Helyiipar és Városgazdaság, 1963 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

A zalai kezdeményezés tanulságai Néhány hónappal ezelőtt egy munkaértekezleten Friman elvtárs, a Zala megyei bizott­ság titkára bejelentette, hogy a tanácsi szervekkel egyetér­tésben munkásvédelmi hónap helyett, negyedévet szerveznek az üzemekben. Célul tűzték Izt az üzemek munka- és egészségügyi körülményeinek­­— elsősorban a helyi erőfor­rások és társadalmi munka igénybevételével történő — javítását, a balesetek és a ki­esett munkanapok számának csökkentését. Ennek elsősegí­­tésére versenyt indítottak a vállalatok között és a legjobb eredményt elérő három válla­latot pénzjutalomban részesí­tik, az első helyezettet ezen­kívül vándorzászlóval tünte­tik fel, melyet munkavédelmi konferencián adnak át. A bejelentés általános meg­lepetést keltett. A résztvevők­ többsége ellenvetést, kétkedő megjegyzést tett, nem sok si­kert jósoltak a kezdeményezés­nek. Teltek-múltak a hetek, elérkezett volna az ideje, de a bejelentett konferenciáról semmi hír nem érkezett. Ellőttünk is gyanús volt a «■zalai csend«. Ezt igazolta ké­sőbb a munkásvédelmi ne­gyedévről kiállított bizonyít­vány — a III. negyedévi bal­eseti statisztika , mely sze­rint a balesetek kismértékű emelkedésével szemben, a ki­esett munkanapok száma mi­nimális csökkenést mutatott. Hát ez bizony gyenge ered­mény. Ilyen előzmények után ke­restük fel az illetékeseket, hogy végre nyilatkozzanak a tapasztalatokról, tanulságok­ról. CSERENYEC elvtáns, a me­gyebizottság munkavédelmi felügyelője: »A munkavédelmi negyedév csak félsikert hozott — a munkakörülményekben jelentős javulást értünk el — mert nem volt megfelelő az előkészítés. Megelégedtünk a felhívás kiadásával, nem hív­tuk össze a gazdasági vezető­ket Engem a szervezésbe nem vontak be, erről csak beindu­lás után szereztem tudomást. Javaslatomra az első hónap végén összehívtuk a biztonsá­gi megbízottakat és az szb­­felügyelőket, ez azonban ke­vés volt, mert a vállalatok ve­zetőinek részvétele nélkül nem lehet eredményt elérni.« FRIMAN elvtárs, a megye­bizottság titkára: »A verseny beindítása előtt szakszervezeti bizottsági taggyűléseken, mű­szaki értekezleteken ismertet­tük a célkitűzést, plakátokat készítettünk. Az üzemekben mindenütt rendet, tisztaságot teremtettek, többségében tár­sadalmi munkával javították a szociális, egészségügyi kö­rülményeket. A baleseti sta­tisztikát két vállalat, a me­gyei Bánya- és Építőanyag­­ipari Egyesülés és a Bútor és Faipari Vállalat rontotta el.« GÁLOS elvtárs, SZMT mun­kavédelmi csoportvezető: »A tanácsi szervek és a megyebi­­zzottság közötti helyes össz­hang, a dolgozók és vezetők lelkesedése úgy látszott biz­tosítja az eredményeket. Saj­nos a felhívásban kevés szó van a mozgalmi munkáról, főleg a műszaki ellenőrzést dolgozták ki részletesen. Az előkészítés elmulasztása miatt a kezdeti nagy lendület is alább hagyott, mert a verseny állását nem kísérték figye­lemmel, rábízták az üzemek­re.« VARGA elvtárs, a tanács­ipari osztály vezetője: «­A munkavédelmi negyedévet az­zal az elgondolással szervez­tük, hogy hosszabb idő alatt, kevés anyagi támogatással, főleg társadalmi munkával, nagyobb feladatokat tudnak végrehajtani a vállalatok. Nézzünk egypár adatot: A Nagykanizsai Bútor és Faipari Vállalat dolgozói 300 ezer fő­­forint értékű társadalmi mun­kával új csarnokot építettek a Finommechanikai Vállalat­nál 50 fő részére új üzeme alakítottak ki, öltözővel, mos­dóval, kerítést, tetőt építettel az új telephelyen, a Bánya és Építőanyagipari ÉS. központ telepén öltöző, mosdó, ebéd­ épült, hogy csak a jelentőseb­beket említsem. A munkak­ö­rülmények javítása mellett nem ügyeltünk eléggé a bal­esetek alakulására. Ezt a ta­nulságot jövő évben hasznosít­juk. A munkavédelmi negyed­év bevált, a tapasztalatokat hasznosítva jövőre is meg­rendezzük és még szebb ered­ményeket fogunk elérni. A nyilatkozatok azt mutat­ják, hogy a Zala megyei »il­letékesek« megfelelő józanság­gal értékelik eredményeiket. Látják, hogy a dolgozók önte­vékeny, társadalmi munkájá­ra számíthatnak. De a jövő­ben ezt az áldozatkész mun­kát elsősorban olyan célokra kell igénybe venni, amely közvetlenül hozzájárul az egészség és testi épség meg­óvásához. (Új üzemrészek, műhelycsarnokok építését nem társadalmi munkával kell megoldani!) S ha a mostani tapasztalatokat a jövőben jól hasznosítják, ha a dolgozók felvilágosítására, a védőesz­közök használatára az üzemi vezetők mindent megtesznek, akkor helyes kezdeményezé­sük nemcsak egyoldalú ered­ményeket hoz majd. Király Mihály A nyugdíjak üzemi előkészítéséről A SZOT titkársága 1959- ben határozatot hozott az öregségi nyugdíjigények üze­mi előkészítésének és felvéte­lének bevezetésére. Az üzemi előkészítés beve­zetésével csokiként az ellátat­­lanság ideje, mert a szükséges okmányok összegyűjtése, fel­kutatása jóval a nyugdíjazás várható időpontja előtt meg­kezdődik. A munkaviszony megszüntetésére pedig csak akkor kerül sor, amikor együtt vannak már a korábbi munka­viszonyokra vonatkozó igazolá­sok. Az­­eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a rend­szer bevezetése elérte a cél­ját; a dolgozók ellátatlansági ideje jelentősen csökkent, gyorsabban jutnak a nyugdíj­hoz. Ugyanakkor mentesülnek a nyugdíjkérelem előterjeszté­sével, a munkaviszonyigazolás­­sal kapcsolatos utánjárásoktól. Ezt helyettük társadalmi mun­kában a nyugdíjelőkészítő al­bizottság aktivistái végzik el. A szakszervezetünkhöz tar­tozó üzemek közül 35-ben dol­gozik nyugdíjelőkészítő bizott­ság. Évente több száz dolgozó nyugdíját készítik elő a dol­gozó utánjárása nélkül és meg­elégedésére. Az ő munkájuk eredményeként az iratok be­adása után 12—14 nap­pal ■•■a meg tudják állapítani a nyug­díj összegét és a kifizetést. 1962. november 1-től a nyug­díjellőkészítő munkában új el­járás került bevezetésre. Az új rendszer fokozni akarja mind az idős dolgozók, mind a tár­sadalmi aktívák biztonságát, egyben lehetővé teszi, hogy a számítások alapján a dolgozó szempontjából a legkedvezőbb időpontban szüntessék meg a munkaviszonyt. Eddig ugyanis az SZTK helyi szervektől, in­tézményektől az előkészítő al­bizottságok közvetlenül kap­ták meg a korábbi munkavi­szonyokra vonatkozó igazolást, ezek alapján kellett megálla­pítani jogosult-e a dolgozó és mennyi nyugdíjra. Ezután az az SZTK alköz­pont (kirendeltség) gyűjti ösz­­sze és tárolja a különböző SZTK helyi szervektől érkező munkaviszonyigazolásokat, amelyik a nyug­djhatározat meghozatalára illetékes. Ezek alapján hivatalosan közli az előkészítő albizottsággal, hogy az érdekelt dolgozónak mennyi a figyelembe vehető szolgálati éve. Ily módon elkerülheti, hogy olyan dolgozó munkavi­szonyát szüntessék meg a vál­lalatnál, akinek nincs meg a nyugdíj megállapításához szükséges minimális szolgálati ideje sem. A rendelkezésre álló adatok (igényjogelismerés, új rendsze­rű munkakönyvi alapján meg kell győződni arról, hogy a nyugdíjat igénylő dolgozónak mennyi számba vehető mun­kaviszonya, ki kell számítani, mennyi lesz a várható nyug­díja. Ezután kerülhet sor a nyugdíjigény felvételére és a munkaviszony megszüntetése után ennek az illetékes SZTK alközpontba (kirendeltségbe) való továbbítására, ahol meg­hozzák a dolgozó nyugdíjára vonatkozó határozatot. Miért nem intézkednek? (­Tudósítónktól) A nyár már elmúlt és már­­ nem kell sötét szemüveget vi­selni. A napfény már nem va­kít el bennünket, s ha sötét zemüveget viselünk, azt sem átjuk, amit kellene. Három hónapja hírt ad­tak arról, hogy miért jár dö­­rgős úton a Szekszárdi Fa­pari Vállalat. S most öröm adatni, hogy zúgnak a gépek, szerény munka folyik a válla­lat új telephelyén, a dolgozók is megtalálták anyagi számítá­sukat. Mindez a munka jobb megszervezésének köszönhető. Mindezek ellenére sem va­gyunk elégedettek, mert a dolgozók testi épségének vé­­­­delmére, a balesetek elkerülé­sére nem sok gondot fordítot­tak az új üzemrészben. Az elektromos szerelési munká­kat nem szakszerűen végezték el A csőszereléseket úgy he­lyezték el, hogy az a dolgo­zók biztonságos közlekedését gátolja, eleshetnek benne. Az acél páncélcsövek nincsenek falba süllyesztve. Az üzemben 10 faipari szer­számgép működik f­elszívó­­berendezések nélkül, csak a csiszológépen van egy ideigle­nes jellegű­­elszívó, amelynek hatásfoka nagyon alacsony Emiatt a gépműhelyben poros, egészségtelen a levegő. Az üzemrész tervezői arról is megfeledkeztek, hogy a dolgo­zóknak nemcsak munkahely­re, hanem szociális lét­esí­t­ményre (mosdó, öltöző stb.) is szükségük van. S ha már a hiányosságokról beszélünk, hadd mondjuk meg — a vállalat az új üzemrész megindításához nem kért en­gedélyt, pedig ezt a törvény előírja! Az SZMT munkásvé­­delmi csoportja az üzem el­lenőrzésekor — a jelenlegi hiá­nyosságok alapján — nem já­rult hozzá az üzemeltetéshez, felszólította a vállalatot, hogy november 15-ig szüntesse meg a jelenlegi hibákat, teremtsen egészséges és biztonságos munkakörülményeket. Mind ez ideig nem történt intézkedés a hibák kijavítására, de nép­gazdaság érdekekre hivatkoz­va a munkát folytatják. Tud­ja ezt a Megyei Tanács ipari osztálya is, de ők sem tettek megfelelő intézkedést. Miért nem? Az üzem vezetőinek addig kellene intézkedni, amíg a hiányosságokból nem ered baleset, vagy egyéb súlyos anyagi kár. Vegyék le a sötét szemüveget, hogy végre meg­lássák a sürgős tennivalókat B. B. Fiatal műszakiak a szocialista brigád címért A X. kerületi Kézműipari Vállalat fiatal műszaki dolgo­zói, néhány hónapja elhatá­rozták, hogy a VIII. párt­­kongresszus tiszteletére brigá­dot alakítanak a szocialista cím elnyeréséért. Elhatározá­sukat rövid idő alatt megvaló­­sították. Trapp Ferenc fődisz­pécser irányításával egy nyolc tagból álló brigád elkezdte munkáját. Vállalásukban a szakmai to­vábbképzés és a műszaki munka javítása volt a fő­ cél. — A vállalatnak szüksége van a sokoldalú műszakiak­ra — mondta Duzsely János stb. titkár­helyettes. A kon­fekció kötő, cipő, nylon­ és sál részlegei!Jenéi szinte ha­vonta változnak a hazai és ex­port megrendelések és a tel­jesen új munkafolyama­tok. Ehhez jó munkaszervezést kell biztosítani a műszaknak, ezért is fontos a műszakiak állandó képzése. Barabás Györgyné és Lányi Árpád felsőfokú ruhaipari technikum előkészítőbe irat­kozott. Trapp Ferenc egyéves mérnöki továbbképzőn vesz részt. A fiatal műszakiak nemcsak munkájukat végzik jól, hanem a részlegekben levő fiatalo­kat is szervezik a különféle oktatásokra. Lép Tamásné a Rákoscsabai ifjúsági foglal­koztató dolgozóinak vezet sze­mináriumot. Barabás Györgyné a konfekció részlegnél szakmai és politikai előadásokat tart. Minden műszakira jut egy részleg, amit patronálnak. A Szlávi úti fiúnevelőben négy szakember irányításával egy ifjúsági foglalkoztatót in­dítottak be, jelenleg kísérleti munkáikat végeznek. A vállalat dolgozói kb. 65 százaléka munkacsökkentett Bár még hiányos gépekkel dolgoznak, de a műszakiak a dolgozók­zal közösen, újítások­kal, ötletes elgondolásokkal jól megoldják feladatukat. Beszélgettünk a fiatal mű­szaki vezetőkkel, akik munká­jukról, tervükről szívesen be­széltek. Végner Lászlóné, aki egyébként a vállalat párttit­kára, elmondta, hogy ők min­den jelentősebb dolgot bármi­lyen irányú is, közös megbe­szélés után oldanak meg. Szocialista társadalmunkban munkahelyen és az egyéni életben egyaránt egyre képzet­tebb, műveltebb emberekre van szükség. A fiatal X. ke­rületi kézműipar műszaki dol­gozóiról elmondhatjuk, hogy a termelésben és tanulásban egyaránt példásan helytállnak. Tóth Miklós ­ Bonyodalom a „főkefe” körül avagy: hogyan lehet növelni az igazgatói alapot Napjainkban a kávéfőzés és ivás nemcsak hatalmas mére­teket öltött, hanem tudomá­nyosan megalapozottá vált. Számtalan értekezésen szak­emberek és laikusok azon vi­tatkoznak, hogy a kávé — mint élvezeti cikk — károsan, vagy kedvezően befolyásolja-e az emberi szervezetet? Korunk emberére vár az a feladat, hogy bebizonyítsa, mennyi minden rejlik »egy fe­ketében«. Magam sem hittem volna — ha saját szememmel nem látom —, hogy ennek a feladatnak teljesítését, gyakor­lati végrehajtását a Fővárosi Díjbeszedő Vállalat zuglói ki­rendeltsége már megvalósítot­ta. Egyszerű, hétköznapi kérdé­sekkel kerestük fel a kiren­deltséget, illetve a szakszerve­zeti osztálybizottságot. Hogyan ismerik a vállalat gazdasági , problémáit, hogyan becsülik meg a dolgozók munkáját er­kölcsi és anyagi vonatkozás­ban. Hogyan részesülnek az igazgatói alapból stb. Szóval egyszerű és minden különö­sebb izgalmat nélkülöző kér­désekkel. Az igazgatói alap felhasználásáról, s abból való részesedésből sokat mondani nem tudtak, de mint kiderült, nem is lényeges, hisz a kiren­deltség ebben — hála a feke­tének — önellátóvá vált (!?). Miről is van szó? Eddig azt hittük, hogy az igazgatói alap forrásait ismerjük, de téved­tünk. A kirendeltség dolgozói által elfogyasztott fekete az igazgatói alap forrásává vált, melyet nem a »hagyományos« jutalmazási és jóléti keretre bontanak csupán, hanem en­nél sokkal kiterjedtebb ré­szekre. E felfedezés után mind többet akartunk meríte­ni az új felfedezésből. Akartunk és majd­hogy­nem »mártírokká« váltunk. — A kicsi, de magas hőfokú szobá- s­ban a keresztkérdések tüzében­­égtünk. Honnan jöttünk? Kik­­ vagyunk — és uram bocsá —,­­a vállalat legbensőbb ügyébe milyen jogon szólunk? Jó, hogy annak idején megtanul­tuk a szakszervezetek jogait és kötelességeit. Valahogyan csak kivágtuk magunkat szó­ban és felszólításra előszed­tük iratainkat is, mely kétsé­get kizáróan bizonyította, hogy a HVDSZ budapesti bizottság munkatársai vagyunk. Ma még nem tisztázott do­log, mennyire hittek nekünk és irataink hitelességét elfo­gadták-e, de különböző próba­tétel elé állítottak bennünket. Közben bizonyságot nyerhet­tünk arról, hogy milyen jó szolgálatot biztosít a telefon. A kirendeltség vezetője pedig folytatta meghallgatásunkat, mert a központi szakszerve­zeti bizottság sem igazolt ben­nünket. Pedig milyen szívszo­rongva vártuk az ő segítségü­ket! Végső elkeseredésünkben ketten egyszerre beszéltünk s a nagy zűrzavarban végre elő­vették az iratokat, amiért két órája könyörögtünk. Végre fény derült a receptre. Íme: Végy egy kávéfőzőt és eh­hez felszerelést, valamint nyersanyagot. Nyerd meg a dolgozókat, hogy a jövőben ne önköltségi áron, hanem ennél magasabb összegért fo­gyasszák munkahelyükön na­pi feketéjüket és a különböze­tet az osztálybizottság rendel­kezésére bocsássák a legkülön­bözőbb célokra, mint például: tüzelőt szállító TÜKER-dolgo­­zóknak borravaló, a munka­szobákat festő dolgozóknak sörvásárlás, divatbemutató költségeihez hozzájárulás, munkásvédelmi dekoráció, há­rom csomag kártya, munka­versenyben élenjáró dolgozók jutalmazása stb. Ha ez sike­rül, később már mellőzhető a dolgozók kíváncsi érdeklődé­sének kielégítése, mint pél­dául mire költik a fekete többletet? Mit kapnak az igaz­gatói alapból? A mesének vége, de ne aludjatok szakszervezeti bi­zottságok és ne álmodjatok, hogy ez a dolgozók hozzájá-­ rulásával megvalósítható az­ életben.­­ De félre a játékos szavak-­­ kal! A fenti eset nem mese,­­ hanem élő valóság. S tapasz- '­­talataink szerint nem csak a­ Díjbeszedő Vállalatnál, hanem­­m másutt is. Meg kell tehát vizsg s­gálni, mire költik az igazgatói alapot, miért van szükség ar­ra, hogy a dolgozók »fekete-, lén« keressék meg a fenti —­ enyhén szólva furcsa — cé­lokra a pénzt. Meg kell szün­tetni az ilyen eljárást, mert erre sem a vállalatnak, sem a­­ szakszervezeti bizottságnak,­­ sem a dolgozóknak nincs­­ szüksége. S ha kezdetben a szándék jó is volt, az ilyen-­ fajta jó szándék árt.­­ Schik Anna A szakorvosok munkáját segítjük A Fővárosi Fürdőigazgató­ság gondos előkészület után a Lukács Gyógyfürdő kultúrter­mében 43 hallgató részére in­dított szaktanfolyamot. Hat hónapon át — napi munkájuk mellett — szorgalmas tanulás­sal sajátítják el a szükséges elméleti és gyakorlati ismere­teket: bonctan, élettan, szö­vettan, anatómia, gyógymasz­­százs, fürdőtan, stb. Mi a tanfolyam hallgatói a budapesti gyógyfürdőkből ke­rültünk ide, hogy felkészül­jünk cseppet sem könnyű, de annál szebb és nemesebb hi­vatásunkra, a gyógyító munka segítésére, a szenvedések eny­hítésére. S a vizsga után — tudással felvértezve — a für­dőszakorvosok biztos segítői, támaszai leszünk. Munkánk közben volt alkal­munk meggyőződni arról, hogy a fürdőszakorvos gyógyí­­tó-megelőző munkája gyakor­lati elvégzését jelentős mér­tékben a fürdőszakmunkásra bízza. Előírja a fürdő- és egyéb fizikoterápiás eljáráso­kat, azok végrehajtása azon­ban a szakmunkásra hárul. Nagy bizalom és felelősség ez, amely szakmai és gyakor­lati tudást követel tőlünk. A jól felkészült és lelkiis­meretes fürdőszakmunkás megelőző egészségügyi mun­kát végez. A fürdő a széles tömegek egyik legfontosabb közegészségügyi, egészségvé­delmi és gyógyító egészség­­ügyi intézménye. Azért tanulunk, hogy tudá­sunkkal az egészségügy továb­bi javítását segítsük elő. Forgó Gyuláné tanfolyam-hallgató k&kZHGd­gr sz ezeteké?eépzetA éeozS? A FOFÁROS­J ÓRAJA MSZERIPARIV. sóztok* ZJZWIAI KRT 29. JRÄKOSZT VT /A

Next