Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 1. félév (1-52. szám)
1838-06-02 / 44. szám
342 kiknek eltűnése művökre nézve csak veszélyes lehet, kivált ha az olly bonyolódott és olly nehéz vala. Illy helyezetben könnyen magyarázhatók azon látogatások, mellyekkel a’ beteg végső pereteiben megtiszteltetek. A’ legnagyobb tanúságot azoknak, kik tőle annyit kaptak, a’ az egyház’ elrablóit jogainak tanúk előtti helyreállítása által odá. Ezzel a’ mennyiben erejében állott, jóvá tévé politikai élete’ legbotránkoztatóbb vétkét.“ A’ Revue des deux Mondes, melly a kormánytól szokott közleményeket kapni , így ír: Francziaország és Anglia elhatározák a’ 24 czikkelyt Belgium és Hollandia által végrehajtatni. A’ Belgiumra nézve kedvező szerződésnek most, miután Holland késznek nyilatkozók hozzá járulni, Belgium által is teljesítetnie kell. Kárpótlást követelni joga van Belgiumnak, azért hogy a’ hollandi kormány’ eddigi vonogatódzása miatt nagy haderőt volt kéntelen lábon tartani. A’ kormány úgy látszik megegyezését nyilvánító a’ két kabinet’ ama határozatához (mi nehezen egyeztethető a’ belga kamarák fölirásaival), minthogy a’ limburgi ’s luxemburgi eseteket rosszalta , ’s e’ czélra formaszerűnti nyilatkozást adott. Mivel pedig a’ szerződés’ azon’ részének teljesítése, melly a’ föld-átengedésre vitetik , zavargást okozhatna , északi városink’ őrseregei ezért erősítettek meg.“ NÉMETORSZÁG. Göttinga, máj. 17-én. Conradi igazságügyi tanácsos tegnap a’ város’ választósága által másodszor választatott követté, ’s ezúttal a’ követséget el is vállalta. — Hugo igazságügyi titkos tanácsos a’ múlt héten ünneplé tanársága’ félszázados ünnepét. A’ számos szerencse-kívánás és megtisztelés közt egy würtenbergi érdemrenddel és a’száműzött Grimm Jakab jeles szerencse-kívánásával lepetettmeg a tisztes öreg.És Hugo nem Göttingában,hanem Ivasselbe menvén, Grimm Jakabbal együtt ülte meg félszázados ünnepét. Göttinga egyeteménél eddig 700 tanuló van beírva, de e’ szám nem is igen fog már szapordni. Braganza hgné máj. 24kén leányával és kíséretével együtt Augsburgba érkezett; máj. 244 kén pedig, miután a’ városi hatóság’, a’ püspök’ és tiszti kar’ tisztelkedését elfogadta, tovább utazott München felé, hova ugyanaz nap estre meg is érkezett. HOLLANDIA: Hágából más töken így írnak: VA’ Journal de la Haye valamennyi belföldi lapjaink közül legkimeritőbben értesít a’ ‘24 czikk’ végrehajtása ellen Belgiumban uralkodó ingerültségről. Környületesen közli az e’ tárgyban költ fölírásokat, proclamatiokat, ’stb. Itt azonban felsőbb helyen a’ belga mozgások a’ legnagyobb nyugalommal szemléltetnek , ’s úgy látszik, nincs kétség az iránt, hogy a’ londoni conferentia’ hatalmai nem csak sürgitendik a’ 24 czikk* Belgium részéről elfogadtatását, hanem azokat végre is hajtandják. A’ mi kormányunk mindenre kész, de egy második belga revolutionak, minő most készül, legkevésbé sem fog áldozni. BELGIUM Brüssel, máj. Inkán A senatusban tegnap Thurn úrtól következő föl írási javaslat olvastatokföl: „Fölség! A’ londoni conferenczia’ alkudozásainak megújítása aaposan remélted velünk, hogy az Europa’ köz érdekeire nézve olly szükséges béke valahára megköttetik. A’ senatus egyik legelső kötelességét sértené meg, ha e’ fontos környűletek közt, mint az ország’ közkívánságának tolmácsa nem járulna felségedhez. E’ kívánság ebben áll, úgy folytattassék az alkudozás , hogy Luxemburg és Limburg tartományokat, mellyek’érdeke századok óta van a’ miénkkel egybeszéve, ’s ettől komoly súrlódás nélkül el nem különöztethetik , megtarthassák. A’ magas hatalmak, mellyek 1830 óta Europa’ békéje mellett olly nemesen fáradoztak, bölcsen átlátandják , miként épen e’ béke’ érdeke kívánja, hogy e’nép tovább is azon alkotványos rend alatt élhessen, mellyet velünk együtt választott,’s melly alatt hét csendes és boldog évet élt. A’ senatus avval hízelkedik magának, hogy felséged az európai béke’ fentartására fordított gondjának és szolgálatinak jutalmául Belgiumnak épségben maradását megnyerendő“ A’ föl irás köz akarattal elfogadtatott. TÖRÖKORSZÁG. A' török status újság Safer’ 11 kén 1254 (máj. 6kán 1838) a’ dögvész elleni rendszabályok* használatáról c’ sajátságos czikkelyt közti : „Kiki tudja ,’s a’ theologiai és törvény könyvek is tanítják, hogy Istennek hatalma van a’ világon minden dolgot ok nélkül teremteni és megsemmíteni. De a’ koránban és próféta szóhagyományiban azt találjuk , hogy a’ legfenségesb lény némelly dolgokat más dolgok’ okává tőn és ezen okok által teremt és ront. És valamint a’ jámborság örök üdvet, istentelenség örök kárhozatot, az ételjóllakást von maga után , úgy az Isten az égi testek között, növények , állatok’ és ásványok’ országában minden egyes tüneménynek saját erőt és hatást adott, úgy hogy a’ tűz éget, a’ víz hőséget olt ’stb. E’ szerint az éhség’ csilapítására enni, szomjúság’ oltására inni, nyavalya elűzésére orvosságot venni, ’s átalánosan mindenben az okokra és eszközökre visszatérni szükséges. Ha már némelly sürgető szükségeket és bizonyos hatású dolgokat, például