Helyiipar és Városgazdaság, 1963 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
A zalai kezdeményezés tanulságai Néhány hónappal ezelőtt egy munkaértekezleten Friman elvtárs, a Zala megyei bizottság titkára bejelentette, hogy a tanácsi szervekkel egyetértésben munkásvédelmi hónap helyett, negyedévet szerveznek az üzemekben. Célul tűzték Izt az üzemek munka- és egészségügyi körülményeinek— elsősorban a helyi erőforrások és társadalmi munka igénybevételével történő — javítását, a balesetek és a kiesett munkanapok számának csökkentését. Ennek elsősegítésére versenyt indítottak a vállalatok között és a legjobb eredményt elérő három vállalatot pénzjutalomban részesítik, az első helyezettet ezenkívül vándorzászlóval tüntetik fel, melyet munkavédelmi konferencián adnak át. A bejelentés általános meglepetést keltett. A résztvevők többsége ellenvetést, kétkedő megjegyzést tett, nem sok sikert jósoltak a kezdeményezésnek. Teltek-múltak a hetek, elérkezett volna az ideje, de a bejelentett konferenciáról semmi hír nem érkezett. Ellőttünk is gyanús volt a «■zalai csend«. Ezt igazolta később a munkásvédelmi negyedévről kiállított bizonyítvány — a III. negyedévi baleseti statisztika , mely szerint a balesetek kismértékű emelkedésével szemben, a kiesett munkanapok száma minimális csökkenést mutatott. Hát ez bizony gyenge eredmény. Ilyen előzmények után kerestük fel az illetékeseket, hogy végre nyilatkozzanak a tapasztalatokról, tanulságokról. CSERENYEC elvtáns, a megyebizottság munkavédelmi felügyelője: »A munkavédelmi negyedév csak félsikert hozott — a munkakörülményekben jelentős javulást értünk el — mert nem volt megfelelő az előkészítés. Megelégedtünk a felhívás kiadásával, nem hívtuk össze a gazdasági vezetőket Engem a szervezésbe nem vontak be, erről csak beindulás után szereztem tudomást. Javaslatomra az első hónap végén összehívtuk a biztonsági megbízottakat és az szbfelügyelőket, ez azonban kevés volt, mert a vállalatok vezetőinek részvétele nélkül nem lehet eredményt elérni.« FRIMAN elvtárs, a megyebizottság titkára: »A verseny beindítása előtt szakszervezeti bizottsági taggyűléseken, műszaki értekezleteken ismertettük a célkitűzést, plakátokat készítettünk. Az üzemekben mindenütt rendet, tisztaságot teremtettek, többségében társadalmi munkával javították a szociális, egészségügyi körülményeket. A baleseti statisztikát két vállalat, a megyei Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés és a Bútor és Faipari Vállalat rontotta el.« GÁLOS elvtárs, SZMT munkavédelmi csoportvezető: »A tanácsi szervek és a megyebizzottság közötti helyes összhang, a dolgozók és vezetők lelkesedése úgy látszott biztosítja az eredményeket. Sajnos a felhívásban kevés szó van a mozgalmi munkáról, főleg a műszaki ellenőrzést dolgozták ki részletesen. Az előkészítés elmulasztása miatt a kezdeti nagy lendület is alább hagyott, mert a verseny állását nem kísérték figyelemmel, rábízták az üzemekre.« VARGA elvtárs, a tanácsipari osztály vezetője: «A munkavédelmi negyedévet azzal az elgondolással szerveztük, hogy hosszabb idő alatt, kevés anyagi támogatással, főleg társadalmi munkával, nagyobb feladatokat tudnak végrehajtani a vállalatok. Nézzünk egypár adatot: A Nagykanizsai Bútor és Faipari Vállalat dolgozói 300 ezer főforint értékű társadalmi munkával új csarnokot építettek a Finommechanikai Vállalatnál 50 fő részére új üzeme alakítottak ki, öltözővel, mosdóval, kerítést, tetőt építettel az új telephelyen, a Bánya és Építőanyagipari ÉS. központ telepén öltöző, mosdó, ebéd épült, hogy csak a jelentősebbeket említsem. A munkakörülmények javítása mellett nem ügyeltünk eléggé a balesetek alakulására. Ezt a tanulságot jövő évben hasznosítjuk. A munkavédelmi negyedév bevált, a tapasztalatokat hasznosítva jövőre is megrendezzük és még szebb eredményeket fogunk elérni. A nyilatkozatok azt mutatják, hogy a Zala megyei »illetékesek« megfelelő józansággal értékelik eredményeiket. Látják, hogy a dolgozók öntevékeny, társadalmi munkájára számíthatnak. De a jövőben ezt az áldozatkész munkát elsősorban olyan célokra kell igénybe venni, amely közvetlenül hozzájárul az egészség és testi épség megóvásához. (Új üzemrészek, műhelycsarnokok építését nem társadalmi munkával kell megoldani!) S ha a mostani tapasztalatokat a jövőben jól hasznosítják, ha a dolgozók felvilágosítására, a védőeszközök használatára az üzemi vezetők mindent megtesznek, akkor helyes kezdeményezésük nemcsak egyoldalú eredményeket hoz majd. Király Mihály A nyugdíjak üzemi előkészítéséről A SZOT titkársága 1959- ben határozatot hozott az öregségi nyugdíjigények üzemi előkészítésének és felvételének bevezetésére. Az üzemi előkészítés bevezetésével csokiként az ellátatlanság ideje, mert a szükséges okmányok összegyűjtése, felkutatása jóval a nyugdíjazás várható időpontja előtt megkezdődik. A munkaviszony megszüntetésére pedig csak akkor kerül sor, amikor együtt vannak már a korábbi munkaviszonyokra vonatkozó igazolások. Azeddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a rendszer bevezetése elérte a célját; a dolgozók ellátatlansági ideje jelentősen csökkent, gyorsabban jutnak a nyugdíjhoz. Ugyanakkor mentesülnek a nyugdíjkérelem előterjesztésével, a munkaviszonyigazolással kapcsolatos utánjárásoktól. Ezt helyettük társadalmi munkában a nyugdíjelőkészítő albizottság aktivistái végzik el. A szakszervezetünkhöz tartozó üzemek közül 35-ben dolgozik nyugdíjelőkészítő bizottság. Évente több száz dolgozó nyugdíját készítik elő a dolgozó utánjárása nélkül és megelégedésére. Az ő munkájuk eredményeként az iratok beadása után 12—14 nappal ■•■a meg tudják állapítani a nyugdíj összegét és a kifizetést. 1962. november 1-től a nyugdíjellőkészítő munkában új eljárás került bevezetésre. Az új rendszer fokozni akarja mind az idős dolgozók, mind a társadalmi aktívák biztonságát, egyben lehetővé teszi, hogy a számítások alapján a dolgozó szempontjából a legkedvezőbb időpontban szüntessék meg a munkaviszonyt. Eddig ugyanis az SZTK helyi szervektől, intézményektől az előkészítő albizottságok közvetlenül kapták meg a korábbi munkaviszonyokra vonatkozó igazolást, ezek alapján kellett megállapítani jogosult-e a dolgozó és mennyi nyugdíjra. Ezután az az SZTK alközpont (kirendeltség) gyűjti öszsze és tárolja a különböző SZTK helyi szervektől érkező munkaviszonyigazolásokat, amelyik a nyugdjhatározat meghozatalára illetékes. Ezek alapján hivatalosan közli az előkészítő albizottsággal, hogy az érdekelt dolgozónak mennyi a figyelembe vehető szolgálati éve. Ily módon elkerülheti, hogy olyan dolgozó munkaviszonyát szüntessék meg a vállalatnál, akinek nincs meg a nyugdíj megállapításához szükséges minimális szolgálati ideje sem. A rendelkezésre álló adatok (igényjogelismerés, új rendszerű munkakönyvi alapján meg kell győződni arról, hogy a nyugdíjat igénylő dolgozónak mennyi számba vehető munkaviszonya, ki kell számítani, mennyi lesz a várható nyugdíja. Ezután kerülhet sor a nyugdíjigény felvételére és a munkaviszony megszüntetése után ennek az illetékes SZTK alközpontba (kirendeltségbe) való továbbítására, ahol meghozzák a dolgozó nyugdíjára vonatkozó határozatot. Miért nem intézkednek? (Tudósítónktól) A nyár már elmúlt és már nem kell sötét szemüveget viselni. A napfény már nem vakít el bennünket, s ha sötét zemüveget viselünk, azt sem átjuk, amit kellene. Három hónapja hírt adtak arról, hogy miért jár dörgős úton a Szekszárdi Fapari Vállalat. S most öröm adatni, hogy zúgnak a gépek, szerény munka folyik a vállalat új telephelyén, a dolgozók is megtalálták anyagi számításukat. Mindez a munka jobb megszervezésének köszönhető. Mindezek ellenére sem vagyunk elégedettek, mert a dolgozók testi épségének védelmére, a balesetek elkerülésére nem sok gondot fordítottak az új üzemrészben. Az elektromos szerelési munkákat nem szakszerűen végezték el A csőszereléseket úgy helyezték el, hogy az a dolgozók biztonságos közlekedését gátolja, eleshetnek benne. Az acél páncélcsövek nincsenek falba süllyesztve. Az üzemben 10 faipari szerszámgép működik felszívóberendezések nélkül, csak a csiszológépen van egy ideiglenes jellegűelszívó, amelynek hatásfoka nagyon alacsony Emiatt a gépműhelyben poros, egészségtelen a levegő. Az üzemrész tervezői arról is megfeledkeztek, hogy a dolgozóknak nemcsak munkahelyre, hanem szociális létesítményre (mosdó, öltöző stb.) is szükségük van. S ha már a hiányosságokról beszélünk, hadd mondjuk meg — a vállalat az új üzemrész megindításához nem kért engedélyt, pedig ezt a törvény előírja! Az SZMT munkásvédelmi csoportja az üzem ellenőrzésekor — a jelenlegi hiányosságok alapján — nem járult hozzá az üzemeltetéshez, felszólította a vállalatot, hogy november 15-ig szüntesse meg a jelenlegi hibákat, teremtsen egészséges és biztonságos munkakörülményeket. Mind ez ideig nem történt intézkedés a hibák kijavítására, de népgazdaság érdekekre hivatkozva a munkát folytatják. Tudja ezt a Megyei Tanács ipari osztálya is, de ők sem tettek megfelelő intézkedést. Miért nem? Az üzem vezetőinek addig kellene intézkedni, amíg a hiányosságokból nem ered baleset, vagy egyéb súlyos anyagi kár. Vegyék le a sötét szemüveget, hogy végre meglássák a sürgős tennivalókat B. B. Fiatal műszakiak a szocialista brigád címért A X. kerületi Kézműipari Vállalat fiatal műszaki dolgozói, néhány hónapja elhatározták, hogy a VIII. pártkongresszus tiszteletére brigádot alakítanak a szocialista cím elnyeréséért. Elhatározásukat rövid idő alatt megvalósították. Trapp Ferenc fődiszpécser irányításával egy nyolc tagból álló brigád elkezdte munkáját. Vállalásukban a szakmai továbbképzés és a műszaki munka javítása volt a fő cél. — A vállalatnak szüksége van a sokoldalú műszakiakra — mondta Duzsely János stb. titkárhelyettes. A konfekció kötő, cipő, nylon és sál részlegei!Jenéi szinte havonta változnak a hazai és export megrendelések és a teljesen új munkafolyamatok. Ehhez jó munkaszervezést kell biztosítani a műszaknak, ezért is fontos a műszakiak állandó képzése. Barabás Györgyné és Lányi Árpád felsőfokú ruhaipari technikum előkészítőbe iratkozott. Trapp Ferenc egyéves mérnöki továbbképzőn vesz részt. A fiatal műszakiak nemcsak munkájukat végzik jól, hanem a részlegekben levő fiatalokat is szervezik a különféle oktatásokra. Lép Tamásné a Rákoscsabai ifjúsági foglalkoztató dolgozóinak vezet szemináriumot. Barabás Györgyné a konfekció részlegnél szakmai és politikai előadásokat tart. Minden műszakira jut egy részleg, amit patronálnak. A Szlávi úti fiúnevelőben négy szakember irányításával egy ifjúsági foglalkoztatót indítottak be, jelenleg kísérleti munkáikat végeznek. A vállalat dolgozói kb. 65 százaléka munkacsökkentett Bár még hiányos gépekkel dolgoznak, de a műszakiak a dolgozókzal közösen, újításokkal, ötletes elgondolásokkal jól megoldják feladatukat. Beszélgettünk a fiatal műszaki vezetőkkel, akik munkájukról, tervükről szívesen beszéltek. Végner Lászlóné, aki egyébként a vállalat párttitkára, elmondta, hogy ők minden jelentősebb dolgot bármilyen irányú is, közös megbeszélés után oldanak meg. Szocialista társadalmunkban munkahelyen és az egyéni életben egyaránt egyre képzettebb, műveltebb emberekre van szükség. A fiatal X. kerületi kézműipar műszaki dolgozóiról elmondhatjuk, hogy a termelésben és tanulásban egyaránt példásan helytállnak. Tóth Miklós Bonyodalom a „főkefe” körül avagy: hogyan lehet növelni az igazgatói alapot Napjainkban a kávéfőzés és ivás nemcsak hatalmas méreteket öltött, hanem tudományosan megalapozottá vált. Számtalan értekezésen szakemberek és laikusok azon vitatkoznak, hogy a kávé — mint élvezeti cikk — károsan, vagy kedvezően befolyásolja-e az emberi szervezetet? Korunk emberére vár az a feladat, hogy bebizonyítsa, mennyi minden rejlik »egy feketében«. Magam sem hittem volna — ha saját szememmel nem látom —, hogy ennek a feladatnak teljesítését, gyakorlati végrehajtását a Fővárosi Díjbeszedő Vállalat zuglói kirendeltsége már megvalósította. Egyszerű, hétköznapi kérdésekkel kerestük fel a kirendeltséget, illetve a szakszervezeti osztálybizottságot. Hogyan ismerik a vállalat gazdasági , problémáit, hogyan becsülik meg a dolgozók munkáját erkölcsi és anyagi vonatkozásban. Hogyan részesülnek az igazgatói alapból stb. Szóval egyszerű és minden különösebb izgalmat nélkülöző kérdésekkel. Az igazgatói alap felhasználásáról, s abból való részesedésből sokat mondani nem tudtak, de mint kiderült, nem is lényeges, hisz a kirendeltség ebben — hála a feketének — önellátóvá vált (!?). Miről is van szó? Eddig azt hittük, hogy az igazgatói alap forrásait ismerjük, de tévedtünk. A kirendeltség dolgozói által elfogyasztott fekete az igazgatói alap forrásává vált, melyet nem a »hagyományos« jutalmazási és jóléti keretre bontanak csupán, hanem ennél sokkal kiterjedtebb részekre. E felfedezés után mind többet akartunk meríteni az új felfedezésből. Akartunk és majdhogynem »mártírokká« váltunk. — A kicsi, de magas hőfokú szobá- sban a keresztkérdések tüzébenégtünk. Honnan jöttünk? Kik vagyunk — és uram bocsá —,a vállalat legbensőbb ügyébe milyen jogon szólunk? Jó, hogy annak idején megtanultuk a szakszervezetek jogait és kötelességeit. Valahogyan csak kivágtuk magunkat szóban és felszólításra előszedtük iratainkat is, mely kétséget kizáróan bizonyította, hogy a HVDSZ budapesti bizottság munkatársai vagyunk. Ma még nem tisztázott dolog, mennyire hittek nekünk és irataink hitelességét elfogadták-e, de különböző próbatétel elé állítottak bennünket. Közben bizonyságot nyerhettünk arról, hogy milyen jó szolgálatot biztosít a telefon. A kirendeltség vezetője pedig folytatta meghallgatásunkat, mert a központi szakszervezeti bizottság sem igazolt bennünket. Pedig milyen szívszorongva vártuk az ő segítségüket! Végső elkeseredésünkben ketten egyszerre beszéltünk s a nagy zűrzavarban végre elővették az iratokat, amiért két órája könyörögtünk. Végre fény derült a receptre. Íme: Végy egy kávéfőzőt és ehhez felszerelést, valamint nyersanyagot. Nyerd meg a dolgozókat, hogy a jövőben ne önköltségi áron, hanem ennél magasabb összegért fogyasszák munkahelyükön napi feketéjüket és a különbözetet az osztálybizottság rendelkezésére bocsássák a legkülönbözőbb célokra, mint például: tüzelőt szállító TÜKER-dolgozóknak borravaló, a munkaszobákat festő dolgozóknak sörvásárlás, divatbemutató költségeihez hozzájárulás, munkásvédelmi dekoráció, három csomag kártya, munkaversenyben élenjáró dolgozók jutalmazása stb. Ha ez sikerül, később már mellőzhető a dolgozók kíváncsi érdeklődésének kielégítése, mint például mire költik a fekete többletet? Mit kapnak az igazgatói alapból? A mesének vége, de ne aludjatok szakszervezeti bizottságok és ne álmodjatok, hogy ez a dolgozók hozzájá- rulásával megvalósítható az életben. De félre a játékos szavak- kal! A fenti eset nem mese, hanem élő valóság. S tapasz- 'talataink szerint nem csak a Díjbeszedő Vállalatnál, hanemm másutt is. Meg kell tehát vizsg sgálni, mire költik az igazgatói alapot, miért van szükség arra, hogy a dolgozók »fekete-, lén« keressék meg a fenti — enyhén szólva furcsa — célokra a pénzt. Meg kell szüntetni az ilyen eljárást, mert erre sem a vállalatnak, sem a szakszervezeti bizottságnak, sem a dolgozóknak nincs szüksége. S ha kezdetben a szándék jó is volt, az ilyen- fajta jó szándék árt. Schik Anna A szakorvosok munkáját segítjük A Fővárosi Fürdőigazgatóság gondos előkészület után a Lukács Gyógyfürdő kultúrtermében 43 hallgató részére indított szaktanfolyamot. Hat hónapon át — napi munkájuk mellett — szorgalmas tanulással sajátítják el a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket: bonctan, élettan, szövettan, anatómia, gyógymaszszázs, fürdőtan, stb. Mi a tanfolyam hallgatói a budapesti gyógyfürdőkből kerültünk ide, hogy felkészüljünk cseppet sem könnyű, de annál szebb és nemesebb hivatásunkra, a gyógyító munka segítésére, a szenvedések enyhítésére. S a vizsga után — tudással felvértezve — a fürdőszakorvosok biztos segítői, támaszai leszünk. Munkánk közben volt alkalmunk meggyőződni arról, hogy a fürdőszakorvos gyógyító-megelőző munkája gyakorlati elvégzését jelentős mértékben a fürdőszakmunkásra bízza. Előírja a fürdő- és egyéb fizikoterápiás eljárásokat, azok végrehajtása azonban a szakmunkásra hárul. Nagy bizalom és felelősség ez, amely szakmai és gyakorlati tudást követel tőlünk. A jól felkészült és lelkiismeretes fürdőszakmunkás megelőző egészségügyi munkát végez. A fürdő a széles tömegek egyik legfontosabb közegészségügyi, egészségvédelmi és gyógyító egészségügyi intézménye. Azért tanulunk, hogy tudásunkkal az egészségügy további javítását segítsük elő. Forgó Gyuláné tanfolyam-hallgató k&kZHGdgr sz ezeteké?eépzetA éeozS? A FOFÁROSJ ÓRAJA MSZERIPARIV. sóztok* ZJZWIAI KRT 29. JRÄKOSZT VT /A