Hazánk s a Külföld, 1868 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1868-06-11 / 24. szám

Negyedik évi folyam. 24 szám. Június 11-én. 1868. Mednyánszky Sándor honvédezredes, bár gazda vagy zsel­­a közélet mezején a mindenki oly híven Minden honfinak, legyen lér, ki van mérve a sorstól felszántandó barázda, s ha felszántja részét, mint e rövid vázlat tárgya, ak­kor nehezen ma­rad hazánkban egyetlen rög, mely meg ne teremje hasznos gyü­möl­csét. Mednyánszky Sándor született Eg­e­r­ben, 1816- ban. Atyja halála után jött a világ­ra és igy egyedül anyjának, ki tős­gyökeres magyar asszony volt, kö­szönheti azon ha­zafias nevelést, mely eleve fel­­gyulasztá lelké­ben a honszeretet szent tüzet, s mely a későbbi esemé­nyekben jellemét oly szilárd és füg­getlen alakká ed­zette meg. Miután Egerben és Budán bevégző iskoláit, 1832-ben mint kadét lépett be a 34-dik gyalog sorezredbe, melyben 1840-ig szolgált. Nem ta­lálván ott kivánt előmenetelt, b. Mednyánszky Alajos, akkori m. k. kincstári elnök közbenjárása folytán, átlépett a kincstár szolgálatába, hol őt a a 48-iki politikai mozgalom mint sopronmegyei karlói harminca­dost lelte. Midőn 1848-ik november havá­ban az országot minden oldalról komoly veszélytől fenyegetve látta, Mednyánszky is, mint sok más honfi hasonló hely­zetben, félreteve békés foglalkozá­sát és felajánlá szolgálatját a ha­za megmentésére. Kazinczy őrnagy, ki akkor Győr­ben a második utász-zászlóaljat­­­­szervező, Lázár Vilmos utász-szá­zados (később ez­redes és egyike az aradi vértanuk­nak) ajánlatára, k­i­n­e­vezteté őt hadnagynak és segédjének.­­ De ezen állást Mednyánszky csak kevés ideig töltheté be, mi­vel az események árja őt csakhamar más irányba sodorta magával. Még szeptember ha­vában ugyanis előterjesztett volt a honvéd 24 Mednyánszky Sándor alezredes.

Next