Hétfői Hírek, 1963 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1963-03-11 / 11. szám
1993-a re temn Távfűtés újabb 4000 lakásban Sorban irigykedtek télen azokra, akik távfűtéses lakásbsen laknak. Állandóan és egyenletesen kapták a kellemes meleget, nem kellett aggódniuk, tudnak-e tüzelőt szerezni vagy sem. Ez ideig a fővárosban, Dunaújvárosban, Pécsett és Tatabányán összesen 16 000 lakásba vezették be a lakótelepekhez közeli erőművek gőzét. A távfűtőszolgálat fejlesztésének problémáival a közelmúltban különböző gazdasági fórumok foglalkoztak, s így az idén első ízben már a népgazdasági tervbe is felvették a távfűtés fejlesztésének ügyét. Ennek alapján 1963-ban ismét több mint négyezer lakást kapcsolnak be az erőművek gázhálózatába. Budapesten háromezer, Tatabányán és Dunaújvárosban fél-félezer, Székesfehérvárott pedig 330 lakás kap távfűtést. 1964-ben már sok száz kazincbarcikai, tiszapalkonyai, komlói és salgótarjáni lakásban is távfűtéssel váltják fel a kályhákat. Szó van róla, hogy az ötéves terv során Ózdon, Debrecenben és Ajkán is megépítik a távfűtőhálózatot, egy-egy lakásra eső költsége a hagyományos kályhaépítés 1800 forintjával szemben 16 000 forint, de ez a költség bizonyos idő alatt megtérül, mert az egyébként kárba vesző gőz hasznosításával jelentős mennyiségű szenet takarítanak meg, s ugyanakkor kevesebb korom, füst szennyezi majd a városok levegőjét. A Nyugati pályaudvaron minden csendes. Éjfél elmúlt Halvány lámpafény, a sínek ezüstösen csillognak. Szerelvényeket tolatnak, pöfékelve pipáznak a mozdonyok. A váróteremben is csend. Alszanak, szenderegnek a hajnali vonatokra várakozó utasok. A külső vágányokon két vonat készül a hajnali indulásra. Az egyiket már besűtötték. Vasutasok nyújtóznak végig a kocsik padjain. A sínek között árnyak surrannak. A gyermekvédelmi osztály nyomozója int Utánuk! A fűtött vonatban nincsenek. Talán a másikban ... Minden fülkébe benyitunk. Senki. Már legalább a harmincadik ajtót nyitjuk. Sehol senki. Odébb, a pályaudvartól távolabb még egy vonat Talán ebben? . Hirtelen kiáltás. A fülke mélyéből egy vattakabátos fiatalember támolyog elő. Riadt ijedt. Gyűrött, piszkos a személyazonossági igazolványa, olyan, mint az ember. « Neve? Kiss József. Húszéves. Két hónapja dolgozott utoljára. A nyári hónapokban Pécelen lakik, egy vásári mutatványosnál, az éléskamrában. Cserébe a körhintát forgatja. Ősztől tavaszig kódorog. Apját 1956 nyarán megölte az alkohol — így mondja —, anyja két éve férjhez ment. A mostohaapa elzavarta a fiút. Ha hó esik, havat lapátol. Ha nem, vagont rak. Széles váltó, erős termetű. De éppen csak annyit dolgozik, hogy éhen ne haljon. Öt elemit végzett Két éve Pesten él, a Nyugatiban alszik, de nem tudja, hol a Marx tér. Moziban már volt, de ott is csak aludni. Enni és aludni — ennyi az igénye. Az őrszobára kerül. Pesten akarok élni! A nyomozók járják a vonatokat. Újabb Jóska kerül elő. Kiskorú, tizenhat éves. Magas, nyúlánk, élénk szemű, élénk eszű fiú. Dorogról szökött meg egy hete. Apja nyugdíjas bányász. Asztalosipari tanuló volt Esztergomban. Sokat hiányzott, csavargott, végül kizárták. Két és fél évet tanult. Még másfél éve szakember lett volna. — Szüleid tudják, hol vagy? — Igen. Ajánlott levélben megírtam, hogy Pestre jöttem. — Mutatja a feladóvevényt. — Kértem, ne haragudjanak rám. Unom már a falut. Pesten akarok élni. Itt sokkal izgalmasabb ... — Testvéred van? — Három. mik is csavarognak? Azok rendes emberek... — S te? Ilyen ember akarsz lenni, mint a Kiss? — mutatunk az őrszobán üldögélő péceli fiatalemberre. — Ilyen? Nem!— szakad ki belőle. (A gyermekvédelmi osztályon az ügyeletes tiszt Dorogra telefonál: értesítsék Jóska szüleit, jöjjenek érte. Felnőttek felelőssége A nyomozók fáradtan térnek haza. Az árnyak eltűntek a Nyugati pályaudvarról. Legalábbis ma éjszaka. A gondok azonban nem. Újabban ugyanis jelzések érkeztek: a fővárosi pályaudvarokon iskola- és dologkerülő fiatalok csavarognak. Szerencsére, nincsenek sokan. A kalandvágy sodorja őket. Meg lehetne előzni, hogy bekerüljenek a pályaudvarra, ha a kapusok nem engednék meg, hogy peronjeggyel egész éjszakát töltsenek a várótermekben; ha a Nyugati pályaudvar Váci úti oldalán, a külső vágányok tájékán állandóan ellenőriznék a ki-bejárókat; ha az éjszaka betelt s hajnalban induló vonatok ajtaját bezárnák. Persze, ezzel még nem vennénk elejét a fiatalok kóborlásainak, munkakerülésének. Lényegében sokágú probléma külső megnyilvánulása mindez. Érdemes elgondolkozni azon, amit az egyik gyermekvédelmi nyomozó — „civilben” pedagógus — megjegyzett: — Vajon eleget törődnek-e a szülők gyermekeik sorsával, ellenőrzik-e, hol töltik szabad idejüket, s mit tesznek azért — hogy gyermekük ne legyen surranó árnyék a pályaudvarok sínrengetegében? Benkő Tibor g y w-j Éjszakai árnyak nyomában a Nyugatin Lesz? Volt? Van? Nincs? Helyzetjelentés a hiánycikkek frontjáról Különleges méret — Alig lesz panaszuk 1963 végére a serdülőknek és kistermetű felnőtteknek ruha és cipőnemű hiánya miatt — kaptuk az első megnyugtató választ a fővárosi tanács iparcikk kereskedelmi irodáján, amikor a hiánycikkekről, a részint már huzamos ideje, részint átmenetileg nem lelt áruk sorsáról érdeklődtünk. — A régóta húzódó vita eldőlt, a vitás méretű ruhaneműkből és cipőkből annyi kerül már forgalomba év végére, hogy kielégítik az igényeket. Esernyő — Miért hiánycikk az esernyő? — tettük fel a kérdést a gyártónak, a Divatáru Készítő Vállalatnak. — Mert a Kanizsai Vasipari Vállalat 1962-ben a salgótarjáni gyártól kapott acélhuzal alkalmatlansága miatt olyan gyenge minőségű acélvázakat szállított, hogy szinte ernyőváz nélkül maradtunk. Az igény növekszik, szállítási képességünk csökken, alighanem import vázanyaggal segítenek a hiány leküzdésében — válaszolják a vállalatnál. Bagóról A kitűnő cipőkozmetikumról, a Bagarolról múlt heti számunkban megírtuk, hogy a tubus hiánya miatt nem kapható. Cikkünk nyomán a Sajószentpéteri Üveggyár közölte a Cipó és Parkettpasztagyárral, hogy szinte korlátlan mennyiségben tudna üvegtégelyeket rendelkezésre bocsátani. Ha az üvegbe töltés nem okoz árváltozást, s el tudjuk hárítani a tégelyezéssel fennálló penészedési veszélyt, akkor a Bagard lekerülhet a hiánycikkek listájáról — biztatja az újságírót és nagyközönséget a Cipő és Parkettpasztagyár igazgatója. Kukta-szelep Évről évre hiánycikk a Kukta-fazék pótszelepe. — Mit mondhatunk erről a bosszantodóknak ? — Azt, hogy a közeli hetekben 30 000 darab új alapanyagú és szerkezetű Kukta-szelep kerül forgalomba, amelyet a régebbi gyártású Kuktákhoz is használhatnak, az új Kuktákat pedig már a minden igénynek megfelelő szelepekkel láttuk el Köménymag . — S ha már a főzésnél tartunk, miért kell nélkülöznünk a köménymagot? — A kérdés későn érkezett, mert köménymag újból van az üzletekben, tessék csak kérni — közölték a fűszeres illetékesek. — Az átmeneti hiánynak a tavalyi aszály volt az oka. Ugyanis a kömény két éven át élő növény. Nem tudhattuk, mennyi terem majd, és mert a korábbi években bőséges volt a termés, külföldről nem rendeltünk. Kicsit későn derült ki, hogy a hazai termés kevés, de már megérkezett Hollandiából a szép, nagyszemű köménymag. Kávéfőző — Nem elég a háztartási villany kávéfőző? — csodálkoznak kérdésünkre a Fénylemezipari Vállalat fémtömegcikk gyáregységénél. — Pedig mi teljes mennyiségben szállítjuk a megrendelésit, sőt rövidesen egy újabb típust is gyártani kezdünk, de az Unipressre is volna nagyobb kapacitásunk. Ha a kereskedelem többet rendel, többet szállítunk majd — mutatnak rá a gyártók némely áruhiánynak a kereskedelem óvatosságából fakadó okára. Szerszám: Nehéz gyorsan szerelőt szerezni, ha a lakásban valami elromlik, de még ennél is nehezebb a háztartási kézi szerszámok beszerzése. Miért? — kérdeztük a Szerszám- és Kiszgép Kereskedelmi Vállalatot. — Mert állami vállalat nem vállalta a kézi szerszámok gyártását, a Kőbányai Szerszámkészítő Ktsz pedig maximális teljesítménye ellenére sem képes kielégíteni az igényeket. Reszelőből, kalapácsból, falsimítóból már nincs hiány, csak a szigetelt csavarhúzóval van probléma A hiánycikkek frontján a jelek szerint a helyzet kedvező. Ha még azt is megoldják, hogy a közületek ne vásárolják el a magán vevő elől a rolettaidat, ha már most gyártani kezdik az őszre időszerűvé váló modern, műanyag kalucsnit, férfiak, nők számára egyaránt, ha minden új gyártmányhoz azonnal gyártani kezdenek megfelelő alkatrészt, akkor ugyan egy „megbízható” témával kevesebb marad az újságírónak, de ez felér azzal, hogy mint vásárló, ő is kevesebbet boszszankodik majd. Nyerges Ágnes Új egyirányú utcák! Kialakították a VIII. kerület részletes forgalmi rendszerét A közlekedésrendészeten az egyik falat nagyméretű térkép borítja. Előtte szakemberek tanácskoznak, színes ceruzákkal jeleket rajzolnak, a VIII. kerület közlekedésének végső rendjét. A főútvonalakra már kikerültek az új jelzőtáblák, hátra van még a kerületek közlekedésének szabályozása. Eddig a hosszú tél akadályozta a munkát, most végre hozzákezdhettek a fontos feladathoz. S azért választották elsőként a VIII. kerületet, mert egyaránt nagy a forgalom a belső és külső részein. Februárban valamennyi budapesti kerület közül itt történt a legtöbb — szám szerint 40 — baleset Az új közlekedési rend szerint a VIII. kerületben a Rákóczi út, a Mező Imre út, a József körút, az Üllői út, a Múzeum körút, valamint a Könyves Kálmán körút Üllői útig terjedő szakasza számít elsőrendű főútvonalnak, vagyis az itt haladó járműveknek elsőbbségük van. A kerületben mindössze három helyen marad körforgalom: a Nagyvárad, a Kálvin és a Baross téren. A szakemberek úgy döntöttek, hogy a Bródy Sándor utcát és a Kerepesi utat előnybe helyezik az ide betorkolló útvonalakkal szemben azoknál a keresztezéseknél, ahol nincs szabad kilátás. A kerületben — főként a keskenyebb, de nagy forgalmú utcákkal — gyarapították az egyirányú utcák számát. Egyirányú közlekedés lesz a Pollák Mihály téren, a Puskin utcában (a Rákóczi út irányában), a Szentkirályi utcában (az Üllői út irányában a Baross utcáig), a Vas utcában (a Rákóczi út felőli behajtással), a Mária utcában (a Krúdy utca irányában), a Kisfaludy utcában (a Harminckettesek tere felőli behajtással az Üllői útig), a Vajdahunyad utcában (az Üllői út felőli behajtással), a Kisstáció utcában (a Horváth Mihály tér felőli behajtással), a Kölcsey utcában (a Rákóczi tér felőli behajtással). Az egyirányú utcákat úgy jelölték ki, hogy az utána — balra vagy jobbra — vele párhuzamosan haladó utcákba a gépkocsivezető behajthat. Az átmenő forgalom tilos lesz a Csokonai utcában, a Kenyérmező utcában, a Köztársaság téren (a Bezerédi utca és Légszesz utca közötti szakaszán), a Víg utcában (a József utca és Déry utca közötti részen, valamint a Szántó-Kovács János utcában. Kötelező haladási irányt jelöltek ki a Kisfaludy közben, a Mátyás téren, valamint az Orczy téren. Az utóbbi helyen a Mező Imre út forgalmának adtak elsőbbséget a Baross utcából és a Kőbányai útról érkező járművekkel szemben. Az új közlekedési rend kialakítói a tvaI. kerületben csak néhány helyen vezettek be parkírozást és megállási tilalmat, s így a gépjárművek szinte az egész kerületben bárhol szabadon parkírozhatnak. A VIII. kerület rendezése után a főváros belső kerületeinek forgalmi rendezésére kerül sor, elsősorban a legzsúfoltabb VII., VI. és V. kerületben helyezik el — gondos helyszíni vizsgálatok után — az új táblákat. Mindaddig azonban — ez általános szabály — az utcákon kintlevő régi táblák útmutatásai kötelezőek! Csalódás — Azt hittem harisnyanadrág!... (Erdei *rajza) Elítélték az önsegélyző hivatalvezetőt A Békéscsabai Városi Bíróság a hét végén tárgyalta az SZTK Békés megyei alközpontja volt ügyvezetőjének, Lakatos Bélának ügyét. Lakatos Béla „önsegélyezésre” használta azt a jogkörét, hogy 200 forintig terjedő segélyeket, a kérelmek intézésével megbízott társadalmi bizottság megkerülésével, saját hatáskörében is kiutalhatott. Nem létező „rászorultak” nevében írt kérvények alapján 100—200 forintnyi szociális segélyeket utalt ki, s a pénzt ő vette fel, majd a kiutalásokat utólag jóváhagyatta az illetékes társadalmi bizottsággal. A tárgyaláson kiderült, hogy a segélyügyek intézésével megbízott társadalmi szerv is mulasztást követett el, mert hosszú ideig ellenőrzés nélkül elfogadta a csaló hivatalvezető hamis kérvényeit és környezettanulmányait, így sikerült Lakatos Bélának 24 alkalommal segélyeznie önmagát. A bíróság Lakatos Bélát, főbüntetésként, kétévi szabadságvesztésre ítélte. A vádlott enyhítésért fellebbezett Kastély vagy Luca széke? A bírás nagytétényi kastély — amely a felszabadulós előtt két birtokában volt —, most az Iparművészeti Múzeum tulajdona. Egyik szárnyában ugyan nevelőotthon van, többi része azonban — a sok tágas terem, folyosó —, állandó jellegű bútortörténeti kiállítás otthona lehetne, de erre hosszú évek óta mégsem kerülhet sor. A kastélyt nyolc évvel ezelőtt kezdték tatarozni. Később, amikor régészek és történészek is megvizsgálták, megállapították, hogy az értékes freskókra vakolatot húztak. Ezért újóbb fáradságos munka következett. Nagy gonddal lefestették a freskókról a vakolatot, majd megkezdték restaurálásukat. A Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatósága évenként nagy összegeket bocsát a nagytétényi műemlék-kastély helyreállítására. Csupán 1960 óta több mint négymillió forintot költöttek az építkezésre. A Középületeket Tervező Intézet tervei alapján a fővárosi tanács kivitelező vállalata végzi a munkát. A Dunára néző szárny szobái már rég elkészültek, de a kastélynak még ezt a részét sem tudják használni, mert az épületet jóformán meg sem lehet közelíteni. A falak körül az udvaron mindenfelé gödrök, árkok. Pár évvel ezelőtt ugyanis kiderítették, hogy a kastély falai alatt és az udvarán régi, római település rejtőzik. Ezért a helyreállítási munkát alárendelték a régészeti kutatásnak. Az ásatások miatt az építkezést néha hónapokig szüneteltetik, így azután a helyreállítás nagyon lassan halad. Befejezésére egyelőre még kilátás sincs. A Iparművészeti Múzeum itt akarja megrendezni az állandó jellegű bútortörténeti kiállítást, de megnyitása egyik évről a másikra halasztódik. A nagy költséggel helyreállított termek köbben porosodnak, piszkolódnak és félő, hogy a már restaurált freskók is tönkremennek. Az építkezés elhúzódásáért senki sem vállalja a felelősséget. A tervezőintézet arra hivatkozik, hogy ő a terveket elkészítette. A Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatósága adja a pénzt, a kivitelező vállalat pedig folytatná a munkát, de az ásatásoktól nem tud dolgozni. Véleményünk szerint itt az ideje, hogy az illetékes szerv, a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztálya rendet teremtsen a műemlék-kastély eddig is már több millió forintot felemésztő helyreállítása körül. ti. M Félelem Olvasom a svájci rádió öszszefoglalását azokról a tárgyalásokról, amelyek az úgynevezett „NATO-atomütőerő” körül folynak. Vitatkoznak a stratégiai koncepcióról, a költségek elosztásáról, továbbá a tervezett atomflotta katonai és politikai ellenőrzéséről — egyszóval a szokott csendes fojtogatás. Igen ám, de most megüti a szememet egy mondat. Így kezdődik: — A nyugatnémet tisztek attól félnek... Ugyan már, mitől félnek? Attól, hogy a Polaris-flotta az atomhaderők egymástól való eltávolodását Európában — a lengyel Rapacki-terv szellemében ha nem is megkezdené, de technikailag előkészítené.” Oh, nem attól félnek, hogy növekszik az atomháború veszélye, hanem ellenkezőleg, hogy eltávolodnak egymástól az atomhaderők, kevésbé kedvez majd az európai helyzet a német revansista köröknek, nem lehet annyira halászni a zavarosban, a nemzetközi politika atommal elaknásított vizein. De azért meg kell jegyezni azt, hogy ha a nyugatnémet tisztek félni kezdenek -e jó jel. Minél jobban félnek ők, annál kevésbé fél az emberiség. És ha éppenséggel pánikba törnek ki, akkor végre felsóhajthatunk: könnyebb lett az életünk! (g) Kényszerű önkéntesség Annia közben megsérült a KÖZÉRT Zöldség és Gyümölcs Elosztó Vállalat nagyvásártelepi munkahelyén Losoncai Istvánné árukiadó. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozóik Szakszervezete ellenőrei vizsgálatuknál megállapították, hogy a vállalat munkavédelmi vezetője a törvényes előírásokat megszegve nem vette nyilvántartásba Losonczi Istvánné sérülését. S nem is jelentette azt a szakszervezetnek. Nyilván így akarta szépíteni a baleseti statisztikát. (A baleseti statisztika köztudomásúan befolyásolja a vállalat vezetőinek prémiumát.) A szakszervezet munkavédelmi osztálya pénzbírsággal sújtotta az igazgatót és a munkavédelmi vezetőt. A szakszervezet lapjában cikk jelent meg az esetről. Mit tett erre a vállalat igazgatója? Felelősségre vonta mulasztásért a munkavédelmi felelőst? Nem. A bírósághoz fordult és sajtópert indított. A pert a vállalat elvesztette, hiszen a tárgyaláson is bebizonyosodott, hogy az újságírónak volt igaza. A törvény döntött, a vállalat azonban ebbe nem nyugodott bele. Nem fellebezett ugyan, viszont más módszereket alkalmazott Figyelni kezdték Losoncziné minden lépését. Az igaz, hogy találtak is hibát, volt eset, hogy kisebbet, volt, amikor nagyobbat. Az ilyen mulasztásokért — feltételezhetően — a többi dolgozó ellen nem indul fegyelmi eljárás, csak mindig Losoncziné került fegyelmi bizottság elé. Mindenki sejtette, hogy miért. Azért, mert jogos sérelme orvoslást nyert és a bíróság is neki adott igazat, az igazgatóval szemben. A vállalat vezetősége azonban addig-addig kereste a maga külön „igazát”, amíg Losoncziné megelégelve a sorozatos üldöztetést, „önként” kilépett a vállalattól. Úgy véljük, ismét felül kell vizsgálni ezt az ügyet. Ha szükséges, felelősségre kell vonni azokat, akik miatt Losoncziné „önkéntes” kilépésre szánta el magát és legalábbis erkölcsi elégtételt kell szolgáltatni ennek az árukiadónak, akinek hibáit „bizonyos okokból’ mértéken felül bírálták el az illetékesek. m Nagy előny A nyugati sajtó már most találgatja, ki lesz Kennedy utóda a Fehér Házban. A találgatások nemcsak azért mulatságosak, mert kiderül, ki kit tart „posszibilisnek”. Mulatságos azért is, mert a jelölt esélyességét sajátos szempontok alapján indokolják. A londoni Daily Herald, például, William Scranton szenátort tartja esélyesnek. Ő a jövő nagy embere, véli a lap. Vajon miért? Scranton köztársasági párti politikus. Elsősorban Pennsylvánia államban ismerik kitűnően. Az tartják róla, hogy különösebb hibái nincsenek. Nehéz lenne őt a hibáin keresztül „leteríteni’’. Ezzel szemben van egy kiváló erénye. Ezt a Daily Herald a következőkben jellemezte: „William Scranton szeret beszélni. De a beszédei egytőlegyig érthetetlenek. Igen értékes tulajdonság azonban ez egy olyan államban, ahol minden homályos és zűrzavaros.” (psi) Hamarosan üzembe helyezik a Könyves Kálmán körúti gyűjtőcsatornát 126 millió forint költséggel megépítik a Ceglédi úti és Vaspálya utcai gyűjtőcsatornát Fontos közmű-építkezés áll közvetlenül befejezése előtt: a Könyves Kálmán körúti gyűjtőcsatorna csaknem teljesen elkészült. Már csak 36 méter hosszúságú alagútrészt kell megépíteni és a több mint 100 millió forintos építkezés véget ér. Az utóbbi hetekben végezték a legnehezebb munkát: a két méter átmérőjű csatornaalagútnak azt a szakaszát készítették el, amely 12 vasúti vágánypár alatt húzódott. A Könyves Kálmán körúti gyűjtőcsatorna a Soroksári úti szivattyúteleptől indul és az Üllői úti lakótelepig tart. A gyűjtőcsatornát a jövő hónap közepén helyezik üzembe. Már készülnek a tervek arra, hogy újabb területeket kapcsoljanak az új gyűjtőcsatornához. Az elkövetkező években 126 millió forint költséggel megépítik a Ceglédi úti és Vaspálya utcai gyűjtőcsatornát, amelyet bekötnek a Könyves Kálmán körúti csatornába.