Ajka - Ajkai Szó, 1990 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1990-08-11 / 32. szám

K A VÁROS ÉS KÖRZETÉNEK HETILAPJA 1990. AUGUSZTUS 11. III. ÉVF. 32. SZ. ÁRA: 6 FT Szabad sajtó , szabad sajtó? Szeretnék köszönetet mondani az Ajkai Szó szerkesztőségének, hogy 34 év után írásommal újra jelentkezhetek Ajka város lakói előtt. Hallgatásomat a Magyar Demokrata Fórum ajkai szervezetének kérése törte meg. Tavaly felkerestek azzal, hogy írjam meg az Ajkai Szabad Szó és az 1956-os forradalom ajkai történetét. Nemrégiben kaptam meg Csarmasz János nyílt levelét, amelyet a szerkesztőségnek írt az „új" Ajkai Szabad Szó megindításával kapcsolatban. Kiadói szerint az 1956-os forradalomnak és a néhai Ajkai Szabad Szónak is „örökösei ... és folytatói” kívánnak lenni. Nem akarok az otthoni pártvitákba beavatkozni ; az emigránsnak itt, nyugaton kell megállnia a helyét és harcát megharcolnia (ezt tettem az elmúlt 34 éven keresztül különböző nemzetközi és magyar fórumokon!), de volna egy-két gondolatom ehhez a helyi „örökösödési háborúhoz". Megtisztelő, hogy az SZDSZ 1956 örökösének tartja magát, hiszen vezetői nagy részt vállaltak az ország felszabadulásában, s kis lapját, mint az 1956-os Ajkai Szabad Szó örökösét aposztrofálja; a testamentum végrehajtói viszont először a testülőt kérdezik meg, hogy ő hogyan kíván rendelkezni hagyatékáról. Ezt Csarmasz János - szinte végtelenből felkutatva — mega kérdezte tőlem. Én, mint az 1956-os felelős kiadó beleegyeztem, hogy az Ajkai Szó '56 örökségét átvegye! Úgy érzem — és tudom —, hogy az Ajkai Szó szolgálja legjobban a nemzeti egységet, amire ma éppoly nagy szükség van, mint 1956-ban volt! Persze, mindenkinek joga van lapot indítani olyan cím alatt, amilyen neki tetszik. De az etika törvényei azért megkívánnák, hogy ha egy „örökséget" átveszünk (itt a névről van szó!), a hagyományozól is megkérdezzük. Ez sajnos nem történt meg! Az új lap ürügyén szeretnék egy igen fontos tényre és a demokrácia játékszabályaira rámutatni, ami - úgy tűnik - országszerte feledésbe ment. Negyven évig az volt az „etikus", „erkölcsös", amit a párt, s az ő nevében meghirdetett ún. „szocialista erkölcs” megszabott. Igaz, ezt az igát nem lehet máról holnapra lerázni! Jelenleg a kiadói berkekben, amik igen nagy számúak, csúnya dolgok történnek, amiket az otthoni sajtókalózkodás csúnya példáiként pellengérre kell állítanunk! Hosszabb betegsége alatt, rábeszéléseinknek engedve, a Magyar Cserkész Szövetség európai kerületének parancsnoka, Kölley György megírta Értetek és miattatok cím alatt visszaemlékezéseit, amelyek Teleki Páltól, a szövetség erőszakos feloszlatásán át, nyolcéves szibériai fogságának leírásával egészen a nyugati újrakezdésig vezetnek el. Nemcsak az emigrációnak, de otthoni cserkésztestvéreinknek is igen értékes dokumentumai. Nagy örömünkre, a szerző beleegyezésével a könyv tavaly Magyarországon is megjelent. Csak a kiadók kifelejtették, hogy az eredetit „Sajtó alá rendezte és a fedőlapot tervezte: Saáry Éva". Mindenki neve ott ékeskedik az impresszumban, csak jeles svájci költőnőnk nevét hagyták ki az újralóadók, aki nélkül pedig a könyv sohasem látott volna nyomdafestéket. 1989-ben került a honi és külföldi olvasó kezébe Tóbiás Áron vaskos kötete. Én memóriáim Nagy Imre, a Szabad Tér Kiadó (1989) gondozásában. A külföldi költők versidézeteit a Gloria victis 1956 — Az 1956-os magyar szabadságharc költői visszhangja a nagyvilágban (negyedik kiadás Bp. 1987.) című kötetből vették át. O tempóra, o mores! Sem a szerző, sem a kiadó nem tartották fontosnak, hogy megemlítsék a versek gyűjtőjének, a fordítások koordinátorának, az anyagi alapok megteremtőjének, az 1956-os emigráció egyik legjelesebb költőjének, a Szabadságharcos Világszövetség főtitkárának, Tollas Tibornak a nevét! A Nemzetőr főszerkesztője életművének egyik legfontosabb alkotása ez a gyűjtemény! Hasonló siralmas helyzet állt be Szolzsenyicin Gulagjának otthoni kiadásánál is Olyannyira, hogy sajtóper lett belőle! A sajtóetika nem azonos a sajtótörvénnyel! Az „ethos" értékben magasabb helyen áll a „juránál". A szabadság etika nélkül elképzelhetetlen, mert anarchiába fullad! A sajtószabadság, a tömegkommunikációs eszközök szabadsága különösen nagy felelősséget ró ránk: ez a társadalmi élet alapfeltétele! Gondolom, azok, akik lapot szerkesztenek, tisztában vannak a sajtó erejével, kormányokat buktathatnak meg, egyéniségeket emelhetnek fel. Szó Nem lesz jobb, ha az Ajkai felölelné a városnak és környékének egész társadalmi életét, helyet adva minden demokratikus párt híveinek (mint ez tudtommal eddig is történt), s egy kis pártlap (Ajkai Szabad Szó) anyagi lehetőségeit arra fordítaná, hogy egy jó lap hasábjain a közügyét, egy város minden problémáját mindenki megelégedésére, pártérdekek fölött egy közös, nemzeti célra, mindenki által olvasható és olvasandó közös szabad sajtó céljaira fordítaná? NAGY ALAJOS, az 1956-os Ajkai Szabad Szó főszerkesztője, a Szabadságharcos Világszövetség európai elnöke Megjegyzés: ezzel az írással befejezettnek tekintjük a vitát. Árusaink ... áraikkal GYÖRKÖS JÓZSEF felvétele Újból a zsebünkbe nyúltak A zöldségesek nemcsak ellepték Ajka város központját áruikkal, hanem áraikból sem igen engednek. Ennek betetőzéseképpen augusztus elsejétől emelték a tüzelőanyagok, energiahordozók árát is. A meleg víz és a távfűtés például 42 százalékkal kerül többe. S hogy a kép „teljes” legyen, a cukor, a liszt, a méz is drágább lett átlag 15—20 százalékkal. Most már csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kisnyugdíjasok, s a többgyermekes családok hogyan viselik el ezt, és az „illetékesek" mivel ellentételezik a romló életkörülményeket. Figyelmeztetésül csak annyit, hogy közelednek a helyhatósági választások . . . 4 Kánikulában GYÖRKÖS JÓZSEF felvétele Több optimizmust Július 31-én tartotta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága Schvarcz Béla elnökletével utolsó ülését. A napirendi pontok közül elsőként a lejárt határidejű vb-határozatoknak a végrehajtásáról döntöttek, illetve javasolták a helyhatósági választások utánra az elhalasztását. Itt a nyelvoktatással kapcsolatos, 1995-ig terjedő távlati tervek előtérbe, és ennek az kerültek iskolán kívüli megvalósításához 300 E Ft-ot kért a bizottság. A Kossuth Lajos Általános Iskolának a rekonstrukciójára előirányzott pénzösszegből történő elvonásával nem értettek egyet a felszólalók. Bejelentették Varga Miklósnak, a Bródy Imre Gimnázium igazgatójának nyugdíjba vonulását, és Hartmann Iván kinevezését erre a posztra (augusztus 1-jétől). Kifogásolták viszont, hogy Varga Miklósnak az év végéig folyósítják a fizetését, ezt a tantestület saját hatáskörében döntse el, és oldja meg. A második napirendi pont keretében az 1990. évi költségvetés I. félévi végrehajtásáról esett szó. Ennek fontosabb vitapontjai a lakásépítéssel voltak kapcsolatosak, melyről már előzőleg úgy döntöttek, hogy a tanácsi lakások eladásából befolyt pénzösszegeket használják fel erre a célra. Vita folyt még a rendelőintézet javára létrehozott alapítványról, és a RUF céggel közösen építendő gyáregység infrastruktúrájának a bővítésére fordítandó pénzösszegről (9,5 millió Ft). Itt sok nyitott kérdés maradt, melyekről majd az önkormányzati vezetés kell, hogy határozzon. Közben kiderült az is, hogy az évi költségvetésből hiányzik az a 22 millió Ft (a timföldgyár kellene fizesse), amely nélkül novemberben és decemberben egy sor szociálpolitikai, városgazdálkodási gondot nem lehetne megoldani (vagy egyesek azt szeretnék, hogy ne lehessen?). Az 1989-es pénzmaradványok elosztásáról, illetve átcsoportosításáról döntöttek továbbiakban. Itt Schvarcz Béla tanácselnök javaslatára a lakásügyi támogatások biztosítására 1990. december 31-ig 1 millió Ft-ot szavaztak meg. Ezután egyedi ügyekről határoztak, melyek keretében tudomásul vették dr. Kalóczkai Tiborné kérését, hogy augusztus 15-ével mentsék fel a Fekete István Általános Iskola igazgatói beosztása alól. Befejezésül Schvarcz Béla tanácselnök, aki augusztus 1- jétől a balatonfüredi Agrobank osztályvezetőjeként fog dolgozni és Ajkáról is elköltözik, sok sikert kívánt a város lakosságának és vezetőinek a további munkájukhoz. Az átmeneti időszakban a pártok és a helyi sajtó segítsen ebben. Legyen meg a kontroll, hogy a város jövője ne kerüljön veszélybe. Az emberek több optimizmussal, életkedvvel járuljanak hozzá saját életük és a közösség sorsának alakításához, hogy gyermekeik biztosítva lássák úgy az ország, mint a helyi érdekek érvényesülését - mondotta. Schvarcz Béla 16 évi ajkai tevékenysége, munkája után búcsúzott el munkatársaitól, barátaitól, várostól. Mi is további sikereket kívánunk neki életében, munkájában és hogy ne adja fel optimizmusát. P. L. Két párt háza táján (Folytatás előző lapszámunkból.) Javában folyik az Országgyűlés, pártok és érdekek feszülnek egymásnak, érvek hangzanak el egymás mellett pro és kontra. Arra voltam kíváncsi, hogy a parlamenti csatározásokból itt vidéken mit érzékelünk. Hogy a „fenti” hegyek vajúdásából nem kisegerek születnek itt „lent” sem, bizonyítja a két ajkai párt képviselőinek, nevezetesen: Horváth Dániel, Sáray Péter, Tóvári Károly (MDF) és dr. Török Bálint, Szabó Péter és Mikusi Gyula (SZDSZ) véleménykülönbsége is. — A kormánykoalíció szeptember 30-ára tűzte ki a helyhatósági választásokat. Az SZDSZ ezt az időpontot igyekszik módosítani. H. D.: Nyilván a kormánykoalíció felelős az országnak az állapotáért, és ugyanakkor felelős azért is, hogy a rendszerváltás befejeződjék. Ez pedig csak a helyhatósági választásokkal következhet be. Szerintem a szeptember 30-ai határidőt mindenképpen tartani kell, hiszen demoralizáló lenne, hogyha a tanácsi testületeknek és az apparátusnak a mandátumát törvényileg meg kellene hosszabbítani. Hogy az SZDSZ miért szeretné kitolni a választásokat, azt pontosan nem tudom, de a gyanúm az, hogy az országgyűlési választásokon elszenvedett vereségük miatt, elvesztett pozícióikon szeretnének még azon rövid idő alatt is javítani. Hiszen tudják azt, hogy a kormány által meghozott szigorító intézkedések a népnek nem tetszenek, és ezt egy esetleges kampányban felhasználva, a most kormányon lévő pártok ellen tudnák fordítani a helyi választásokon. S. P.: Én is úgy vélem, hogy az SZDSZ a nemzetre hivatkozva, többször is bújtatva pártérdekeket próbál érvényesíteni. Az ő érdekeik most a minél tovább húzás, tehát az önkormányzati választások minél későbbre halasztása. Több képviselő ismételten számon kérte, hol marad a kiskirályok elszámoltatása. A tavaszi nagytakarítás és a „ nyári nagymosás" elteltével az „őszi lomtalanítás" során talán megtörténik? H. D.: A kiskirályoknak az elszámoltatása nagyon nehéz kérdés. Amikor jogállamiságot hirdetünk, és jogállamiságról beszélünk, akkor az ilyen jellegű elszámoltatás csak jogi keretek között mehet végbe. Ha a helyhatósági választások megtörténnek - és az egyéb közösségekben is, például városi és a munkahelyi közösségekben —, az ilyen jellegű takarításnak az elvégzése az ott dolgozóknak, az ott élőknek a dolga lesz. Ők ismerik és tudják, hogy ki hogyan élt, és mit csinált. Ezt egy általános érvényű törvénnyel elrendezni nem lehet. S. P.: Tulajdonképpen a nagytakarítás már megtörtént a parlamenti képviselők megválasztásával, és nyilvánvalóan folytatódik majd a további választásokkal. Az elszámoltatás pedig törvényes keretek között meg fog történni. Azonban azt is tudni kell, hogy olyan hatalmas csődtömeg szakadt a mostani képviselők nyakába, hogy egyszerűen nem képesek - sokszor napi 18-20 órákat dolgozva a kormányban, a parlamentben, a bizottságokban — a fontosabb, több mint 20 sürgősségi indítványt határidőre teljesíteni. Biztos vagyok benne azonban, hogy időben erre is sor kerül. Bár azt se várja el senki, hogy amikor demokráciáról beszélünk, a kormány bármely minisztériuma hatalmi szóval beavatkozik, és leváltja ezt vagy azt a tanácselnököt vagy vállalatigazgatót. H. D.: Nos, ez az erkölcsi elszámoltatás. De ugyanennek az elszámoltatásigénynek van egy anyagi része is, hogy azokat, akik vagyonokat harácsoltak össze, azoktól azt el kell venni. Ezek nyilván büntető eljárás és bírósági úton képzelhetők csak el.• A kormánykoalíció szeptember 30-ára írta ki a helyhatósági választásokat. Az SZDSZ igyekszik ezt az időpontot kitolni. Mi az oka ennek? M. Gy.: Úgy érezzük, hogy szeptember 30-a nagyon közeli dátum. Az MDF a képviselőválasztások utáni győzelmi mámorában ezzel a lufttal „letudná maga mögött" az önkormányzati választásokat is. Ugyanakkor ma a hevenyészetten öszeállított, jelen pillanatban nem funkcionáló gazdasági programjukkal egyrészt nem akarunk beleesni egy újabb csapdába, másrészt szeretnénk az állampolgárokat is felkészíteni ebből az önkormányzati törvénytervezetből. Egy komplex városi, falusi programmal mennének a választópolgárok elé, mert amit választanak, az jó pár évre meghatározza a település jövőjét. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen sarkalatos törvények születnek. A lényeg az, hogy egy alulról jövő, demokratikus építkezés menjen végbe ezekben a közigazgatási egységekben, falvakban és városokban. Azért tolnánk ki tehát a helyhatósági választások időpontját, kellőképpen felkészüljünk, hogy Úgy érezzük, hogy szeptember 30- áig rövid ezeknek a dolgoknak a megvalósítására az idő, nem tudjuk kellőképpen felkészíteni önmagunkat, tagjainkat, polgármester-jelöltjeinket és a leendő önkormányzatoknak a tagjait, ezért tartjuk szükségesnek a helyhatósági választások időpontjának az eltolását. Dr. T. B.: Teljesen egyetértek az előttem szólóval, de annyit azért szeretnék leszögezni, hogy az SZDSZ is minél hamarabb szeretné megtartani az önkormányzatokat, ezért nyújtottuk be a saját csomagtervünket, úgyhogy sajnáljuk, hogy az időpont eltolódik, de nem a mi hibánkból. Ugyanis az MDF nem nyújtott be egy elfogadható törvénytervezetet, sőt elutasította az ellenzék segítségét. Most viszont az SZDSZ-re akarja hárítani ezért a felelősséget. CZVERENCZ RÓBERT Megjegyzés: ezzel interjúsorozatunk végére értünk, ha „időben" egy kissé megkésve is.