Helyiipar és Városgazdaság, 1960 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

Szellemi vetélkedés A II. forduló kérdései 1. Melyik magyar költő verséből idézünk, mi a vers címe? Ha majd minden rabszolga nép lármát megunva síkra lép Pirosló arccal és piros zász­ló­kkal és a zászlókon eme szent jel­­­­szóval »Világszabadság«. 2. Mi a címe Osztrovszky világ­hírű regényének és ki a hőse? 5. Melyik regény főszereplője Bornemisza Gergely, ki a re­gény írója, mikor és hol ját­szódik le a regény nagyobbik része? 4. Sorolja fel Mikszáth Öt regé­nyének 2-2 fő alakját. 5. Mely regényben szerepel há­rom testvér, akik közül az egyiket tévedésből kivégzik a bátyja helyett. A regény az 1848-as szabadságharc idején játszódik. Ki a mű írója, mi a könyv cí­me, a 2 testvér neve, és kit ki helyett végeztek ki. .. Mai magyar író. Egyik regé­nyének a címe: Város az ingoz­ványon. Egy drámája jelenleg a Nemzeti Színház műsorán szerepel. Az író neve, a dráma címe? 7. »Vagy lesz új értelmük a ma­gyar igéknek. Vagy marad régiben a bús magyar élet.« Melyik versből van a fenti idézet és ki írta? 8. Melyik nagy magyar, forra­dalmi költő írta e sorokat, mi a vers címe? »A történelem futószalagára szerelve igyen készül a világ. Hol a munkásság majd a sötét gyárra szegzi az Ember vörös csilla­gát.« 8. Ki a Himnusz írója és zene­szerzője? 10. Ki volt az a világhírű magyar zeneszerző és zongoraművész, aki a múlt században külföl­dön élt? 11. Ki festette a »Mona Lisá«-t? Hogyan nevezzük a kort, amelyben a művész élt? 12. Melyik nagy építész tervei alapján építették az Opera­házat? Nevezze meg a művész még egy munkáját. 13. Ki volt az a híres magyar festőművész, akinek első je­lentős műve a »Siralomház«? 14. Ki alkotta az Operaház mellé­ny­ezet képét? 15. Ki volt az a XIX. században élt magyar szobrász, akinél­ leghíresebb alkotása a kolozs­vári Mátyás-szobor? Szerkesztői üzenetek: POPOVITS MÁRIA, SZE­GED, IFJÚGÁRDA: Kérjük hogy következő megfejtésén írjon pontos címet. BADITZ PÁL, MISKOLC TASS UTCA 15. December 6-i levelünkre még nem kap­tuk meg válaszát. Várjuk: SZABÓ JÁNOS, BÉKÉS­CSABA, SZTÁLIN ÚT 12. Le­velének örülünk, kérésére az összes megfejtőknél­ szóló üzenetben választ kap. AZ ÖSSZES MEGFEJTŐK­NEK: Az I. forduló kérdései­nek megfejtését, a II. fordu­lóéval együtt februári lapunk­ban közöljük, hogy azok is bekapcsolódhassanak a vetél­kedésbe, akik decemberi la­punkat későn kapták meg. Te­hát az I. forduló megfejtései januárban még elfogadjuk. * Miután több üzemben az ifjú­munkások későn kapták meg a lapot, ezután a megfejtéseket 15 helyett 25-ig lehet beküldeni. Te­hát a beküldési határidő­ január 25. . számú rejtvényszelvény Név, foglalkozás.......................... Munkahely.......................................... Iskola (tanulóknál) ...... Lakcím............................................... 11­léves a Vasön­tó és Tiszh­elyffvár Tíz éve, 1949. december 28-án jelent meg Takács Lajos elv­társ az üzem dolgozói előtt és bejelentette, hogy a magyar állam a nép kezébe adja ennél az üzemnek a vezetését. Ezzé az intézkedéssel valóra vált az a cél, hogy az üzemet azok irányítsák, akik arra a legérde­mesebbek, a dolgozók. Kezdetben nehéz körülmé­nyek között dolgoztak, de bíz­tak a dolgozók akaratában, tá­mogatásában, hogy az elkövet­kező éveket szebbé és jobbá tudják tenni. Kovács Mózes Németh Elek, Geister Kálmán Hatvani József és még több dolgozó, a tíz év alatt derekas odaadó munkát végzett. Büsz­kék lehetünk azokra az ered­ményekre, amelyeket tíz év alatt elértünk. A patkányoktól nyüzsgő üzemhelyiségeket rendbehozták, szociális létesít­ményeket biztosítottak a dol­gozóknak. Nem is lehet vala­mennyi elért eredményt felso­rolni. Tíz év alatt szebb és jobb életet teremtettek, mint a Horthy-rezsim 25 év alatt. Ennek a tíz évnek az ered­ményét megünnepelték az üzem dolgozói, akik bizakodás­sal tekintenek a jövőbe, és nem reménytelenül. Vágyuk, óhajuk egy-ugyanaz, ami min­den becsületes dolgozó vágya: a béke. Igen, ahhoz, amit a pártnak, a szakszervezetnek és gazdasági szerveknek ígértek, hogy a rájuk háruló feladatot teljesíteni fogják, béke kell. Kádár András A VII. pártkongresszus alatt — a munkásszálláson [ Hetenként két-három alkalommal tartok ismeretterjesztő ]előadást a munkásszállásokon. Az előadások témái — a kőolaj , az építkezés fejlődése stb. — olyanok, amelyek eléggé lekötik a [ hallgatókat és nem egyszer fordult elő, hogy előadás után arró­­ kértek, ha van még valami kis ismeretterjesztő filmem, ráadá­sul vetítsem le és magyarázzam el. Nem túlzok, ha kijelentem ,hogy eddig igen nagy volt az érdeklődés.­­ Nem így volt azonban a kongresszus hetében. Első előadá­­­som kedden volt a Parképítő Vállalat Városmajor utcai szállá­sán. Első pillanatban megörültem, hogy sokan vannak a szállá­­­­son. Amikor a szokott helyen az előadáshoz készültem, kikap­­­csoltam a rádiót. Ekkor ütköztem az első nehézségbe. A szállá­­­egyik dolgozója rám szólt, kapcsoljam vissza, mert mindenki­t hallgatni szeretné a kongresszusi közvetítést. Szobáról-szobára [jártam, s azt láttam, hogy mindenütt a kongresszus beszámolóit [ hallgatták. Meg is jegyezte az egyik dolgozó, majd nyomban a [ szállás­ gondnoknő, ma kevés lesz a hallgatója, mert ma min­­­­denki rádiót hallgat.­­ Amikor a közvetítésben szünet volt, beszélgettünk és kide­­­­rült, hogy nemcsak hallgatják a kongresszusi beszámolókat, ha­­­nem értékelik is. Tájékozódottságuk meglepett, mert, amikor­­ Münnich elvtárs beszélt, utána apró részleteket meséltek el éle­­­­téből. Ugyanezt tapasztaltam a többi napokon is a Talajerőértéke­­­sítő Vállalat szállásain is.­­ • A dolgozók beszélgetéseiből, hozzászólásaiból is kitűnt, hogy­­a VII. kongresszus nemcsak a testvérpártok képviseletének nagy­­ számában, hanem mondanivalójában is impozáns volt. Nem ígé­­r­retek hangzottak el, hanem a magyar munkásosztály helyzeté­­­­nek, eredményes munkájának őszinte beszámolója és a jövő ter-­­­vei, amelyre bizakodóan épít a dolgozó nép.­­ Jámbor András » 1. SZTK szempontból mikor [ kell a munkaviszonyt folyamat ♦ fosnak tekinteni? | 75% táppénzjogosultság ♦ szempontjából megszakítana: ♦ munkaviszonynak kell tekin­­­teni, ha a dolgozó áthelyezés­­sel köt új munkaviszonyt , amely között munkakönyvé-­­ nek adatai szerint egy nas ♦ megszakítás sincs. 2. Mikor kell a szolgáltatásokX jogtalan igénybevétele után ♦ kártérítést fizetni? ♦ A biztosítottat a jogtalan ♦ igénybevételtől számított 3( napon belül írásban kell köte­lezni a kár megtérítésére. 3( napon túl a biztosítottat csak abban az esetben lehet kárté­rítésre kötelezni, ha a biztosí­tott rosszhiszeműsége megál­lapítható. Pl. a szolgáltatás jogtalanságáról tudomása volt a jogalap nélküli megállapí­tást maga idézte elő, helytelen adatok bemondása esetén stb Ezekben az esetekben a kár megtérítésére a szakszervezeti szerv társadalombiztosítási ta­nácsának határozata kötelez­heti. 3. A nyugdíjazás előtt vagy után kell kérni a nyugdíjhoz szükséges idő elismerését? Nyugdíjaztatás előtt minden dolgozó kérje az SZTK Alköz­ponttól az időelismerést. Több esetben a dolgozók megszün­tetik munkaviszonyukat ab­ban a hiszemben, hogy a kor­határt és a szükséges szolgá­lati időt megszerezték. Az SZTK a nyugdíjaztatásnál csak a vá­rományi lapon fel­tüntetett, bejelentett munka­ a HV TANÁCSAI viszonyt veszi figyelembe. Az időelismerés kikérésével meg­előzhetjük a munkaviszony korai megszüntetését, amely minden esetben hátránnyal jár. 4. Milyen szolgáltatások jár­nak a dolgozónak a munka­­viszony megszűnése után? a) Ha a dolgozó a munkavi­szony megszűnése napján ke­resőképes, de orvosi gyógyke­zelés alatt áll, a gyógykezelés­re továbbra is, de legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 13 héten keresztül jo­gosult minden olyan szolgálta­tásra, amely a gyógykezelés­hez szükséges. b) Ha a dolgozó a munkavi­szony megszűnése napján ke­resőképtelen, szolgáltatásra — a munkaviszony megszűnésére­­való tekintet nélkül — kere-­ sőképtelensége első napjától­­számított egy évig, gümőkór esetén két évig jogosult. c) Ha a dolgozó igénye mun-­ kaviszonyának megszűnését­ követő első két napon belül­ nyílik meg, ugyanolyan felté- ■ telekkel jogosult szolgáltatá­sokra, mintha az igénye a munkaviszony megszűnése napján ,nyílt volna meg. A táppénz azonban ilyen esetben csak 65 százalékos mértékben jár. d) Ha a dolgozó igénye munkaviszonyának megszűné­sét követő ham­adik és tizen­ötödik nap közti időben nyílik meg és az utolsó munkaviszo­nya legalább 180 napon át­ megszakítás nélkül tartott, szolgáltatásokra ugyanolyan feltételekkel és mértékben jo­gosult, mintha igénye munka­­viszonyának megszűnése nap­­ján nyílt volna meg. Ha ebben az esetben a munkaviszony 180 napnál rö­­videbb ideig, de legalább 90­ napig megszakítás nélkül tar­­­­tott, táppénz kivételével, ugyanolyan feltételekkel és­ mértékben jogosult szolgálta-­ tásokra, mintha igénye mun-­ kaviszonya megszüntetése­ napján nyílt volna meg. A­ szolgáltatást azonban a mun-­ kaviszony megszűnésétől szá­­ mított 13 héten át kaphatja. Közlemény a nyugdíjasoknak A nyugdíjas szakosztály ve­zetősége értesíti a szakosztály tagjait, hogy 1960 január 4-től szombat kivételével minden hétköznap délelőtt 9-től 2-ig a nyugdíjasok rendelkezésére áll. Ezen idő alatt lehet tagdí­jat fizetni és a szakszervezet­tel kapcsolatos minden ügyet intézni. Kérjük a nyugdíjasokat, hogy problémáikkal minden esetben közvetlenül a szakosz­tály vezetőségéhez fordulja­nak, mert ez megrövidíti az ügyek elintézésének idejét. Javult az üzemekben a munka biztonsága de még sok a tennivaló A munkavédelmi helyzet és helyiipari üzemekben különö­sen az utóbbi két évben jelen­tősen javult. Igen sok példát lehetne felsorolni, hogy Buda­pesten és vidéken az üzemei korszerűsítésével, új üzemek­ létesítésével milyen problémák szűntek meg, amelyek a dol­gozók testi épségét, egészségét veszélyeztették. Ma már sok olyan üzemünk van, mint a Fővárosi Kefe- és Seprőgyártó Vállalat, a Szegedi Fonalmen­­tő Vállalat, a Szegedi Finom­­mechanikai Vállalat új fém­­csiszoló üzeme és sorolhatnánk még tovább, amelyekben egészséges munkakörülmények vannak. Ma már nincs probléma olyan vonatkozásban sem hogy a gazdasági vezetők­­, munkavédelem szükségességét vitatnák, mint ahogy ezt né­hány évvel ezelőtt tapasztal­ni lehetett. Ma már egyre inkább el­ismerik a gazdasági veze­tők, hogy a termelés szo­rosan összefügg a munka­védelemmel. Az üzemek munkavédelmi helyzetének további javítását nagyban elősegítené, ha a gaz­dasági vezetőre a meglevő problémák egy részét saját erejükből igyekeznének meg­oldani. Az üzemek egy részében azonban még hiányzik a terv­szerű megelőző, balesetelhárí­tási munka, éppen ezért az éves statisztika alapján egyál­talán nem beszélhetünk arról, hogy a balesetek száma csök­ken. Van olyan tapasztalatunk is, hogy a vállalatok az egészsé­ges, korszerű üzemek létesíté­se után nem törődnek azzal, hogy a termelés biztonságosan folyik-e, vagy sem, hasz­nál­­ják-e a meglevő védőberende­zéseket, betartják-e az elekt­romos biztonsági szabályzatot. A vállalatok szakszervezeti bizottságai most már fokozot­tabban betartják a munkavé­delmi törvényeket, foglalkoz­nak a dolgozók nevelésével. Feltétlenül látni kell azonban, [ hogy az üzem­ek munkavédel­­[ mi helyzetének javításában a [ balesetek csökkentésében ko­­[ molyabb fejlődést akkor [ érünk el, ha a szakszervezeti [ bizottságok az eddiginél követ­­[ kezetesebben foglalkoznak a [munkavédelemmel, megfelelő [propagandát végeznek és be­­[ vonják a dolgozókat a felada­­[ tok megoldásába.­­ El kell érni, hogy xr. üzemek munkavédel* [ mi helyzetének javítása, a [ balesetek csökkentése [ társadalmi üggyé fejlőd­­[ jék [és, ne csak egyének feladata ► legyen­. Ehhez az szükséges, ► hogy a dolgozóknak kézzelíog­► hatóan bebizonyítsák, illetve a­­ szakszervezeti taggyűléseken ► beszámoljanak arról, hogy az [elmúlt időszakban a szaíkszer­► vezeti bizottság tevékenysége [folyamán milyen mértékben ► javult az üzem munkavédelmi­­ helyzete. [ A gazdasági vezetők, szak­­szervezeti bizottságok vonják­­le azt a tanulságot, hogy­­ hiába építünk korszerű­­ üzemeket, ha azokban­­ nem tartják be a mun­­­­kavédelmi szabályokat.­­ A tanácsi szervektől azt vár­­­­juk, hogy nagyobb beruházási­­ összegeket folyósítsanak az­­ arra rászoruló vállalatoknak. Ine aprózzák el a beruházáso­dat, mert a kis összegekből az­­ üzemek csak ideiglenesen tuda­tják kiküszöbölni a hiányossá­­­­gokat. Frits István, a munkavédelmi főfelügyelő EZT IS „LÁTTUK” AZ ELMÚLT ÉVB­EN A LELEMÉNYES KÖZTISZTA- AZ ÖTLETES HÁZFELÜGYELŐ JÓ EMBER ÜNNEP UTÁN . . . PLASZTIKUS OKTATÓFILM JÓL MEGMONDTA SÁGI BÁCSI A Tiszta Budapestért mozgalom - kézzel _ Beiget nem parancsol­ja- - Miért néznek?! Szaladjon - Főkönyvelő kortárs, egy - Tetszik tudni, beidomitol- egyik legjobbja ülni, amíg mások dolgoznak. kikam? ki valaki egy pohár vízért!... revizor vár kint... tam, hogy ne kelljen annyit _ Köszönöm, most dobtam — A központból? söpörni, el... — Nem is a Gogol-tal ...­­ Miért van állandóan ilyen Egy zseniális újítás türelmet- A TALPRAESETT PORTAL AHOGY LAJCSIKA ELGON- Önfeledt MEO-s a Hangszer- Rajzolónk újítása nyirra ha jókedvük? len rendelőknek. ÉS A KÉSŐN'.JÖvö DOLTA készítő Vállalatnál. majd a III. emeleten Ismét nem - Mert a múlt héten elront- _ Mién vagyok én primőr?' ~ Mi az, te csak nézed a folyik a víz... lett a fűtőtest és közben a hl- _ Mert most ker n­e­míreg­ munkaversenyt? Ponány Sándor dögtől ajkukra fagyott az előző ágyból... - Gondoltam, nem ér sem- rogány pannor mosoly ... mit a verseny néző nélkül... rajzai)

Next