Mogyoród - Hét Forrás, 2001 (1. évfolyam, 1-2. szám)

2001-12-01 / 2. szám

História kiél­ésa a SZENT HEDVIG I. (Nagy) Lajos király­­ és Boszniai Erzsébet harmadik leánya. 1384-ben, tízévesen lengyel uralkodóvá koronázták. 1386-ban férjhez adták Jagelló litván nagyfej­edelemhez­­ a házassággal létrejött a két ország uniója, a pogány litvánok pedig felvették a kereszténységet. Hedvig férje mellett háttérbe szorult, elsősorban egyházpártoló tevékenysége volt jelentős, de támogatta a krakkói egyetemet is. 1399-ben első gyermeke születésébe halt bele. Már közvetlenül halála után szentként tisztelték, szentté avatására azonban csupán 1997-ben került sor, ekkor II. János Pál pápa Krakkóban avatta szentté. Ünnepnapja: július 18. A PISZTRÁNÓI SZENT JÁNOS 1386-ban a Nápolyi Királyságban fekvő Capestranóban született, apja német zsoldoskapitány volt. 1415-ben Perugia kormányzójaként egy lázadás során fogságba esett, s egy látomás hatására kiszabadulva a ferences rendbe lépett. Híres hitszónok volt, pápai legátusként elsősorban Kelet-Európában tevékenykedett. 1456-ban a keresztes hadak élén részt vett Nándorfehérvár védelmében, október 23-án a közeli Újlakon halt meg. Az újlaki ferences templomban temették el, sírja a középkori Magyarország egyik legjelentősebb kegyhelyévé vált. Szentté avatási eljárása halála után rögtön megindult, eredményre azonban csak 1724-ben vezetett. Ünnepnapja: (1969-től) október 23. SZENT MÁRK, ISTVÁN ÉS MENYHÉRT s KASSAI VÉRTANÚK három nemzethez - a horváthoz (Körösi Márk Iván), a magyarhoz (Pongrácz István) és a lengyelhez (Grodzieczki Menyhért) - tartoztak, ám hitükért együtt adták életüket 1619. szeptember 7-én, a reformáció és a katolikus megújulás korában Kassán. A harmincéves háború második évében, 1619. augusztus 24-én indultak meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadai a katolikus Habsburg-hatalom ellen, az egységes magyar királyság megteremtése érdekében. 1619 őszén Rákóczi György és csapata érkezett Kassa falai alá. Dóczi András császári főkapitány kilátástalannak ítélte a harcot, tekintettel arra, hogy a város vezetése protestáns vallású volt. S bár a létrejött megállapodás garantálta a katolikus hívek és papok sértetlenségét, a városba bevonuló hajdúk mégis fogságba vetették a három papot. Kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni őket. A sikertelen kísérlet után szeptember 7- én válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, s a halottnak vélt Istvánnal együtt testüket egy emésztőgödörbe dobták és faltörmeléket hánytak rájuk. István húszórás agonizálás után halt meg... Körösi teste később az esztergomi káptalanhoz, a két jezsuita földi maradványai a rend nagyszombati templomába kerültek. 1905. január 5-én X. Pius boldoggá, 1995. július 2-án II. János Pál pápa pedig szentté avatta mindhármukat. Ünnepük: szeptember 7. il. Boldogok BOLDOG JOLÁN IV. Béla király és B­aszkarisz Mária lánya, Szent Margit és Szent Kinga testvére. 1256-ban lett Jámbor Boleszláv kaliszi és gnieznói herceg felesége. Férje halála után nővérével, Kingával együtt belépett az ószandeci klarissza kolostorba. Kinga halála után visszatért Gnieznóba, s a férje által alapított klarissza kolostorban lett főnökasszony. Halála után a sírjánál történt csodás gyógyulások hatására hamarosan boldoggá avatták. Ünnepnapja: június 15. BOLDOG GIZELLA II. (Civakodó) B Henrik bajor herceg és Burgundi Izabella gyermekeként 985 körül született, testvére volt a későbbi II. Henrik német-római császárnak. Géza magyar fejedelem fiával, Istvánnal 996-997 körül kötött házasságot. Frigyükből több gyermek is született, köztük a később szentté avatott Imre herceg, a fiatalon elhunyt trónörökös. Jelentős egyházpártoló tevékenységet fejtett ki, a német források egyenesen neki tulajdonítják a magyarok megtérését. István halála után az ország elhagyására kényszerült, az 1040-es években szülőföldjére hazatérve a passaui Niedernburg kolostorába vonult vissza, ahol apátnőként halt meg az 1060-as évek első felében. Sírja máig látogatott zarándokhely. Szentté avatására a 18. században tettek sikertelen kísérletet, 1975-ben lett hivatalosan boldog. Ünnepnapja május 7. (halála napja), valamint február 1. BOLDOG MÓR Egyike volt az első magyar származású főpapoknak. A pannonhalmi bencés apátságban tanult, szerzetes, majd apát lett, végül 1036-ban elnyerte a pécsi püspöki méltóságot. Szerzetesi erényeit az Imre-legenda is megemlíti. Ő volt a szerzője a két zobori remete, Szent Zoerard és Benedek legendájának. 1848-ban avatták boldoggá, ünnepnapja: október 25. BOLDOG APOR VILMOS 1892. február 29-én született Segesváron főnemesi családban. Apja, báró Apor Gábor, Nagyküküllő vármegye főispánja, akinek korai halála után Vilmos gyermekkorát édesanyja, Pálffy Fidélia mosoni birtokán töltötte. Iskoláztatása a jezsuiták kalksburgi gimnáziumában kezdődött és a kalocsaiban folytatódott. 1910 nyarán gr. Széchenyi Miklós győri (majd nagyváradi) püspök felvette kispapjai közé, és Innsbruckba küldte teológiai tanulmányai végzésére. 1915. augusztus 24-én szentelték pappá Nagyváradon, s szeptemberben már Gyulán kezdte szolgálatát, ahol rövidesen (1918-ban) káp­lánból az ország legfiatalabb város-plébánosa lett. Lelkipásztori munkájának elismeréséül XII. Pius pápa 1941. január 21-én győri megyéspüspökké nevezte ki. Tisztéből eredően a magyar püspöki kar és az Országgyűlés felsőházának tagja lett. Nemcsak a katolikus szociális mozgalmak aktív pártolója, hanem a 2. zsidótörvény által érintett katolikusok erkölcsi és anyagi védelmére alakult Magyar Szent Kereszt Egyesület elnöke is 1942-től. A legerélyesebb hangon emelte fel tiltakozó szavát a jogfosztások, a gettók, a deportálások ellen. Életveszélyt vállalva a püspökvárban mintegy 300 üldözöttet rejtegetett. 1945. március 30-án délután ittas szovjet katonák halálosan megsebesítették a püspököt, aki húsvéthétfőn, április 2-án belehalt sérüléseibe. 1997. november 9-én a Szent Péter­­bazilika előtti téren II. János Pál pápa boldoggá avatta. Ünnepnapja: május 23.

Next