Ferenczi Zoltán (szerk.): Petőfi-Muzeum 7. (Kolozsvár, 1894)
1894-07-01 / 4-5. szám
HÁRFAHANG ÉS CSATAZAJ. 93 hogy Petőfi születési helye volt, vitába bonyolódunk, mint hajdan a hét görög város Homer végett.« (Sic!)17 A Moenich-Vutkovich-féle „Magyar írók névtára“ is 1876-ban csak mint »legvalószínűbb«-et említi, hogy Petőfi Segesvárt esett el. (Harmadik közl. köv.) „Hárfahang és csatazaj.“ Harposlag1 och Svárdsklang. En sannsaga, berättad af Birger Schöldström. Ferenezi Z. Még a múlt évben megkértem Karl Waahlin barátomat, az „Ord och Bild‘‘ szerkesztőjét, hogy lapjában helyet engedjen néha, a külföldön oly mostoha bánásban részeltetett irodalmunk ismertetésére. Ajánlatomat nagy előzékenységgel fogadta — bár azóta sem tudtam hozzá jutni, hogy saját ajánlkozásomat beváltsam — s egyúttal elősorolta, hogy Svédországban a magyar irodalom mennyiben ismeretes. Megemlítette a többek között, hogy van Petőfiről egy ismertetésük: »Harposlag och Svardsklang« czímmel, „igaz történetmeséli Birger Schöldström. Az essayt e lapok szerkesztőjének fölhívására megrendeltem, s egyúttal megkértem Waahlint, hogy szerzőjéről néhány sor fölvilágosítással szolgáljon, kinek kérésére aztán maga a szerző tisztelt meg egy rendkívül érdekes levéllel. E helyen is bocsánatot kérünk az indiscretióért, hogy e magánlevelet, mely becses bibliographiai adatokkal van tele, közreadjuk : Tisztelt Uram! — írja a szerző — barátomnak, Kari Waahlinnak kifejezett kívánsága nyomán küldöm néhány életrajzi adatomat; — bár azok sem számosak, sem nem érdemesek a figyelemre. 1841 decz. 10-én születtem s már 19-ik életévem óta a svéd hírlapírók közé tartozom, leginkább s legtovább a mérsékelt liberális stockholmi nagy napilapba, a »Nya dagligt Allehanda«-ba dolgozva. E számos évi journalistikai működésem mellett nagy számú (53) kisebb-nagyobb kultur- és irodalomtörténeti, nemzetgazdasági, drámai munkát — melyek közül többet sikerrel adtak elő — s néhány költői művet szereztem ; ezen kívül fordítottam külföldi szerzőktől, kik közt van Petőfi, Jókai, Mikszáth Kálmán és Vay Adelina grófnő. Mint Petőfistának, tevékenységem 1871-ben kezdődött, midőn Jókai és Opitz után egy hosszabb életrajzot állítottam össze a költőről a »Svenska Familje-Journal«-ban. Azóta, mint ön a »Harposlag och Svardsklang« czímű művemből láthatja, meglehetősen terjedelmes tanulmányokat írtam Petőfi életéről és költészetéről. 17 A világtört. lapjai, 8. 1.