Hétfői Hírek, 1977. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-03 / 1. szám

4 nagyüzemből jelentjük így végezték az ó­vet, így készülnek az újra Nehéz esztendő volt az 1976-os. Soik vállalatnál szil­veszterig tartott az év végi hajrá, a terv teljesítéséért. Néhány üzem azonban már november végén, több gyár és vállalat pedig december első felében teljesítette a ter­vet. Ezúttal olyanoktól kér­tünk információt, amelyek nehezen kezdték az évet, de a sok probléma ellenére is jól zárták az esztendőt. Emellett náluk is jelentkezett a munkaerőhiány. 1976-ban kezdték meg a színesteleví­zió-gyártást, s át kellett állni a világszínvonalú minőséget biztosító gyártási technológiá­ra. Az új üzemek és gépsorok, valamint a külföldi megren­delések hozzásegítették a gyá­rat a terv teljesítéséhez, az export igen jelentős növelé­­séhez. Múlt évi munkájuk eredményével elérték, hogy három év alatt megháromszo­rozták a tőkésországokba irá­nyuló szállításaikat. Tőke Péter Két leállás után Az ország legkorszerűbb bányaüzeme, a csordakúti bá­nya, „rosszul kezdte” 1976-ot: a széntelep fölötti mészkőré­tegből nagyobb mennyiségű víz zúdult a frontfejtésre, ab­ba kellett hagyni a munkát, s új helyen kellett folytatni a termelést. Május közepétől pedig mintegy két hétre is­mét leállt a termelés, ekkor kapták meg az új berendezé­seiket, egy fúrópajzsot és egy szovjet gyártmányú maró­­hengert. A lemaradás pótlá­sára vállalták a brigádok, hogy naponta 50 vagon szén­nel többet termelnek, mint korábban. November közepén­­pedig újabb frontfejtést nyi­tottak, így nemcsak ledolgoz­ták a „késedelmet”, hanem december 20-ára már teljesí­tették is az éves tervet: 263 100 tonna szenet hoztak a felszínre. A hátralévő idő­szakban már a túlteljesítésen dolgoztak. 22 milliós fejlesztés A veszprémi Balatoni Bú­torgyár célul tűzte ki, hogy 17,7 millió forinttal többet fog termelni 1976-ban. Mind­ez merész vállalás volt, mert létszámuk már korábban is csökkent, s a múlt évben to­vább apadt. Ennek ellenére 233 000 széket, 78 000 asztalt, s 6424 gyermekbútor-garnitúrát gyártottak, 18,9 százalékkal többet, mint 1975-ben. Éves tervüket már december 10-én teljesítették. Számos termé­kük, például az Anita és a Dominó szék, a Tibi tanuló­asztal és más bútorok, díjat nyertek a Kiváló Áruk Fó­rumán. Az év utolsó napjáig több száz széket, asztalt és garnitúrát gyártottak még terven felül. 1977-ben a lét­számhiány ellensúlyozására 22 millió forintos fejlesztést terveznek, új technológiákat vezetnek be, s korszerűbbé szervezik a munkát, hogy az új tervet is határidő előtt tel­jesíthessék. 25000 tonna plusz Komoly gondokkal küzdött a 18 és fél ezer dolgozót fog­lalkoztató Lenin Kohászati Művek is. Nehezítette a mun­kát, hogy a nyugdíjba távo­zók, s a kilépők helyét nem tudták új dolgozókkal betöl­teni. A gyár 1154 szocialista brigádja újításokkal, kommu­nista műszakok vállalásával, a vezetők pedig különféle szervezési intézkedésekkel, az állásidő csökkentésével segí­tették a tervteljesítést. így december 23-ára elérték a ki­tűzött célokat, s azt követően már a túlteljesítésen dolgoz­tak, így mintegy 200 millió forinttal teljesítették túl a ter­vet: 1976-ban 25 ezer tonná­val több vas- és acéltermék hagyta el a nagyüzemet. Az Orion Rádió és Televí­zió Gyárnak „igazodni kellett” a gyorsan változó hazai és külföldi piaci igényekhez. Ko­moly zökkenőt okozott a fo­lyamatos anyagellátás hiánya. Tamara óta nem rajzolt királylányt Ezüstérmes Andrea Újsághír: „Újabb magyar siker született az indiai Shan­kar’s nemzetközi gyermekrajzversenyen. A 71 országból érke­zett több ezer pályázó rajza közül Nehru-aranyérmet nyert Berencsi Irén, a hajdúnánási 2. sz. általános iskola tanulója. Ezen kívül a bíráló bizottság kilenc magyar gyermek rajzát ezüstéremmel jutalmazta.” Az egyik ezüstérmes: Spie­gel Andrea, a Kerepesi úti általános iskola l/b. osztá­lyos tanulója. Zsírkrétái, filctollai, rajzlapjai között ül a Füredi úti kis lakásban és élete első nyilatkozatát adja: — A legjobban a Tamarát szeretem lerajzolni, mert ő az én kishúgom. Szeretem még az elefántot, a ping­vint, a virágokat, a moz­donyt ... Királylányt és a királyfit is szerettem rajzol­ni, de csak addig, amíg Ta­­mika megszületett. Mozdonyt azért rajzolok, mert Apu mozdonyvezető és mindig ar­ról mesél... — Mi leszek, ha nagy le­szek? Biztos, hogy nem pos­tás. Tetszik tudni, nagyon kí­váncsi vagyok és félek, hogy minden levélbe belekukkan­tanék... Vagy légtornász le­szek, mert mindig repülhe­tek, mint a madár, vagy kórházas, mert ott sok kis­gyerek is van, akiket öltöz­tetni lehet... — Mióta rajzolok? Segíts, Anyu, légy szíves! (Anyuka magyar—orosz szakos tanár­nő.) Hát, ahogy Anyu mond­ja, amióta meg tudom fogni a ceruzát, kétéves koromtól. De csak télen, meg rossz idő­ben. Nyáron a kezembe se veszem a színeseket, mert tele van a lakótelepünk hin­tával, játszótérrel, játszó­­kákkal és akkor én mindig lent lehetek. — Milyen tanuló vagyok? Azt hiszem, jó. Ugye, Anyu? A legjobban a tornaórát sze­retem, de sajnos, abból van a legkevesebb, hetenként ha egyszer mehetünk a tornate­rembe. Andrea, aki a királylá­nyokat piros palásttal és zöld koronával festi, nemrég angol nyelvű levelet kapott Indiából: felkérték, küldje el munkáit a jövő évi pályá­zatra is. Még nem tudja, lesz-e elég rajta, mert most a kishúgát tanulja tisztába tenni. Meg aztán Anyunak is segíteni kell a bevásárlásnál, meg énekelni, mesét olvasni Tamarának, aki már vissza­­gőgicsél. Ez pedig mindennél fontosabb elfoglaltság ... (kocsis) Gáz, víz, csatorna: Információ egy helyen Hétfőtől a fővárosi közmű­vek központi információs szolgálatokat szerveznek. A Csatornázási Művek a Kere­pesi út 21., a Gázművek a Rá­kóczi út 18., a Vízművek a Károlyi Mihály u. 12. szám alatt központi irodákban fo­gadja az ügyfeleket. Minden felvilágosítást megadnak a bejelentések módjáról, az ügyek menetéről, megkapha­­tók az összes szükséges nyom­tatványok, s a helyszínen vi­lágosítják fel a feleket a ki­töltésről, s azonnal át is ve­szik az okmányokat. Százezrek az észak­délin Január 1-én délben utoljára haladt végig villamos az Üllői út belső szakaszán, s a föld alatt, a Nagyvárad téren és a Deák téren kigyulladtak az in­dulást jelző zöld lámpák: a 3,7 kilométeres alagútban a Nagy­várad térről Jákói Ernő a 105-ös számú vonatot, a Deák térről pedig Darabos Gábor a 107-es szerelvényt indította el­ső útjára. A fővárosiak, akik minden újat nagy érdeklődéssel és örömmel fogadnak, s az első napon ingyen utazhattak ,­ zsúfolásig megtöltötték a vo­natokat, elégedetten nézték meg a zöld, sárga, kék és fe­hér színű nemeskővel, már­vánnyal burkolt állomásokat. Sokan ingajáratban utaztak oda-vissza. A legtöbben Kö­­zép-Európa egyik legna­gyobb föld alatti csomópont­ja, a Deák tér három föld alatti szintjének mozgólép­cső rendszerét tanulmányoz­ták. Az észak-déli vonalon a sze­relvényeket csúcsidőben két és fél percenként indítják, a vonatok óránként mindkét irányban 17—17 ezer utast szállíthatnak. Mesterségek utcája Helytörténeti múzeumot ál­lítanak fel Pécsett. Az új in­tézményt a város egyik pati­nás épületében helyezik el, a Felső-malom utcai, csaknem 200 esztendős tímárházban, melyet eredeti szépségében állítanak helyre. A terv sze­rint itt alakítják ki a mester­ségek utcáját. A helytörténeti múzeum látogatói úgy sétál­hatnak majd végig a tímár­ház árkádjai alatt, mintha egy századelői utcán lenné­nek. Antennaszabvány — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — A szabvány- és kö­vetelményrendszer meg­oldja a problémát, mivel a műszaki előírások, a műszaki paraméterek mind a fejlesztőkre, a gyártókra, sze­relőkre és az üzemeltetőkre kötelező érvényűek lesznek. S ilyenformán a panaszokat is törvényesebb úton sikerül majd rendezni. A lényeg azonban az, hogy a gyártók és a szerelők szigorúan be­tartsák az előírásokat, mert ez esetben alig lesz pa­nasz. Vannak persze olyan helyek a fővárosban, ahol a központi antennával nem lehet csodát csinálni, így például a dombok által ár­nyékolt területeken. Ilyen helyeken más módon, pél­dául átjátszó adóval kell biztosítani a szükséges tér­erősséget, a kedvező vételi lehetőséget. — Mi igaz abból, hogy vas­­beton épületek valósággal el­lenségei a kedvező vételi le­hetőségeknek? — Kétségtelen, hogy a vé­telnek sajátságos törvényei vannak. Ideális állapotnak azt nevezzük, ha a központi antenna „látja” az adótornyot és az antenna, valamint a torony között nincs olyan ma­gas épület vagy domb, ami zavarhatná a vételt. Az elekt­romágneses hullámok egyik tulajdonsága, hogy úgyneve­zett reflexiókat szenvednek, köznyelvre lefordítva: a vas­beton épületek visszavert hullámokat képezhetnek és ez rontja a vételi viszonyokat. De azt is ki lehet védeni, ha a központi antennát a legjobb vételi irányba állítják be. Vagyis: ilyen esetben még in­kább fontos az antennák szak­szerű beállítása, illetőleg a rendszeres karbantartás és ellenőrzés. — És az esetleges orkán­szerű szél? — Legalább 200 kilométeres sebességű széllökésnek is el­lent kell állniuk az antennák­nak, tehát ez nem jelenthet problémát. Persze csak ak­kor, ha megfelelően rögzítet­ték az antennát. Remélhetően az új szab­ványelőírás és a követel­ményrendszer mihamarabb rendet teremt a vételben. (p. s.) Az ország egyik sajátos hangulatú, vadregényes tája a Hanság. Az egykori nagy kiterjedésű vadvízország a századfordulós folyamszabá­lyozások óta egyre kisebb te­rületre zsugorodott A mező­­gazdaság is sok ezer hektárt vett el tőle. A még megma­radt természeti értékek vé­delme nem tűr halasztást, ezért neves szakemberekből, kutatókból álló munkabizott­ság elkészítette tájvédelmi körzetté nyilvánításának ter­vét, s most megjelent a ren­delkezés is a védettségről. A hansági tájvédelmi körzetet 6342 hektáron alakították ki. A körzet négy védett terü­letből áll. Szigorú védettsé­get kaptak az egykori láp­rétek és a régi éger-erdők maradványai. A Dél-Hanság- Védelemben vadvízország­ ban, a Déri-domb környékén megkísérlik visszaállítani a régi hansági víziéletet, az egykori állat- és növényvilá­got, főleg a páratlanul gaz­dag halállományt. Jelentős az észak-hansági védett te­rület is. Itt elsősorban erdő­ségek vannak. A hansági ter­mészetvédelmi területhez tartozik a Barbacs község határában levő Barbacsi- és a Fehértó község határában található Fehér-tó. Mindkét tó és környéke mint madár­rezervátum élvez védettsé­get. Nagy számban keresik fel hosszabb-rövidebb időre a tavakat a védett vándor­madarak, a kócsagok, ha­lászsasok, vércsék, ölyvek. A Hanságban él még Európa kiveszőlésben levő védett madara, a túzok. A ritka madarak közé tartozik még a törpesólyom. A tájvédelmi körzetben sokféle olyan nö­vény is található, amelyek védelmére szintén szükség van. Sopronból és Mosonma­gyaróvárról már az idén idegenforgalmi túrákat indítanak majd a Han­ságba. Berendeznek madárfigyelőt is a turisták számára. Az ön­tés­ majorban a Hanság ter­mészeti és néprajzi értékeit bemutató múzeum nyílik. Cseresznyék István Losonczi Pál újévi köszöntője — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — ja-e ezeket a megállapítá­sokat? Hiszen egész évben meglehetősen sokat hallot­tunk, sokat beszéltünk azokról a gondokról, nehéz­ségekről, amelyek életünk minden napján foglalkoztat­tak bennünket! Való igaz, hogy nem kevés problémá­val kellett megkü­zdenünk. Akár azokat tekintjük, amelyek a világgazdaság kedvezőtlen hatása nyomán, akár azokat, amelyek az itt­honi szélsőséges időjárás következtében sújtottak bennünket. Mindkettő nö­velte gondjainkat, és nagy próbának vetette alá egész társadalmunk teljesítőké­pességét. Nem tagadva gyengesé­geinket, hibáinkat, nem ki­sebbítve az egész gazdasá­gunkra, életünkre gyako­rolt fékező hatásukat, azt is világosan kell látnunk azonban, hogy népgazdasá­gunk, társadalmunk töretle­nül fejlődik. Népünk, a XI. kongresszus útmutatá­sait követve, tavaly is ered­ményesen dolgozott. A fej­lődés fő iránya megfelel gazdaságpolitikai céljaink­nak. Szeretném felhasználni ezt az alkalmat is arra, hogy pártunk és államunk veze­tése nevében megköszön­jem munkásosztályunknak, termelőszövetkezeti paraszt­ságunknak, értelmiségünk­nek, hazánk minden fiának azt a nagyszerű munkát, helytállást, amelyet a fej­lett szocialista társadalom építése, a társadalom egé­szének jobb léte, saját bol­dogulása érdekében végzett. Felmerülhet bennünk a kérdés: nincs-e ellentmon­dás a köszönetet és elisme­rést kifejező megállapítás, valamint a között, hogy ennek ellenére bírálóan vizsgáljuk és értékeljük a múlt év eredményeit. A kri­tikus vizsgálódás, a szigorú követelmény azonban in­kább szól az elmulasztott lehetőségek számonkérésé­nek, a jövő ígérete erőtel­jes sürgetésének. Az idén a jobb élet megvalósításá­hoz színvonalasabb munká­ra van szükség! Minden munkahelyen jobban kell gazdálkodni anyagi és szel­lemi erőforrásainkkal. Min­denütt takarékosan kell bánni a drága nyersanyag­gal, a szűkös munkaerővel és idővel. Az igényekhez alkalmazkodva: jobb minő­ségű, jól és gazdaságosan értékesíthető termékek na­gyobb mennyiségére van szükség. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy gyorsítani tud­juk a fejlődés ütemét, az életszínvonal emelését, to­vábbá ahhoz, hogy előreha­ladjunk a gazdasági egyen­súly helyreállítása terén. Az idén egyidejűleg két feladat teljesítése vár ránk. Egyrészt, hiánytalanul telje­sítenünk kell ötéves ter­vünk második évének fel­adatait; másrészt, ezzel egy­idejűleg pótolnunk kell a tavalyi kiesést is. Ezek meghatározó jelentőségűek­­, ötéves tervünk sikeres teljesítése szempontjából. Szeretném kifejezni azt a mélységes meggyőződésün­ket és reményünket, hogy az isi évben is ugyanolyan odaadással veszi ki a részét minden állampolgárunk nagy nemzeti ügyünk előbb­­reviteléből. Vannak ösztön­ző és lelkesítő céljaink. És megnövekedett feladataink valóra váltásához adva van­nak a szükséges feltételek, rendelkezésünkre állnak a termelőkapacitások, vala­mint az anyagi és pénzügyi eszközök. Népünk kész a rá váró feladatok megvaló­sítására. Megvan a szorgal­ma, szocialista öntudata, lelkesedése, semmivel sem pótolható szakmai hozzáér­tése és tapasztalata. Ez a mi természeti kincsünk, ami döntő forrása további előrehaladásunknak. Meg­győződésem, hogy pártunk XI. kongresszusának út­mutatásait követve, egysé­ges akarattal megoldjuk a fejlett szocialista társada­lom építésének az idén ránk váró feladatait! E nagyobb feladatok ará­nyában növekszik mind­annyiunknak a kötelessége! Az új év nemcsak több munkát kíván, hanem en­nek eredményeként­­ gaz­dagabb termést is ígér. Az egyes ember fokozottabb kötelességteljesítésén, a tár­sadalom szervezettebb mun­kavégzésén múlik mind az egyén, mind a közösség bol­dogulása! Számítunk az egész nemzet, minden ha­zánkfia odaadó munkájára. Biztosak lehetünk abban, hogy az 1977-es év hazánk további felvirágzását, min­den honfitársunk egyéni boldogulásának előbbrevite­­lét tartogatja számunkra. Ehhez kívánok mindnyá­juknak sikerekben gazdag, boldog új évet!

Next