Ajka - Ajkai Szó, 2016 (29. évfolyam, 1-44. szám)
2016-03-25 / 11. szám
29. évfolyam, 11. szám A város lapja 2016. március 25., péntek ÜNNEP Tűzd fel, ne szégyelld, tedd szíved fölé!a urr FMRFDF Jelképeink üzenetei Az idén nem volt kegyes az időjárás a március 15-i megemlékezéseken a szereplőkhöz, a résztvevőkhöz. Esett az eső, hullott a hó. Talán az égiek a 168 évvel ezelőtti esős, borongós időjárást szerették volna velünk szemléltetni, átéreztetni. Szép hagyomány, hogy az ünnepi program a régi temetőben kezdődött, ahol megkoszorúzták II. Antal István honvéd ezredes, Parragh Lajos református lelkész, honvéd hadnagy, Trsztyenszky István és Lázár Lázár nemzetőr sírját. A központi ünnepi megemlékezés a Kossuth szobornál folytatódott. A kellemetlen időjárás ellenére azért jó néhányan kimerészkedtek a meleg lakásokból, hogy a magyar szívekhez legközelebb álló tavaszi ünnep részesei legyenek. Wallerné Horváth Andrea köszöntötte a megjelenteket, majd Kovácsné Győri Zsuzsanna, a Városi Intézmények Működtető Szervezete igazgatója mondta el ünnepi beszédét. - Ma már nem kell titokban ünnepelni. Ma már ki merjük tűzni, és ki is tűzzük a nemzet színeiből álló kokárdát. A piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálja. Ezzel tisztelgünk azon hősök iránt, akik a forradalomban és szabadságharcban részt vetek. Nem nyerték meg a csatát. Mégis győztek. Eredményeket értek el, kivívták a nemzet tiszteletét, és beírták nevüket a magyar történelembe. Emlékezünk, és emlékezzünk arra, hogy 1848. március 15-én a márciusi ifjak szembeszálltak az elnyomó hatalommal, és nem félve a megtorlástól a legkeményebb fegyverrel, a tiszta szavak erejével indultak harcba. Ezen a napon a magyarok megelégelték az idegen elnyomást, bátran kiálltak ellene. Vannak, akiknek tudjuk a nevét. A forradalmi ifjúság vezető alakja, a tömeg mozgatója és szónoka, Jókai Mór, a márciusi események főszereplői: Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Bulyovszky Gyula és Irányi Dániel voltak - mondta a szónok, majd megemlékezett a forradalom női résztvevőiről: Lebstück Máriáról (Mária főhadnagy), Kossuth Zsuzsannáról (Kossuth húga), Zichy Karolina grófnőről, Szendrey Júliáról, akiktől a hitet a jó célban, férjük melletti elkötelezett támogatást, a megalkuvást nem ismerő kitartást, hazaszeretetet, az önzetlen, felelős cselekvést lehetett tanulni. Ünnepi beszédét egy Széchenyi István idézettel zárta: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn” A megemlékezés után a Pannon Várszínház művészeinek ünnepi műsorát láthatták a megjelentek. Az 1848. március 15-i eseményekre visszaemlékező műsort Lenchés Márton a színház művésze szerkesztette és rendezte. A Kovács Ágnes Magdolna és Szente Árpád Csaba tolmácsolásában elhangzott dalok emlékezetessé tették a programot, amikor a hazáról, magyarságról, szabadságról, szerelemről énekeltek. Az ünnepség végén megkoszorúzták Kossuth Lajos mellszobrát. A város önkormányzata nevében Schwartz Béla polgármester, dr. Horváth József alpolgármester és dr. Jáger László címzetes főjegyző koszorúzott. Őket követték a pártok és a civil szervezetek képviselői. Az ünnep alkalmával kézműves foglalkozást tartottak - mint minden évben - Horváth Rita, Harczi Ilona, Szalai Lászlóné és Somodi Edit vezetésével. Hagyományos kokárdát, tulipános kitűzőt, bőr kokárdát készítettek és mézeskalács huszárt díszítettek az alkotni vágyók. szervezésében koszorúzással egybekötött ünnepséget tartottak március 15-én. Áment Márton, az egyesület elnöke köszöntötte a szemerkélő esőben is megjelent ünneplő közönséget. - Ma megemlékezünk az 1848-as szabadságharcról, csatlakozva a magyarság által rendezett több tízezres rendezvényhez. Megemlékezünk a szabadságharc gyepesi szereplőiről, nekik tisztelgünk az itt emelt emlékműnél - kezdte köszöntőjében. Felidézte a gyepesi Kun család tagjait, akik honvédtisztként vettek részt a szabadságharcban. Kun Géza Komáromban volt zászlóaljparancsnok. A bukás után fél évet raboskodott Bécsben. Kun Béla a móri csatában tűnt ki lovas századával, ő ezután az olasz szabadságharcban is részt vett katonáival. Beszéde után az emlékezők elénekelték a Himnuszt, majd Bánhidi Alexandra verse és a Gyepesi Nyugdíjas Klub énekkarra előadása után Pék Attila önkormányzati képviselő mondta el ünnepi beszédét. Ebben történelmi sorsfordulónak nevezte ezt a napot. - Többnek és igazabbnak tudjuk magunkat, érezzük egy közösség törvényszerű összetartozását, s magunk mögött tudjuk azt a szellemi erőt, amit Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Arany, Vasvári, Táncsics, Jókai életműve jelent a magyarságnak - mondta. Beszéde végét a márciusi ifjak követelésével zárta: „Legyen béke, szabadság és egyetértés”. A koszorúzás előtt még Rábaközi Jánosné mondott verset és Grőberné Adorján Renáta vezetésével 48-as dalokat énekelt az énekkar. Az önkormányzat részéről Pék Attila és Rosta Rudolf, a Gyepesi Örökségünk Egyesület nevében Áment Márton és Török Isvánné helyezte el az emlékezés koszorúit az emlékmű előtt. (folytatás az 5. oldalon) Az időjárás is az 1848. március 15-it idézte Kovácsné Győri Zsuzsanna esernyő alatt mondta el ünnepi beszédét (Fotó: Györkös) (Fotó: Györkös) Bakonygyepesen, a Gyepesi Örökségünk Egyesület Bakonygyepesen a 48-as emlékműnél ünnepeltek (Fotó: Fotó) Az életük negyvennégy éve, még az egyetemen fonódott egybe. Azóta elválaszthatatlanok. Egy hivatás felé sodorta őket a sors, de a nyugdíjas éveket is egymás társaságában élvezik. Hasonló hobbikkal töltik a szabadidejüket is. Nemcsak kiegészítik, de meg is erősítik egymást, ami már régóta természetes az ajkaiak számára. Dr. Barancsi Mártát és dr. Jámbor Imrét szinte mindenki ismeri a városban. Az orvos házaspár 1974 óta tevékenykedik itt. A feleség néhány évet a gyermekosztályon dolgozott, majd gyermek háziorvosként folytatta munkáját. Férje az üveggyárban kezdett üzemorvosként, ám a többség háziorvosként találkozott már vele. 2009-ig praktizáltak aktívan, de nyugdíjasként sem szakadtak el teljesen az egészségügytől. Márta a gimnázium ifjúsági orvosa lett, Imre pedig a vérellátóban helyettesít alkalmanként. Az orvos házaspárról sokan tudják, hogy immár négy éve foglalkoznak házassággondozással is. Havonta egy alkalommal adják tovább az érdeklődőknek a tapasztalataikat és a Bibliai Házassággondozó Szolgálat képzésén hallottakat. Előadásaik hitelesek, hiszen már a saját házasságukban ott a példa. Szerintük a szülők kapcsolata már az első pillanattól kezdve képeskönyv az utódok számára. Van két lányuk és hat unokájuk is, akikkel szívesen töltik az idejüket. Nyaranta a gyerekek felváltva érkeznek hozzájuk. Az orvos házaspár aktív életet él, az unokázás mellett mindig szakítanak időt a kertészkedésre és az utazásra is. Szeretnek kirándulni, de az egykori kollégákról se feledkeznek meg, akikkel máig rendszeresen eszmecserét folytatnak szakmai kérdésekben. Virágvasárnapi barkaszentelés Barkaszenteléssel kezdődött a Jézus Szíve Plébániatemplomban vasárnap a 9.15 órai szentmise. Virágvasárnap volt, a húsvét előtti hét, a nagyhét kezdete. A barkaszentelést követően a „Kövessük Jézust!” felszólításra a hívek egy csoportja barkaággal a kezében elindult körbe a templomban. Virágvasárnapon Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a katolikus egyház. A hívek a Bakos Frigyes plébános által bemutatott szentmise keretében hallhatták Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót. A dicsőséges bevonulás a kezdete annak, ami Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, és a feltámadással teljesedik be. Krisztus feltámadása hozta el az emberek számára a megváltást, az örök életet. Ez húsvét üzenete. (Fotó: Györkös) (Fotó: Györkös) DR. BARANCSI MÁRTA ÉS DR. JÁMBOR IMRE Nincsen húsvét tojásfa nélkül Gyerekprogramokkal és tojásfa díszítéssel várják az érdeklődőket az Agorára nagypénteken, azaz március 25-én, a VMK munkatársai és civil segítőik. Húsvétra hangolódhatnak családok a hagyományokat is a felidéző rendezvényen délután két órától, ahol többek között kézműves foglalkozás, mézeskalács-díszítés és a Virgonckodó játszópark faszerkezetei várják a legfiatalabbakat. A jó hangulatúnak ígérkező délutáni programon fél háromtól civil kezdeményezésre először díszítik fel a város tojásfáját a helyiek közösen. Futóné Paksa Tünde, a tojásfa díszítés egyik ötletgazdája lapunk kérdésére elmondta, hogy néhány éve a televízióban látott egy idős férfit, aki húsvétkor feldíszítette a kertjében álló nagy fát. A látványosság híre nem csak helyben terjedt el, hanem még külföldről is a csodájára jártak, így híressé vált a bácsi lakhelye. Ajkán az ünnepi készülődés mellett az összefogást szimbolizálja majd a fa, hiszen a város lakóitól, kluboktól, civil szervezetektől, valamint iskoláktól és óvodáktól várnak tojásokat a szervezők. A tojásdíszítés egyrészt az ünnep része, tradíció, másrészt viszont nagyszerű kreatív időtöltés, amit a gyerekek mindig élveznek. Ezzel az ötlettel szeretnénk ösztönözni a családokat, hogy töltsék együtt a szabadidejüket és szerezzenek élményt egymásnak, miközben a régi hagyományok is felelevenednek - fogalmazta meg a legfontosabbakat Futóné Paksa Tünde, aki szerint így nem csak a gyermekeket, hanem a szülőket és a nagyszülőket is be lehet vonni a programba. A szervezők reményei szerint a hagyományteremtő akció sikerrel zárul és a későbbiekben nem lesz húsvét tojásfa nélkül Ajkán. Tegye hozzá Ön is a magáét! További információk a közösségi portálon olvashatók, ahová várják a tojásokkal készített szelüket is a szervezők. SzR.