Hétfői Hírek, 1977. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-10 / 2. szám

­Zörögnek a színlapok Ki ez a medve? Márkus László elmondja, hogyan „készült ” Szobakevics „... Csicsikov rápislantott a szeme sarkából: ez bizony valóságos medve! Tökélete­sen olyan, mint a medve!” — Így mutatja be Gogol „Holt lelkek” című regényé­ben Mihail Szemjonovics Szobakevicset, a zsugori­kapzsi földbirtokost. S így is jelenik meg előttünk a Madách Színház színpadán, a mű dramatizált változa­tában. De ki alakítja? A nézőté­ren zörögnek a színlapok, folyik a találgatás. „Ez len­ne Márkus László? Lehetet­len! Egészen más a hangja, a mozgása, még a gesztusai is! Bizonyára valaki más ugrott be helyette a szerep­be...” A foga is más — Amikor először jelen­tem meg maszkban-jelmez­ben, a kollégáim is alig akartak felismerni! — mond­ja Márkus László, miközben egyetlen mozdulattal fejére húzza szemétől tarkójáig érő, testszínű gumisapkára rá­dolgozott parókáját — Ki­tűnő maszkmesterünk: Baj­kai István készítette, a szemöldökkel, pofaszakállal együtt. — És a széles pofacson­tok? — Alsó fogsorra húzható, két oldalt kiszélesedő mű­anyag protézis. Ettől alakul­nak át az arcvonásaim, sőt a hangom is megváltozik, medvés, dörmögös lesz. Az­után már csak egy fehér festék az alsó és felső szem­héjakra, fekete az orrlyu­kak köré, erőteljes ceruza­vonások a szájra meg az állra és máris kész a maszk: megszületett Szobakevics! — Hogyan alakult ki ez a különleges f­igura? — Pontosan ilyennek írja le Gogol ezt az emberbőrbe bújt ragadozót, a „Holt lel­kek” félelmetes állatseregle­tének egyik dúvabját. Ilyen a medvetermészet: látszólag kedves, mulatságos, barátsá­gosan dörmögő, de ha fel­bosszantják, kibújik belőle a szörnyeteg. — Egyes kritikák szerint nem éppen Márkus László jól ismert egyéniségére illő szerep... — Nagy tévedés? Akkor örülök, ha olyan szerepet kell megformálnom, olyan jellemet, egyéniséget, ami­lyent nem várnak tőlem! Szobakevics — eddigi pá­lyafutásom talán legcsodá­latosabb élménye! Látszólag rövid epizódszerep, számom­ra mégis többet jelent jó néhány „kilóra mért” fősze­repnél. Nem a maszkon múlik — Ezután mi következik? — Az idén — úgy lát­szik — „orosz évadom” van. Február 12-én mutatjuk be a Kamara Színházban Gor­kij drámáját, a „Vassza Zse­­leznovát”. Én játszom Pro­­hort, azt a figurát, amelyet annak idején a feledhetet­len Rátkai Márton alakított. — Felismerjük majd a színpadon? — Ezúttal saját arcommal játszom, csupán bajuszt ra­gasztok. De hadd tegyem hozzá: a siker vagy a bu­kás nem a maszkon mú­lik... — Örül a sikernek? — Igen helyett hadd vála­szoljak így: nincs okom pa­naszra. Ha lenne, az sem tartozna a nagyközönségre. Magánügy! Az öltöztető belebújtatja irdatlan kosztümjébe, lábá­ra húzza csónak­cipőit. Már­kus László két kezét maga elé tartja —, mint a med­ve mellső mancsait —, s ki­csoszog a színpadra. A né­zők összesúgnak: — Ki ez? Garai Tamás Jön a Kabaré Teleki Kamill ismét az Operettben A Fővárosi Operettszín­házban javában folynak P. Howard — azaz Rejtő Jenő — „Az ellopott futár” című ismert kalandregénye musi­cal változatának próbái, de az igazgató, Malonyai Dezső már az ezt követő bemuta­tók terveiről beszél. — Április 2-án tűzzük mű­sorra idei évadunk legjelen­tősebbnek ígérkező produk­cióját, a filmről és hangle­mezekről már jól ismert „Kabaré”-t. A szereposzt­ás még nem készült el, csak az biztos, hogy Schultz bácsit , Feleki Kamill alakítja, aki hosszú évek után tér vissza régi sikerei színhelyére. A „Kabaré” próbáival párhu­zamosan készülünk Kálmán Imre „Montmartrei ibolya” című nagyoperettjének fel­újítására, méghozzá két vál­tozatban. Az egyiket Nagy­mező utcai otthonunkban játsszuk majd, a másikat pe­­dig a Csepeli Munkásotthon­ban (Itt is lesz a premier ja­nuár 15-én), és vidéki műve­lődési házakban. A harmadik bemutató az évad hátralevő részében: „Étvágy cseresznyére”. A kétszemélyes zenés játékot a lengyel Osiecka írta és a varsói Athenaeum színház mutatta be a közelmúltban nagy sikerrel. A társulat fia­­­tal tagjaiból alakult Kálmán Imre-brigád a téli-tavaszi hónapokban is rendszeresen vendégszerepel Csepelen, szocialista brigádok és nyug­díjasok számára összeállított műsorral, részt vesznek az Ady Endre irodalmi vetélke­dő csepeli fordulóin is, me­lyeken mint versmondók mutatkoznak be a közönség­nek. Kulcs­keresők Örkény István „Kulcskeresők” cí­mű színművét a hét végén mutatta be a Nemzeti Színház, Major Tamás rendezésé­ben. A főszerepe­ket Törőcsik Mari, Avar István (ké­pünkön), valamint Őze Lajos, Mattié Erzsi, Tyll Attila és Egri Katalin alakítja. (Dolezsár ferv.) • MADÁCH IMRE: Az em­ber tragédiája című drámá­val avatják január 28-án a Szegedi Nemzeti Színház új K­isszí­nházát. Az előadást Gi­­ricz Mátyás rendezi. Ádámot ifj. Újlaki László, Évát Vaj­da Márta, Lucifert Nagy Zol­tán játssza. • SZABÓ MAGDA „Abigél” című regényéből háromrészes tévéfilm készül, Zsurzs Éva rendezésében. • JACK NICHOLSON a „Száll a kakukk fészkére”. Oscar-díjas főszereplője egy legutóbbi nyilatkozatában til­takozott az ellen, hogy sztár­nak nevezzék. „Méghogy én filmcsillag? Ehhez rövidebb vagyok tíz centivel a kelleté­nél, és ráadásul kopaszo­dom ...” Nicholson, aki taka­rítóként kezdte pályafutását a Metro Goldwyn cégnél, azt is elmondotta: „Az elhasznált, megunt színészek tragédiája segít megőrizni józan esze­met, és az felér egy egyetem­mel ...” • KARINTHY FERENC „Vég­telen szőnyeg” című, most megjelent könyvéről elismerő hangú kritika jelent meg a londoni The Times karácso­nyi számának irodalmi mel­lékletében. • HOL AZ IGAZSÁG? cím­mel az idén, születésének 100. évfordulója alkalmából a Magvető Kiadó megjelenteti Szabó Ervin szublicisztikai, szociológiai, történelmi, iro­dalom- és művészetelméleti, valamint könyvtárügyi írá­sainak válogatott gyűjtemé­nyét. • DOSZTOJEVSZKIJ összes műveinek 13 kötetes kiadása most jelent meg a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­ja gondozásában. A zárókötet az író naplóját, levelezéseit és beszédeit foglalja magá­ban. • NÉMETH LÁSZLÓ: Galilei című drámájából — amelyet nagy sikerrel játszott a Ma­dách Színház — tévéjáték ké­szül, Ádám Ottó rendezésé­ben. A címszerepet Bessenyei Ferenc alakítja. • GIULIANO MONTALDO olasz filmrendező megkezdte „A Reichstag felgyújtása” cí­mű olasz—NDK koprodukciós film forgatását. A mű az 1933-as németországi esemé­nyeket eleveníti fel, drámai történet formájában. • JAQUELINE BISSET fran­cia színésznő alakítja Jackie Onassis szerepét a közelmúlt­ban elhunyt görög hajómág­násról készülő filmben. Onas­sis: Anthony Quinn. • CSERNUS MARIANN és Major Tamás január 23-án, délután mutatja be közös iro­dalmi műsorát a Nemzeti Színházban. Címe: „Vers, pró­za, zene I.” • RUTTKAI ÉVA „Paran­csolj velem, tündérkirálynő” című, a várbeli Korona-pó­diumon bemutatott önálló előadóestjét képszalagra vette a televízió, Fehér György rendezésében. • DEMIS ROUSSOS, a világ­hírű, s hazánkban is népsze­rű popénekes, görög szülők Egyiptomban született gyer­meke — többszörös „világre­­korder”. Pályafutása eddigi hat esztendeje alatt 25 mil­lió lemeze került forgalomba és kelt el, 150 ezer főnyi kö­zönség előtt adott koncertet a brazíliai Sao Paulóban. Ezer önálló hangversenye volt a világ csaknem valamennyi országában, folyékonyan be­szél arabul, görögül, spanyo­lul, franciául, angolul, ola­szul és portugálul, kiválóan játszik zongorán, gitáron, trombitán, nagybőgőn és bou­­zoukin (mellesleg: 172 centi­méter magas és 111 kiló sú­lyú, nős, egy kisfia van), s mint mondja: mióta jól ke­resi, 50 család él belőle, de nincs egy igaz barátja sem... Jelenleg világkörüli turnén vesz részt, amely 260 kon­certből és tévéfellépésből áll. • AZ ERKEL SZÍNHÁZ ja­nuár 8-án és 9-én, párhuza­mos szereposztásban bemu­tatja Fodor Antal egyfelvo­­násos balettjét, amely Ri­chard Strauss „Don Juan” cí­mű szimfonikus balettjére készült, s felújítja — ugyan­csak új Fodor-koreográfiával — Ravel „Boleró”-ját. • LENINGRÁDBAN mínusz 30 fok a hőmérséklet, de a műemlékvédelem építőbri­gádjai dolgoznak, hogy a tu­ristaidény kezdetére újabb történelmi épületek várják régi pompájukban a látoga­tókat. Most restaurálják töb­bek között az egykori főváros első kőépületét, melyet a XVIII. század első felében Menysikov pétervári főkor­mányzó építtetett. Február 11-től látható Ady Endre utolsó otthona Egy nagy élet diafilmen, magnószalagon Február 11-én nyílik meg — Ady Endre születésének centenáriuma alkalmából — az Ady Emlékmúzeum a Ve­res Pálné utca 4—6. számú ház első emeletén. Abban a lakásban, ahol a költő 1917 őszétől 1919 januárjáig élt feleségével, — Boncza Ber­tával — Csinszkával. Itt írta utolsó versét „Üdvözlet a győzőnek” címmel, s 1919 januárjában innen szállí­tották a Park szanatórium­ba, ahol január 27-én meg­halt. A háromszobás, személy­zetis lakást azokkal a búto­rokkal rendezik be, amelyek között a költő feleségével élt. Az egyik szobában pél­dául látható lesz majd az a kék huzatos biedermeier ülő­­garnitúra, amelyről a költő kortársai, Bölöni György és Hatvany Lajos is írtak. A múzeumban régi helyére kerül Ady diófa ágya és könyvespolca, amelyen ott állnak majd kedves köny­vei. A lakás volt konyhájá­ban és személyzeti szobájá­ban állítják ki a költő né­hány fotóját, több versének eredeti kéziratát, s a mind­eddig kézirattárban őrzött leveleit, amelyeket Csinsz­kához, Móricz Zsigmondhoz, Hatvany Lajoshoz, Bölöni Györgyhöz és Dénes Zsófiá­hoz írt. A múzeum vendégei ré­szére diafilmműsort állíta­nak össze, végigkövetve a költő életét, s magnetofon­­szalagról megszólalnak Ady Endre megzenésített versei. A rádió segítségével vers­műsort is összeállítottak, s a látogatók olyan népszerű színművészek tolmácsolá­sában hallhatják legszebb költeményeit, mint Latino­­vits Zoltán, Sinkovits Imre, Básti Lajos és Major Tamás. (i. e.) Lapszéle Január — a kialakult gyakorlat szerint — itthon is, külföldön is a kulturális évad „csúcshónapja”. Ek­korra időzítik a színházak legjelentősebb bemutatói­kat, s tartalékolják a könyv­kiadók legnagyobb közön­ségsikerre számító kiadvá­nyaikat. A tévé és a rádió is ezekben a hetekben igyek­szik leginkább „kitenni” magáért. Csupán a MOKÉP háza táján mutat nyári sze­zont a műsornaptár. Már ami a bemutatandó filmek választékát, színvonalát il­leti. Február 3-ig 18 film kerül ugyan a közönség elé, de ebből három felújítás, a többi pedig csaknem kivé­tel nélkül ismeretlen pro­dukció. A filmátvételi bizottságot nem hibáztathatjuk: nem­zetközi fesztiválokon, kül­földi filmvásárokon átveszi a sikerre számítható filme­ket, de azok többnyire nagy késéssel kerülnek a hazai mozik műsorára. Lám, a szomszédos Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban, Ro­mániában már rég lefutot­tak az olyan sikerfilmek, mint például a „Száll a kakukk fészkére”, a „Fe­hér cápa”, a „Gyilkosság az Orient Expresszen”, a „Chinatown”, a „Földren­gés”, így hát nem csoda, hogy a szomszédos Csehszlová­kiához közeli városainkból újabban sokan „ugranak át” Kassára, Pozsonyba, Komárnéba, hogy megnéz­zék például a „Fehér cápa” című krimit, amelyet a ma­gyar filmátvételi bizottság is átvett, de a premiernek még nyoma sincs az idei hazai műsortervekben ...­ ­. 5« KÖNNYEN, GYORSAN _ __________se _____. »?______— 11 . ■ 'A'* '.­­y. r .;-* i m\// KISZOLGÁLÁS KÉNYELMES VÁSÁRLÁS

Next