Váci Polgár, 2016 (22. évfolyam, 1-12. szám)
2016-08-01 / 8. szám
ÁRA: 200- Ft vadpolgár 22.évfolyam 8.szám <in PRO URBE DÍJAS KÖZÉLETI LAP Kft 2016.augusztus TARTALOMBÓL Vác korszerű Püspöki és Káptalani Levéltárral gyarapszik 3. oldal Falu a városban 7. oldal Emlékezetes tanáraim, kollégáim 8-9. oldal Volt egyszer egy Sophia... 10-11. oldal VAGI SZALOYI Beszélgetés Jess Kingával 12. oldal Vác '56 című szabadtéri kiállításon elhangzott beszédek 16-17. oldal Anyanyelvi mozaik 19. oldal Százhúsz éve született Márton Áron püspök 22-23. oldal VÁCI POLGÁR 8. SZÁM Szent István király Magyarország fővédőszentje Augusztus 20-án ünnepeljük államalapító királyunk, hazánk fővédőszentjét. Már a XII. században keltezett István király éneke a Codex Albensisből dicsőíti a magyar uralkodót: Idvez légy boldog Szent István király Te népednek nemes reménysége Idvez légy, mi megtérésünknek Bizony doktora és apostola Idvez légy, minden szentségnek És igazságnak fényes tüköre Te miattad hittünk Krisztus Jézusban Te miattad üdvözülünk Krisztus Jézusban Kérünk, imádj ez te népedért, Imádj egyházi szolgálókért is Hogy egy ellenség se legyen Ragadozó ez te néped között. (Az Érdy kódex fordítása 1524-1527 alapján) Az ének szerzője dicsőíti államalapító szent királyunkat, de ugyanakkor kéri imádságát országunk népéért. Szent Istvánban történelmünk kimagasló személyiségét tisztelhetjük. Megteremtette a Nyugat keresztény királyságaihoz hasonló magyar államalakulatot. Jeles történészünk Engel Pál így jellemzi Szent István államát: „Szent István királysága a legtekintélyesebb és valószínűleg a legerősebb államalakulat volt mindazok között, amelyek a 10. század folyamán létesültek Közép- és Észak Európában.” Életvitele és egyházszervező tevékenysége alapján Szent László (1077-1095) VII. Gergely pápánál kijárta szentté avatását. Az ünnepélyes szentté nyilvánítás 1083. augusztus 20-án történt meg fehérvári sírjánál. Azóta az ország népe aug. 20-át a szent király ünnepének tartja, s különféle ünnepségek - ünnepi misék, körmenetek, kivilágítások - tartásával teszi emlékezetessé. 1938-ban, halálának 900 éves évfordulója alkalmából aug. 20-át nemzeti ünneppé, törvényes munkaszüneti nappá nyilvánították. /1938. évi XXX. T.c./ Városunkban két szobor emlékeztet Szent Istvánra. A Konstantin téren álló szobrot a Rákosi diktatúra alatt oldalra helyezték, hogy ne zavarja a tér közepére állított szovjet emlékművet. A másik szobor kissé elbújtatva a mai Juhász Gyula iskola hátsó részén található. Ezt az iskolarészt a kommunista rendszer előtt Szent István iskolának nevezték, s hogy a szobor megmaradhatott bizonyára nehezen látható voltának köszönhető. A kommunista diktatúra bukása után ismét méltó körülmények között ünnepeljük Szent István király napját. Budapesten a Szentjobbot körül viszik a belváros utcáin, Vácon pedig a Konstantin téren álló szobor mellett zajlik az emlékezés. A jelen zavaros európai helyzetet, a keresztény kultúra válságát figyelve II. János Pál pápa már 1978-as írásában kijelölte a magyarság, s benne Szent István helyét Európában: „Az elmúlt korszakok kétségtelenül előkelő helyet jelöltek ki a magyar nép számára egész Európa, s főleg az egyház és a keresztény vallás történelmében. Ennek mostani bizonysága és bizonyos értelemben a jele Szent István, Magyarország patronusa, akit joggal tiszteltek egyszerre hazátok védőszentjének és az apostoli hit megalapozójának Magyarországon.” Pinke József