Siófok - Siófoki Hírek, 2021 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2021-05-01 / 5. szám

Társasházak továbbra is épülnek Amikor a lakosság azt szorgal­mazza, hogy a képviselő-testület szigorítson az építési szabályokon, például hogy korlátozza a Bala­ton-part beépíthetőségét, akkor azt is vegye figyelembe: „követelése” tetemes közpénzkiadást vonna maga után kártalanítás címén. Erre Kadlicskó Krisztián, Siófok város főépítésze hívta fel a figyelmet, aki február óta tölti be ezt a pozíciót amellett, hogy jó néhány Siófok és Tab környéki település főépítésze is, főállásban pedig Zala község polgár­­mestere. Tervtanács alakul­ ­ A 2016-os település­kép-védelmi törvény ér­telmében kellett minden önkormányzatnak helyi településkép-védelmi rendeletet alkotni, ek­kor nőtt meg a főépítész szerepe, és alkalmaznak a kistelepülések is fő­építészt, noha a közsé­gekben ez nem igényel fizikai jelenlétet, ott tehát online, ha úgy tetszik, e-főépítész vagyok - árul­ta el Kadlicskó Krisztián. - A településképi vélemé­nyezés, az építészeti tervek bírálata, az építészeti döntések előkészítése: így foglalható össze a főépítész fela­data. Vannak olyan jelentőségű épü­letek (általában nem családi házak), melyek meghatározzák a település­­képet, ezeknél jó, ha a főépítész nem egyedül dönt, ezért is alakul meg Sió­fokon a tervtanács, terveim szerint májusban, a helyi szakembereket már felkértük a részvételre. A tervtanács még a tervezési szakaszban, az építé­si engedély kiadása előtt „alakíthatja, formálhatja” a leendő épületeket a városi kívánalmaknak megfelelően, együttműködve a beruházóval. Az építési engedélyeket ma már a kormányhivatal adja ki, maradt-e elegendő beleszólása az önkormány­zatnak abba, hogy hol mi épülhet? - kérdeztük az új főépítészt. - Hol mit, mekkorát lehet építeni, ezt a helyi építési szabályzat rögzíti - felelte. - A településkép-védelmi rendelet pedig arról is szól, hogy milyen legyen, le­het egy adott épület, továbbá a helyi védettséget is szabályozza. Az építé­si engedély kiadását megelőzi a pol­gármester településképi véleménye. Ennyi beleszólása van ma egy önkor­mányzatnak. „Sűrűsödik” a part S hogy mi a véleménye Siófokról, a városképről, a Balaton-part fokoza­tos beépítéséről? Ezekről Kadlicskó Krisztián azt mondta:­­ Siófok adott­sága, hogy nincs jelentős történelmi múltja, a település a déli vasút meg­épülte után kezdett igazából kiala­kulni. Ami az utóbbi időben Siófokra leginkább jellemző, az a Balaton-part „sűrűsödése”, ami a turizmussal együtt jár, valamint a kereslet-kínálat egymásra találásának következmé­nye. A jogszabályok lehetővé tették a part beépítését, így az erre épülő he­lyi szabályozás is. Nagyon nehéz elta­lálni a köz- és a magánérdek egyensú­lyát. Arról nem is beszélve, hogy egy építési szabályzat tíz évre vagy még hosszabb időre mondja meg, hol mit lehet és mit nem, a változások azon­ban ennél jóval gyorsabbak lettek; a 2008-as válság után szinte semmi nem épült, most, a Covid idején meg nem győzzük kapkodni a fejünket... Látjuk, halljuk, hogy egyre többen emelik fel a szavukat e Balaton-parti „sűrűsödés” ellen, de aligha vannak tisztában azzal: az a kívánalom, hogy a helyi képviselő-testület hozzon az országosnál szigorúbb építési szabá­lyozást, tetemes kártérítéssel járna együtt. Tehát ha valaki ezt szeretné, nem árt, ha tudja: ezzel együtt arra is „szavaz”, hogy a város a közpénz egy jelentős részét kártalanításra költse. A törvény ugyanis úgy fogalmaz: szigorítás esetén a régi és az új sza­bályozás közötti forgalmi érték kü­lönbözetét az önkormányzat ki kell, hogy fizesse a tulajdonosnak. A főépítész egy konkrét példán is levezette ezt, a Galérius fürdő mel­letti toronyházakon.­­ Ez az egyik vitatott építkezés ma a városban, négy toronyház épült korábban an­nak következtében, hogy ott és csakis ott megengedte a helyi szabályozás a 24 méter magas épületet. Most két újabbat építene a beruhá­zó, ami ellen tiltakoznak főképp azok a szomszé­dok, akik szintén ilyen magas házban élnek. Ha a város csökkentené a megengedett épületma­gasságot 24-ről 6 méterre, akkor feltételezve, hogy a 24 méteres ház 1 mil­­liárdot, a 6 méteres meg 400 milliót ér, a város 600 milliós kártérítési felelős­séggel tartozna - és ez csak egyetlen építkezés, az önkormányzatok tehát nem véletlenül óvatosak, ha hozzá kell nyúlni a szabályozáshoz... Vihart kavart a meteorológiai obszervatóri­um melletti építkezés is, ez esetben is „csak” az maradt el, hogy valaki vállalja fel a tiltás költségeit, vagyis a kártalanítást­­ ez esetben az állam te­hetett volna ilyen vállalást... Rendrakás a parti sávban - ilyen elvárást is megfogalmazott a polgár­­mester az új főépítész megbízásakor. Az elmondottak tudatában hogyan lehet ennek megfelelni? - kérdez­tük Kadlicskó Krisztiántól. - Kevés eszközünk birtokában, közösen a tervtanáccsal például önmérsékletre buzdítjuk a beruházókat - válaszolta. - Próbálunk elmozdulni jobb irány­ba az épületek formálása terén. Egy azonban biztos: társasházak megépí­tését továbbra sem tudjuk meggátol­ni... F. I.

Next