Hétfői Hírek, 1979. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-15 / 42. szám
Mozart „Idomeneo” című operáját Áser Tamás vendégrendezésében, Fischer Iván vezényletével mutatta be az Operaház. Képünkön ketten a főszereplők közül: Pitti Katalin és Csengery Adrienne. :. (Szolezsa( felv.) BAJOR, ODRY, SOMLAY... Hanglemezek karácsonyra M óm-meséh © Uj Traviata-albutn A rekorderedménnyel zárult hanglemezhét után — néhány nap alatt 200 ezer komoly zenei felvétel fogyott el! —, már karácsonyra készülnek a dorogi lemezgyárban. A prózai felvételek között lesz a Színészmúzeum legújabb kiadása: Bajor Gizi hangját hallhatjuk majd, a „Rómeó és Júlia”, a „Csongor és Tünde” és az „Ármány és szerelem” részleteiben. Különlegességnek ígérkezik az a nagylemez, amelyen Vörösmarty: „A vén cigány” című költeményét Ódry Árpád, Somlay Artur, Major Tamás, Mensáros László, Gábor Miklós és Latinovits Zoltán, József Attila, „Ódáját” pedig Tímár József, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc és Siftkovits Imre különböző felfogású tolmácsolásában hallhatjuk. Ugyancsak karácsonyra jelenik meg Lázár Ervin „A fájós fogú oroszlán” című mesejátéka, egy összeállítás Móra Ferenc legszebb meséiből, Dickens „Karácsonyi ének” című műve Törőcsik Mari előadásában, egy mesegyűjtemény Demján Edit közreműködésével és népdalok, népballadák lemezcsokra Dévai Nagy Kamilla tolmácsolásában. A komolyzene kedvelőit is bő választék várja. Kétlemezes albumban látnak napvilágot — Dohnányi Ernő előadásában —, Mozart, Schubert, Beethoven, Chopin, Liszt és Dohnányi művei, a Liszt Ferenc kamarazenekar pedig három Mozart-művet játszik, „Gyermekszimfóniák” címmel. Megjelenik Szendrey Karper László új lemeze, Vivaldi gitárversenye, Haydn: „A megváltó hét utolsó szava a keresztfán” című művét pedig a Tátrai vonósnégyes játsza. Új Traviata-album is napvilágot lát, a Bajor Állami Zenekar, valamint Placido Domingo és Ileana Cotrubas közreműködésével, Carlos Kleiber vezényletével. A popzenei felvételek közül említést érdemel Zorán harmadik nagylemeze, Bontovics Kati „Ártatlan bűn” című első önálló nagylemeze, a Mini együttes, valamint Délhusa Gion albuma, melynek számait is ő írta, komponálta. S megjelennek azok az első „élő” felvételek is, melyeken az Omega és a Piramis együttes legutóbbi nyilvános koncertjeit rögzítették. Keddtől: A Viennale — a hagyományos bécsi nemzetközi filmfesztivál — kedden nyitja meg kapuit, és október 30-ig tart. A nagyszabású programban két magyar film szerepel: Zsombolyai János „Kihajolni veszélyes”, valamint Mészáros Márta „Olyan, mint otthon” című munkája. A Szovjetuniót Eizenstejn posztumusz filmalkotása, a „Qua Viva Mexiko” képviseli — melynek az idei moszkvai fesztiválon volt az ősbemutatója —, valamint a szovjet—grúz rendező, Lianna Eljava „Mozi” című új műve. Andrzej Wajda két Viennale filmmel szerepel a fesztiválon, az NDK az „Anton a varázsló” című produkcióval, Csehszlovákia pedig Jirij Menzel „Azok a csodálatos férfiak a kurblijukkal” című vígjátékával. A keddi megnyitó díszelőadás programja: Francis Ford Coppolának az idei cannesi fesztiválon aranypálmával kitüntetett „Apokalipszis ma” című műve. A seregszemlén bemutatásra kerülő többi film rendezői között van Federico Fellini, Maximilian Schell, Robert Altmann, Rainer Werner Fassbinder, Francesco Rosi és John Huston.. A harmónia uralkodott ezen az éstén. Perry Como és Pettig Clark Hawaiiban forgatott zenés-dalos műsora készítette elő a hangulatot, egy virtuóz tudású népi együttes tüzes ritmusaival tarkított, mégis megnyugtatóan csendes, kellemes melódiákkal. Aztán Ránky György Pajkos-kópés-góbés muzsikája indította, ki tudja hányadszor, a szívemet, az immár klasszikusnak számító „Pomádé király” tv-változatában. Az ősz mester az RTV-újságban nehezményezte, hogy éppen ezt a három évtizedes operáját választották. Tanúsíthatom, hogy aggódása felesleges volt: melódiái a képernyőről is örökzölden, frissen, maian áradtak, s a muzsikában kimondott népmeséi igazság harmóniája ezúttal is kellemes oldódást hozott. Ezt adta a bölcs, öreg alkotó, Pátzay Pál, immár másodszor sugárzott önvallomása is. Mondandója — csöndes szóban, s a térben szelíd rendet sugárzó alkotásokban — posztumuszán is ’friss, mai és példaadó maradt: „Művészetet nem lehet kitalálni, csak folytatni”. Embert láttunk, aki megteremtette önmagában, s szobraival tovább tudta adni nekünk is a harmóniát... Még a főidőben sugárzott német krimi primitív történetecskéje se tudta elrontani a többi jó műsor teremtette hangulatot. (Zsombor) 9 JOSÉ TRIANA kubai író „Gyilkosok éjszakája” című színművét október 26-án mutatja be a Józsefvárosi Színház, Ruszt József rendezésében. A darabot az ismert tévériporter, Horvát János fordította. A három szereplő: Jobba Gabi, Jordán Tamás és Papadimitriu Athina. Szászkám, legyen a magáé... Steinbecktöl Rózsikig Petschauer: Huszti Péter — Regény a filmrendezőről — Nemeskürty, Hasek, Gladkov és a többiek Foglalkozása: filmrendező. Csinált jó néhány játékfilmet, nemrégiben fejezte be például a saját forgatókönyvéből a „Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?”. A filmek mellett sok rádióműsor és tv-produkció született Szász Péter ötleteiből és rendezésében. Nyáron a gyulai Várszínházban állította színpadra Nemeskürty István: „Szép ének a gyulai vitézekről” című történelmi játékát. Most, a Játékszínben készül első kőszínházi premierjére. Steinbeck: „Egerek és emberek” című regényének színpadi változatát rendezi. Lennie visszatér — ön választotta Steinbeck művét ? — Harminc éve! Akkor mutatták be a Madách Színházban. Ez a mű maga a csoda! Úgy érzem, nem szabad hozzányúlni, egy sort kihúzni is vétek. George Kaufmann adaptálásában mutatjuk be a darabot, tehát abban a változatban, amelyet 1941-ben a Broadway-n is játszottak, s a dramatizáló Pulitzer-díjat kapott érte. — Híres, emlékezetes előadások voltak ezek. Nem fél az összehasonlítástól? — Bevallom, megijedtem, amikor odamentem a pénztárhoz és azt mondták: hoszszú hetekre minden jegy elkelt. Tudom, akik látták a régi előadást, szembeállítják majd a miénkkel. Lehet, hogy mi leszünk a vesztesek__ Lennie, amelyet annak idején Greguss Zoltán játszott, most Dózsa László, Ladányi Ferenc egykori szerepét, George-t pedig Harsányi Gábor alakítja. Film az aranycsapatról — A bemutatóra pénteken kerül sor. Bizonyára már újabb munkák is foglalkoztatják. — A Televízióban rendezem a Nemzeti Színházban néhány éve játszott „Cement” című darabot, Gladkov—Heiner Müller művét. A tervek szerint decemberben kerül sor a felvételekre. A jövő esztendőben tv-filmet forgatok Kő András nemrégiben megjelent „Bozsik” című könyvéből, amelyben régi felvételek, filmek idézik fel a világhírű labdarúgót Bozsikot, Puskást és a többieket színészek személyesítik meg. Ugyancsak 1980-ban készítem el — saját forgatókönyvemből — a „Cukor nélkül, hidegen” című szórakoztató krimit. Már tudom, hogy 1931-ben is forgatok játékfilmet. A címe: „Hol angyal állt karddal”, alcíme pedig „Képek P. A. életébőlA film hőse Petschauer Attila, a fasiszták által meggyilkolt sokszoros olimpiai és világbajnok vívó lesz. A film forgatókönyvét Hámori Ottó írta, úgy tervezem, a főhőst Huszti Péter személyesíti meg. — Mire szeretne még időt szakítani életében? — Naponta reggel ötkor kelek és dolgozom. Ez a szenvedélyem. Nem akarom magam fáradt, féltékeny, munkanélküli filmrendezőnek érezni. Mindig találok munkát. Tavasszal például a szolnoki Szigligeti Színházban, az én dramatizálásomban mutatják be Hasek: „Svejk” című regényét, amelyet Szurdi Miklós rendez. Szeretném régi tervemet is megvalósítani: könyvet írni Keleti Márton életéről. Benne lesz az egész magyar filmgyártás. Sok iratot, levelet kaptam tőle, csak úgy, ajándékba. „Szászkám, legyen ez a magáé” — mondta. Talán ezért is tartozom neki annyival, hogy megírjam, hogyan élt, dolgozott és milyen ember volt Sebes Erzsébet „Lengyel éremművészet” címmel a héten kiállítás nyílt a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai bemutatótermében. Képünkön: Korski Witold plakettjének két oldala. (MTI Fotó: Pólya Zoltán felv.) A CtlIstik © MOLDOVAN STEFÁNIA, az Operaház magánénekesnője a hét végén Kubába utazott, október 14-én és 16-án a „Tosca” címszerepét énekli a havannai operaházban. © KOZÁK ANDRÁS, Bodnár Erika, Velenczei István, Horkay János, Dégi István és egy élő oroszlán szerepel abban a tévéfilmben, melynek forgatása vasárnap kezdődött a visegrádi várban. Szerzője Gyárfás Endre, címe: „Apród voltam Mátyás udvarában..." 9 VARSÓI NAPOKAT rendez Budapesten a Fővárosi Tanács, október 15—21 között. Ez alkalomból a Vígszínházban vendégszerepel a Varsói Drámai Színház együttese, két hangversenyt ad a Lazienka Vonósnégyes, bemutatják Andrzej Wajda „Wilki kisasszonyok” című új filmjét. Fotó-, plakát- és gyermekkönyv-illusztrációkból készült kiállítás nyílik a Budapesti Történeti Múzeumban. 9 ARDI LIIVES szovjet író „Az emlékmű” című szatírájából tévéfilmet rendez Horváth Tibor. A történet egy ismeretlen férfiről szól, aki a kisváros főterén önmaga szobrát kezdi felépíteni... A főbb szerepeket Sztankay István, Harkányi Endre, Csurka László, Győry Ilona és Zsurzs Kati alakítja. 9 KURIÓZUM-KÖRSZÍN. Ezzel a címmel újszerű előadássorozat indul novembertől a Fehérvári úti Fővárosi Művelődési Házban. Fiatal írók egyfelvonásosait mutatják be, a szerzők rendezésében, hivatásos színészekkel. Az első ősbemutatók írói között van Fábry Péter, Apáti Miklós, Köves István és Turán Róbert. Eszetes Magyarok a prérin Magyar fum. Irta és rendezte: Révész György. A századforduló első évtizedeiben — az egymást követő gazdasági válságok korszakában — föld nélküli magyar parasztok, a legsötétebb nyomorban tengődő munkások és állás nélküli értelmiségiek százezrei „tántorogtak ki az amerikai kontinensre, Kanadába, az „ígéret földjére” ... Már az akkori kivándorlók harmadik-negyedik generációja is felnőtté cseperedett, ám mai napig is megmaradtak azok a közösségek, melyeket a „honfoglalók” alapítottak. Ide látogatott — filmkamerával felfegyverkezve —Révész György rendező és Fehéri Tamás operatőr. Jártak a kanadai Kaposvárott, a kecsuaföldi Esterházyban, s a többi kanadai magyar településen. Az unokák szavaiból felidéződik a filmen az első telepesek története, nyilatkozik a tartományi miniszterelnök és szó esik arról a harcról, amelyet a magyar nyelv, a nemzeti tudat megőrzéséért vívnak az egykori kivándoroltak mai leszármazottai. — it — ! Báni után Miska „ Ilyen remek táncoskomikust régen láttunk bécsi színpadon." „Kétségkívül ő az est sztárja, pompásan táncol és énekel, az egész előadás alatt vállain hordozza a produkciót." „Pillanatok alatt belopja magát a közönség szívébe”. „Joggal hasonlíthatjuk a fiatal Fred Astairehez és Gene Kellyhez”. A bécsi Arbeiter Zeitung, a Kurier, a Neue Kronen Zeitung és a Presse kritikusai írtak így Németh Sándorról, a Fővárosi Operett Színház művészéről, a „Csárdáskirálynő” Raymund Theather-beli premierje után. Németh Sándor nyolcvanegyszer lépett fel itt Báni szerepében, és a jövő szezonban folytatja bécsi vendégjáték-sorozatát. — Több más ajánlatot is kaptam — mondja a művész, aki a héten érkezett haza —, de elsősorban budapesti kötelezettségeimnek szeretnék eleget tenni. Ismét átveszem szerepemet a „Kabarédban, a „Denevér”-ben, és a „Florentin kalap”ban, rövidesen próbálni kezdjük a „Violetta” című szovjet nagyoperettet és én játszom a címszerepet a „Mágnás Miska” most készülő tévéváltozatában, melyet Csenterics Ágnes rendez.