Hazánk s a Külföld, 1868 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1868-06-11 / 24. szám
Negyedik évi folyam. 24 szám. Június 11-én. 1868. Mednyánszky Sándor honvédezredes, bár gazda vagy zsela közélet mezején a mindenki oly híven Minden honfinak, legyen lér, ki van mérve a sorstól felszántandó barázda, s ha felszántja részét, mint e rövid vázlat tárgya, akkor nehezen marad hazánkban egyetlen rög, mely meg ne teremje hasznos gyümölcsét. Mednyánszky Sándor született Egerben, 1816- ban. Atyja halála után jött a világra és igy egyedül anyjának, ki tősgyökeres magyar asszony volt, köszönheti azon hazafias nevelést, mely eleve felgyulasztá lelkében a honszeretet szent tüzet, s mely a későbbi eseményekben jellemét oly szilárd és független alakká edzette meg. Miután Egerben és Budán bevégző iskoláit, 1832-ben mint kadét lépett be a 34-dik gyalog sorezredbe, melyben 1840-ig szolgált. Nem találván ott kivánt előmenetelt, b. Mednyánszky Alajos, akkori m. k. kincstári elnök közbenjárása folytán, átlépett a kincstár szolgálatába, hol őt a a 48-iki politikai mozgalom mint sopronmegyei karlói harmincadost lelte. Midőn 1848-ik november havában az országot minden oldalról komoly veszélytől fenyegetve látta, Mednyánszky is, mint sok más honfi hasonló helyzetben, félreteve békés foglalkozását és felajánlá szolgálatját a haza megmentésére. Kazinczy őrnagy, ki akkor Győrben a második utász-zászlóaljatszervező, Lázár Vilmos utász-százados (később ezredes és egyike az aradi vértanuknak) ajánlatára, kinevezteté őt hadnagynak és segédjének. De ezen állást Mednyánszky csak kevés ideig töltheté be, mivel az események árja őt csakhamar más irányba sodorta magával. Még szeptember havában ugyanis előterjesztett volt a honvéd 24 Mednyánszky Sándor alezredes.