Hétfő, 1941 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1941-05-05 / 18. szám

A 11 karátos­­sontairek és ipiptí pensaszi^pk nap a gróf Almás?­ A háromszáz­ darjs nyeg, a régi értékes gyönyörű ékszerek, melyek délután kerülnek kai volt Ernst Múzeum zönséget vonzottak a néhi kiállítás alatt. Külkicser^&ok 1 mulója akadt a Jikánál ritkább, ékszerkülönlegesséfeknek, valamint a magyar, biedermeier és rontcul­tikus finom és sírhez vaólóan fail­­likus hangulatú festmén­yeknek. A kiállítást, mely hétfő délben zárul, négy nap alatt többezer látogató szemlélte meg. Alulírottak mély fájdalommal je­lentik úgy a maguk, mint a roko­­gjó nők és barátok, valamint mind­azok nevében, akikkel jót tett, hogy Fuchs Oszkár hosszú szenvedés után, 1941 má­jus 3-án, 50 éves korábbit elköl­tözött az élők sora Munkás, fáradhatalag életében mindig arra töretettnek, h­ogy jót tegyen és segi^enXa /Szenvedő­kön, A legnamesjob ^szív meg­szűnt dobogón, ap le fjobb ember örökre eltávozott J azoktól, akik szerették/s akiké­­lm­inden gondo­lata vol Szeretett lmletünnk földi marad­ványait 1911 jpájus 6-án, isedben d. u. 1 órakor fogjuk a b­repesi­­fiti temető Uralottasházából a róm. kat. egyhír­szertartás# szerint örök nyugilomra helyezni. Amilyen szenvedés «ljes nyugodt Ágyen , Jide­emlékét önökké írj zül^, és áraljuk?.' Fuchs p/zkárne­­ / szül. Kalin ch Aloizia, Fuchs Géza, Iylein Jenőné szül. Fuchs Renée, Fuchs Gézáné, Klein Jenő és Klein Ági. Részvétlátogatások mellőzését kérjük! KULCSPOZÍCIÓK Bárdossy László miniszterelnök mondotta, hogy a kulcspozí­ciókat nem hagyhatjuk zsidók és strocmanok k­e­z­é­n. Érdekes, hogy a zsidó­ság teljes mértékben megértette ennek a kormányelnöki kijelen­tésnek fontosságát, mert többé nem mer előhozakodni a zsidó nyomor legendáival és nem em­legeti a régi jelszót, amely úgy hangzott, hogy az egész antisze­mitizmust csak kenyérkrígy tu­datlan emberek csinálják. Mert, mi is az a kulcspo­zíció ? Gazdasági hatalom, amely n­é­h­­á­n­y nagy ban­kon, szénbányán keresz­tül eluralkodik az egész gazdasági életen. Szel­lemi diktatúra, amely az újság­os könyvkiadáson, filmgyártáson, színházon át befolyásolja az egész magyar közgondolkozást. Ennek­ megszüntetésére, néhány száz gazdag zsidó befolyásának korlátozására nem lehet többé azt mondani, hogy az ellenkezik a humanitás, demokrácia és ki tudja még miféle babona gondo­latával. A kulcspozíciók mi­lliomosait még a zsidó sajtó se féltheti attól, hogy éhen kell halniok. Viszont kétségtelen az is, hogy a magyar felszabadulás épp ezeknek a gazdasá­gilag és szellemileg leg­lényegesebb hídfőállá­soknak visszaszerzésé­vel kezdődik. Az országos vásárokról kirekesztett kis zsidó szatócs csak a társadalomellenes elemek számát szaporítja, amíg nem tud kivándorolni egy „szebb és demokratikusabb“ hazába. A zsidó plutokraták félreszorításá­­val azonban senki nem veszt semmit, senki nem kerülhet a barbarizmus és szívtelenség meg­bélyegzettjei közé. Ma már csak egy sötét és sunyi suttogó propa­ganda tud küzdeni e kézenfek­vő és egyszerű megoldás ellen. A nagy zsidókért talpraszökken a kis zsidók százezre is, hiszen tudja, hogy ha azokat kiszorít­ják a kulcspozíciókból, akkor a magyarországi egész zsidóság el­vesztette minden hatalmát, befo­lyását. Ezért lehet megérteni, hogy a kulcsállásokat a rémhírterjesztés, sut­togás, alattomos propa­ganda minden eszközé­vel védi a zsidó proletár i­s. Hallgatja a londoni rádiót, szürcsöli a rémhírek Zs. vita­minját és noha már akadt ma­gyar város, ahol a rendőrség be­tiltotta a londoni rádió hallgatá­sát, esténként felcsavarják a Daventry 31—35-öt, hogy hát­ha érkezik végre valami hírecske, ami megfordít mindent, megváltoztat­ja ezt az egész keserű le­vében forrongó világot. Pedig a remény mind kevesebb, mind haloványabb. Itthon és kint a nagy világban egyaránt elvesznek a kulcspozí­ciók és a háború áll bosszút a zsidóságon, amely kirobbantotta a keresztény népek tragikus küz­delmét. El kell-e menekülnie Angliának Egyiptomból? Érdekes német vélemény a brit világbirodalom katonai helyzetéről A világosi egyetlen ember tudja, hogy lesz-e invázió: a Führer Berlin, május 4. A Dienst aus Deutschland című laptudósító ,,El kell-e menekülnie Angliának Egyi­ptomból ?“ cím­mel a következő áttekintést nyújtja a katonai helyzetről: A német délkeleti hadjárat csak részakció volt a Földközi-tengeri kérdés gyökeres megoldásának ke­retében. A Földközi-tenger kérdé­sének megoldása viszont csak egyik része az Anglia el­len irányuló nagy német ha­dászati műveletnek. Elérkezett az ideje, hogy e hadjá­rat stratégiáját az egészséges em­beri józan ész szempontjai alapján újból feltüntessék. Két lehetőség van a brit világbirodalomnak oly I Baeder Illatszergyár R. T. igazgatósága, felügyel­ő b b­i­zo­tt­s­á­g­a, tisztviselői és munkásai mély fáj­dalommal jelentik, hogy a válla­lat vezérigazgató-helyettese és ar sév^xa válla­lta sí odaadó, ^adhgjlatfen mun­io/edé^ét és ő. Munka- idynkor meleg­ségértéssel ka-50 év^sí l#rábam~ elköltözött az Olok Minds lat önzetlen kassáf virága társa szhn roltjf fel. .Soha el nem múló hálával és kegyelettel fogjuk emlékét meg­őrizni, módon való térdre kényszerítésére, hogy a háború véget érjen: 1. A brit szigetek megszállása. 2. A brit világbirodalom élet­vonalainak átmetszése. A világon csak egyetlenegy em­ber van, aki tudja, hogy lesz-e in­vázió s ha igen, fek­kor; ez a német Führer nagy titka. Ami a második lehetőséget il­leti, bizonyos az, hogy a német hadvezetés már köze­pén van az életvonalak átvá­gásának. Nagy-Britannia részére három életvonal van, amelyet minden áron meg kell tartania: a) Az Atlanti-óceánon vezető út; b) a Földközi-tengeren és a Szuez-csatornán át vezető út; c) a pót­életvonal Afrika körül, India felé. Német katonai részről rámutat­nak, hogy maga Churchill volt az, aki megkönnyítette a Földközi-ten­gerbe való betörést. Németország a maga kezdeményezéséből soha­sem fogott volna balkáni hadjá­rathoz. Ezt a balkáni hadjáratot éppen Churchill borzalmas straté­giája idézte elő azzal, hogy angol hadcsapatokat küldött Görögországba és Jugoszlá­viát németellenes arcvonalba szorí­totta. E hadjárat befejeztével Né­metország a Földközi-tenger keleti részén lényegesen közelebb jutott stra­tégiai céljához. A balkáni hadjárat eredményei: 1. A német csapatok légvonal­ban 1300 kilométerrel kerültek kö­zelebb az egyiptomi partokhoz. 2. Kömmel tábornok nem jutha­tott volna olyan gyorsan előre, ha Churchill nem forgácsolta volna szét erőit azzal, hogy egyidejűleg csapatokat küldött a Balkánra. Az északafrikai diadalmas német előretörés következtében Alexan­dria távolsága E 1 -Agheilától Sollu­­mig légvonalban 600 kilométerrel megrövidült. 3. A diadalmas balkáni hadjárat következtében a németeknek le­hetővé vált, hogy Dél-Peloponné­­z­usból Derna felé záróvonalat tol­janak előre. Alexandriát csak a háború kezde­tén építették ki hadikikötővé, mert Churchill sohasem tartotta lehet­ségesnek, hogy Németország fe­nyegethesse Alexandriát. Most, amikor a brit flotta és a brit had­sereg Egyiptomban körül van zárva, Churchillnek már csak egy ki­vezető útja van: Cyrenaika visszafoglalása. Máskülönben a hajóhadnak és a hadseregnek Egyiptomból dél felé kell menekülnie, ha még nyitva lesz részére a menekülés útja. Ez azonban a legfontosabb angol élet­vonal feladását jelenti. Cyrenaike visszafoglalásának brit esélyeit­­a legjobban az jellemzi, hogy Tsib­­rukot, a „nyílt sebet“ a némtek­ most már körülzárták. műsor, •BÁRBAN Horthy Miklós-út 36 Elfogták a szeptem­en prázdálkodó kabáttolvajbandrát A Műegyetemen egy idő óta szervezett banda lopkodta a diá­kok kabátjait. A nyomozás során kiderült, hogy Prost István és Tomboly Miklós 23 éves egyetemi hallgatók, továbbá Fröschl Miklós műszerész, Szűcs Ernő munkás és Lieb István segédmunkás vitték el a kabátokat. Mintegy ötven ka­bátlopást ismertek be. Vasárnap délelőtt letartóztatták őket. Megnyílt a NMK munkáskiállítása A Nemzeti Munkaközpont szék­házában vasárnap délben 12 órakor nyitotta meg vitéz Mérey László ny. altábornagy a „Becsüld a munkát“ szabadidőszervezet mun­káskiállítását, amely a munka megbecsülésének gondolatát szol­gálja. A családvédelem, a szebb és egészségesebb élet, a magasabb munkásműveltség, otthonosabb munkáslakás megteremtésére ad helyes és célszerű útmutatást a ki­állítás. A kiállított anyag bizo­nyítja azt is, hogy a „Becsüld a munkát“ szabadidőszervezet meg­találta az eszközöket, amelyekkel a magyar munkásságot magasabb­­rendű nemzeti öntudatra lehet ne­velni. A kiállítás megnyitásán képvi­seltette magát a német és olasz követség, az Egyesült Női Tábor, a vitézi rend Zrínyi Csoportjának írói gárdája és még számos testü­let. ­­ A Zajcyvapálfalvai üveggyár Rt. április 28-án tartotta XXI. rendes köz­gyűlését. Az igazgatóság jelentésének tudomásulvétele után a közgyűlés é­vényenként 1,50 pengő osztalék il­lését 1941 MÁJUS 5. HANGSZ Az Egyesült Államok nincs megfelelően felkészülve a sikeres hadvezetésre Saint Louis, május 4. Lindbergh, az Egyesült Ál­lamok légi hadseregében viselt ez­redesi rangjáról történt lemondása óta először mondott beszé­det az American First bi­zottság e­lő­tt. Hangoztatta, hogy véleménye szerint az Egye­sült Államok nincs megfele­lően felkészülve egy si­keres hadvezetésre. Kü­lönösen a légi ha­derő nem elég erős ehhez. Utalt arra, hogy azért lépett ki a hadseregből, mert az amerikaiak mil­lióival együtt azon a nézeten van, hogy Amerikának távol kell tartania magát a há­borús beavatkozástól. Ez­zel szemben Roosevelt és vele együtt mások azt vallják, hogy az Egyesület Államoknak be kell lépnie a háborúba. Hearst amerikai újságkirály éles támadása Churchill ellen Neww­ York, május 4. Hearst amerikai újságkirály a New York American hasábjain éles támadásokat intéz vezércikkében Churchill ellen. „Az angol miniszterelnök leg­utóbbi beszéde — írja Hearst —, nem annyira a győzelemre és bé­kére való felhívás volt, mint kö­nyörgés, hogy hatalmon maradhas­son, kísérlet, hogy Gallipoli és Dün­kirchen legújabb kiadását, a „túl­­későn és túl keveset“ politikáját mentegesse. Az elkövetett tévedé­sek és az elszenvedett vereségek mentegetésére irányuló kísérlet volt ez a beszéd. Jellemző volt a beszéd vége, amely abban a merész állí­tásban csúcsosodott ki, hogy csak­nem abszolúte biztosra vehető, az Egyesült Államok biztosan meg fog­ják menteni Angliát tévedései kö­vetkezményeitől és a teljes pusztu­lástól.“ „Ha az Egyesült Államok beavat­koznának a háborúba — írja to­vább szó szerint Hearst —, az ame­rikai népnek tudnia kell, hogy a háborút Churchill­ módszerei szerint fogják viselni. Az amerikai nép to­vábbi katasztrófák tanúja lesz, Lengyelország, Franciaország és Norvégia példájára. Vájjon hány­szor ismétlődik még meg a görög­­országi stratégiai visszavonulás ? Hány további „dicsőséges kiürítést“ kell majd még feljegyeznünk, mint amilyen Narviknál, Dünkirchennél és Pireusnál történt, amikor Ang­lia a félrevezetett szövetségeseket cserbenhagyta?“ ,Amerika egy ujját sem mozdította meg, hogy segítsen a szerbeken. Hearst ezután további részlete­ket idéz Churcill beszédéből és megállapítja, hogy az amerikai né­pet Roosevelt nem tájékoztatta ar­ról, meddig menő kötelezettségeket vállaltak az Egyesült Államok Angliával szemben. Churchill nyilatkozatára hivat­kozva, amely szerint az atlanti­óceáni csata kimenetelét még nem lehet világosan látni, megállapítja Hearst, hogy Lindberghet ugyan­ezért a megállapításáért kizárták az amerikai hadseregből, de Chur­­chillt Roosevelt még nem deza­­ouálta. A jugoszláviai hadjáratról adott Churchill-féle beszámolóval kapcsolatban Hearst megállapítja, hogy az egykori Jugoszlávia ön­ként indult harcba, mert bigott az angol-amerikai segítségben, ugyan­akkor az angolok viszont már előre leszámoltak a szerbek végze­tével és Amerika egy ujját sem mozdította meg, hogy segítsen rajtuk. Ha az angolok tudták, hogy nincs elég csapatuk Görögország megmentésére — írja befejezésül Hearst ■—, miért nem mondták meg ezt a görögöknek, ahelyett, hogy harcba kergették őket és ezután sorsukra hagyták ?“ Duff Cooper megbukott — átalakítják a propagandaminisztériumot Róma, május 4. Az olasz sajtó nagy szenzálóként foglalkozik az angol kormány át­alakításával. Az olasz lapokban ezek mellett a hírek mellett még a közelkeleti és amerikai jelentések is háttérbe szorulnak. A T e v e r e rámutat arra, hogy Amerikában erősen tartja magát az a hír, amely szerint az angol propa­gandaügyi minisztériumot átala­kítják és Duff Cooper le­mond. Duff Coopernek sze­mére vetik, hogy a közönséget nem tájékoztatják eléggé és egész propagandamódszere hamis hírek terjesztéséből áll. Ezeket a hamis híreket is olyan ügyetlenül fogal­mazzák meg, hogy pont az ellenkező célt érik el vele, mint amit akartak. A kénes megedzi k­i n­apozás 57! Tartson rendszeres tavasz­őkurát a GTCG pompás, modern berendezésű thermálgőzfürdőiben! S&C Áó­­léhjU. cuvid&gf * N4p­Ui­d&kf

Next