Hétfői Hírek, 1960 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1960-09-19 / 38. szám

­ N­am­m­arsk­jöld lemondással fenyegetőd­ik Zorin beszéde után Ham­marskjöld főtitkár kijelentet­te, hogy nem hajlandó tovább az ENSZ főtitkári székében maradni, ha úgy találják, hogy működése nem hasznos és nem felel meg az ENSZ alapokmá­nyának. Ortona olasz küldött beszé­de után a rendkívüli közgyű­lés folytatását magyar idő sze­rint vasárnap estére tűzték ki. A szovjet küldött nagy jelentőségű beszéde (Folytatás az 1. oldalról) hoz, hogy hagyják abba az „erőszakos cselekményeket”. Negyedszer: fel kell szólítani minden ENSZ-tagállamot, hogy tartózkodjék bármilyen egyoldalú cselekménytől Kon­góban. Különösen veszélyes lenne— mondott Wadsworth —, hogyha Kongóba az Egye­sült Nemzetek Szervezetén kí­vül küldenének bármiféle sze­mélyzetet, vagy anyagot. Wadsworth után Zorin, a Szovjetunió küldötte emelke­dett szólásra. A szovjet küldöttség úgy véli — hangsúlyozta Zorin —, hogy a rendkívüli ülésszak még mai összetételében is kö­teles mindenképpen támogatni az afrikai, ázsiai és más bé­keszerető népek ama követelé­sét, hogy vessenek véget Kon­góban a külföldi fegyveres be­avatkozásnak, szüntessék meg az ENSZ beavatkozását az or­szág belügyeibe és ajánljanak olyan intézkedéseket, amelyek előmozdítják a kongói nép nemzeti újjászületését a sza­badság és a függetlenség út­ján, hat betűjének és szellemének megfelelően járt el. — A szovjet kormány el­várja — mondotta befejezésül Zorin —, hogy a Biztonsági Tanács határozatainak gya­korlati megvalósítását célzó erőfeszítései támogatásra ta­lálnak azoknál az államoknál, amelyek nagy­rabe­csülik a nemzeti függetlenséget és a népek biztonságát, s nem akar­ják, hogy az ENSZ nevét be­mocskolja a gyarmatosítókkal való szégyenletes együttműkö­dés. Zorin beszéde Zorin kifejtette, hogy tulaj­donképpen milyen indokoktól vezettetve követelte az Egye­sült Államok a rendkívüli ülésszak összehívását, nem várva meg a közgyűlés 15. ülésszakának megnyitását, amelynek napirendjére a szov­jet kormány javaslatára fel­vették „A Kongói Köztársaság területi épségének és politi­kai függetlenségének veszé­lyeztetése” című kérdést. — Az Egyesült Államok kormánya — jelentette ki Zo­rin —, azért igyekszik elke­rülni a kongói kérdés beható és részletes megvitatását, mert ebben az esetben kiderülnének az amerikai politika Afrikára vonatkozó valódi szándékai. Az Egyesült Államok nem azt keresi, hogyan lehetne gya­korlatilag végrehajtani a Biz­tonsági Tanácsnak a kongói kérdésben hozott határozatait, hanem mesterségesen támasz­tott zavar segítségével arra törekszik, hogy nagysietve jóváhagyassa kongói akna­munkáját. Az USA várta aknamunkája eredményét Az Egyesült Államok és szövetségesei az utóbbi időben leplezetlenül szabotálták a kongói helyzet megvitatását a Biztonsági Tanácsnál, őszin­tén megmondták, azért teszik ezt, mert a kongói helyzet még nem fejlődött ki eléggé, meg kell várni, míg világo­sabban megmutatkoznak egyes irányzatok Kongó politikai fejlődésében. — Az Egyesült Államok — jelentette ki Zorin —, a fiatal afrikai állam ellen irányuló összeesküvés vezetője, meg­várta azt a pillanatot, amíg aknamunkájának következté­ben megbukott az a kormány, amellyel szemben az amerikai kormány és a többi gyarmato­sító hatalom heves gyűlöletet táplált. Ennek a gyűlöletnek az volt az oka, hogy a Lu­­mumba-kormány olyan irányt merészelt venni, amelynek célja hazája függetlenségének megszilárdítása és felszabadí­tása volt nemcsak a belga, ha­nem bármely más gyarmato­sító, köztük az amerikaiak el­nyomása alól. A Lumumba­­kormány hazafias politikája veszélyeztette a gyarmatosító hatalmak kongói pozícióit, köztük az Egyesült Államokét is, amelynek fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy ellen­őrzése alatt tartsa Kongó ter­mészeti kincseit. Imperialista koalíció A fiatal afrikai állam terü­letén kibontakozott tragikus események az Egyesült Álla­mok vezette koalíció bűnös cselekményeinek voltak köz­vetlen következményei. Ez a koalíció a maga céljaira hasz­nálta fel az ,,ENSZ-csapatok” parancsnokságát és magát Hammarskjöld ENSZ-főtit­­kárt. Az „ENSZ-csapatok” pa­rancsnoksága és a főtitkár egyaránt, minden tőle telhetőt megtett a fiatal köztársaság megfojtására. A szovjet megbízott ezután leleplezte az ENSZ-főtitkárnak és a kongói különmegbízottai­­nak kongói tevékenységét. A főtitkár — mondotta —, része­sévé vált egy bohózatnak, amely egyenesen bűntett jel­legét öltötte. Most szívesen egy rejtekhelyre vonulna és kegyes ábrázattal nézné, ho­gyan játszódik le annak a színjátéknak az utolsó felvo­nása, amelyet az Egyesült Ál­lamok és más NATO-tagálla­­mok eszeltek ki és amelyben a főtitkárnak meghatározott — és nem utolsó — szerep jutott. A szovjet kormánynak változalanul az a véleménye, hogy Hammarskjöld úr nem teljesítette a kongói esemé­nyekkel kapcsolatban rá rótt feladatokat és főtitkári mű­ködése lényegében azonosult azoknak az országoknak a po­litikájával, amelyek a gyar­matosító rendszer alapján áll­tak és állnak, ma is. A szovjet politika — Kongó függetlenségének politikája Ami a Szovjetuniót illeti, a Szovjetunió nem törekszik semmiféle előnyre, semmiféle előjogokra az afrikai orszá­gokban, nem akar támaszpon­tokat szerezni Afrikában. A szovjet kormány többször ki­jelentette, hogy hajlandó lojá­lisan együttműködni az ENSZ keretén belül azzal a céllal, hogy segítsék elérni a Bizton­sági Tanácsnak a Kongói Köz­társaságra vonatkozó határo­zataiban meghirdetett célokat. A szovjet kormány gyakorlat­ban is bebizonyította, hogy hajlandó támogatni az ilyen lépéseket, viszont nem segít­het sem most, sem a jövőben olyan intézkedéseket, ame­lyek károsak Kongóra és el­lenkeznek a Biztonsági Ta­nács határozataival. Amikor a Szovjetunió támogatni igye­kezett a törvényes kongói kor­mányt, akkor a Biztonsági Tanácsban hozott határozato­ A szovjet kormány ideiglenesen visszahívta kongói nagykövetségét Lumumba újabb tiltakozása az ENSZ-hatóságok beavatkozása miatt Moszkva, szeptember 18. (TASZSZ) A szovjet kormány­­ elhatá­rozta, hogy ideiglenesen visz­­szahívja Kongóból a szovjet nagykövetség személyzetét. Ebből az alkalomból a szov­jet kormány­­ nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyoz­za: Ezt az elhatározást az tet­te szükségessé, hogy a Kongói Köztársaságban rendkívül feszült helyzet alakult ki a gyarmatosí­tók és ügynökeik cselszö­­vényei miatt, valamint azért, mert az ENSZ-csa­patok parancsnoksága lep­lezetlenül beavatkozott a kongói belügyekbe, tétlen­ségre kárhoztatva a köz­társaság törvényes kormá­nyát és parlamentjét. Ilyen körülmények között le­hetetlenné vált a szovjet nagy­­követség normális működése, mert veszélybe került a nagy­­követség sérthetetlensége és személyzetének biztonsága. A szovjet kormány ugyan­akkor kijelenti, hogy a Szovjetunió viszonya a fiatal afrikai köztársaság­hoz változatlanul barátsá­gos marad. A Szovjetunió sokoldalú tá­mogatást nyújtott és nyújt ez­után is a kongói népnek ab­ban a harcban, amelyet a tel­jes és tényleges függetlenség kivívásáért folytat. Mint a nyugati hírügynök­ségek jelentik, Lumumba kongói minisz­terelnök újabb üzenetet juttatott el a leopoldville-i sajtóhoz és a kongói ENSZ-hatóságokhoz. Lumumba az üzenetben tilta­kozik a kongói ENSZ-hatósá­­gok újabb beavatkozása miatt. Hangsúlyozza, hogy mi­után katonatisztek egy lázadó csoportja lépett működésbe Leopoldville térségében, a kormány megpróbált Stanley­­ville-ből csapaterősítéseket irá­nyítani a fővárosba a lázadás letörésére. A stanleyville-i ENSZ-hail­­erők azonban lezárták a repülőteret és ezzel meg­akadályozták, hogy a kor­mányhű csapatok Leopold­­ville-be indulhassanak. Az üzenet a továbbiakban rámutat, hogy a lázadó katona­tisztek külföldi hatalmak szol­gálatában állnak és hangsú­lyozza: az ENSZ minden ak­ciója, amellyel akadályozza a törvényes kormányt a lázadás leverésében, fokozza az anar­chiát, s Kongó egységének alá­­ásására irányul. A nyugati hírügynökségek jelentéseiből továbbra sem le­het tiszta képet alkotni Lu­mumba miniszterelnök hollé­téről. Egy legújabb AFP-je­lentés szerint, Thomas Kanza, a kongói kormány ENSZ-küldötte New Yorkban bejelentette, hogy Lumumba jól van. A leopoldville-i rádió szom­baton a késő esti órákban rö­vid közleményt ismertetett, amely szerint összehívták a kongói parlament két házá­nak együttes ülését. Az AFP Brazzaville-ből keltezett leg­újabb jelentései szerint azon­ban „továbbra is érvényben van Mobutu ezredesnek a tör­vényhozás semlegesítésére ho­zott intézkedése és a parla­ment két házának együttes ülésére ezért nem kerül sor”. Mint az MTI párizsi tudó­sítója jelenti, a marokkói kor­mány elkoboztatott két francia nyelvű lapot, a casablancai „Petit Marocain”-t és a rabati „Echo du Maroc”-ot. A két újság a Mas tőkés-csoporthoz tartozik. Az elkobzás oka az volt, hogy a két lap megírta: a Kongóba küldött marok­kói erők parancsnoka, Ket­­tani tábornok, „diszkrét, de kétségkívül döntő fon­tosságú szerepet játszott a Mobutu ezredes által ki­robbantott államcsínyben”. A Párizsban megjelenő AF­­Nord ezt a jelentést egy bi­zalmas értesüléssel egészíti ki, mely szerint rövidesen belga gazdasági küldöttség indul Marokkóba. A küldöttség ta­nulmányozni fogja annak le­hetőségét, hogy a Kongóból kivont belga tőke nagy részét Marokkóban helyezzék el. A lap szerint nem nehéz megál­lapítani az összefüggést két­­tani kétes szerepe és a Ma­rokkóban várható belga gaz­dasági beruházások között. Nyugati hírügynökségek New Yorkból keltezett jelentései beszámolnak róla, hogy Kan­za, kongói küldött javasolja, hogy Mobutu ezredes hívja össze kerekasztal-értekezletre az egymással vetélkedő kon­gói politikai vezetőket. A kon­gói küldött egyben sürgette az ENSZ-t, hogy ha kell, katonai erővel pacifikálja Katanga és Kaszai tartományokat. A Reuter jelentése szerint a Kaszavubu által New York­ba küldött Bomboko bejelen­tette, hogy felajánlotta Kan­zártak a kongói kormány ál­landó ENSZ-küldötti tisztsé­gét. Hozzáfűzte, biztos benne, hogy Kanza, mint ENSZ-kül­­dött, hajlandó lesz bármely törvényes kongói kormányt (MTI) szolgálni Rosovia eltávolítását javasolja a laoszi kormány Vientiane, szeptember 18. (MTI) Souvanna Phouma, laoszi kormányfő hétfőre rendkívüli ülésre hívta össze a kormány tagjait. A kormány felkérte Vatisha királyt, jöjjön Vien­­tianeba és maga elnököljön a kormány rendkívüli ülésén, melynek összehívását az or­szágban tapasztalható feszült­ség kívánja meg. A miniszter­elnök e kijelentésével az el­lenforradalmi csoportok foko­zódó tevékenységére célzott. A miniszterelnök egyidejűleg ja­vasolja a királynak a lázadó Nosavan eltávolítását és felhí­vást intézett a lakossághoz, hogy erélyesen szegüljön szembe Nosavanal, aki az or­szág egységének megbontására törekszik. Berlini telefontudósítás: „Új Nyu­­gat-Iles”Imée A Guardian fantasztikus javaslata Berlin, szeptember 18 Különös — a Nyugat-Berlin körül kialakult zűrzavaros helyzetre jellemző — tervvel hozakodott elő vezércikkében a Manchesterben megjelenő Guardian. A tekintélyes angol lap azt javasolja, hogy építse­nek egy „új Nyugat-Berlínt” az északnémet alföldön, a Né­met Szövetségi Köztársaság alsó-szászországi tartományá­ban, az Elba—Aller között el­terülő síkságon, az úgyneve­zett lüneburgi pusztán. Az építkezés költségeit, a lap ja­vaslata szerint, a nyugati ha­talmak viselnék. Nyugat-Ber­lin 2 200 000 főnyi lakosát pe­dig ebbe az új városba tele­píthetnék át. A javaslatra a nyugatnémet kormány és a nyugatnémet militarista csoportok jellemző módon reagáltak, amelyből egyben az is kiderül, miért ragaszkodnak annyira­­ a megszálló hatalmakkal együtt — nyugat-berlini állítólagos „jogaikhoz”. A nyugatnémet kormány szóvivője ugyanis kijelentette, hogy a terv, a bonni állam véleménye sze­rint m­'-er,* azért kivihetetlen, mert azt jelentené. *'»«•» nem sugározhatnák többé a nyu­gati világ híreit a keleti orszá­gok felé”. Ez a megállapítás majdnem teljesen nyílt beval­lása annak, hogy Nyugat-Ber­lin az NDK területén elsősor­ban a hidegháborús kémköz­pont szerepét tölti be. A fantasztikus tervet az NDK sajtója természetesen képtelennek és kivihetetlen­nek ítéli. Nem kell új várost építeni — írja a Neues Deutschland — „csupán any­­nyit kell tenni, hogy kössenek útilaput Nyugat-Berlinben a nácikból lett tisztviselőknek, a kémszervezetek ügynökei­nek, a militarista és revan­­sista szervezetek tagjainak, a Bundeswehr toborzóinak, a hadianyagszállítóknak, és a többi hasonló elemeknek a talpa alá. Így a nyugat-berli­niek megszabadulnának a bé­kebontóktól és örülhetnének szabad városuknak”. A képtelen terv különben világosan mutatja, hogy nyu­gaton is mind többen kezdik felismerni: a jelenlegi nyugat­berlini rendellenes helyzet tarthatatlan, mielőbb békés megoldást kell találni, még­pedig úgy, ahogy a reális helyzet megköveteli, azaz: Nyugat-Berlint demilitarizált szabad várossá kell nyilvání­tani. M. I. Ki­sfal­ud­y-ünnepségek Franciaországban Párizs, szeptember 18. Vasárnap értek véget a dél­franciaországi Draguignanban a Kisfaludy-emlékünnepségek. A provence-i városkában 1796- ban három hónapig volt — fogságban — Kisfaludy Sán­dor. A költőre nagy hatással volt draguignani tartózkodása: egy művelt párizsi lány, Caro­line d’Esclapon itt ismertette meg a francia költészettel. Pusztító árvíz O­laszországban Róma, szeptember 18. (Reuter) Az elmúlt 24 órában heves viharok tomboltak Olaszor­szágban. Közép-Olaszország­­ban a megáradt folyók nagy területeket öntöttek el. A Brenner-szorosban a vasúti forgalom megszakadt. A ha­lálos áldozatok számát mint­egy húszra becsülik. — 18*3 o A benzin — tűzoltásra alkalmas Vaszilij Szidorov, az antark­tiszi kontinens belsejében le­vő Vosztok állomás vezetője jelenti, hogy az állomás kör­nyékén a levegő hőmérséklete mostanában nem emelkedik a —80 C fok fölé. A déli földmágnességi pólus övezetében fekvő Vosztok ál­lomáson augusztus 24-re vir­radó éjszaka a levegő hőmér­séklete —88,3 C fokra zuhant. Ez a legnagyobb hideg, ame­lyet földünkön valaha is mér­tek. Ilyen fagyok közepette a szabad levegőn való tartózko­dás még különleges védőöltö­zékben, villamos melegítő ké­szülékkel ellátott álarcban is nagyon kockázatos. Ezért az állomáson meg kellett tiltani, hogy a munka­társak elhagyják az épülete­ket. A tudósok azonban tovább végzik megfigyeléseiket. Táv­­irányítású műszereikkel hibát­lanul regisztrálják az őket érdeklő természeti jelensége­ket, anélkül, hogy kimen­né­­nek a szabadba. Vaszilij Szidorov közölte, hogy —80 fokos hőmérsékletig az aklimatizálás időszakán túl, az ember viszonylag jól érzi magát, de —80 fok alatt már minden fokos hőmérséklet­süllyedést nagyon megérez. Az óriási fagyokban a Die­sel-tüzelőanyag sűrű tömeggé válik, a benzin egyáltalán nem párolog, s akár égő fáklyát is el lehetne oltani benne. A fémek nagy szemcsézetűvé, tö­rékennyé válnak és nem bír­ják ki a közönséges hőmér­sékletre számított megterhe­lést. Brentano Washingtonban Washington, szeptember (UP) 18. Brentano nyugatnémet kül­ügyminiszter Washingtonba érkezett, hogy a berlini kér­désről és a nemzetközi hely­­­zetről tárgyaljon. Nixon fogyókúrán Az amerikai Republikánus Párt vezetői — a Schweizer Illustrierte közlése szerint —■ felszólították Nixont, hogy no­vemberig legalább öt kilót fogyjon. Nixonnak azért kell fogyókúrát tartania, mivel kez­dődő tokája és már nem ép­pen karcsú termete hátrányo­san érvényesül riválisának, Kennedynek fiatalos alakja mellett. Ez pedig különösen a női választóknál „súlyosan” es­­hetik a latba. átmeneti kabát gippoman skaküxletbot Átmeneti kabátok új modell változatos színekben 1000 Ft-tól Kru­mmerrel díszített télikabát 1380 Ft-tól AIDA női­ ruhaház V. Petőfi Sándor utca 2. RUHÁZATI BOLT VI. Lenin körút 70.

Next