Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 1. félév (1-52. szám)
1835-06-03 / 45. szám
lete előtt egy csoport protestáns tanulóságalia, nevetve „semmi papismust!*4 kiadása; a nép fenyegetőzött; mind két részről kövek repültek ; hanem a’ tanulóság az egyetem udvarába vonult, ’s a’ decan bezáratta a’ kaput. A városon kívül három diadalmi kapu volt felállítva, ’s köztök leginkább kitűnt a’ Cloncurry lord Maritimo nevű jószágában lévő, mellyen illy felírású zászlók lobogónak: „Szabad nép.“ „Nevelés az ifjúságnak, munka a’ férfinak, Védelem az agg kornak.“ „Sajtószabadság.“ „Igazságosság minden hitvallás eránt.“ Így még egy izlandi vice-királyban fogadtatott. A’ várban a’ lord-bíróktól fogadtatott a’ vice-király ’s megesküttetett. Számos titkos tanácsnokok, püspökök, a' katonai ’s polgári fő tiszthatóságok valának jelen, de a’ tory aristokratiából senkise. Stroud választóinak Máj. Lidikén tartott gyűlésében Fox ezredes, Stroud parlamenti követe, jelenté, hogy Russell lordnak megbuktát Devonshireben nemzeti szerencsétlenségnek tekintvén, megíró a’ lordnak, hogy érette kész visszalépni, ’s örvendeni fog, ha választói őt választják képviselőjüknek. Az ezredesnek e’ hazafiúi viseletéért egyezőleg köszönet mondatott. Russell lord, ki harsány örömkiáltások közt árta fel, előrebocsájtván azt, hogy régi barátjának áldozatát ugyan nem akaró elfogadni, de a’ status ér,lékei kívánják a’ parlamentben létét; továbbá hogy miután Devonshireben megvettetett, eltökélté csak olly helyen kérni a’ képviselőséget, hol neki vagy famíliájának sem birtoka, sem befolyása nincs, ’s a’ mellynek választói előtt csak nyilvános charakterére támaszkodhatik, — átfutá a’ statuspályán lefolyt életét, megczáfolá a’ szemrehányást, hogy ő az egyház ellensége, lerajzoló Izland állapotját és az ottani protestáns egyház visszaéléseit, ’s beszédét így végzé: „Látván, hogy e’ rendszer századok óta rosszul ütött ki; látván, hogy általa mindég nagyobb bajokba bonyolódunk, felkiálték: tegyetek a’ népnek igazságot, adjatok neki nevelést, de sem kizárólag protestáns, sem kizárólag kathólikus nevelést. A’ katholikusok ezzel megelégedtek. Valjon a’ protestánsok azt fogják-e mondani, hogy nincsenek megelégedve? Terjesszétek, mennyire lehet, az esmereteket és míveltséget, tegyétek őket képekké annak megítélésére, váljon a’ protestáns vagy kathólikus vallás-e jobb; így bizonyosan közelébb vonandjátok őket a’ protestantismushoz, ’s nem fogjátok a’ katholicismust erősíteni. De ez bár miként lenne is, mindenek felett igazságosan tartozunk cselekedni, ’s ha izlandi polgártársakkal megbékélhetünk, ha azon országot katonai erő nélkül kormányozhatjuk, úgy az egész ország erősebb ’s képesebb leéne akármelly ellenséggel szembe szólni. Ezen oktőket védelmeztem én mindég, ’s ezek győztek a’ parlamentben. Mint minister köteles vagyok intézvény inket fentartani, a’ mellett hogy azokat reformálom. Reform és fentartás az én jelszavam. Intézvényeink változtatása nem lenne javára az országnak, erőszakos változtatás pedig eltépné a’ társaság köteleit. Az én czélom, lassanként haladni a’ század és britt honunk javításival. Egy status férfi sem állhat sokáig ellen a’ nép fel világosodott kívánati által jóvá hagyott reformnak. Illy érzelmekkel megyek én a’ parlamentbe, ha képetek viselését reám bízzátok.“ Zajos tetszés követé a’ lordnak ezen beszédét Az alsó ház Máj. 12diki ülésében Buxton úr a’ rabszolgákkal kereskedés eltörlése eránt tőn indítványt, ’s több példáit hordá elő azon iszonyú kegyetlenségnek és sanyarúságnak, melly e’ kereskedéssel együtt jár. Beszédében leginkább Brasiliát érdeklé, hol a’ rabszolga-kereskedés, noha 1830 óta törvényesen eltíltatott, legnagyobb kiterjedésben űzetik, ’s negyedfél esztendő alatt csupán Rio Janeiro kikötőjébe 150,537 rabszolga vitetett. Végre felírást javallott a’ koronához, mellyben Ő Felsége kéretnék-meg, hogy a’ külső hatalmakat bírja rá a’ rabszolgakereskedés eltörlésére, miben a’ ministerek megegyeztek. A* Máj. 13diki ülésben számos kérelmek adattak elő az adóssak befogatásának megszüntetését illető bili ellen. A’ dissenterek házassága eránti bili másodszori felolvasása Máj. 22dikére halasztatott. A’ Máj. 14diki ülésben Canterbury és Carlow követei választásának megvizsgálására biztosság neveztetett. Peel Robert sir tudakozó a’ ministereket, szándékoznak-e a’theavámot változtatni, mi eránt Spring Rice úr közleményt ígért. Hume és Harvey urak a’ kanczellari törvényszék mostani alkotása és azon költségek ellen beszéltek, mellyeket a’ hivatalból kilépett lordkanczellárok (kik most öten vannak) nyugpénze okoz az ország.