Hétfői Hírek, 1960 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1960-10-24 / 43. szám

Enyh­e az iáv­a, északról már jön a fagy Európa nyugati országait élénk szél és sok helyütt eső kíséretében óceáni légtöme­gek árasztották el. Közép- Európában csendes,­ párás, he­lyenként ködös és az évszak­hoz képest enyhe időjárás ala­kult ki, Skandináviába és a Szovjetunióba betört fagyhul­lám lassan tovább hömpölyög dél felé. Finnország északi ré­szein mínusz 22 fokot mértek. Várható időjárás hétfő es­tig: változó felhőzet, hétfőn több helyen, elsősorban nyu­gaton eső, zivatar. Időnként élénk déli, délnyugati szél, helyenként köd. Megjelent a Brehm — Gyorsan keresd ki, hát­ha vadállat... (Erdei rajza) Az „égig érő országúton“ sikerrel futja 15000 kilométeres próbsaútját az új Ikarus 55-ös • A kiállítások sztárját nagy tételben vásárolja a Szovjetunió Az új Ikarus 55-ös, amely „sztár” volt a Budapesti Ipari Vásáron és az augusztusi moszkvai magyar kiállításon is osztatlan sikert aratott, most futja 15 000 kilométeres próbaútját. Krím, Szocsi, Tbi­liszi, majd Jereván — a magas­szakasz, a Kaukázus „égig érő” országútja a próbaút első sza­kasza. Hiba nélkül nehéz terepen különleges bizottság — szov­jet és magyar szakemberek közösen —, vizsgáztatják az autóbuszt. A gyár részéről Tóth István gyáregységvezető és két szerelő kíséri próbaút­­ján, s jelentésük szerint eddig hiba nélkül vizsgázott a nehéz terepen. A moszkvai Autóipari Tudományos Kutatóintézet la­boratóriumának főmérnöke, a TASZSZ tudósítójának nyilat­kozott: a magyar Ikarus 55-ös próbaútja sikeresen folyik. A kiállításokon még csak Szépségével, most pedig már „tudásával” is nagy elismerést szerzett a magyar iparnak. Az Ikarus-gyár 1955 óta rendsze­resen szállít autóbuszokat a Szovjetuniónak. Az idei kiállí­tás, s a sikeres próbaút után már nagy tételeket: a közeli napokban 20, a jövő évben pe­dig kétszáz Ikarus 55-ös autó­buszt adnak át a szovjet ke­reskedelmi szerveknek. Az új autóbuszok a korábbi tapasz­talatok alapján a szovjet út­viszonyoknak megfelelően ké­szülnek. Nagy távolsági utazá­sokra használják majd, ami­hez speciális berendezés szük­séges. Korszerűsített repülőülés A 34 személyes kocsiban bil­lenőtámlás, három fokozatban állítható, laticellel, párnázott repülőülés szolgálja az utasok kényelmét. Az Ikarus-gyáriak újításának alapján moderni­zálták a repülőülést, egysze­rűbb a kezelése és sokkal tö­kéletesebb: körülbelül tizen­négy kilogrammal kevesebb anyagot használnak fel egy­­egy üléshez. A kocsi súlya így mintegy 400 kilogrammal lett könnyebb. Az autóbusz hátsó részébe jégszekrényt építettek, kihúzható tálcákkal, körbefor­­gó pohártartóval és bárretesz­­szel az italoknak. Külön szek­rényben tárolják majd a nem hűtött élelmiszert és a tányé­rokat. A kocsi meleg vízzel fűthető, és az ülések alatti szó­rófej biztosítja az egyenletes, kellemes hőmérsékletet. B. J. CSALÁDI HÁZAK és ÖRÖKLAKÁSOK beköltözhetően és lakottan TELKEK (házhelyek) NAGY VÁLASZTÉKBAN Eladási és vételi megbízásokat díjmentesen elfogadunk LAKÁSCSERÉK! Közérdekű célokra FŐBÉRLETI LAKÁSOKAT KÉSZPÉNZÉRT átveszünk FI­X KIRENDELTSÉGEK Elkészült az ország regionális felmérése Több kötetes tanulmány hazánk kilenc tájegységének ipari, kulturális, közlekedés- és egészségügyi helyzetéről 1958 áprilisában kormány­­határozat rendelte el, hogy az Építésügyi Minisztérium há­rom éven belül végezze el a regionális vizsgálatokat az ipar, a vízgazdálkodás, a köz­lekedés, a mezőgazdaság, az oktatási, egészségügyi, műve­lődési ellátottság stb. szem­pontjából.­­ A szakemberek már elkészültek vizsgálódá­saik zömével s ez év végéig nyilvánosságra hozzák több kötetet kitevő tanulmányai­kat. Perczel Károly, az Építés­ügyi Minisztérium főosztály­­vezetője a következőket mon­dotta a nagy jelentőségű ta­nulmányról: — Az ország felmérését úgy oldották meg a szakemberek — közgazdászok, építészek, agro­­nómusok, mérnökök, közleke­dési szakértők —, hogy a vizs­gálatokhoz • az országot 9 régióra — tájegységre — bontották fel. Hangsúlyozni kívánom, ne­hogy félreértés essék, ez a kilenc régió nem jelent sem­miféle ú­j megyei beosztást, vagy közigazgatási elrende­zést. Csak a vizsgálat érdeké­ben az egyes vidékek gazda­sági összhangjának, egyensú­lyának kialakítása szempont­jai szerint megállapított elvi beosztást kell érteni alatta. Egy-egy régiót az annak köz­pontjául alkalmas nagyobb városról neveztünk el. Ezek a következők: Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs Nagy­kanizsa, Győr, Székesfehérvár és Szolnok. A régiók külön-külön készí­tett felmérését egymással is egyeztették és megvizsgálták, hogyan hatnak egymásra a szomszédos régiók. Ilyen jellegű országos vizs­gálat még soha nem volt ha­zánkban. Jelentőségét az is nö­veli, hogy a távlati fejlesztési terveket, a mezőgazdaság fej­lesztését, az egyes iparok tele­pítését, a városrendezési ter­veket már az országos helyzet tudományos felmérése alapján lehet a jövőben elkészíteni. A regionális vizsgálat figye­lemre méltó tanulságokra hívja fel a figyelmet. Többek között a főváros egész országra nyo­masztóan ható túlzsúfoltságá­nak csökkentésére azt java­solja, hogy bizonyos vidéki városokat — ellenpólusként — fej­lesszenek ipari centru­mokká, ezzel nagymérték­ben csökkenthetnék a fő­város vonzóerejét.­­A szakemberek kb. 120 olyan települést jelöltek meg az or­szágban, amelyekben megvan­nak az átlagosnál nagyobb mértékű fejlesztés előfeltételei. Ezek közül 24 várost válasz­tottak ki, amelyek alkalmasak arra, hogy az elkövetkező 20 évben nagyobb ipart kapja­nak, főképpen az alföldi váro­sok ipari fejlesztését javasol­ják. A regionális felmérés egy másik fontos feladata volt, hogy pontos képet kapjunk az ország közlekedési problémáiról. Feltérképezték, hogy az egyes régiókon belül milyen az utak, a vasutak állapota, ezek milyen területeket szolgálnak ki és milyen területekre nem jutnak el, s hol szükséges azo­kat pótolni, kiegészíteni. A vizsgálat elsősorban a vidéki városok egymás­közti, a fővárost elkerülő közlekedésének fontossá­gára mutatott rá és a ma hiányzó országos körforgalom utak és vasutak kiépítését javasolja. A szakemberekben kialakult az a nézet, hogy hazánk spe­ciális adottságai folytán helyes lenne úgynevezett központi falukat, községe­ket kialakítani. Több száz ilyen falu lenne — átlag minden ötödik —, ame­lyeket helyi gócpontokká kel­lene fejleszteni. Ezek a falvak lennének a helyi közlekedés csomópontjai, ide települne a piac, a szaküzletek, a mozi, a könyvtár, a rendelőintézet, a középiskolák, vagyis: a környe­ző falvak lakossága a közelben megtalálhatná a mindennapi élethez szükséges közintézmé­nyeket. Ezekben a központi falvakban létesítenék a mező­­gazdasági termékek raktárait s a mezőgazdasági termékek helyi feldolgozó iparát. A regionális vizsgálatok alapján máris készül az orszá­gos regionális terv, amely ha végleges formát ölt és megva­lósul, a szó szoros értelmében átalakítja az ország térképét. Benkő Tibor Hozzászólás :a citadella ügyben• Csillagvizsgáló romjait rejtik az erőd falai A Hétfői Hírek október 1­reit szerezte be, a később­­i 10-i száma érdekes hírt kö­zölt a citadella átépítésével kapcsolatos tervekről. Úgy hiszem, mindenki, aki szívén viseli fővárosunk fejlődésé­nek és fejlesztésének ügyét, örömmel fogadta ezt az érte­sítést, ámbár a citadella vég­leges sorsáról még nincsen határozott tervezet. Bármi is lesz azonban a­­végső állás­pont, a vitában szót kérnek a csillagászok is. A múlt század első­­felében a Gellérthegyen, a mai citadella helyén állt az akkori pesti Egyetem természettudományi fa­kultásának csillagvizs­gálója. Ezt az intézményt 1805-ben létesítették, a régi és már el­avult Vár-beli obszervatórium pótlására. Az építkezést 1814- ben fejezték be, s egy eszten­dővel később az „Urániáé” nevet viselő intézet megkezd­te működését. Az új csillag­­vizsgáló első igazgatója, Pas­­quich János korának legtö­kéletesebb megfigyelő műszerlághírűvé vált Fraunhoffer cégtől. Nem csoda tehát, hogy a külföldi szakemberek „Euró­pa egyik fő obszervatóriumá­nak” nevezték az intézetet. A csillagvizsgáló 1849-ig állt fenn. A szabadságharc alatt, Buda várának visszavé­telekor (1849 május) azonban az osztrák tüzérség rom­má lőtte „Európa egyik fő obszervatóriumát”.­ Bár az intézet fiatal asszisz­tense, Montedegoi Albert Fe­renc és néhány tabáni polgár életük kockáztatásával igye­keztek az értékes eszközöket megmenteni, a tudományos felszerelés és a könyvtár egy része is megsemmisült. A megmaradt csillagászati esz­közöket az Egyetem világhírű tanára, Jedlik Ányos, majd utódja, Eötvös Loránd őrizte meg. Ma a ritka muzeális ér­téket képviselő műszereket az egykori gellérthegyi „Urániáé” névutódja, a TIT Uránia Csil­lagvizsgálója őrzi és a jövő év elején megnyíló kiállításán mindenki által megtekinthető­­vé teszi a hazai művelődés­történetnek ezeket az érdekes emlékeit. A csillagvizsgáló romjainak helyén épült fel a citadella, de tudomásom szerint a citadella falazatába be­építették az obszervató­rium épen maradt falaza­tát és pinceboltozatát. Ezt azonban az elmúlt évszá­zad alatt senki sem vizsgálta meg! Bármilyen módon és célból építik is át a citadellát, úgy vélem, nem ütközik nehézség­be a szomorú körülmények között elpusztult intézmény­nek legalább egy falmaradvá­nyát megőrizni. Arra azonban mindenképpen szükség volna, hogy legalább egy emléktáb­lával jelöljék meg azt a he­lyet, ahol a maga idejében oly híres csillagvizsgáló állt. E téren úgy magam, mint mun­katársaim nevében a legmesz­­szebbmenő erkölcsi támogatást ajánlhatom fel a tervezést és építkezést végző szerveknek, hiszen a gellérthegyi csillag­­vizsgáló emlékének megőrzé­sével népünk kulturális fej­lődésének egyik jelentős do­kumentumát becsüljük meg. Ifj. Bartha Lajos, A TIT Uránia Csillag­vizsgáló munkatársa Hétfőtől: négy pótkocsi jár a földalattin Az év végén már kétszer annyi utast szállít a FA­V, mint eddig Hétfőtől négy pótkocsi jár a földalattin, s ahogy elkészül­nek, folyamatosan a többi pótkocsit — az év végéig ösz­­szesen tizenhatot — is forga­lomba állítják. Ezzel­ szinte új földalatti születik, hiszen kétszer annyi utast szállíthat ez a vonal, mint eddig. Újszerű megoldás lesz, hogy a pótkocsikon nem lesz ka­lauz. A Fővárosi Villamos­­vasútnak ugyanis évek óta létszámgondja van, s így igen nehezen tudna új kalauzokat munkába állítani. Az utazás biztonsága érdekében az uta­sok a pótkocsik ajta­sait nem tudják majd kinyitni és a ve­zető csak akkor indul, ha a jelzőberendezés erre „meg­adja az engedélyt”. Egyébként minden megállónál domború tükröt szerelnek fel, hogy a vezető áttekinthesse az egész peronteret és lássa, rendben bonyolódik-e le a ki- és be­szállás. Ezt az új rendszert novembertől kezdve alkal­mazzák. Kibővítik a Madách téri rendelőintézetet A Madách téri rendelőinté­zet is bevezeti a beteg-beren­­deléses rendszert. A földszinti várakozó helyisége azonban igen szűk. A fővárosi tanács úgy intézkedett, hogy a Ma­dách tér 2. szám alatti 460 négyzetméteres helyiség egy részét adják át a rendelőinté­zetnek. - Ha jót és olcsón akar vásárolni, keresse fel a HASZKfILTCIKK esz bútortizteleit Kaphatók: ülő-, fekvő bútorok, háló- és kombinált szobák, valamint irodai bútorok IGEN NAGY VÁLASZTÉKBAN VII. Lenin körút 37. VII. Wesselényi utca 39. • Közületek részére csak IX. Ecseri út 4. Válaszút előtt Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének napjáról eddig is minden esztendőben megem­lékeztek a világ népei. Az ilyen emléknapokon szokásos elismerő szavakra azonban most kevés az ok. Az ENSZ ugyanis jelenlegi formájában nem tükrözi a világpolitiká­ban az utóbbi időben végbe­ment változásokat, s nem egy­szer — mint ezt legutóbb a kongói eseményekben játszott szégyenletes szerepe is bizo­nyítja — a kapitalista hatal­mak játékszerévé, imperia­lista törekvéseiket szentesítő szervezetté lett. Fordulatra van tehát szük­ség — ez a történelem pa­rancsszava, s az ENSZ műkö­désének egyik legdöntőbb ta­nulsága. Olyan gyökeres for­dulatra és igazságos rendezés­re, amely méltóvá teszi az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét az alapokmányban lefek­tetett magasztos célkitűzések, a béke és függetlenség tény­leges biztosításának megvaló­sítására. „Támadás az ENSZ ellen” kürtölték világgá a világszer­vezet felépítésének igazságos megváltoztatására törekvő szovjet javaslatok hallatán a burzsoá politikusok. A becsü­letesen és józanul gondolkodó emberek előtt azonban kez­dettől fogva nyilvánvaló volt, hogy e javaslatok a világszer­vezet megerősítését cé­lozzák, s új korszakot nyit­nak meg a részvevő országok előtt. Fordulatra van szükség! Az ENSZ-nek a béke és az igaz­ság szervezetévé, a népek kö­zös vágyait kifejező testületté kell változnia. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete válaszút előtt áll. A világ népei remélik, hogy a következő évfordulón megálla­píthatják: az ENSZ megtette a várt fordulatot és valóban a méltányosság és igazságos­ság „szélesebb útján” indult el. (jn) „Bevallani jaj de nehéz“ A lakbérpótlék rendelet ja­nuár 10-én, végrehajtási uta­sítása augusztus 28-án jelent meg. Ez több mint 8 hónapi időkülönbség. Ezzel szemben a pótlék­fizetésben érdekeltek­nek október 31-ig kell beval­lást tenniök azon a nyomtat­ványon, amit a Házkezelőségi Igazgatóságok e célra hoznak forgalomba. Csakhogy október 20-án még egyetlen érdekelt lakó sem találkozott az űrlap­pal. Hogyan is találkozhatott volna, amikor a kerületi Ház­kezelőségi Igazgatóságok is csak október 18-án kapták kézhez az első példányokat. Ők a házkezelőségekhez, azok a házfelügyelőkhöz, s­emezek az érdekelt lakókhoz juttatják el a nyomtatványt, ha jut az igénylők mindegyikének. E pil­lanatban ugyanis a kerületi központok sem rendelkeznek elegendő nyomtatvánnyal. Ezek szerint, ha a továb­­biakban minden jól megy, ak­kor a legközvetlenebbül érde­kelt félnek, a kérdőívek kitöl­tésére kötelezett lakónak leg­feljebb 5-6 napja jut majd arra, hogy a számára anyagi és erkölcsi következmények­kel járó szabályszerű bevallá­sát megtegye. Nem firtatjuk, hogy admi­nisztratív hibákat, vagy nyom­datechnikai nehézségeket kell-e okolnunk a késésért? De ha már a helyzet így alakult? toldjanak néhány napot a ha­táridőhöz, különben a legfino­mabb lelkű érdekelt is joggal énekli majd a régi slágert az illetékeseknek: „Bevallani, jaj de nehéz, mit érzek én...” Ágnes Nem tudja Új verseskötetet jelentetett meg a Magvető a fiatal írók sorozatá­ban, Orbán Ottó költeményeit. A sorozat jellege új hangot, új írói mondandót, új művészetet ígér. Ennek a kötetnek címlapja azon­ban — akár csak a sorozatban ezt megelőzőeké is — szinte álmosítóan­­konzervatív. Máskor meg­­azt tapasztaljuk, hogy mellette, ásatag témák meg­tévesztően mai köntösben kerülnek színpadra s a néző csak otthon jön rá: bár a darabban a közért­ről, házkezelőségről, s más hason­lóan korszerű „ziccerekről’* volt szó, az egész história mindenestül megtörténhetett volna akár a XIX. században is. Igen, gyakran látjuk napjaink művészeti életében, hogy a csoma­golás és a tartalom, a forma és a a címlap.­. gondolat, a kor és a cselekmény nemhogy összhangban volnának, egymással, de szinte hangos szóval pörlekednek ... Miből erednek ezek az ellentmondások? Sokszor egyszerű szervezési ügyetlenségből. Lehet talán, hogy a bevezetőben említett címlap tervezője esetleg nem ismerhette meg időben a vers­kötet tartalmát. De sokkal gyak­rabban fordulnak elő ezek a visz­­szásságok, a szándékok, az elvek, a gondolatok tisztázatlansága kö­vetkeztében. És ez a nagyobbik rossz, hiszen ilyenkor a mű hatá­sa is teljességgel bizonytalanná vá­lik. És van-e komoly alkotó, aki örvendezne annak, hogy munkájá­nak, kicsengését végül is akarva, akaratlan a vak véletlen szabja meg? ... Vigyázzunk tehát a bo­­rítólapra is í­á­r. 18 új társasház építése fejeződött be a fővárosban Az idén még további 13 öröklakás-ház készül el A régi hagyománnyal el­lentétben, ez évben nemcsak tavasszal, hanem inkább ősz­szel költöznek új lakásaikba a budapestiek. A foghíjakon épülő, ez évre tervezett örök­lakások nagy része már elké­szült. Ez ideig a fővárosban 18 társasház építése fejeződött be s ezek 610 lakásába már beköltöztek a lakók. Folya­matban van és befejezés felé közeledik a XII. Csaba utca 16., valamint a Maros utca 24—26—28. szám alatti épület­­komplexum 106 öröklakásá­nak átadása, illetve átvétele. Az év hátralévő hónapjai­ban fejezik be 13 társasház építését, melynek 439 lakásá­ba az év végén, illetve leg­később a jövő év elején köl­tözhetnek be a tulajdonosok. A vidéki városok közül Győrött, Pécsett, Sopronban, Veszprémben, Miskolcon 8 társasházat 135 öröklakással építettek ebben az évben. A fővárosban és vidéken to­vábbi több mint ezer örökla­kás építését kezdték el ebben az évben, s ezeket a jövő év során folyamatosan adják át a lakóknak. Budapesten, a Lágymányosi lakótelepen 5 épület 170 öröklakással, a Ma­dách téren 3 épület 147 la­kással, a Kárpát utcában és­­ a Szent István parkban két­­két társasház építése kezdő­dött meg s egy-egy helyen mintegy 120—120 lakás lesz. Eldöntötték a sporthorgászok és a „fa­ áztatók“ vitáját A hárosi holt Dunaág a horgászok kedvelt helye. Amikor a Hárosi Falemez­művek a holt Dunaág egy ré­szét rönkfa áztató céljára megkapta, a Magyar Orszá­gos Horgászszövetség a hatá­rozatot azzal az indokolással fellebbezte meg, hogy a fa­­áztatás árt a holt Dunaág halállományának. Az Építés­ügyi Minisztérium a felleb­bezést most elutasította. Az eredeti engedélyt viszont úgy módosította, hogy a Dunaág vizében általában fenyőfa tá­rolható és más fa csak abban az esetben, ha az a Dunaág halállományára nem káros. A fenyőfa áztatása, a Fa­ipari Kutató Intézet szakvéle­ménye szerint, nem káros a halállományra. A holt Duna­­ágban egyébként mintegy két kilométer hosszú terület to­vábbra is a sporthorgászok rendelkezésére áll.

Next