvéde a’ pairtörvényszéknél. Figyelmezvén a’ Más­­odiki határozatra, melly rendeli, hogy a’ törvénykezés szabad folyamatának biztosítá­sára szükséges rendszabások vétessenek­ elő azon esetben, ha a’ vádlottak új rendetlenségeket kö­­vetnek­ el (lárma a’ vádlottak padjain, melly a’ requisitorium végéig mindég növekszik) ; tekin­tetbe vévén, hogy több vádlottak, ezen intésre semmit se hajtva, erőszakos nyilatkoztatások ’s zűrzavar által, melly köztök előre készült rend­szer következésének látszik, igyekeznek a’ per rendszabályos folyamatát lehetetlenné tenni, ’s in­nen világos, hogy a’ törvénykezést ezen vádlottak jelenlétében folytatni lehetlen; tekintetbe vévén,­­ hogy ha a’ vádlottaktól függhetne a’ peres ügy­­ folyamatát bármelly eszköz által meggátolni, úgy az ő kezükre kerülne a’ statushatalom, az igazság-­­ szolgáltatást anarchia váltaná­ fel, ’s ezen törvény­­ elleni lázadásnak elszenvedése igazságtalanság vol­na a’ társaság és azon vádlottak eránt, kik jn­­sokkal élnek, ’s bírói ítéletet kívánnak (a’ vád­lottak közbe kiáltanak: mi ellenmondunk mind­nyájan!); tekintetbe vévén, hogy a’törvényszé­ket illeti illy botránkozás megújítását meggátolni és a’ társaságot ’s békés vádlottakat az igazság­szolgáltatás felől biztosítni, azon javaslatot teszi, méltóztatnék a’ törvényszék, a’ vitatkozás ve­zérlésére szükséges hatalom kiterjesztése iránt teendő határozatban meghatalmazni az elölülő lí­rát arra, hogy minden vádlottat, ki a’ rendet zavarja, visszavitethessen a’ fogházba, a’ tör­vényszéki írnok pedig a’ vitatást pontosan fel­jegyezze ’s ülés végén a’ kitaszított vádlottal kö­zölje, hogy így az ügynek összefüggése folyvást fentartathassék a’ kihallgatáson jelenlévő vádlot­takra szintúgy mint azokra nézve, kik erősza­koskodásuk miatt kizárattak.“ Ez alatt a’ vád­lottak leírhatatlan forrásba jöttek. Tüzesen lár­máztak egymás közt, hallatlanná tevék a’ két olvasót, ’s heves indulatoskodásba merültek. Egy Caussidieres nevű vádlott megragadd a’ városi őrt, ki őt le akará ültetni, ’s dörgő hangon mon­dd: „bocsásd a’kezemet, vagy magadra vigyáz­ ez az én emberem!“ ezzel felemelé az őrt, ’s megmutatá nagy erején bámuló társainak. „Ez

Next