Hétfői Hírek, 1979. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-15 / 42. szám

Mozart „Idomeneo” című operáját Áser Tamás vendég­­rendezésében, Fischer Iván vezényletével mutatta be az Operaház. Képünkön ketten a főszereplők közül: Pitti Kata­lin és Csengery Adrienne. :. (Szolezsa( felv.) BAJOR, ODRY, SOMLAY... Hanglemezek karácsonyra M óm-meséh © Uj Traviata-albutn A rekorderedménnyel zá­rult hanglemezhét után — né­hány nap alatt 200 ezer ko­moly zenei felvétel fogyott el! —, már karácsonyra készül­nek a dorogi lemezgyárban. A­ prózai felvételek között lesz a Színészmúzeum leg­újabb kiadása: Bajor Gizi hangját hallhatjuk majd, a „Rómeó és Júlia”, a „Cson­gor és Tünde” és az „Ár­mány és szerelem­” részletei­ben. Különlegességnek ígér­kezik az a nagylemez, ame­lyen Vörösmarty: „A vén ci­gány” című költeményét Ódry Árpád, Somlay Artur,­ Major Tamás, Mensáros László, Gábor Miklós és La­­tinovits Zoltán, József Atti­la, „Ódáját” pedig Tímár Jó­zsef, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc és Siftkovits Imre különböző felfogású tol­mácsolásában hallhatjuk. Ugyancsak karácsonyra je­lenik meg Lázár Ervin „A fájós fogú oroszlán” című mesejátéka, egy összeállítás Móra Ferenc legszebb meséi­ből, Dickens „Karácsonyi ének” című műve Tör­őcsik Mari előadásában, egy mese­­gyűjtemény Demján Edit közreműködésével és népda­lok, népballadák lemezcsok­ra Dévai Nagy Kamilla tol­mácsolásában. A komolyzene kedvelőit is bő választék várja. Kétleme­­zes albumban látnak napvi­lágot — Dohnányi Ernő elő­adásában —, Mozart, Schu­bert, Beethoven, Chopin, Liszt és Dohnányi művei, a Liszt Ferenc kamarazenekar pedig három Mozart-mű­­vet játszik, „Gyermekszim­fóniák” címmel. Megjelenik Szendrey Karper László új lemeze, Vivaldi gitárverse­nye, Haydn: „A megváltó hét utolsó szava a kereszt­fán” című művét pedig a Tátrai vonósnégyes játsza. Új Traviata-album is nap­világot lát, a Bajor Állami Zenekar, valamint Placido Domingo és Ileana Cotrubas közreműködésével, Carlos Kleiber vezényletével. A popzenei felvételek kö­zül említést érdemel Zorán harmadik nagylemeze, Bon­­tovics Kati „Ártatlan bűn” című első önálló nagyleme­ze, a Mini együttes, vala­mint Délhusa Gion albuma, melynek számait is ő írta, komponálta. S megjelennek azok az első „élő” felvételek is, melyeken az Omega és a Piramis együttes legutóbbi nyilvános koncertjeit rögzí­tették. Keddtől: A Viennale — a hagyomá­nyos bécsi nemzetközi film­­fesztivál — kedden nyitja meg kapuit, és október 30-ig tart. A nagyszabású program­ban két magyar film szere­­­pel: Zsombolyai János „Ki­hajolni veszélyes”, valamint Mészáros Márta „Olyan, mint otthon” című munkája. A Szovjetuniót Eizenstejn posztumusz filmalkotása, a „Qua Viva Mexiko” képvise­li — melynek az idei moszk­vai fesztiválon volt az ős­bemutatója —, valamint a szovjet—grúz rendező, Lian­na Eljava „Mozi” című új műve. Andrzej Wajda két Viennale filmmel szerepel a fesztivá­lon, az NDK az „Anton a va­rázsló” című produkcióval, Csehszlovákia pedig Jirij Menzel „Azok a csodálatos férfiak a kurblijukkal” című vígjátékával. A keddi meg­nyitó díszelőadás programja: Francis Ford Coppolának az idei cannesi fesztiválon aranypálmával kitüntetett „Apokalipszis ma” című mű­ve. A seregszemlén bemuta­tásra kerülő többi film rende­zői között van Federico Fel­lini, Maximilian Schell, Ro­bert Altmann, Rainer Werner Fassbinder, Francesco Rosi és John Huston.­­. A harmónia uralkodott ezen az éstén. Perry Como és Pettig Clark Hawaiiban forgatott zenés-dalos műso­ra készítette elő a hangula­tot, egy virtuóz tudású népi együttes tüzes ritmusaival tarkított, mégis megnyugta­tóan csendes, kellemes meló­diákkal. Aztán Ránky György P­ajkos-kópés-góbés muzsi­­kája indította, ki tudja há­nyadszor, a szívemet, az im­már klasszikusnak számító „Pomádé király” tv-változa­­tában. Az ősz mester az RTV-újságban nehezmé­nyezte, hogy éppen ezt a három évtizedes operáját vá­lasztották. Tanúsíthatom, hogy aggódása felesleges volt: melódiái a képernyőről is örökzölden, frissen, maian áradtak, s a muzsikában ki­mondott népmeséi igazság harmóniája ezúttal is kelle­mes oldódást hozott. Ezt ad­ta a bölcs, öreg alkotó, Pá­­tzay Pál, immár másodszor sugárzott önvallomása is. Mondandója — csöndes szó­ban, s a térben szelíd ren­det sugárzó alkotásokban — posztumuszán is ’friss, mai és példaadó maradt: „Művé­szetet nem lehet kitalálni, csak folytatni”. Embert lát­tunk, aki megteremtette ön­magában, s szobraival to­vább tudta adni nekünk is a harmóniát... Még a főidő­ben sugárzott német krimi primitív történetecskéje se tudta elrontani a többi jó műsor teremtette hangula­tot. (Zsombor) 9 JOSÉ TRIANA kubai író „Gyilkosok éjszakája” cí­mű színművét október 26-án mutatja be a Józsefvárosi Színház, Ruszt József ren­dezésében. A darabot az is­mert tévériporter, Horvát János fordította. A három szereplő: Jobba Gabi, Jordán Tamás és Papadimitriu Athi­­na. Szászkám, legyen a magáé... Steinbecktöl Rózsikig Petschauer: Huszti Péter — Regény a filmrendezőről — Nemeskürty, Hasek, Gladkov és a többiek Foglalkozása: filmrendező. Csinált jó néhány játékfil­met, nemrégiben fejezte be például a saját forgatóköny­véből a „Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerel­mét?”. A filmek mellett sok rádióműsor és tv-produkció született Szász Péter ötletei­ből és rendezésében. Nyáron a gyulai Várszínházban állí­totta színpadra Nemeskürty István: „Szép ének a gyulai vitézekről” című történelmi játékát. Most, a Játékszínben készül első kőszínházi pre­mierjére. Steinbeck: „Egerek és emberek” című regényé­nek színpadi változatát ren­dezi. Lennie visszatér — ön választotta Stein­beck művét ? — Harminc éve! Akkor mutatták be a Madách Szín­házban. Ez a mű maga a cso­da! Úgy érzem, nem szabad hozzányúlni, egy sort kihúz­ni is vétek. George Kauf­mann adaptálásában mutat­juk be a darabot, tehát ab­ban a változatban, amelyet 1941-ben a Broadway-n is játszottak, s a dramatizáló Pulitzer-díjat kapott érte. — Híres, emlékezetes elő­adások voltak ezek. Nem fél az összehasonlítástól? — Bevallom, megijedtem, amikor odamentem a pénz­tárhoz és azt mondták: hosz­­szú hetekre minden jegy el­kelt. Tudom, akik látták a régi előadást, szembeállítják majd a miénkkel. Lehet, hogy mi leszünk a vesztesek__ Lennie, amelyet annak ide­jén Greguss Zoltán játszott, most Dózsa László, Ladányi Ferenc egykori szerepét, George-t pedig Harsányi Gá­bor alakítja. Film az aranycsapatról — A bemutatóra pénteken kerül sor. Bizonyára már újabb munkák is foglalkoz­tatják. — A Televízióban rendezem a Nemzeti Színházban né­hány éve játszott „Cement” című darabot, Gladkov—Hei­ner Müller művét. A tervek szerint decemberben kerül sor a felvételekre. A jövő esztendőben tv-filmet for­gatok Kő András nemrégiben megjelent „Bozsik” című könyvéből, amelyben régi felvételek, filmek idézik fel a világhírű labdarúgót Bo­­zsikot, Puskást és a többie­ket színészek személyesítik meg. Ugyancsak 1980-ban készítem el — saját forgató­­könyvemből — a „Cukor nél­kül, hidegen” című szórakoz­tató krimit. Már tudom, hogy 1931-ben is forgatok játékfil­met. A címe: „Hol angyal állt karddal”, alcíme pedig „Képek P. A. életébőlA film hőse Petschauer Attila, a fasiszták által meggyilkolt sokszoros olimpiai és világ­bajnok vívó lesz. A film for­gatókönyvét Hámori Ottó ír­ta, úgy tervezem, a főhőst Huszti Péter személyesíti meg. — Mire szeretne még időt szakítani életében? — Naponta reggel ötkor kelek és dolgozom. Ez a szen­vedélyem. Nem akarom ma­gam fáradt, féltékeny, mun­kanélküli filmrendezőnek érezni. Mindig találok mun­kát. Tavasszal például a szolnoki Szigligeti Színház­ban, az én dramatizálásom­­ban mutatják be Hasek: „Svejk” című regényét, amelyet Szurdi Miklós ren­dez. Szeretném régi tervemet is megvalósítani: könyvet ír­ni Keleti Márton életéről. Benne lesz az egész magyar filmgyártás. Sok iratot, leve­let kaptam tőle, csak úgy, ajándékba. „Szászkám, le­gyen ez a magáé” — mondta. Talán ezért is tartozom ne­ki annyival, hogy megírjam, hogyan élt, dolgozott és mi­lyen ember volt Sebes Erzsébet „Lengyel éremművészet” címmel a héten kiállítás nyílt a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai bemuta­tótermében. Képünkön: Korski Witold plakettjének két oldala. (MTI Fotó: Pólya Zoltán felv.) A CtlI­sti­k © MOLDOVAN STEFÁ­NIA, az Operaház magán­énekesnője a hét végén Ku­bába utazott, október 14-én és 16-án a „Tosca” címsze­repét énekli a havannai ope­raházban. © KOZÁK ANDRÁS, Bod­nár Erika, Velenczei István, Horkay János, Dégi István és­­ egy élő oroszlán sze­repel abban a tévéfilmben, melynek forgatása vasárnap kezdődött a visegrádi vár­ban. Szerzője Gyárfás End­re, címe: „Apród voltam Má­tyás udvarában..." 9 VARSÓI NAPOKAT rendez Budapesten a Fővá­rosi Tanács, október 15—21 között. Ez alkalomból a Víg­színházban vendégszerepel a Varsói Drámai Színház együttese, két hangversenyt ad a Lazienka Vonósnégyes, bemutatják Andrzej Wajda „Wilki kisasszonyok” című új filmjét. Fotó-, plakát- és gyer­mekkönyv-illusztrációk­­ból készült kiállítás nyílik a Budapesti Történeti Mú­zeumban. 9 ARDI LIIVES szovjet író „Az emlékmű” című sza­tírájából tévéfilmet rendez Horváth Tibor. A történet egy ismeretlen férfiről szól, aki a kisváros főterén önma­ga szobrát kezdi felépíteni... A főbb szerepeket Sztankay István, Harkányi Endre, Csurka László, Győry Ilona és Zsurzs Kati alakítja. 9 KURIÓZUM-KÖRSZÍN. Ezzel a címmel újszerű elő­adássorozat indul november­től a Fehérvári úti Fővárosi Művelődési Házban. Fiatal írók egyfelvonásosait mutat­ják be, a szerzők rendezésé­ben, hivatásos színészekkel. Az első ősbemutatók írói kö­zött van Fábry Péter, Apáti Miklós, Köves István és Tu­rán Róbert. ­ Eszetes Magyarok a prérin Magyar fum. Irta és ren­dezte: Révész György. A századforduló e­lső évti­zedeiben — az egymást kö­vető gazdasági válságok korszakában — föld nélküli magyar parasztok, a legsö­tétebb nyomorban tengődő munkások és állás nélküli értelmiségiek százezrei „tán­torogtak ki az amerikai kon­tinensre, Kanadába, az „ígé­ret földjére” ... Már az akkori kivándorlók harma­dik-negyedik generációja is felnőtté cseperedett, ám mai napig is megmaradtak azok a közösségek, melyeket a „honfoglalók” alapítottak. Ide látogatott — filmkame­rával felfegyverkezve —Ré­vész György rendező és Fehéri Tamás operatőr. Jár­tak a kanadai Kaposvárott, a kecsua­földi Esterházyban, s a többi kanadai magyar településen. Az unokák sza­vaiból felidéződik a filmen az első telepesek története, nyilatkozik a tartományi miniszterelnök és szó esik arról a harcról, amelyet a magyar nyelv, a nemzeti tudat megőrzéséért vívnak az egykori kivándoroltak mai leszármazottai. — it — ! Báni után Miska „ Ilyen remek táncoskomi­kust régen láttunk bécsi szín­padon." „Kétségkívül ő az est sztárja, pompásan táncol és énekel, az egész előadás alatt vállain hordozza a produk­ciót." „Pillanatok alatt be­lopja magát a közönség szí­vébe”. „Joggal hasonlíthat­juk a fiatal Fred Astaire­­hez és Gene Kellyhez”. A bécsi Arbeiter Zeitung, a Kurier, a Neue Kronen Zeitung és a Presse kritiku­sai írtak így Németh Sán­dorról, a Fővárosi Operett Színház művészéről, a „Csár­dáskirálynő” Raymund Thea­­ther-beli premierje után. Németh Sándor nyolcvan­egyszer lépett fel itt­­ Báni szerepében, és a jövő szezon­ban folytatja bécsi vendég­játék-sorozatát. — Több más ajánlatot is kaptam — mondja a mű­vész, aki a héten érkezett ha­za —, de elsősorban buda­pesti kötelezettségeimnek szeretnék eleget tenni. Ismét átveszem szerepemet a „Ka­barédban, a „Denevér”-ben, és a „Florentin kalap”­ban, rövidesen próbálni kezdjük a „Violetta” című szovjet nagyoperettet és én játszom a címszerepet a „Mágnás Miska” most készülő­ tévé­változatában, melyet Csente­­rics Ágnes rendez.

Next